Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)
1908-01-12 / 2. szám
ügyi és gazdasági jelentőségét. Ismét zene és ováció következett. Majd a hivatalos eljárás után kedélyes tiz órai a váróteremben, persze a fernezelyi várócsarnok az ilyen ünnepélyes alkalomkor szűknek bizonyult. A fernezelyiekkel megerősödve 3/« 12 órakor érkeztünk a Zrinyitéri nagybányai állomásra, a honnan begyalogoltunk a Kaszinóba. Itt egy óráig tartott még a jegyzőkönyv hivatalos fölvétele, a mikor aztán Garády elnök ünnepélyesen kijelentette, hogy a vonat január 10 én a közforgalomnak átadatik. Egy órakor díszes ebéd következett, melyen a fentiek vettek részt. Az ételek kifogástalanul kitűnőek voltak, valamint a borok és pezsgők is. A társaság nagy része d. u. 4 óráig együtt mulatott, a többiek még tovább is. Az ebédet Mandel, Révész és Czinner építő vállalkozók adták. Stoll Béla a Kaszinó elnöke, Garády biz. elnökre, Garády egy újabb nagybányai vasúti összeköttetésre, Zinner Uhlarik üzletvezetőre, Uhlarik az uj vasút felvirágzására üritettek poharat. A vendégek még 9-én távoztak körünkből. Az uj vasút menetrendje a személyforgalomra nézve édes-keveset ér. Naponként egyszer jár a vonat. (2) 2. szám. ___ __ Na gybányáról indul reggel 9 óra 27 perc. Széna-tér „ 9 „ 31 n Fernezelyre érkezik „ 9 „ 56 Fernezelyről indul „ 10 „ 50 — Szénatérre érkezik „ 11 „ 10 — Nagybányára érkezik „ 11 „ 16 >> Ezzel személyforgalmat teremteni természetesen lehetetlen, annál nagyobb a hivatása azonban a vonatnak a teher szállítás szempontjából. Az egész vonal Nagybányától a főállomástól 6.6 km. hosszú, az uj építés tehát kettővel kevesebb s mintegy félmillió koronába került. A kénsavgyár c ak három hét múlva nyílik meg. A postát ez én vonaton viszik Fernezelyre és pe e. 9 órakor Fernezely felé, posta é > y felől 11 óra 40 perckor. . agyi szemle. /•kesztö Ur ! apjának múlt számbeli u. n. takarék- ekével nem mindenben érthetek egyet, engedje meg, hogy midőn »Pénzügyi aé«-met beküldőm, e cim alatt egyidejűleg - ott nyilvánult felfogástól teljesen elütő reflexiókat tegyek.* * *) Nagybánya város takarékpénztára az újévvel megkezdte működését az uj igazgatóság és felügyelőség vezetése alatt. Az első igazgató- sági ülés január 4-én, szombaton d. e. 8 órakor még dr. Makray Mihály elnöklete mellett volt, a második ülésen már Moldován László igazgató elnökölt. Az igazgatóság ezután nem szerdán és szombaton, hanem hetivásárok előtt, vagyis mindig hétfőn és csütörtökön d. u. g órakor fogja üléseit tartani. A Részvény takarékpénztár zárószámadását főbb vonásokban már a múlt számban közölték, a *) A legellentétesebb nézeteknek is mindig a legnagyobb készséggel adtunk helyet, csak régi elveinkhez maradunk tehát hívek, mikor az eszmecserének ezután is mindig szívesen üyitunk tért s az Ön sorait szintén ime a legnagyobb készséggel közöljük. Szerk. 748. évben Róma épilése után január 6. *— Irta : P. Lazár Turia Febronia. — Jeruzsálemben még minden ép: a templom, oltár, kutak, a fazekas telkéig, melyet „Hakeldámá“- nak hívnak ma is. Nincs feldúlva majd semmi. A szent várost környező vidék kellemes, utain háborítatlanul járnak. Mindenfele a benyomások üdesége, az uj idők színe s az első időknek bü-bájos illata omlik szét, mely végtelenül édes. Krisztus születése után 13 nappal azaz 748-ban Róma ép. u. január 6-án, az éj kezdetén Jeruzsálem utcáin egy gazdag keleti utazó csoport haladt, festői öltözetekben, méltóságteljes járású tevéken stb. A zsidóknál egészen más formájú emberek; feltűnően magas fiatal férfiak, keskeny kezekkel és lábakkal, ügyesek és ildomosak. Mindez élénk hullámzást keltett vala Jeruzsálemben s a tisztelet jeléül Publiusz Sulpiciusz Onirinusz, a római császár teljhatalmú követe kiséri őket. A menet az Olef kapuin kelt át. Jobbról Salamon épületeinek maradványai voltak, balra a Be- teszda tava feküdt, igy vonult a menet' Miiló nevű utón a Sión hegyének déli lejtőjére s nem messze Dávidnak, ma már elpusztult, várkastélyánál a betlehemi útra tért. Kik vájjon e személyek, kiknek csillogó megjelenése Jeruzsálemet felizgatta, s kiket Quirinusz követ kisér ? A napkeleti bölcsek ők, többet nem tudunk felőlük, mert miként a pásztorok előtűnnek egy pillanatra a ködből s ismét vissza rejtőznek a ködbe. Már majdnem kiérnek a városból, itt olt hallani még ama titokzatos és fenségig szép sóhajokba fuló többi intézetek számadásain még mindig dolgoznak, helyesebben a felügyelőbizottságok vizsgálata alatt vannak azok. A tartalékot a Részvénytakarékpénztárban valószínűleg nagy ösz- szeggel fogják emelni, bár vannak, a kik szívesebben emelnék mérsékelten az osztalékot. Ez természetesen majd csak a január 26-iki közgyűlésen dől el. A Kereskedelmi bank már a múlt, 1906-dik esztendőben szép forgalmat mutatott s 7500 koronát fordított osztalékra, 4000 koronát tartalék alapra, 13816 korona volt a nyeresége, 345227 korona 69 f. a betétje. Daczára az idei igazán világszerte nehéz pénzpiacnak, ez idén szintén kedvezően fog zárni. Ebben az intézetben uj pezsgés tapasztalható s a részvényesek tekintélyes számában bizonyára megtalálják a vezető embereket, kikkel majd fölfrissül ez a pénzintézet, mivel az a különben megtisztelő esemény érte, hogy a mint említve volt, egyeseket oszlopférfiai közül a városi takarékpénztár választott be vezetői közzé. Már pedig ez utóbbinak alapszabályai nem engedik azt, hogy igazgatósági vagy felügyelőségi tagjai bármely más pénzintézetnél az országban fizetéses állást foglaljanak el. S különben is minden jóravaló magyar pénzintézetnek első sorban már hazafias szempontból kiváló létjogosultsága van. A Bank tehát, véleményem szerint, okvetlenül fentartandó, de nem is gondolt arra senki egy percig sem, az egy cikkírón kívül, hogy ez még másképp is lehetne. E lapnak egy munkatársa a múlt számban érintette ezt és mint most értesülünk, a bank nemsokára tartandó idei gyűlésén már meg fogja választani az igazgatóság és felügyelőség uj tagjait. Városunkban nincs is más bank, csupán ez az egy, a többiek takarékpénztárak, s ha a takarékpénztárak üzletköre törvényileg meglesz szorítva, akkor még nagyobb munkamezó vár a „Kereskedelmi bank“-ra. E lapnak egyik múlt évi vezércikkében azt Írták erről a három pénzintézetről, hogy „jó mind a három. Valóságos „tous les trois“, ami tudvalevőleg nagy szerencse.“ Most az elmúlt évvel egy negyedik pénzintézet is alakult, melynek zárószamadásait kíváncsian várjuk, ez az „Aurora“ takarék- és hitelintézet. Az Aurora, mint hirdetésükből is látható 6%-ra emelte föl a betéti kamatot. Az angolbank a kamatlábat egy százalékkal az utóbbi időben leszállította, s igy remélhéber nyelven egyegy köszöntést: „Áldott legyen Izráel Istene!“ „Áldott legyen az Ur.“ Aztán az utolsó kaput is és ezzel a várost elhagyják, egyik másik vissza néz a csodás városra s a keleti éj fénytengerében jól látszanak a négyszögü összefüggő házak lapostetején járkáló sötét alakok, látszik a Golgota is sir alakú falaival s a távolban a komor fekete szikla vidék. A bölcsek igen komoly társalgásba merülnek Augusztus császár követével, ki Betlehemig kiséri őket, mert amúgy is dolga van, ott a népösszeirását kell bevégeznie. — Igen — szólt az egyik bölcs, kinek neve Melchior s ki egy különös szürke állaton lovagolt, mely nem volt teve s nem is hasonlított a szamárhoz, vagy lóhoz, rövid, vastag nyaka volt s felette gyors lábúnak látszott lenni. — Igen — ismétlé a bölcs — csillag támad Jákobból, vessző kél fel Izráel- böl (Num XXIV. 17.) Nagy lesz a ki született — folytatja s az égre mutatva hévvel teszi hozzá — íme a jel, mely rá mutat, egy tündöklő csillag, a régi jóslat csillaga! Mindnyájan az égre néznek, hol mintha csaknem valamennyi bolygó, hét tündöklő testből egyetlen tömeggé alakult csoportban egyesült volna, oly rendkívüli s oly élénk fénynyel, hogy látható volt fényes délben is, hát még a tiszta éjszakán! ? Quirinus könnyedén jegyzi meg : — Érdekkel tanulmányoztam én is e csiliag- csoportot s úgy látom, hogy Szaturnusz és Jupiter megközelítették egymást a halak csillagképletének 23-ik fokában. — Úgy van, mi is ezt állapítottuk meg, hisz csillagászok is vagyunk — szól a második bölcs Báltázár: Szaturnusz és Jupiterhez Marsz, azután Merkur és Vénusz csatlakozott a Halak csillag képletének 23-ik fokában, azonban e „pleiad‘‘-hoz (hetes csoporthoz) egy másik elsőrangú ismeretlen csillag is csatlakozott. Figyeld meg jól, oh Auiriusz! A szentiratok pedig azt állítják, hogy Szaw-.'-rn'V'?nak napy csoportja a Halak jegyében fontos jóslat s hogy a világ 2364 évében, vagyis Mózes születése előtt három évvel szintén ez történt s hogy akkor Izráel fiainak NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE hetö, hogy külföldről mihamar hozzánk is elérkeznek a kedvezőbb pénzpiac előnyei. Spectator. Ami a Kereskedelmi Bankot illeti, lapunk sem azonosítja magát múlt számunk K. D. jelzésű cikkének idevonatkozó részével. Közreadtuk azonban éppen azért, mert lapunk a nyilvánosság orgánuma lévén, kötelességünk minden véleménynyilvánításnak tért engedni. Megkívánjuk tehát jegyezni, hogy az említett cikk illető soraival nem értünk egyet, s mi is ismételten hangoztatjuk, a minek itt levélíró is kifejezést ad, hogy az téves információkon alapult. A mi meggyőződésünk szintén az, hogy a kereskedelmi bank e vidéken missziót teljesít s éppen e szempontból nagy örömmel láttuk a Banknak az előbbi években rohamos felvirágzását s nem csekélyebb örömmel vettünk hirt a legbiztosabb forrásból arról, hogy a Kereskedelmi Bank vezetése már a legközelebbi napokban ismét oly kezekbe kerül, hogy úgy a helyes irányítás, mint az anyagi garancia szempontjából minden tekintetben a legszebb reményekre jogosít. A levegőben keringő mindenféle ferdítésekkel szemben ezeket kívántuk megjegyezni. Szerk 1908. Január 12. Heti krónika. Beleültünk a 703-dik számú kocsiba, a piros bársony karosszékekbe. Barátságos meleg terjedt el a csinos kis szalonban. — Látod barátom, mily szép kocsii vannak ennek a fernezelyi vasútnak, mondám én. — Nem is látod ezt többet kilencven esztendeig, feleié Berkes barátom, (mivel t. i. az állam kilencven év múlva fogja átvenni ezt a vonalat s akkor megint állami kocsik járnak majd errefelé.) Beleéltük magunkat abba, hogy megnyitás van. Én ugyan Fernezelyre gyalog is el tudok menni s a nagybányai ember előtt nem is egészen idegen ez a vidék, azért mégis valami elfogódott ünnepélyességgel haladtunk az uj síneken. A Zrinyi-téren bosszantott kissé, hogy még mindig »Szénatér« felírás díszeleg az állomáson, de hát nem jó a dolgot soha elhirtelenkedni, ez okból nem huztuk meg a fészféket, hanem tovább rohan tunk 5 km. sebességgel. Ünepi vonatunk megállóit a Zazar hidján. Ez nem olyan világ csodája, mint a Szatmár—nagybányai vasút Zazarhidja, állván az t. i. vasból falábakon. Ez az uj hid egészen vasból készült, eltekintve attól, hogy a 3/é része mégis földből van. Ám azért a hivatalos bizottság előbb minket vendégeket küldött rá az első kupával, hogy lássa nem szakad-é le ? s csak miután oda-vissza velünk kipróbáltatták szabadulását s az egyptomi szolgaság végét jelezte.1) Ez pedig azt jelenti, hogy kelet felül kerekedik a Judeából támad az, ki uralkodni fog a világ fölött. Ez a meggyőződés van elterjedve egész keleten, még az indusok és chinaiak is ezt tartják ? — Ez nagy esemény s a történelemben legnevezetesebb lesz — folytatja a harmadik bölcs Gáspár — mert a betlehemi gyermek születésétől kezdve az időszámítás is megváltozik, észrevétlenül foly le. — Ami az időszámítást illeti — vág türelmetlenül szavába Quirinusz — az valószínűleg meg fog változni, de nem a betlehemi kisded születésétől kezdve, hanem egy másik gyermekétől, ki az isteni Augusztus udvarában született s kiről ma Virgiliusz énekel: Hisz talán tudjátok, folytatja büszkén, hogy Betlehem nem Róma, sem Portikusza, sem Lyceuma, sőt még pro- phétai iskolája sincs. — Pedig — veszi fel a sz Jt Melchior — a bethle- hemi kisded több lesz, sokkal több mint a római, kit te említesz, hidd el nekem, mert a rómaiban, mint Ádám minden ivadékában korlátok is lesznek, de a betlehemi gyermekben nem lesznek soha; ö lesz az „ember fia‘‘ a szó legszentebb értelmében, az eszményi, szép, tiszta teljes ember, vagy inkább az , E m b e r‘‘, kit mindenki utánozni fog : a fogoly a börtönben, a király trónján, ki mindenkit túlszárnyal, de őt nem szárnyalja túl soha senki3) * Az ut szélen egy szegényesen öltözött leányka halad, kinek neve Szeráphia és nem tartozik a többi utashoz, mindazonáltal érdekkel hallgatja a bölcsek beszédét és sóhajtozva gyakran a csillag csopotra emeli tekintetét. A bölcsek, mig Qurimuszszal társalogtak latinnal vegyes görög nyelvet használtak, most azonban maguk között szólva syr-khalddal vegyes aram nyelven beszélnek titokzatos dolgokat említve Jézus Krisztusról. Szeraphia, ki bár görög, de a syr- khald és aram nyelvet tökéletesen birja, csodálkozik a halottak fölött s szivébe rejtve mindez igéket leikével fontolja azokat, majd hő vágyat érez, hogy a bethlehemi kisdedet meglátogassa s azon töpreng, hogy mit vigyen neki ajándékul, mert mint hallja a bölcsektől, ők is ajándékot visznek s még hozzá tömjént, mint Istennek, myrhát, mint prófétának és aranyat, mint királynak. Majd a kezében levő hófehér köböl művésziesen faragott amphorára esik tekintete: „Ebből még sohsem ivott senki — gondolja — vizet viszek neki-----.--------- a* .• **- J) V" - "'-yaories philosophiques de la Societé royal. Danoise des sciences t. 1. Copenhague 1823 in 4. *) Bonnetty Annales del Philosophie chretienne. 3J Ezt mondta Renan is ,,Vie de Jesus'“ 325 oldal.
