Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-13 / 41. szám
Nagybánya, 1907 XXXIII. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 3VtE<3-«T£3IL.E13SriK: HVLIdNT ID ZEHNT AzEDNT^aA Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal': Felsőbányal-utcza 20-lk szám alatt. Vízvezeték. Hétfőn délután ideérkezik Farkas Kálmán min. o. tanácsos, a m. kir. vízépítési igazgatóság vezetője s vele jön egy kir. mérnök, Hoffmann Károly személyében. Azért látogatják meg városunkat ezek az urak, hogy a vízvezetéket tanulmányozzák. 14-én d. u. 6 órakor értekezlet lesz a városházán, 15-én kirándulás a Rozsály forrásaihoz. Örvendünk rajta, hogy megint történik valami ebben a nagy jelentőségű dologban, Nagybányának ez igazi létkérdésében. Tehát jönnek és tanulmányoznak. Az értekezlet bizonyára népes lesz, a kirándulás kellemes s hozzá ebben a viztelen, száraz időszakban tanulságos is. Elmondjuk ami a szivünkön fekszik, vágyainkat, panaszainkat, a miniszteri o. tanáczos ur türelemmel, jóindulattal maghallgatja azokat s bizonyára egy befolyásos egyénnel több emberünk lesz, aki megszánja e kies helyen épült és mégis rém-egészségtelen várost. De uraim, ne állapodjunk itt meg, elvégre döntsünk már véglegesen ebben a negyedszázad óta vajúdó sürgős kérdésben. Szűrt viz, nem szűrt viz, mindegy az már, csak legyen vizvezeték, hiszen Pozsonynak, Budapestnek, Nagyváradnak szűrt vízből is pompás vízvezetéke van, egyik vagy másik, bánja a fránya, csak csináljuk már. Mi nem félünk attól, hogy pénzbelileg meg nem valőrűbatő akár ügy GOO ezer koronás terv is, a városra nem fog nagy teher nehezedni, a haladó korral mindinkább életszükségletté vált intézményt a lakosok maguk bőven pártfogolják s ipari telepek, gyárak, vasutak, iskolák, maga a nagytekintélyű kincstár is erősen támogatják majd azt. Mi akadályozta hát ezt az egész dolgot eddig? Azt mondják, a vízhiány. Ringó buza- kalászok közt éhen halni nevetséges dolog volna. Itt, ahol az egész talaj tulvizenyös, a kutakból egy görbe karóval föl lehet a vizet huzni, oly magasan van a felszíne, ahol száz forrás bugyog a hegyekből s olyan patak metszi át a völgyet, mely most a kétségbeejtő szárazság mellett is malmokat és ztizókat hajt, vízhiányról beszélni operette- költészet. Nézzenek hát t. uraim a dolgok mélyére és döntsenek, minden elvesztett esztendő sokak sírját ássa meg s visszaveti az ipart, a kereskedelmet, idegen forgalmat a legsötétebb ókorba. Jól teszik önök, ha tanulmányoznak, de mi szeretnék, ha ennek a legújabb kiszállásnak elvalahira szemmel- láthatóbb eredménye is volna, mint maga a tanulmány. Az önkéntes tüzoltó-testület, Jeleztük már, hogy a tűzoltó testület megalakult s úgy véljük, ez a körülmény a város nagy közönségének őszinte örömére szolgál. A testület egyrészt a város súlyos helyzetén akar könnyíteni, másrészt a vagyonbiztosságot előmozdítani és fenntartani óhajtja. A taggyüjtő ivet eddig 105-en Írták alá s már ez is szép szám, ha meglesz a kitartás az illetőkben, a testület kifogástalanul megfelelhet nemes feladatának. Czélja a város területén, esetleg a szomszéd községekben kiütött tűz rendszeres oltása és egyéb vészesetekben segély-nyújtás, a község területén kívül azonban a működő tagoknak csak egyharmad részével. Tagjai tiszteletbeli, alapitó, pártoló és működő tagok. Az alapítók egyszer s mindenkorra legalább 50 koronát fizetnek, a pártolók 3 évi kötelezettséggel 5--5 koronát. A működő tagok tisztek, altisztek, mászók, szivattyúsok, vizszerzők, rendfentartók. Kötelesek a gyakorlatokon részt verj' •j-a testület által hozott határozatoknak és szabályoknak magukat alávetni. Működő tag lehet minden feddhetlen jellemű férfi, aki 18-dik évet betöltötte, ép, egészséges testalkatú. A felvétel parancsnoksági ülésen történik. A tagok ünnepélyes fogadalmat tesznek. Az alapitó, pártoló, működő tagok a közgyűlésen tanácskozási, szavazási és választási joggal bírnak. A működő tagok az orsz. tűzoltó-szövetség által előirt egyenruhával és fölszereléssel láttatnak el. Ha szolgálat közben szerencsétlenül járnak, segélyben részesülnek. A működő tag 4 heti előzetes bejelentés után kiléphet. Kizárják a tűzoltót, ha az alapszabályok ellen kihágást követ el, továbbá hazafiatlan cselekedet, közbotrányt okozó magaviselet, iszákosság, össze- férhetlen természet, mulasztások, bűntény stb. miatt. Az egyenruha és fölszerelések a testületnek vissza- adandók. Jövedelmei a testületnek az alapitó és pártolótagok járulékai, a város által nyújtott évi segély, adományok, hagyományok, ünnepélyek, tánczvigal- mak bevételei, esetleg gyűjtés utján szerzett pénzösszegek. A testület tagjainak kötelezettségeiből eredő minden követelés esetleg bírói utón hajtható be. A testület tartalékalapot létesít, melyek növelésére szolgál a bevételek 5 ’/o-a, az erre szánt adományok s a netaláni évi fölösleg. A segély-alap jövedelmét képezi a bevételek 5°/o-a. Igénybe veheti az, aki keresetképtelenné vált, ha valamely tag szolgálatban életét vesztette, annak hozzátartozói. A segély alap egy tag által 120 napon túl igénybe nem vehető. A testület belép a magyar országos tűzoltó szövetség segélypénztárába. Közgyűlést minden év első negyedében tartanak. Rendkívüli közgyűlést a tagok TVának kívánságára hiv az elnök. A gyűlés két héttel előre összehívandó. A gyűlés határozatképes, ha a tagok számának fele jelen van. A választmányt képezik az elnök, a parancsnokság tagjai, a titkár, pénztáros, 10 rendes és 2 póttag. A választmány felelősség mellett kezeli a testület vagyonát, szerződéseket köthet, szolgákat fölvehet, a helyiségekről gondoskodik stb. A parancsnokságot képezik a tisztek u. m. parancsnok, alparancsnok és a szakaszparancsnok, a tisztviselők : szolgálattevő segédtiszt, szertáros, orvos, titkár, pénztáros-. Tiszti állásra csakis oly működő tag választható meg, ki a tűzoltói ismeretek minden ágából a szakvizsgálatot sikerrel letette. A parancsnokság veszi föl a működő tagokat, esetleg határoz kizárásuk fölött. A szolgálatok, gyakorlatok, előadások stb. idejét megállapítja, a működő tagok közt a szolgálati viszonyból kifolyólag fölmerült viszályokat elintézi, a fölszerelések beszerzésére a választmánynak javaslatot tesz, tűzvészeknél kitűnt egyéneknek jutalmat eszközöl, az altiszteket megválasztja. A parancsnok a működés főintézője, köteles a vész helyén megjelenni s az oltási és mentési munkálatokat rendezni. Parancsai feltétlenül teljesitendők. O rendeli el a támadás és védelem módját, beosztja a tiszteket, altiszteket, tűzoltókat stb. ellenőrzi az összes határozatok betartását. A mosolygó Justitia. — Két történet egybeszőve, — Irta: Hamvai Sándor. I. Dobák János panaszol. Hórihorgas, gatyás ember nyit be a kapitány szobájába, egyik tenyerével nagy tarka zsebkendőt szorítva a bal arcára, melyen piros daganat és vérfoltok nyoma látszik. A kapitány ur mérges ma. Csak az imént záratott le egy éjjeli csavargót, aki a plébános ur kamráját akarta közelebbről megtekinteni, mikor az éber inspekciós rendöR galléron ragadta. A gazember tagadott mindent: ö a legjámbo- rabb ember a földön, sohase bántotta senkiét, most is este 9 órakor már az ágyban feküdt; odament utána a rendőr s úgy húzta ki az ágyból a fülinéi fogva, mert — régen haragban vannak egymással. És a többi. Az ügybuzgó kapitányt végkép kihozta ez a makacs tagadás a sodrából, s most majd leharapja a jámbor Dobák János orrát, amint az nagy keservesen nyögve betaszitja dagadt arcát a hivatalszoba ajtaján, melynek előszobájában pirossipkás hajdú enyeleg egy pár panaszra jött jobb kinézésű vászoncseléddel. — No mi kell kendnek? — riad fel a kapitány, huszadszor csapva le a megmártott pennát anélkül, hogy egy betűt vethetett volna a papírra. — Instálom alásan, tessék meggyertyázni ezt ni, — mond Dobák János, lekapva a zsebkendőt arcáról és szomorú érdeklődéssel lesve a hatást a kapitány tekintetéből. — Egy véres, dagadt arc, egyéb semmi . . . Láttam ilyet eleget . . . — De instálom tekintetes ur, két fogamba került ez a kis bolondság . . . — Hát aztán ? — Hát aztán? — kérdi Dobák János, a legmagasabb c-ig emelkedve hangjában. — De már instálom, ha igazság akar lenni, legyik igazság . . . — Ne papoljon kend, hanem szaladjon a doktorhoz, aztán vétessék vizűm-repertumot ; értette? — ’sz érteni értem. — No hát! — Aztán ide jöjjek az írással? — Ide hát I — Kell-e arra stempli ? — Majd tudja a doktor ! Dobák János még egyszer visszafordult az ajtóból. — Aztán még máma ide hozzam azt Írást? — Akár ma, akár holnap, nekem mindegy: lóduljon már hadd jöjjön a többi! A nyurga ember lehorgasztott fővel ment ki a kapitány szobájából, helyet adva egy tekintélyes gyűrűs ujju dámának, ki ájultan érkezett a hivatalba s igy többször íöl kellett locsolni. Dobák János még egyszer visszatért a kapitány úrhoz. Látszott az arcán, hogy valami nem fér a fejébe. — Azt tetszik tudni ugyebár, hogy Miska az oka ennek a bajnak? S bütykös ujjával dagadt arcára mutatott. — Azt majd a jegyzőkönyvbe mondja kend, értette ? — Értettem! — Értettem! S Dobák valahára eltávozott, hogy helyet adjon annak a dámának, aki igy mutatta be magát a kapitány előtt: — Én Eziistköviné vagyok, akinek üzlete van az »Oroszlánt-hoz. II. Az eltűnt százasok. A kapitány díványra ültette az izgatott dámát, ki teljes parádéban volt s bár kissé hízásnak indult, de piros arca és szép fogsora úgy mutatta, hogy a harminc éven még alul van. Emlékezett is rá, hogy a Szerecsen-utcában rö- fös üzletének homlokzatán ez a felirat állott sokáig: Ezüstkövi Mór. Egy nap aztán vékony betűkkel egy szócskát ragasztottak hozzá: né. (Ezüstkövi azonban most is minden tekintetben jól érzi magát; hisz az megfordítva azt teszi, hogy: Én.) — Házi tolvajokkal vagyunk körülvéve 1 — szólt az asszonyság nagy izgalmat eláruló hangon. — Tegnap a férjem öt darab százast adott át nekem, hogy a ma estieli vonattal idegbajom gyógyítása végett Balatonfüredre utazzam. Már teljesen készen voltam az útra . . . Ruháim, fehérneműim, minden rendben volt ... A pénzt a siffonba zártam, itt vannak a kulcsok is nálam ... A szobában senki sem járt a cselédeken és a két segéden, meg a férjemen kívül . ,. Ma nézem a pénzt és sehol sincsen! Ez borzasztó 1 Elájulok, kérem elájulok!... Ez a szégyen ! Felbiztattam már pár ismerősömet, akik Pesten várnak rám! Na hiszen azok kacaghatnak egyet! Kérem kapitány ur, ilyen nem történt még Európában ! A kapitány sietett megnyugtatni, hogy az eset nem áll egyedül a bűnök krónikájában. — Kire van gyanujok? — Mindenkire, kérem, mindenkire. — De a nevét tessék megmondani asszonyom és és az okokat, melyre gyanúját alapítja. Ezüstköviné elég szép bogárszemei gyűlölettel csillantak meg. Lapviiils: mai száma, © olcLal.
