Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)
1908-07-26 / 30. szám
Nagybánya, 1908. Julius 26. 80. szám. XXXIV. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK IVnaSTDEUST 'V.A.S.Á.IltN’.A.IF-------------------------------------------- Előfizetési árak * -------------------------------------------Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Eévész Tános. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Felsőbányai-utca 20. szám ala„„ Üzleti hirdetések négyzetcentiméter, hivatalos hirdetések díjszabás szerint. Ötödik vasutunk. Városunk képviselő testületé ma harmincezer koronát szavazott meg az építendő Magyarlápos—nagybányai uj vasútvonalra, illetőleg annak előmunkálati költségeire. Az előlegezett összegért annak idején törzsrészvényeket fognak adni. Elismerésünk kíséretében hajtjuk meg lobogónkat a képviselet bölcsesége előtt, mely belátta, hogy városunknak kiváló létérdeke Hollós Jakab vasúti igazgató ez újabb vállalkozásának komoly támogatása. Együtt utaztam egy alkalommal Magyar- ország egyik jeles államférfiával, akit később a királyi kegy a miniszteri bársonyszékbe ültetett, tőle hallottam, hogy a nagy Széchenyinek, Magyar- ország első közlekedési miniszterének többek közt föterve volt a Budapest—Nagybánya—Besz- tercze—Jászvárosi keleti vasút kiépítése. Ez lett volna az igazi keleti fővonal! Hozzátette azt is az illető, hogy »valahányszor eltértünk a Széchenyi tervétöl, mindig megbántuk.« íme ennek a tervnek előbbvitele egy lépéssel a mi legújabb vállalkozásunk. Nagysomkutat már elvesztettük, pedig ez az élénk városka nagyban előmozdította Nagybánya forgalmát, vigyázzunk, hogy Lápos vidékével is úgy ne járjunk. Mindent el kell tehát követnünk az ötödik vasút létesítése ügyében s ha ^/árosunknak esetleg százezerre menő, nagyobb áldozatot is kellene hoznia, attól sem szabad visszariadnunk, mert ha délfelé, keletfélé veszítjük a tért: haladásunk hosszú időre meg lesz bénitva. Mint látjuk a mai határozatból, a képviselet átérzi ennek a messzevágó tervnek komoly és nagy jelentőségét s igy nem kételkedünk benne, hogy a vidék is támogatni fogja nemes vállalkozásunkat. Ha azonban minden utógondolat nélkül belemegyünk a megvalósításba, akkor mindenesetre mi is elvárhatjuk, hogy a vasút első sorban a mi érdekeinket szolgálja s épp azért, jó előre hangsúlyozzuk, hogy az uj vonalnak innen Nagybányáról kell elágaznia, városunkat csomóponttá akarjuk tenni és nem mások vazallusává lefokozni. Az előmunkálatok a vonal tervezésére nézve még ez idén elkészülhetnek s mint mi értesülünk, el is készülnek. Nagybánya nyíltan szint vallott ebben a kérdésben, nem riad vissza nagyobb áldozattól sem, most a közeli községeken a sor. Mi őszintén reméljük, hogy a termelő, állat- tenyésztő s természeti kincsekben is gazdag vidék szintén meg fog mozdulni és akkor már a jövő esztendőben kiépülhet az uj vonal, mely iparunkat, kereskedelmünket hatalmasan föl fogja lendíteni. Városi közgyűlés. 1908. jul. hó 25-én. Egy órás rövid gyűlése volt ma a képvi- letnek, melyen mintegy harmincán vettek részt. Tulajdonképpeni oka volt a közgyűlésnek a villámos világítás huzalainak elhelyezése iránt készített szabályrendelet, amelyet elfogadtak s tekintettel az ügy sürgősségére, azonnal életbe is léptettek. Napirend előtt Makray dr. polgármester szóvá tette az éjjeli felhőszakadást, a kereszthegyi hid romlásáról jelentést tett s kérte a fölhatalmazást, hogy a szükséges intézkedéseket ebből kifolyólag eszközölhesse. Erre a közgyűlés a polgármestert fölhatalmazta. A magyarláposi vasútra egyhangúlag megszavazták az előmunkálat költségeit. Iványi Béla festőművésznek tekintettel művészi érdemeire, kérelmét a bérhátralék lefizetése iránt nem fogadták el, hanem a követelést dr. Vass Gyula indítványára teljesen törölték. A gyűlésről részletes tudósításunk következő: 1. Az állami elemi népiskolák felépítésére fölvett 500.000 koronás kölcsön évi törlesztésének fedezetére vonatkozó képviseleti határozattól a belügyminiszter a jóváhagyást megtagadta. A gazd. és pénzügyi bizottság ez ügyben azt javasolja, bogy a közgyűlés az 5690 K ra való jogigényének fenntartása mellett, az illető összeget törölje a költségelőirányzat bevételi rovatából addig, mig ez a kérdés végleges döntésre kerül. A képviselet ilyen értelemben határozott. 2. A belügyminiszter a városnak azon határozatát, miszerint a borpataki faraktárhoz szükséges telket 1400 koronáért megvette : jóváhagyta. Tudomásul szolgál. 3. A belügyminiszter a városnak a gazdasági telep átadására vonatkozó szerződését, miszerint a földmivelési minisztériumnak a telepet bérbe adta: jóváhagyta. Tudomásul. 4. A nagybánya —magyarláposi vasútvonal létesítése tárgyában Hollós Jakab azt a kérelmet terjeszti a városhoz, hogy Nagybánya város fedezze az előmunkálati költségeket legfeljebb 30000 K erejéig. A vasút kiépítésekor az engedélyezett összeg természetesen visszafizetendő. Az uj vasúti részvény- társaságban Nagybánya egy igazg. tag által volna képviselve. Az előmunkálati szerződést engedményes a városnak annak idején bemutatja. A gazd. és pénzügyi bizottság, tekintettel az uj vonal nagy közgazdasági hivatására elfogadandónak javasolja Hollós J. ajánlatát azon esetben, ha kérelmező Nagybánya várost az előmunkálati engedélyhez társként befogadja. A képviselet elfogadta a bizottság javaslatát s megbízta a polgármestert, hogy ez iránt a szerződést kösse meg. 5. Iványi Béla festőművész azt a kérelmet terjesztette elő, hogy 1200 K bérhátralékát 1909. jan. 1-től három egyenlő részletben fizethesse, a jun. 27-iki közgyűlés ezt a kérelmet dr. Vass Gyula elengedési indítványával a gazd. és pénzügyi bizottságnak adta ki. A bizottság jul. 20-iki gyüLésében azt határozta, hogy mivel folyamodó bérhátralékának elengedését maga nem kérelmezte, erre vonatkozólag javaslatot nem terjeszt elő, a kérelemnek elfogadását azonban javaslatba hozza olyformán, hogy Iványi Béla festőművész bérhátralékát 1909. jan. 1-től 4 év alatt fizethesse a városi pénztárba. A közgyűlés többek hozzászólása után kér- vépyezőnek bérhátralékát, tekintettel művészeti érdemeire teljesen törölte. 6 A jogügyi és villamvilágitási bizottság a városi elektromos mű huzalainak az épületeken és magántelkeken való felerősítése és átvezetése tárgyában szabályrendeletet terjesztett elő, melyet a közgyűlés következő alakban fogadott el: 1. § Nagybánya sz. kir. r. t. város területén a ház- és földtulajdonosok és földbirtokosok kártérítés nélkül tartoznak eltűrni, hogy a városi elektromos mű huzalai épületeik és földjeik felett a légürben a keresk. magy. kir. miniszter által megállapítandó magasságban a város költségére elvezettessenek oly módon, hogy ezáltal az ingatlanok korlátlan használatában akadályozva ne legyenek. Amennyiben építkezések vagy átalakítások miatt a légürben vezetékhuzaloknak magasabbra heHangos a róna. — Irta : Telegdy Lajos. — Aranyszínűvé vált rövid két hét alatt a végtelen zöld kalásztenger. Az Ur mennyei helytartójának névnapjára megjött a földmives nép várvavárt legszebb ünnepe, az aratás. Mindenfelé érett már a búza, a rozs, nehéz fejük bóbiskolva hajlik le, szinte érzik a közeli véget, mi következik Péter-Pál utáni reggelen. Bent a faluban már erősen készülnek rája. A gazdák elátták már magukat a szükséges évközökkel. A nádtetőkbe beszúrva állnak készen a kiélesi- tett kaszák s a szögön lóg tokjában a fenőkő. Majd mind csupa uj jószág, melyeket az elmúlt vásáron vettek. El fognak majd kopni, annyi lesz a munka. A nótárius ur három hete egyebet sem tesz, mint a munkákat hirdeti ki a templomtéren és sze- gődteti el az embereket ; de nem tud elkészülni vele. Nem győzi a munkát, de nem azért, mintha az Ur kegyessége folytán rendkívül nagy bőségben termett volna minden felé, hanem mert kevés az ember a sok dologhoz. Régente több termett, mégis könnyen győzték, mert voltak hozzá elegen. Most a fele hiányzik. Amerikában vannak sokan az emberek közül, napszámoskodnak városokban, akiknek földjük nincs, haza pedig nem jönnek aratásra, mert ott is szükség van rájuk s megkeresnek annyit. A nótáriusnak érthető tehát a baja. Hozzáfordultak a nagy gazdák aratókért s most mindenüvé kell küldeni, mert egyformán sietős a dolog. Ha négy keze volna mindenkinek, annyinak is tudna adni munkát. Még a falubéli muzsikus cigányokat is sorra szólit- gatta, — ha rossz munkás is, csak ember legyen, gondolta, de nem ment velük semmire, »ném árát- nyi térémté Istén a csigánvt* — volt a hetyke válasz. Azok a szegény emberek pedig, kik már elszerződtek, alig várják, hogy kezdjék. Örülnek a sok dolognak és könyörgenek az ég urához, tartson ki most velük,, mert ebbe van minden reménységük. Mennyi aggodalom, mily sok imádság folyt érte, mig ezt az időt megérték, hányszor féltek jégesőtől, szárazságtól, hogy azt is elveszi az Isten, amit már igéi t. De elmúlt minden veszedelem, most már csak letakaritani kell mielőbb, nehogy igy érje a vész, mert akkor az a szegény nép, ki még dolgozni szeret és akar, kenyér nélkül marad és sírva néz a tél elé. A Pál napját követő vasárnap utáni reggelen megindult aztán a nagy munka kint a földeken. Kihalt a falu. csak néhány dolgot nem biró öreg maradt hon házőrzőnek, a többi mind kiköltözött a pusztára, hogy birtokba vegye az ég adományát. Még vasárnap este indultak el zeneszó mellett a faluból s az éjszakát már kint töltötték a földön, hogy a korai hajnalban mindjárt hozzá is foghassanak. Olyankor lehet a legjobban dolgozni, mig a nap feljön, mert akkor egyszerre nehezebbé válik a munka, azonkívül a fehérnép is beállhat már a sorba, van szedni, gyűjteni való. Az első hét után már mindenfelé végtelen hosszú sorokban állnak a keresztek. A térségen pedig, honnan a füstfelhőt okádó gőzmasina bug, 1 már a cséplést is kezdik. Emeletnyi magas kazlakba hordják ott össze a kévéket. Hogy nem henyélték át tétlenségben az időt, mutatja már mindenfelé az eredmény. De legjobban látszik magukon az embereken. Az első hét után veresre égette a nap már az arczokat, a lányok gömbölyű karjairól hámlado- zik a gyönge fehér bőr, barna lesz, megcsunyul, de azért nem törődnek vele. Mindé ilyen lesz s nem szégyenkeznek érte, mert jó ajánló levél ez. Az orczájáról, a karjáról tudja a legény, mikor majd szüret után házasulni fog, hogy dolgos asszonyt vesz párjául, ki nem fog megijedni a seprő nyelétől. így az aratáskor van a legjobb alkalma a legénynek kiválogatni a sok közül az asszonynak valót. Leányvásár is ez tehát egyúttal, mit tudnak a leányok is. A félvilágért sem maradnának ezért otthon. Sőt a messzi városokból is haza kerültek még Péter- Pál előtt a leányok, nehogy kimaradjanak a versenyből. Megjött Pestről a Piros Erzsi, ott hagyta a jó helyét, pedig tizenkét pengő forintot fizetett neki havonta a Schlesinger nagyságos ur. A Pataky Borosa is itt van, ámbár féligmeddig siratja, hogy eljött. Kedvetlenül dolgozik, látszik arcán, hogy szeretné, ha már túl volnának a dolgon s mehetne vissza. Mert biz neki nagyon nehezére esik már a dolog. Egészen kisasszony lett a két év alatt, mit a fővárosban töltött, finom kacsói megdurvultak a munkától. Elszokott már tőle, de azért mégse a dolog nála a baj. A szive, az a lüktető kis husdarab az oka. A féltékenység mardossa Borcsát. A kévegyüj- tés közben tőrszurásokat érez megnyilamlani keblében, valahányszor fönthagyott kedvesére gondol. Mit csinálhat most az a Pista? Gondol-e rá annyit, mint ő? Vagy talán már hűtlen is lett, más szokLap-aixic mai száma © oláal.
