Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-03 / 1. szám

Nagybánya, 1909. Január 3. — 1. szám. XXXV. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE V-, v a MEGJELENIK ^m«TIDE3Sr -V^A.S AZRUNT^IE* iíc . Egész évre 8 K. .évre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész János. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Felsöbányai-utca 20. szám ala„ Üzleti hirdetések négyzetcentiméter, hivatalos hirdetések díjszabás szerint. A 14 évből átlag egy esztendőre 392 szü­letés és 328 halálozás esik, tehát 64 a szapo­rodás évenként, ami 14000 lakost számítva ép­pen 4 ezreléknek felel meg. Az egyházak szerint való kimutatást^ az idén nem közöljük, különben is az állami anyagi, AJí- könyvek nem fedezik az egyházak adatait. Áz'*****'^ ev. egyház 5 járásra kiterjedő szórványt is gon­doz, Erdőszádának egyházi anyakönyveit a ref. egyház itt vezeti sag. kath. lelkészi hivatal Szilas és Kőbánya-telepekre nézve meg van osztva. A főbb nagybányai népmozgalmi adatok a következők: Népmozgalmi adatok. A nagybányai állami anyakönyvi kerületben a múlt 1908. évben. Született 422, meghalt 373. Hasonlítva az előző 1907. év eredményével: akkor volt a születések száma 473, 1908. évben 422, kevesebb 51. A halálozások száma 333, 1908. évben 373, több 40. Házasság köttetett az 1908. évben 110, 1907. évben 122, kevesebb 12. Házassági kihirdetés foganatosíttatott 1908. évben 149, 1907. évben 173, kevesebb 24. Az 1908. évben házasságot kötött özvegy­férfi 14, özvegynő 10, elvált férfi 1, elvált nő 1, 1907. évben pedig özvegyférfi 17, özvegy nő 9, elvált férfi — nő 1. Kivételes qösülési engedélylyel nősült 1908. évben 2, 1907 Várakozási idő alól fölmentést nyert 1908. évben 2, 1907. évben 5, kevesebb 3 A gyermekek vallására nézve egyezség köt­tetett 1908. évben 9, és pedig 6 a róm. kath., 1 a ref., 1 az ág. hitv. evangélikus és 1 a gör. kath. vallás javára, mig 1907. évben 5, egyez­ség lett kötve és pedig a róm. kath. vallás javára 2, a ref. vallás javára 2, a gör, kath, vallás javára 1 esetben. Házasságot kötött külföldi illetőségű az 1908. évben 1 nő. Az állami anyakönyvnek életbe lépte, 1895. évi október hó 1-től, 1908. év végével bezáró­lag terjedő idő alatt született 5487, elhalt 4597, szaporodás 890. Felhív /.o tűzetésre. Jelen számunkkal átléptük a 2LXXV- dik évfolyam küszöbét. Harmincöt év nagy idő! Azóta az öregek meghaltak, a fiatalok meg­öregedtek, uj nemzedék nevekedett, mely más irányban, más eszmékért hévül, mint a régiek. A mi kötelességünk azonban nem változott az idővel, ugyanaz maradt, mint volt a múlt­ban, t. i. küzdelem a haladásért, küzdelem a magyarságért. Egy emberöltő alatt, hány uj eszme, elér­hetetlennek látszó dolgokat sürgető indítvány, a közügynek hány nevezetes mozzanata, mennyi örvendetes és szomorú hir, mennyi szépiro­dalmi, gazdászati, ipari, kereskedelmi közlemény látott napvilágot hasábjainkon. Bizony bajos volna azokat megszámlálni! Átlagos számítás szerint egy milliónál több példány Nagybánya és Vidéke ment szét a harmincnégy év alatt a szélrózsa min­den irányába, szolgálván első sorban Nagybá­nyának s azután a közeli vidéknek érdekeit. A fővárosi lapoktól hiába várjuk, hogy tö­rődjenek velünk. Ha valami páratlan szenzáció, öngyilkosság, rablás, szerencsétlenség, erkölcsi meghibbanás fordul elő, azzal szívesen izgatják az ország lakóinak amúgy is tulcsigázott ide­geit, de a városok, a vidék érdekeiért egy va- karintást sem tesznek soha. Nagy feladat jut tehát nekünk vidéki la­poknak osztályrészül és ez a komoly hivatás egyszersmind napnál világosabban igazolja lét- jogosultságunkat. Mindazáltal ígérgetésekkel nem állunk elő, ez nem szokásunk, inkább a becsületes múltra hivatkozunk, mely záloga a jövőnek is. Az elmúlt 1908-dik esztendőben 52 nyom­tatott iv helyett 74 ivet adtunk s a mellett egy terjedelmes, két kötetes, elsőrangú regényt- Mikor szükség volt reá clichék, ünnepi számok közlésétől nem fáztunk, röviden szólva oda­adással, sziv-VfilJélekke! szolgáltuk a nagykö­zönség érdekeit. Bizalommal kérjük tehát az uj évre is a szives támogatást. A NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Egy negyedévre..............................2 K. Félévre ............................................4 » Egész évre........................................8 » Amerikában és Romániában Negyedévenként . . . . 2 K 50 f. Tisztelettel A szerkesztőség és kiadóhivatal. Népmozgalom. Az állami anyakönyvi hivatal főbb adatait az elmúlt esztendőről már most az uj-év kü­szöbén sikerült Virág Lajos anyakönnyvvezető ur szívességéből kézhez vennünk s igy sietünk az érdekes kimutatást első számunkban közzétenni. A múlt év az egész országban kedvezőtlen népmozgalmi eredményeket tüntet föl, különö­sen a házasságok terén, íhol 1907-hez viszo­nyúvá igen nagy apadási mutatkozik. A halálo­zás szintén nagy az p-* ágban, igen sokfelé uralkodtak járványos betegségek s megtizedel­ték a gyermekeket. Nálunk is sokkal kevesebb született és sokkal több halt meg, mint tavaly. Az év 90 egységgel kedvezőtlenebb, a házasságkötések terén szintén visszafelé haladtunk, nem értük el a múlt évi számot. Egyedül a reversalisok terén mutatkozik némi emelkedés és pedig a r. k. egyház javára. Úgy látszik a „Ne temere“, mely most január 1-én lép életbe előre vetette az árnyékát. Érdekes tudnunk, hogy a törvény életbe lépte óta, vagyis 14 év alatt 5 és Va ezer szü­letést jegyeztek a nagybányai állami anyakönyvi hivatalban, s a születések és halálozások között közel 900 a különbség. nyernék a meleget, akkor a hegyeken, de különö­sen az aequatoron fekvő magaslatokon, hová a nap­sugarak merőlegesen esnek, sokkal nagyobb meleg kellene hogy fejlődjék, mint a lapályokon, már pe­dig éppen megfordítva áll a dolog. Mindezekből kiviláglik, hogy a napsugarak nem csupán a hő hordozói, hanem inkább maguk annak eszközlői. Ugyanis, mint észlelhetjük a napsugarak melege a levegő sűrűségétől függ. Minél nagyobb ellentállásra találnak a sugarak, annál erősebb lesz a súrlódás folytán keletkezett hő és minél behatóbb a nap taszító ereje, annál nagyobb meleg jön létre. Mivel pedig az emelkedettebb helyeken a ma­gassághoz viszonyítva a melegfejlődés nem oly nagy, mint a síkságon, az atmoszféra’ különböző sűrűségé­nek ténye biztos támpontunkat képezheti a további fejtegetésben. A sürüségtheoriának szorosabb bizonyítéka: ha pl. üvegre vagy akármely tömör téstre vetődnek a fénysugarak, az felforrósodik, vagyis a napsütötte tárgy hőfoka jóval magasabb, mint a sugaraké. Tud­juk továbbá, hogy a turisták és léghajósok minél magasabbra hágnak, annál nehezebben dolgozik tüdőjük s végül pár ezer méternyire a tenger fel­színe fölött a légzéshez szükséges meghatározott sűrűségű levegő hiánya miatt menthetetlenül meg­fulladnak. Egyébként erről a légsulymérő is fel­világosit. Hogy azonban odafönt az atmoszférának még nincs vége, ezt ama körülmény bizonyítja, mely szerint a léggömb kellő funkció mellett még maga­sabbra is száll. De azért az atmoszférának van ám határa, habár a meddiget mind ezideig még nem álla­pították meg. Létterünket körülvevő atmoszféra tömege úgy Az atmoszféra rejtélye. — Irta: Alexy E. — Felolvastatott a Magyar Tudományos Sophista Társaság évi megnyitó gyűlésén Budapesten. Ha estende olykor elmélázunk a kék ég ra­gyogó csillaghadán, hányszor meg hányszor tesz- szük fel magunkban a kérdést: vájjon e látszólago­san üres és végtelen űrben az égitestek tulajdon­képen mibe vannak beágyalva? . . . minek köszön­hetik támaszukat? . . . E probléma megoldására vonatkozólag a tudo­mány már számtalan szürke elméletet állított fel. Noha e magyarázatok okszerűeknek látszanak, de bizonyos tényéknél és jelenségeknél foga itt is, mint számtalan más esetben a mindennek kutforrását kutató beható vizsgálat megdönti a vak föltevést. Valahányszor szemügyre veszem az éggömb jelenségeit, nem tud a fejembe férni, miként lehet­séges, hogy földünk, e súlyos test dacára a magno- elektromos és centrifugális stb. erőknek, masszív támpont nélkül lebegjen a hig világűrben, anélkül, hogy meghatározott keringési pályájából kizökken­jék. A centrifugális erő hatását ismervén, tudjuk ugyan, hogy általa nehéz testek a könnyű levegő­ben úszhatnak. De a fizika törvényei szerint ez az erő idővel fölemészti önmagát s akkor vele együtt földünknek is meg kellene szűnnie. Noha a világ évezredekig, sőt akár milliókig is elegendő centrifugális erővel rendelkezik, azért ne szolgáljon vigasztalásunkul, hogy a véget úgy sem érjük meg. Ez alávaló önzés volna. Az utókor sorsa iránt való részvét érzete kötelességünkké teszi, hogy a világrendet föntartó erőket analyzáljuk; miáltal bizonyítékokat szerezhetünk vájjon elfo­gadhatók-e a megsemmisülést hirdető hypothézi- sek, vagy nem akadunk-e a csillagrendszerben oly útra, mely az örökkévalósághoz vezet. Könnyebb betekintés végett, hadd bocsássam ' előre Wiesendanger által megállapított tételeket: I. Az egész napvonalban földünk atmoszférája a legnagyobb átmérőjű. Ez utóbbi a sarkok felé lejtőszerüen ellapul olyannyira, hogy a pólusoknak egyáltalában nincs atmoszférájuk ; miért is élő lény odáig sohsem juthat. II. A végtelen ür nem egyéb, mint egy óriási tömeggé fagyott éther-mennyiség. Áz égi testek sark­pontjai pedig ez éthertömeggel erősen üsszefüggnek. Eszerint tehát bizonyos tekintetben földünk valósá­gos tengelye körül forog. III. Földünk forgását a napfény taszító ereje idézi elő. IV. A szilárd világéthernek a nap taszító ere­jével való szövetsége okozza a föld nap körüli ke­ringését is. Irányadóul vegyük először is vizsgálat alá a bennünket legközelebb érdeklő mérsékelt égalj lég­rétegeit. Rövid észlelés után megállapíthatjuk, hogy a levegő különböző sűrűségű: még pedig a magas­latokon jóval ritkább, mint a lapályokon vagy a tenger felszínén. Ez a megdönthetetlen tény vilá­gossá teszi azt a megfigyelést, hogy a nap nem fej­leszthet oly meleget a magaslatokon, mint az alföl­deken. Ha ellenkezőleg állana a dolog, akkor nem volnának még az egyenlítőn is örök hóval borított hegycsúcsok, mint pl. a Kilimantscharo. Ebből azt következtethetjük, hogy a nap heve annál nagyobb, minél sűrűbb légrétegen kell áthatolnia. Ha a fénysugarak csupán a nap exhalációjától Xja.p'uxils mai száma © old.a.1.

Next

/
Thumbnails
Contents