Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-17 / 11. szám
1907. Március 17. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 11 szám. (5) beküldése ellenében bérmentve küld meg a Pátria r. t. gazdasági szakkönyvkereskedése, Budapest, IX., Űl- löi-ut 25. A fernezelyi vasút közigazgatási bejárása márc. 20-án lesz. Eötvös Lajos és Társai kereskedelmi kertészete és magkereskedése Tarczal (Zemplénmegye.) 1000 drb Gleditschia csemete 4 korona. 1000 drb 2 éves akácz- csemete 10 és 15 korona. 1000 darab 1 éves akácz- csemete 4—6 és 12 korona. 1000 drb vadalma-csemete 12 és 20 korona. 1000 drb vadkörte csemete 14 és 25 korona. Nagyvirágu kerti disz-szegfütövek 10 drb 1-20 korona, 100 drb 10 korona. 2 éves bokor-rózsák 10 drb 10 korona. 2 éves bokor-rózsák 10 drb 5 korona, 100 drb 35 korona. 2 éves hónapos-rózsák 10 drb 5 korona, 100 drb 35 korona. Elsőrendű kerti magvak, virághagymák, dísznövények a legolcsóbb árakon. 160 oldalas főárjegyzékünk kívánatra bérmentve. Egy veszedelmes ellenségről. Sokaságánál fogva a gyümölcsfák legveszedelmesebb ellenségeinek egyike a galagonyaözöndék, az a fehér szárnyú, fekete erezetű lepke, mely valóságosan elözönli gyümölcsöseinket és ha a fákat ellene meg nem védjük, lekopasztja az utolsó levélig, utolsó rügyig, úgy, hogy maga a fa is belepusztul. Aki a gonosz ellenség életét nem ismeri, nem is tudja, nem is hiszi el, hogy egész gyümölcsösöket képes tönkretenni. Mikor ezeket a lepkéket az utca sara körül százával, ezrével látjuk, nem gyanítjuk a nagy csapást, melylyel fáinkra nehezednek. De ha megfigyeljük, hogy egy-egy lepke gyümölcsfáink leveleinek felső lapjára közel 200 tojást rak le, ha tudjuk, hogy ezekből az apró cilromszinü tojásokból kik. lt hernyók már a kikelés nyarán leeszik a levelek felső zöld részét; hogy a télre száraz levelekben elbújva, tavaszszal már egész mohósággal pusztítják a rügyeket, fakadó leveleket s hol egy-egy fával elbántak, átvándorolnak egy másikra, hogy mig télre be nem bábozodnak, mindig nagyobb és nagyobb falánksággal kopasztják a szegény fákat. Aki ezeket tudja, az nem lesz közönyös ezen veszedelmes ellenséggel szemben; nem is szabad lennünk, ha szeretjük fáinkat és védeni akarjuk érdekeinket. Pusztítani kell a galagonya özöndéket a sár körüli tanyájukon, pusztítani kell a levekre rakott apró tojásaikat; de leginkább irtani kell őket az első télen, mikor száraz, lecsüngő levelekben elbújva várják akikeletet. Senki se számítsa magát azzal, hogy talán a kemény tél elpusztítja a gonoszokat ; olyan hideg nincs. Össze kell szednünk a tél folyamán a fákról minden száraz levelet, melyek többnyire hernyófészkek és elégetnünk, hogy valóban el is pusztítsuk. Azonban necsak a hernyófészkeket szedjük le, hanem vizsgáljuk meg a fák törzsét, vastagabb ágait és ha ott találjuk az özön- dék bábjait, szintén ne irgalmazzunk neki. Legcélszerűbb, ha házi ruhával, vagy cirokkefével végig dörzsöljük a fák derekát és vastagabb ágait, hogy a bábokat részint ledörzsöljük, amelyeket aztán felszedünk és elégetünk. Kettős kár van abból, ha a gazda hanyagságából a galagonyaözöndék megfosztja leveleitől és rügyeitől a fákat. Az egyik, hogy a fa könnyen áldozatul eshetik; de ha éz nem is történik, beáll a másik eset, az, hogy a fának gyümölcsözés helyett uj levelezésre kell erejét fordítani. Miután a galagonya- özöndéknek kedves tartózkodási helye a galagonya, a honnét lehet, hogy a lepke nevét is kapta, nem tanácsos ezt a cserjét a gyümölcsösök közelében megtűrni. A kert. A csecsemők bélhurutját korlátozzuk, ha Kufeke- féle gyermeklisztet teszünk a tehéntejbe, mivelhogy az evvel a gyermekliszttel kevert tej kevésbbé erjed meg, mint maga a tehéntej, pedig ilyen erjedés okozza a bélhurutot. Az anyatejhez képest a tehéntej kevésbbé emészthető, mert a csecsemő gyomrában nagyobb gomolyokban alszik meg. Ellenben ha Kufeke-féle gyermeklisztet keverünk a tejbe, finom pelyhekben alszik meg, úgy hogy könnyebben emésztetövé válik Ennélfogva a gyermekeknek nem zavarodik meg az emésztésük, jobban gyarapszanak s az oly gyakori betegségektől megmenekülnek. Születtek: 68. Március 2. Bodenlosz Jánosnak »József«, — 69., febr. 27. Petritshek Kálmánnak »Amália Erzsébet«, — 70. márc. 5. Prigya Andrásnak »Mária«, — 71. márc. 4. Nagy Józsefnek »Irén«, 72. márc. 4. Farkas Mártonnak »Matild Teréz«, — 73., márc. 5. Oncse Jánosnak »Mária«, — 74, márc. 6. Hembner Margitnak »György«, — 5., márc. 8. Miháli Matildnak »Sándor«. — 76., márc. 7. Sarok Alajosnak »Sándor«, — 77. márc. 8. Győri Zoltánnak »Matild«, — 78., márc. 11. Bojcsuk Illésnek »Gergely«, — 79., márc. 8. Körösi Józsefnek »Mária«, —• 80, márc. 7. Mihálka Sándornak »József«, — 84. márc. 13. Opálcsuk máriának »Flórián«, — 82., márc. 14. Dumitrán György erdőmunkásnak halvaszületett fiúgyermeke Elhaltak: 54. febr. 28. Triff Mihály gör. kath. 40 éves, erdőmunkás, szivszélhüdésben. 55. márc. 3. Bárdosán Teréz férj. Reiz Péterné, gör. kath. 21 éves, bányamunkás neje, tüdővészben. 56. márc. 8. Szöllősi Sándor ev. ref. 37 éves, timármester, tüdővészben. 57. márc. 2. Rusolán János gör. kath. 47 éves, nyug. bányamunkás, szivszélhüdésben. 58. márc. 5. Prigya Mária gör. kath 1/i éves, bányamunkás gyermeke, koraszületésben. 59. márc. Veisz Ferenc róm. kath. 11 hónapos, bányász gyermeke, tüdőlobban. 60. márc. 6. Hotye László gör. kath. 2 hónapos,' bányamunkás gyermeke, veleszületett gyengeségben. 61. márc. 8. Torán Kornél gör. kath. 70 éves, napszámos, aggkórban. 62. márc. 11. Krisztián István gör. kath. 21éves, kőműves segéd, tüdőgümőben 63. Márc. 10. Bile Simon gör. kath. 28. éves, napszámos, szivbillentyü-bántalomban. 64. márc, 12. Friedman Miksa izr. 2 hónapos, szabómester gyermeke, tüdőlobban. 65. márc. 13. Laresz József, róm. kath. 87 éves, nyug. cs. és kir. tüzérkapitány, aggkórban. 66. márc. 13. Opolicsuk Flórián gör. kath. 6 órás, napszámos gyermeke, veleszületett gyengeségben. Kihirdetés alatt állanak: 1. Fuchs Károly és Molnár Rósa nagybányai, — 2. Szekér Kovács Miklós és Kozák Juliánná nagybányai, — 3., Molnár Sándor és Lucskai Vilma Róza nagybányai, — 4. Fuksz Vilmos nagybányai és Snaller Róza giródtótfalusi, — 5. Demeter József nagybányai és Kocsi Rozália misz- tótfalusi, — Somkutyán Demeter nagybánya-szilas- telepi és Opalicsuk Mária nagybánya-köbányatelepi lakosok. Foulard selyem 65 krajczártól 3 forint 70 krajczárig méterenkint blúzoknak és uszályos ruháknak való. — Bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték postafordultával. Henneberg selyemgyára Zürich. Lapunk részint a nemzeti ünnep miatt, részint egyéb okokból is az első oldalon jelzett 6 oldal helyett nyolcon jelent meg, a téves jelzést tehát itt helyesbitjük. Nyilttér*) 1906 B. II. 848-2. Ö Felsége a Király nevében! A nagybányai kir. járásbíróság, mint büntető bíróság rágalmazás vétségével vádolt Ignáth Gyula elleni bűnügyben, dr Köves Miklós ügyvéd által képviselt Tóth Bálint főmagánvádló által emelt vád felett, Nagybányán, 1906. évi október hó 31-én, Nagy Imre jegyzőkönyvvezető és dr Sziklay Dezső védő részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg Ítélt: vádlott: Ignáth Gyula (aki 27 éves, selmeczbányai születésű, misztótfalusi lakos, r. kath. hitű üveggyári munkavezető, nős, 2 gyermek apja, Írástudó, vagyontalan) bűnösnek mondatik ki a btk. 258. §-ában meghatározott egyrendü rágalmazás vétségében elkövetve az által, hogy 1906. év szeptember és október havában többek jelenlétében azt mondotta, hogy főmagánvádló egy polgári perben hamisan esküdött meg és ezért a btk. 258. §-a alapján az ítélet foganatba vételétől számítandó nyolcz napi fogházra, mint főbüntetésre és az 1892. évi XXVII. t.-cz. 3. §-ában irt czélokra fordítandó s az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap végrehajtás terhe alatt, a nagybányai kir. járásbírósághoz befizetendő s behajthatatlanság esetében a btk. 53. §-a értelmében további egynapi fogházzal helyettesítendő (10 korona) tíz korona pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre ítéltetik. Elmarasztaltatik vádlott a B. P. 480 §-a alapján a felmerülendő bűnügyi költségek hordozásában s köteles azokat az 1890. évi XLIII. t.-cz. 9. §-ában irt végrehajtás terhe alatt az államkincstárnak megtéríteni, melyek azonban igazolt vagyontalanság folytán az idézett t.-cz. 4. §-a alapján egyelőre behajt- hatatlanoknak nyilváníttatnak. Köteles vádlott Tóth Bálint főmagánvádlónak negyven korona utánjárási és tiz korona ügyvédi képviseleti dijat a B. P. 479 — 480. §§-ai alapján 15 nap alatt végrehajtás terhe alatt megfizetni. Dr Papp Viktor ügyvéd dija hat koronában, dr Köves Miklós ügyvéd dija tiz koronában állapit- tatik meg saját felével szemben. Elitéit vádlott a Btk. 277. §-a alapján kötelez- tetik, miszerint ezen ítéletet s az esetleg hozandó felsőbirói határozatokat a jogerőre emelkedéstől számított 15 nap alatt a különbeni végrehajtás terhe mellett Nagybányán megjelenő »Nagybánya és Vidéke« czimü lapban közzététesse, s amennyiben ezt vádlott nem tenné, főmagánvádló féljogosittatik, miszerint a közzétételt az elitéit vádlott költségén eszközölhesse. Indokok:: Főmagánvádló azt a vádat emelte vádlott ellen, miszerint vádlott 1906. év szeptember havában többek jelenlétében azt mondotta róla, hogy ő egy polgári perben hamisan esküdött meg — kérte ennélfogva főmvádló, miszerint vádlott a btkv. 258. §-a alá eső egy rendű rágalmazás vétségében bűnösnek kimondassék, ezért megbüntettessék s költségeiben elmarasztaltassék. Vádlott tagadta, hogy a vádbeli cselekményt elkövette volna s kérte felmentését. A kir. Jbsg. a kifogástalan és érdektelen Lach- man Ferenc, Kaisz Gyula, Pécsy Lajos, Moldován Lajos tanuk vallomásával, mely tanuk vallomását vádlott sem gáncsolta, daczára tagadásának, kétségtelen tényállásként állapította meg, miszerint vádlott 1906. év szeptember és október havában nevezett tanuknak azt beszélte, miszerint főmagánvádló — Tóth Bálint láposbányai lakos a közte és főmvádló között a helybeli kir. járásbíróság előtt letárgyalt s ítélettel befejezett sommás perben hamisan esküdött meg. Vádlott ezen cselekménye a btkv. 258. §-a alá eső rágalmazás vétségét képezvén, abban vádlottat *) E rovat alatt közöltekért nem vállal felelősséget a Szerk. bűnösnek kimondani s figyelemmel büntetlen előéletére, mint egyedül álló s igy különben nem nagyon nyomós enyhítő körülményre, másrészt tekintettel a sértési szándék nagy fokára, mit kétségtelenül bizonyít az, hogy vádlott több alkalommal s nyilvános helyen is (boltban) állította azt, hogy fő- magánvádó az említett perben hamisan esküdött meg, tekintettel arra, hogy kifogástalan, intelligens egyént rágalmazott meg, mint súlyosító körülményre, az ítélet rendelkező része szerint büntetni, a bűnösségének folyományaként a bűnügyi költségekben elmarasztalni kellett. Habár a védő enyhítő körülményeket nem említett fel s a védelem csupán csak arra az egyetlen kijelentésre szorítkozott, hogy vádlott nem bűnös s kéri annak felmentését, a kir. Járásbíróság a B. P. 328. §-ának rendelkezéséhez képest, illetve a B. P. 9. §-ának rendelete szerint gondossággal kereste s figyelembe vette az enyhítő körülményt, ilyenül azonban a vádlott büntetlen előéletén kívül más a bűn peranyagából megállapítható nem volt, mivel pedig jogelv az, hogyha enyhítő körülményül más körülmény nem jelentkezik, csupán csak a vádlott büntetlen előélete, ez a btkv. 92. § ának alkalmazását indokolttá nem teszi, ennélfogva vádlottat szabadságvesztés büntetéssel kellett főbüntetésképen büntetni és pedig annyival inkább, mert oly nyomatékos és oly nagyszámú enyhítő körülmények, melyek maguk után vonhatnák azt, hogy a vádlott által elkövetett cselekményre meghatározott büntetésnek legkisebb mértéke is súlyos lenne, fent nem forognak. Vádlott bűnösségének folyományaként a bűnügyi költségekben is elmarasztalandó volt. Az ügyvédi dijjakra vonatkozó intézkedés a B. P. 485. §-án alapszik. Az Ítélet közzétételének elrendelését a btkv. 277. § ának rendelkezése indokolja. Kelt Nagybányán, 1906. október hó 31-én. Dr Kiss Rezső s. k., kir. albiró. 14638-1906. B. sz. Ö Felsége a király nevében! A szatmárnémeti-i kir. törvényszék, mintfelebb- viteli bíróság dr Róth Ferencz kir. törvényszéki elnök elnöklete alátt Szabó József és Hunyor Ödön kir törvényszéki bírák és dr Bakó Ferencz kir. törvényszéki joggyakornok mint jegyzőkönyvvezető részvéte mellett — rágalmazás vétsége miatt vádolt Ignáth Gyula ellen folyamatba tett bűnügyben, melyben a nagybányai kir. járásbíróság 1906. évi október hó 31-én, 1906, B. 8481%. szám alatt ítéletet hozott, Vádlott és védője részéről a bűnösség megállapítása miatt írásban is indokolt felebbezés folytán 1906. évi deczember hó 5-ik napján Ignáth Gyula vádlottnak, úgy Savanyu János ügyvéd, mint a vádlott védőjének és Tanódy Endre ügyvédnek, mint dr Köves Miklós ügyvéd helyettesének a jelenlétében megtartott felebbviteli tárgyalás alapján, a vád védelem meghallgatása után következőleg ítélt: A kir. törvényszék, — a kir. járásbíróság Ítéletének az ügyvédi dij megállapítására vonatkozó nem felebbezett részét nem érinti - - ugyanazon ítélet felebbezett részét és pedig a vádlott szabadságvesztés büntetésére vnnatkozó részét a Bp. 554. §. 2-ik bekezdése alapján s a Bp. 423. §. 2-ik bekezdése értelmében s a Bp. 385. §. 3-ik pontjában megjelölt anyagi semmiségi okból megsemmisíti s vádlott főbüntetését a btkv. 92. §-a alkalmazásával behajthat- lanság esetére a btkv. 53. §-a alapján 5 az az öt napi fogházzal helyettesítendő 100 az az egyszáz korona pénzbüntetésben állapítja meg. Ugyanazt az Ítéletet egyéb felebbezett részében helyben hagyja, s vádlottat a Bp. 480. §-a alapján arra is kötelezi, hogy Tóth Bálint főmagánvádló részére : 10 az az tiz korona felebbezési tárgyalási költséget 15 nap alatt, a különbeni végrehajtás terhe mellett fizessen ki. Savanyu János ügyvéd és dr Köves Miklós ügyvéd felebbezési tárgyalási diját saját ügyfelei irányában a Bp. 485. §. alapján fejenként 10: az az tiz koronában állapítja meg. Indokok: Az a körülmény, hogy vádlott a közötte és a főmagánvádló között a nagybányai kir. járásbíróságnál lefolyt polgári pert elvesztette s hogy sértő szavait csakhamar ezután, s a pervesztésből származott anyagi kára felett érzett izgatott lelki állapotában használta, továbbá az, hogy vádlott büntetését az ítéletek hirlapilag leendő közzé tételével felmerülendő költségek már különben is érzékeny módon súlyosbítják. Végül a vádlott társadalmi állásának figyelembevétele, amelyre való tekintetből őt a fogházbüntetés legkisebb tartama is, aránytalan, súlyos módon érintené, a kir. járásbíróság által már méltatott büntetlen előélet mellett, oly nyomatékos enyhítő okokat képeznek, amelyekkel szemben a büntetés kimérésénél a btkv. 92. §-a alkalmazása indokoltnak tűnik fel, minthogy pedig az első fokon eljárt kir. járásbíróság az által, hogy a büntetés kiszabásánál, a btkv. 92. §-át, ennek feltétételei fent- forgása daczára nem alkalmazta, az anyagi törvénynek a Bp. 385. §. 3. pontjában megjelölt megsértésére szolgáltatott alapot, mely a vádlott felebbezése folytán s az imént hivatolt törvényszakasz utolsó bekezdése alapján, mint a vádlott védelmére szolgáló »hivatalból« is figyelembe veendő, ennélfogva
