Nagybánya és Vidéke, 1908 (34. évfolyam, 2-52. szám)

1908-01-12 / 2. szám

1908. Január 12. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE az uj hidat, akkor ültek föl a hivatalosak s berobog­tunk együtt Fernezelyre. Itt az egész falu tudatában él annak, mily óriási személyforgalmat fog csinálni ez a vállalat. Hogyne, mikor a fernezelyi ember egyik nap bejöhet s a másikon már vissza is utazhatik a falujába. Rend­kívüli előny ez. Vagy a nagybányai kiránduló egy teljes órát tölthet a Rozsály tövében s azonnal vissza is jöhet. Oly előnyök ezek, amelyeket lehetetlen el nem ismerni és méltányolni. Megittuk hát rá a nagy áldomást, a többit majd megcsinálja a vasút, egyszer kell azt csak megindí­tani, aztán forog magától, mint a perpetuum mobile. Egyidejűleg érkezett be városunkba egy másik huszadik századbeli szörnyeteg, a város automobilja. Ölbe hozták ide s valószínűleg ölbe fogják vissza is vinni. Robin mérnök ur úgy látszik, azt hitte, hogy itt is Párisban lesz a bulevárdokon s otthon feledte a téli kerekeit, a szörtyönpörty tehát nem akar parírozni, hiába udvaroltak neki, kérlelték, cirógat­ták, ütötték, azt mondta minderre, hogy »nem lehet ám gyere ki.« Olybán ez, mint a debreceni csizmadia jég­patkója, mely csak nyáron működik szabályosan. Egy azonban igaz, t. i. hogy ez esemény volt váro­sunkban, sok-sok ember gyűlt össze láttára a város­háza környékén s egy-két jókedvű cipészinas el is danolta, hogy »Hivom ki, csalom ki, Mindhiába nőm jön ki.« Mindezeknél sokkal jelentősebb azonban az a komoly dolog, ami Nagybánya nevében a főváros­ban történik. A Nemzeti Szalonban ugyanis mükiálli- tás nyílt meg, melyről azt mondják, hogy ennél értékesebb és jobb kiállítást még nem rendeztek Magyarországon! Ott szerepelnek a nagybányaiak is: Ferenczy Károly, Iványi Béla, Réti Pista, Csók István, Glatz Oszkár, Ferenczy Valér és a többiek, kik aratnak pálmát és babért garmadával. Oh bár ne csak dicső­séget, de kívánt anyagi előhaladást aratna már a magyar művészet! Bizony ráférne. Ki tudja megérjük-e valaha. Mindig csak az a biztos, ami ina van. Nos tehát akkor biztos az iparos ifjak táncmu­latsága. Az ma van. Menjünk el oda, hátha nem is mehetünk a farsangon több bálba. A nyájas olvasót ott szeretné viszont látni- a krónikás. Mai számunkhoz a »Havasok tündére« cimü re­gény 49—56 lapját mellékeltük. Iparosbál. Lapunk zártakor vettük a következő meghívót: A nagybányai Ipartestület 1908. febr. hó 1-én, a Polgári Olvasókör termeiben, részben az elszegényedett iparosok fölsegélyezésének alapja javára, részben pedig ipari közművelődési célokra, a nagybányai »Kereskedők és Kereskedő Ifjak Köre« és az »Iparos Ifjak Önképző Egyesületéinek szives közreműködésével zártkörű ítáncvigalmat rendez, melyre kívül címzett urat ék családját tisztelettel meghívja az elöljáróság. Belépő dij: személyenként 2*K, család-jegy három személyre 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Jancsovits József és Kovács Gyula urak főtéri üzleteiben Kik meghívót tévedésből nem kaptak, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek az elnökséghez fordulni. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. A meghívó kívánatra előmutatandó. A polgári Kör ez idén szokásos lakomáját nem jan. 6 án, hanem 5-én tartotta. Ez úttal kevésbbé volt népes az estély, mint máskor. A vacsoránál Torday Imre elnök mondta az első köszöntőt. Stoll Béla, a Kaszinó nevében, a kör fölvirágzására ürített poharat. A társaság a reggeli órákig együtt mulatott. Szamosvölgye cim alatt Szamosujváron uj füg­getlen politikai hetilap indult. Szerkesztője Papp Bogdán dr. Előfizetési ára 10 K. Megjelenik minden csütörtökön. Programmja ez a két számbetü: 48. A nöegyesület karácsom vásárja javára jegyei­ket a múlt számban közölteken kívül inevváltották : Ötömösy Gyuláné 10, Bónis Istvánná 5, Panajoth Gyula 4, Balázs Lipták Etelka 2 koronával. A szi­ves adakozóknak köszönetét mond: Az elnökség. ,*♦* *>' ♦> ♦♦♦ ❖ !>> ♦♦♦ ♦>-♦♦♦ ❖ ❖ ❖ ,♦♦♦" '* ♦>' '♦♦♦' *y V> * ❖ Hirdetmény. A »Nagybánya és Vidéke« cimü lap- p y hoz egy elárusító fiút keresünk, aki szom- ” bat eslénkint a friss lapot árulná. Méltá- U 1 yí f nyos jutalék biztosítva. Jelentkezések a Kiadóhivatalban. * Gépkocsi benne abból az üde forrásból, mely balzsamfa alatt tündöklő kövicseken reszket s melynek vize olyan, mint a Jákob kutjáé.“ E gondolatok után Szeraphia más útra tér, mely a forráshoz visz. S midőn későbben a vízzel telt amphorával abba a titokzatos barlangba lépett, melyben a szentek lá- tományai szerint Éva sirt az elvesztett paradicsom fölött, melyben Szetet Ígérték neki s melyben Jézus Krisztus született. Szeraphia a bejárat jobb oldalán megállóit szerényen és bátortalanul. A barlangban feerikus fény vala. Midőn az isteni kisdedet meglátta, önkéntelenül térdre esett, s úgy tetszett neki, mintha a világ minden világossága tőle venné eredetét, majd a gyermekded anyára néz, ki oly tiszta, oly ártatlan és kimondhatatlan földöntúli módon szép. Elragadta­tással nézi a szűz anyát, mint takargatja szent fiát rengeteg selymes hajtengerével, mint egy hullámos arany palásttal; mint beczézgeti, mint dédelgeti, s látja, kogy valahányszor megcsókolja, mindannyiszor meghatóan rezzen össze nemesen gyöngéd teste. A bölcsek még ott vannak s immár odaadták ajándékaikat csak Melchior nyújt még egy csodálatos titokzatos kelyhet a szent szűznek, melynek alakja égő csipkebokorhoz hasonlít, egy lapos kis tálca is volt hozzá s felette egy meghajtott kereszt alakú fö­dél s valamennyi fényesebb az aranynál. — Fogadd — mondá Melchior — e kelyhet, mely ismeretlen anyagból készült; az »zras« azt mondja, hogy »Melkiszedek« hozta Szemirámisz or­szágából Kanaánba, amikor Jeruzsálemben különféle helyeket alapított. Ezt használta ő az áldozatnál, ami­kor Ábrahám előtt kenyeret és bort áldozott. Már Noé birtokában is vala, egészen fent volt a bárkában. Melkiszedek áldozata után a kehely Ábrahámnál ma­radt. Egyptoraban is volt, Mózes is bírta, s különös módon hozzánk került. Nézd a kehely tömege oly vastag mint egy harang; valami természetesből van, minthaitugy nőtt és nem csinálták volna. Jézus átlát rajta, O tudni fogja miből van. Egy szép nagy buza- szem is van benne s egy venyige, mely Noétól mos­tanáig ily tiszta maradt4) A Te Fiad pedig ama szölőtő, kinek vére az egész világot felüditi, ö az a buzaszem, melyet földbe tesznek s ismét kikéi táplál­ván az egész világot az élet kenyerével! E kelyhet használta Jézus, midőn az oltári szent­séget rendelte. Városunkba e hó 7-én a »Societé Loraine de Dietrich« párisi cégtől, tűzifa szállításra egy 5300 kg súlyú, 35 lóerejü Jauvier-féle teher- automobil érkezett, mely 6 tonna súly vitelére van berendezve s naponként 70 kg benzint fogyaszt. A gép szelepei több helyt befagytak, ekkor patika­benzinnel kellett azokat felolvasztani, nagynehezen bedöcögött a maga lábán a gép a városházára, ki­derült azonban, hogy téli kerekekkel nincs is fölsze­relve s igy a széles kerekek többnyire helybenjárást végeztek, ezért aztán keresztül-kasul vasalták a ke­rekeket, hogy akadályt kapjanak a jégén, ennek a i próbálgatásnak ma nagy néző közönsége volt a vá- | rosházán. Már most meg lehet állapítani, hogy télen nem nagy hasznát vesszük ennek a teherkocsinak, nyáron a jó utón azonban beválik. Bár az itt levő franczia, párisi mérnök Roben és a magyar mérnök Switzer hétfőn próbaszállitást akarnak vele eszkö­zölni mindenáron s lehet hogy ez nekik sikerülni is fog annyira mennyire. Egy magyar choffeur jött vele Budapestről, az lesz a kocsisa. A kocsi 20000 koronába került. Szatmárvármegyéböl a múlt éven 5020 lélek vándorolt ki Amerikába. Miután a bölcsek elmentek Szeraphia térdein csúszva Máriához közeledik s lábaihoz teszi a vizzel telt amphorát, mondván : — íme szentséges szüzanya, neked és gyerme­kednek hoztam ezt a vizet, mely tiszta, mint a könny­csepp és üde mint a harmat! Mária egy szelíd mosolylyal köszöni meg a sze­gény leányka ajándékát. Szeraphia végtelen áhítattal nézi az alvó kis­dedet, majd a boldogságos anyára tekint, kiről a bölcsek azt mondták, hogy tiszta, mint a felkelő hajnal; szép mint a hold és választott, mint a nap sez igaz. — Milyen boldog ! — gondolja Szeraphia — majd fenhangon mondja: — Oh, szent szűz, mit te­gyek, hogy én is boldog legyek ? ! — Imádd az én Fiamat és szeresd, szeresd, ígérd meg, hogy imádni és szeretni fogod öt ! Szeraphia alig észrevehetően megrázkódik, eszébe jutnak istenei, hisz ő görög leány, és görög nyelven adott válaszában oly szót használ, oly valamit, amit más nyelv visszadni nem képes, e szót »r/u/ftr,« mely egyszerűen érzelmet jelent, látszik rajta, hogy istenei­nek emléke tartózkodóvá teszi, de azért szeret, mélyen, igazán. Mária felsóhajt s elővesz egy fehér patyolatot, mely háromszor oly hoszzu, mint széles s Szeráphiának nyújtja e szavakkal : — Takard be meztelen válaidat s őrizd meg e kendőt, mert ez által ismerni fognak az összes népek, minden időkben a világ végeztéig ! S e jóslat valóban beteljesedett, mert e patyo­lattal törölte meg a keresztet vivő Jézus véres arcát Szeráphia, ki a keresztségben Veronika nevet nyert, a vera-icon, Jézus igaz képe után, mely a kendőn iszo­nyúan, de csodálatos hűséggel maradt lenyomva. 2. szám. (3) Köszönet. Mindazok, kik felejthetetlen jó férjem halála alkalmából részvétnyilatkozatataikkal, látoga­tásaikkal, valamint a temetésen való megjelenésük­kel bánatunkat enyhíteni szívesek voltak, fogadják hálás köszönetünket, özv. Spinetti Sándorné szül. Bremmer Jusztin és családja. Ragályos megbetegedések. Jan. 2. Kimpán György 3 éves, Veresviz rét u., vörheny, dr. Vagner. -- Jan. 10. Frenkel Imre 6 és fél éves, Kossuth-u. 10., vör­heny, dr. Herczinger. Iparunk előrehaladása Városunk nehány év óta igen szépen halad előre az ipar terén, a nagy­bányai ipar már is hires kezd lenni, mint volt a hajdankorban. Ott látjuk többek között a „Zelinger testvérek“ szabócéget, kik oly csinos üzletet ren­deztek be, mely a Rákóczi-terünknek egyik díszét képezi. Eltekintve ettől, e czégtől kitűnő szabású öltönyök, úgy mérték szerint, mint raktáron, készen, mindig a legolcsóbb árakon szerezhetők be. A nevezett üzletet a nem érdekelt közönségnek is érdemes megtekinteni. Öngyilkossági kísérlet. Felsőbányán Vigyikán József, a Korona vendéglő egyik pincére, szerelmi bánatában tegnap meg akarta mérgezni magát. Há­rom csomó gyufából pálinkás oldatot készített s azt megitta. Szerencsére azonban az orvosi segélyt gyorsan kapta meg, mely a mérgezés további ha­tásának azonnal elejét vette. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jóbarátaink és jóismerőseink, kik feledhetetlen emlékezetű férjem elhunytéval ért nagy fájdalmunkat akár részvélnyilat- kozatukkal, akár a végtisztességen való megjelené­sükkel enyhíteni szívesek voltak, fogadják ez utón hálás köszönetünket. Nagybánya, 1908. január 7. Lengyel Lajosné és családja. Születtek 2. Dccz. 30. Méncz Teréznek »József« 3. jan. 1. Szamosi Aladárnak »Imre«, 4. dec. 29. Szerző Lajosnak »Imre«, 5. jan. 3. Csontos Miklós­nak »László«, 6. jan. 5. Erdélyi Lászlónak »Mária«, 7. jan. 2. Pálinkás János Jánosnak halvaszületett leány, 8. jan. 7, Páska Györgynek »Mária«, 9. jan. 3. Májer Sándornak »Aranka«, 10. jan. 8 Szűcs Jánosnak »Emma», 11. jan. 9. Gerebenes Lajosnak »Juliánná« nevű gyermeke. Elhaltak: 6. jan 3. Szlárai János, ev. ref. 52 éves, csizmadia segéd, megfagyás; 7. jan. 6. Hérész József, 55 éves, szabómester, lüdőgümőkórban. 8. jan. 0 Szattmári Eszter, ev. ref. 2 hónapos, postalávirda szolga gyermeke, görcsökben; 9. jan. 5. Dávid Pé i. gör. kath 5 hónapos, bányamunkás gyermeke, gör­csökben ; 10. jan. 6 Máncz József, lóm. kath. 7 na­pos, szolgáló gyermeke, veleszületett gyengeségben; 11. jan. 6. Markovics Mihály, izr. 62 éves, nadálylyal kereskedő, agylágyulásban; 12. jan. 8. Rogozsán Má­ria özvegy Dávid Jánosné, gör. kath. 80 éves, agg­korban; 13. jan. 8. Miskolczi József, ev. ref. 69 éves, szőllőbirtokos, aggkórban; 14. január 10. Szalár Gyula evang. református 33 éves, kórházi ápoló, lüdőgümőkórban; 19. január 9. Daubner Róza, férj. Nagy Gáspárné római katholikus 66 éves, nyug. gépíakatosné szívbillentyű bántalomban. 16. jan. 11. Moldován Henrik róm. kath. 19 éves, bányamunkás, tüdőlobban. 17. jan. 10 Komár András ev. ref. 1 hónapos, napszámos gyermeke, veleszületett gyengeség­ben. 18. jan. 10. Kert János, róm kath. 20 napos, mosónő gyermeke, veleszületett gyengeségben. Kihirdetés alatt állanak Román András és Ka­rácson Juliánná nagybányai lakosok. Szerkesztői üzenetek. Sz. M. Zempléni bizony, fájdalom beteg, reméljük azon­ban, hogy nemsokára ismét pengetni fogja lantját. A kért re­gényt elküldtük. Több panaszosnak. Részletes levelüket magkapluk, azon­ban az egyházak beléletébe nem avatkozhatunk be lapunk utján, van annak más módja is. A forró égalj országaiban még ma is szokásban van a gyászolóknak, siróknak, fáradtaknak és szomo­rúaknak kendőt nyújtani, hogy vele arcukat letöröljék. * Szeráphia háromba tűrte vala a kendőt, midőn a keresztet vivő Jézushoz ment vele. Az elöl tolongó sokaság hiába kísérletté meg öt visszautasítani; a sze­retet és izgalomtól magánkívül az oldalvást futó cső­cseléken keresztül tört, Jézus elé lépett és térdeire hullva fölemelte a kendőt, az Ur balját jobbja felé tolván, mely a keresztfán volt átfektetve, összenyomta arcán a kendőt két keze között s köszönve nyujtá neki vissza Szeráfia megcsókolta és keblére rejté. Csak merészsége tette lehetővé ezt a nép tolongása által okozott megállást s átnyujtást. Alig jött szobájába midőn a kendőt maga elé az asztalra terité s aléltan ráborult. így találta egyik ismerőse és látta öt arcával a véres kendőn feküdni; egészen elrémüít. Fölkelt tehát Szeráfia és látta, hogy a kendőn, mely három fele vala tűrve Jézus arcának képmása három helyen van rajta vérrel lenyomva.5) A kendőt később három fele vágták és ma egyik része Rómában a szent Péter templomában, a másik része Milanóban s a harmadik része Jaenben van. s) Brentans : Los Souffrances de Jesus Christ:« 314. o *) Brentano: »Les Suffarances de Jesus Christ.« 61. o BORPATAKI B0RV1Z Ha megfekszi a lelked Ezernyi néma gond, Minden keservei rólad Majd ez a viz lebont! !K:-utlcez:elcségi Ircd.a: Hisz oly édes e nóta, Hisz oly szelíd e dal, A borpataki borviz A legtisztább ital! DSTag,3r'báiiya. "Vár-vt-tca 11

Next

/
Thumbnails
Contents