Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-20 / 25. szám
Junius 20. — 25. szám. XXXV. évfolyam. yj'JÜkagybánya, 1§0$. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK HVLUSTIDIBIINr VASÁRNAP Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos ; Révész Tános. Szerkesztősé gr és kiadóhivatal : Felsőbányai-utca 20. szám ala* üzleti hirdetések négyzetcentiméter, hivatalos hirdetések díjszabás szerint. Mit isznak a nagybányaiak? E cim alatt múlt számunkban hirt hoztunk, mely arra figyelmeztette az illetékes köröket, hogy legújabban Fernezelyen a patakba nagymennyiségű bányasarat bocsátanak be. Hírünk sokfelé föllünést keltett s úgy értesülünk, hogy a komoly, aggodalmas mérlegeléssel szemben némelyek odanyilatkoztak, hogy hiszen van szűrő a Kereszthegyen s a mi főtéri vizünk szűrve jön használatba, tehát a legújabb bányaié beömlés nem lehet reá nézve veszedelmes. A nélkül, hogy keresnénk a polémiát, vagy érzékenyek volnánk arra, ha valaki más nézeten van, mint mi, tisztán a közegészségügy érdekében kénytelenek vagyunk szavunkat ez ügyben még egyszer fölemelni. A piaci vizet, fájdalom, még mindig sokan iszszák, akiket nem lehet meggyőzni arról, hogy az bacillus-szállitó, akik úgy gondolkoznak, hogy ha a nagyapánk ihatta, mi is illatjuk, akik nem akarják belátni, hogy nem mindenkinek káros éppen az egészségére az a patakviz, mert hiszen van olyan gyomor, amelyik a kolera-bacillust is megemészti, de sokaknak bizony ártalmas a íernezelyi viz s azért legjobb volna, ha senki sem inná. Főzésre, mosásra azonban használja úgyszólván az egész város, abban a hiszemben, hogy elég, ha a doktorok által hangoztatott »forralt viz« követelménynek eleget tett, mert a bacillusok 100 R. fokban elpusztulnak. Hogy a szűrő sok piszkot felfog, az kétségtelen s hogy mindeneseire előnyösebb, ha szűrt vizet szállítanak a városba, mintha szeny- nyes vizet szállítanának: az is bizonyos. De vegyi tekintetben másképpen áll a dolog, a vegyi alkatrészek nem maradnak vissza a szűrőn. A tokaji bort ha megszűrjük, nem lesz desztillált viz belőle, se a kénsavból csokoládé. Már pedig a gereblyénél a fernezelyi patakba lerakodott homok nagy mennyiségű horganyt tartalmaz, van benne ólom-éleg, kénvegyületek stb. Ki tudja, nem olyan mennyiségben veszi-e föl ezeket a viz, hogy ártalmasak az egészségre ? Mi nem állítjuk, hogy a nagybányai piaci viz vegyileg ártalmas, de mivel sűrű zagy jön bele Fernezelyen, nincs kizárva, hogy igy van. A szűrő tebát minket meg nem nyugtathat ebben a kérdésben, hanem csupán egy komoly, szakszerű vegyi vizsgálat, mely tárgyilagos felvilágosítással szolgálna ebben a nem kis jelentőségű kérdésben. Ennek a vegyi vizsgálatnak eszközlésére kérjük föl a közegészségügy érdekében újólag városunk hatóságát. Hogy a vizet megszűrjük, az mit sem használ a vegyületekkel szemben, hogy felforraljuk, az pedig még töményiti a vegyületeket. Katonák szabadságolása. A katonáknak az aratásra és egyéb gazdasági munkákra való szabadságolásáról kisebb- nagyobb cikkeket olvastunk a legutóbbi lapokban, amelyek azonban, véleményünk szerint nem nyújtottak kimerítő tájékozást. Mivel a kedvezmény vidékünket is igen közelről érdekli, jónak láttuk itt szóról-szóra közölni a honvédelmi miniszternek idevonatkozó 7692. számú rendeletét, minden kihagyás nélkül, egész terjedelmében. A szabadságolásról óló s a városokhoz és vármegyékhez intézett körrendelet szóról- szóra igy hangzik : A közös hadügyminister urnák velem egyet- értöleg kiadott rendelete szerint a közös hadsereg tényleges állományú legénységének jelentékeny részét a csapatok a folyó évben is a gabona és takarmány, a szölömivelés munkálatainak. a szüret és kukoricatörés, továbbá a selyemhernyótenyésztés különleges munkálatainak idejére három hétre fogják szabadságolni, A szabadságolás idejét a területi hadtestparancsnokságok, a közös hadügyminister ur által kiadott rendelet értelmében az aratást nagy mértékben befolyásoló éghajlati viszonyokra való tekintettel, az egyes vidékek közigazgatási hatóságaival esetleg a gazdasági egyesületekkel egyetértö- leg csapattestenként állapítják meg, sőt a szabadságolás ideje, amennyiben a katonai szolgálat érdekei megengedik, abnormis időjárás esetén a közigazgatási hatóságok indokolt megkeresésére a területi parancsnokság által el is halasztható. Az aratási szabadságol az illető katonának személyesen kihallgatáson (rapporton) kell kérelmeznie és a szabadságot a csapatparancsnokság lehetőleg minél előbb helyezi kilátásba, hogy a szabadságolandó, megfelelően kiképzett és jó magaviseletét tanúsító katona, amennyire csak lehetséges, idejében még aratási vagy egyéb mezei munkát vállalhasson. A közös hadügyminiszter úrral egyetértőleg létrejött megállapodás értelmében a szabadságolások a következő sorrend szerint történnek: 1. Első sorban azok a birtokosok vagy bérlők, valamint ilyenek fiai nyernek szabadságot, kik a családfenntartói kedvezményre abból az okból nem birnak igénynyel, mert fitestvéreik önként továbbszolgálnak vagy kereset céljából külföldön tartózkodnak, vagy önálló családot alapítottak. 2. A kisebb és közepes nagyságú parasztbirtokok tulajdonosainak és bérlőinek a fiai, végre 3. A mezei munkások, különösen akkor vétetvén figyelembe, ha az utolsó szolgálati évben álló legénység sorába tartoznak. 4. Az általános fegyverszünet alatt a többi legénység is, mely nem aratási célra kér szabadságot, amennyire azt a viszonyok engedik, rövidebb időre szabadságolhatok. A gyengébb és a kiképzésben visszamaradt legénység, a tavasz folyamán bevonult újoncok és egyévi önkéntesek az aratási szabadságolás kedvezményében egyáltalában nem részesíthetők. A szabadságolt katonák, járványos vidéket kivéve, bármelyik községben állhatnak aratási vagy más mezei munkába. Az illető községi elöljáróságnál azonban, úgy a megérkezéskor, mint eltávozáskor jelentkezni tartoznak, hogy a községi elöljáróság ellenőrizhesse és igazolhassa, A világváros huszonöt csodája. Mik teszik New-Yorkot a világ legelső városává? Az Egyesült Államok legkozmopolitább és legnagyobb városa sok minden tekintetben vezet a földkerekség összes városai között. A városnak 81 színháza van, a melyekben összesen 170 OOO ember számára van ülőhely. Esténként átlag 150,000 ember jár színházi és operai előadásokra és jegyárak fejében esténként átlag 125,000 dollárt költ. Azon gyárak száma, melyek évenként 500 dollár értéknél többet termelnek 20,839, az ezekbe befektetett tőke 1050 millió dollár. A gyárak, 63,561 hivatalnoknak, tisztviselőnek és 465,366 munkásnak adnak kenyeret. A hivatalnokok évi fizetése 73 millió, a munkásoké 249 millió dollárt tesz ki. A kereskedelmi és munkaminiszterium statisztikai hivatalának kimutatása szerint ezen gyárakban 1527 millió dollár értékű cikket készítenek évenként. Azon 2000 millió dollár összegből, a melyet New-York városa ingatlanba fektetett be, 65 millió dollárt középületekre költöttek. Az Egyesült Államok kormánya a városban 20 millió dollár ingatlannak a tulajdonosa. A legszebb és legköltségesebb középületek a tiz millió dolláron felépült vámház, a másfél millió dolláros kincstári épület, stb. New York városában az elmúlt évben a föld feletti, földalatti és közúti villamos vasutak 1300 millió utast szállítottak, vagyis 63 százalékkal többet, mint az Egyesült Államok összes gőzvasutai A naponta szállított utasok átlagos száma 3.529,000 Brooklyni kocsikon naponta átlag 1.099,000 ember utazik. A brooklyni hídon át naponta fél millió embert szállítanak. Manhattan városrésznek 419, Brooklynnak 540, a többi három városrésznek pedig 770 mértföldnyi hosszúságnak megfelelő kövezett utcája van, a melyek összesen 1669 mértföldnyi utat tesznek ki. A főbb utcákat minden nap tisztítják s a zsúfoltabb lakossággal biró északi része a Manhattan városrésznek, naponkint ötször tisztittatik. Kilenc ezer rendőr teljesít naponként őrszolgálatot. New-York városában 1085 templomban dicsérik az Istent. Van 95 baptista, 42 kongregációs, 227 róm. katholikus, 52 zsidó, 100 luteránus, 128 metho- dista, 99 presbiterianus, 146 protestáns episkopalis és 196 egyéb felekezetű templom. A hires Trinity (Szt. Háromság), a mely óriási, szinte mesés vagyon felett rendelkezik, 1696 ban épült. A Szt. János székesegyház építési költségei két és fél millió dollárt tettek ki. Az üzleti palotákat beleértve, New-Yorkban találhatók fel a legnagyobb és legmagasabb épületek. A legnagyobb a Church Streeten épült Terminal Building, a mely 29 akre területet foglal el és 10000 hivatalnok számára van iroda helyiség. 5000 ablakon át szivárog be a napsugár és 39 felvonó gép szállítja az embereket föl a magasba. A legmagasabb felhőkarcoló a 48 emeletes Metropolitan épülete, mely tornyával együtt 700 láb és 5 inch. Az újságok tekintetében is New-York vezet a világ összes városai között. New-York városában összesen 947 napilap, hetilap, havi folyóirat és magazin jelen meg. A napilapok számá 68, a hetilapoké 300. Persze ezeket mindenféle nyelven nyomtatják. A New York World vasárnapi számának nyomtatásához 6380 mértföld, 18'/4 inch széles papiros szükséges. A World esztendőnként 45.000 tonna papirost fogyaszt. New-York városában a pénzforgalmat 207 bank bonyolítja le; a takarékpénztárak száma 52, nemzeti és állami bank van 102, trösztársaság pedig 52. — Ezeknek napi forgalma átlag 253 millió dollár. A Clearing House megalakítása, vagyis 54 esztendő óta kétezer billió dollár forgalmat bonyolított le. Az egészségügyi osztály legutóbbi kimutatása szerint New-York lakossága 4.422,685 emberből áll; Manhattan 2.292,894, Bronx 327,553 Brooklyn 1.492,970. Queens 232,580 és Ricmond 76,668 lakossal bir. 1908-ban naponként átlag 306 gyermek született és átlag 132 pár kelt egybe: meghalt pedig 209 ember. Az utolsó évben New-Yorkba 198,434 idegen érkezett. Az utóbbi évben 11.000 uj család telepedett meg New-Yorkban. A sok száz társulaton, egyesületen kívül New- York városában 184 szabályszerűen bekebelezett társadalmi és athletikai club van; ezek közül 64 saját clubházzal bir s a tagok száma 34,800. A legöregebb közöttük a New-York Yacht Club, a melyet 1844-ben alapitottak. A milliomosok clubjainak a berendezései mesés pénzösszegeket emésztettek fel s azok valósággal látványosság számba mennek. A new-yorki parkoknak és parkszerű területeknek értéke 350 millió dollár. Manhattan és Bronx ; városrészek 36 parkja 6160 aker területet foglal el, | a brooklyni parkok kiterjedése 1660 aker. Ä hires Central park területi értéke 200 millió dollár, a ko- csiutak hosszúsága 9 mértföld, a gyalogutaké 31 mértföld. Fél milliónál több fát és cserjét ültettek el magában ebben az egy parkban. Xja.p-u.ri.he mai száma Q old.a.1.
