Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-11 / 32. szám

Nagybánya, 1907. Augusztus 11. — 32. szám. XXXIII. évfolyam. NAGYBANYA ES YIDEKE / TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányal-utcza 20-lk szám alatt. Városi közgyűlés aug. 7-én. Népes gyűlése volt szerdán a képviseletnek. D. e. 9 órára hívta össze a polgármester, de azért mindjárt a kezdetén szép számmal gyűltek egybe a képviselők. Az összbenyomás igen nyugodt, sőt kedélyes volt, csakis ilyen egyértelmű hangulatban lehetett 27 tárgygyal alig két óra alatt végezni, sót ha a Rákóczi-tér és Szt.-Miklós-tér kereskedői ádáz csatára nem kelnek, tiz óra után szépen haza mehettünk volna. A Milch Oszkár-féle perről előzőleg rémületes dajka-mesék voltak elterjedve, a félősebb város­atyák azt pengették, hogy Milch az egész taka­rékot lefoglalja. Megtudtuk azonban a polgár­mestertől, hogy a város 32 ezer koronát letétbe helyezett, egyelőre tehát nincs baj. De mi lesz akkor, ha a végső fórumon is megveszitjük a pert? Azt mondta az elnök, hogy ezt »muszáj« megnyerni, reméljük hát a legjobbat. Nagyobb eszmecsere a tűzifa árának meg­állapításánál keletkezett. Aki a fát pénzért veszi, az nem bírja belátni, miért kell neki többet fizetnie azért, mert x. polgártársa meg nem engedett üzletet csinált. Nem egyszerűbb megbüntetni a vétkest, mint büntetni az egész várost? Persze hogy az előbbi könnyebb. E szerint tehát a fa nem emélődött, de hogy sokáig nem vihetjük igy, annyi bizonyos, hiszen más városokhoz képest még mindig félárban kapjuk a tűzifát, sőt itt helyben annyit fizetünk a tengelyen szállított tüzelőanyagért, mint a kohó Fernezelyen az uszafáért. Tessék emellett a magas munkabérekre és dupla fuvardijakra gondolni s a számítás készen van. Bekerült az üveggyár is a vitába, mely a polgároknál is olcsóbban kapja a fát, holott Szatmáron már 5 K 50 fillért értünk el. Stoll Béla erős vehemenciával kikelt a helyzet tarthatatlansága ellen, kijelentvén, hogy ezt ő előre megjövendölte. Mondtuk mi is sokszor e lap hasábjain, de pusztában hangzott el a szó. A kurucok ébredése akkor következett be, mikor már félig-meddig késő. A Rákóczi-téri kereskedők minden piacot maguknak szeretnének, holott a jobb rész igy is nekik jut. Glavitzky Károly élénk színekkel ecsetelte a főpiac gondolkodását, a kispiacét meg Kovács I. tolmácsolta, Révész indítványozta, hogy a hetivásárok legyenek a Szt-Miklós-téren s a Életemből. Irta; P. Lázár Turia Febrónia. II. Felugrottam s kiszaladtam messze a kertekre mezítláb, nyakócon s ott visítottam, mint a sirály a viharban; feloldtam panaszom árjait jajveszékelve, egyedül, háborítatlanul, mint a szélvész a pusztában. Egy idő múlva felém közeledő nehéz léptek alatt hallottam ropogni a fagyos havat s én nem féltem, mert a fájdalom minden más érzést elnémított keb­lemben. Egy alak állott meg előttem s erősen kiáltá: — Miért sir, miért sir? — Mert fájdalmam van! — válaszolám ke­servvel. Valamit mondott, aztán megfogta kezemet és vissza vezetett. Édes anyám szobájába vitt; leült mellém s beszélni kezdett, hajamat s kezemet simo­gatva. Hangja élesen csengett fülemben, dédelgető keze érdesnek tetszett. Hogy ki volt, nem tudom, mert nem néztem rá, hogy mit beszélt, nem tudom, mert nem hallgattam, csak sírtam, sírtam. Édes anyám jött be, kényben fürdő szemekkel s vigasztalni kezdett, ki maga is vigasztalásra szorult. Egy idő múlva bementem a halottas szobába, édes apám már a rögtönzött ravatalon feküdt hó­fehér »szticharion'-ba1; és aranyos »phelonion«-ba-) ') »Sztichárion«: ama hosszú fehér rituális ing, mit a nyugati egyházban >áibá*-nak neveznek. s) »Phelonion«: görög rituális ujallan köpeny. napi-piac adassák hát meg a Rákóczi-térnek, ez sem tetszett. Végre is megmaradt a jelen állapot, melyet a főkapitány szintén helyeselt ide­vágó jelentésében. A gyűlés lefolyása különben következő volt: Elnök : Dr Makray Mihály, polgármester. Jegyző! Égly Mihály, főjegyző. Hitelesitök : Csüdör Lajos, Sólyom Ferenc, Gla­vitzky Károly. Hitelesítés ideje: aug. 17. d. e. 9 órakor. 1. Napirend előtt polgármester jelenti, hogy a város a Milch Oszkárral folytatott pert elveszítette, intézkedett azonban a tanács, hogy az ügy megfelleb- beztessék, továbbá, hogy végrehajtási jogát felperes ne érvényesíthesse, a Lapos-erdő vételárából a tanács 32000 koronát bírói letétbe helyezett, kifejezvén ab­beli nézetét, hogy az ő jogi tudása szerint a város ezt a port nem veszítheti el, kéri a tett intézkedéseknek tudomásul vételét. A képviselet azokat tudomásul veszi. 2. Ugyancsak előlülő polgármester jelenti, hogy a postaréti tó lecsapolása céljából építendő beton- csatorna munkálatai nem feleltek meg a kivánalmak­nak, a város mérnöke és több szakértő tüzetesen meg­vizsgálta a megkezdett építkezést s azt elfogadhatat­lannak találta, miért is a szerződés értelmében a ta­nács elvette M. Gyiraszin Jánostól a vállalatot s az ő terhére és veszélyére Füvessy Lajosnak adta oda. Tudomásul szolgál. 3. A kereskedelmi miniszter a vásári helypénz szedés szabályzatát jóváhagyva beterjeszti azzal, hogy a 10 tétel második bekezdését törölte. A most már véglegesen érvényes szabályzat­nak kinyomatását a ke?gyűlés elrendeli, utasítja a tanácsot, hogy azt a főbb helyeken rács alatt sze- geztesse ki s a szomszédos községeknek is küldje meg tudomásulvétel és ismertetés végett. 4. Az árvaszék az iránt keresi meg a közgyű­lést, hogy a házipénztár által előlegezett árvaügyi ke­zelési kiadások fedezésére 400 koronát kiutalni szíves­kedjék ; Közgyűlés a kérelemnek helyt adott. 5. Ugyancsak a házi pénztár által az árvaszék­nek előlegezett 111 korona 44 fillér kiutalását szintén kéri a tanács; Közgyűlés az előterjesztés értelmében határoz. 6. Tanács előterjesztésére az árvaszék tisztelet­beli ülnökeivé választatnak Moldován László, Bónis István, Stoll Béla, dr Vass Gyula, Virág Lajos, ajtai Nagy Gábor. 7. Az 1907: XXVI. t.-c. értelmében az állami iskolák gondnokságának felét a képviselőtestület vá­lasztja. Nagybányán 10 tag megválasztása válván szükségessé, a tanács javaslatba hozza a következő képviselőket: Farkas Sándor, dr Kádár Antal, Révész János, Moldován László, dr Vass Gyula, Csepey Fe­renc, Bónis István, Torday Imre, ajtai Nagy Gábor dr., Virág Lajos. Megjegyezzük, hogy -a gondnokság­öltöztetve. Szép feje mélyen besülyedt a vánkosba, mert nehéz volt a halál borától. Szive felett, ama szív felett, mely meggyilkolta őt, kicsiny »diszkosz*- kendő3) volt ezen feküdt az ezüst kézi kereszt, mit apám jobbjában tartani látszék. Nem mertem sírni, nehogy megzavarjam szent nyugalmát,” csak a könyáztatott kendőt szorítottam ajkaimhoz és sóhajaimat nyeltem. A ravatal felől tömjén illat jött felém,, mely összevegyült a fejtől álló »Likérion«-ban4) égő szen­telt hymettoszi viaszgyertyák illatával. Mohón szívtam be amaz egyházi illatot, óhajt­ván, hogy bár édesapám szellemét szívnám keb­lembe s tágra nyílt szemekkel néztem finom fehér jobbját, melynek csuklóihoz arany keresztes »hypo- manika«5 6) simult: néztem ama jobbot, mely a ke­resztet tartotta most is, midőn immár a világgal vé­gezett és eszembe jutott, miként legyintett elutasitó- lag eme finom fehér kéz, midőn egyszer a világról beszéltem édes apámhoz s mint mondta akkor apám: »Nekem nem tárgyam a világ, mert az ember ke­vés napig él s kisiklik a tárgy kezéből!« * A templom tornyán gyászlobogó lengett; apá­mat kétezer hive gyászolta, egész nap jöttek a hi­3) A »Diszkosz«-kendő egy kendőcske, mely mise alkal­mával a kehely alatt áll. *) »Likerion«: kétkarú gyertyatartó, a karok két egy­másra néző kígyót ábrázolnak. 6) »Hypomanika«; rituális kézelő. nak hivatalból tagjai: Stoll Béla elnök, dr Makray Mihály polgármester, Székely Árpád, Waigandt Anna, Rozsos István, Szőke Béla, Soltész Elemér, Brebán Sándor. A közgyűlés a felsorolt :iz tagot egyhangúlag megválasztotta. 8. A Zsófia-Lissbon bánya, a meddő anyag el­helyezésére 100 [J] öl területet kér. A kérelemnek helyt adtak 20 korona évi jog elismerési dij ellenében. 9. néh. Bottyán Gézánénak a Szent Miklós-téren bérelt üzlethelyiségért 859 K 80 f fennmaradt bér hát- rálékát a tanács törlendőnek javasolja, mivel a szál­loda leégése miatt ez különben is minden jog alap nélkül volt előírva. A javaslatot a közgyűlés elfogadja. 10. Tanács beterjeszti a módosított vásárrendtar­tási szabályrendeletet. A közgyűlés azt a maga részéről elfogadja. 11. Farkas Mózes helybeli lakost 1906-ban a köz­ségi kötelékbe 100 korona dij mellett fölvették, mivel ez az összeg nevezettnek teljes vagyontalansága miatt behajthatatlan, a közgyűlés a követelést leírja s múlt évi ha­tározatát hatályon kívül helyezi. 12. Tanács javaslatára, a fernezelyi vasút építé­sére megszavazott 10000 koronáról kiállított kötelez­vényt elfogadták s kormányhatósági jóváhagyás végett a főispánhoz fölterjesztik. 13. A Bartosvágásban termelt tölgyfa eladást, mivel 3800 korona kikiáltási árral szemben 5000 koro­nát ért el a közgyűlés jóváhagyta. 14. Az 1908. évi községi közmunka összeírást ez idén a mérnök személyesen teljesítette s összesen 9648 koronában állapította meg. Az összeírás 15 napi köz­szemlére volt kitéve s mivel ellene kifogást nem emeltek a képviselet elfogadta. 15. Nagyobb vitát keltett a helybeli polgárok és az idegenek részére eladandó tűzifa áranak megálla­pítása. Az erdészeti bizottság ugyanis, mivel az erdö- ügyi tanácsos jelentette, hogy egyes nagybányai la­kosok a 4 koronás fát 5 koronáért szállítják, kimondta, hogy ez az állapot tarthatatlan s javasolja a tűzifa árának oly módon való fölemelését, hogy idegenek hasáb tűzifáért 5 K 50 fillért, dorongfáért 5 koronát, helybeliek hasáb fáért 4 K 50 fillért, dorongfáért 4 koronát fizessenek köbméterenként. A helybeliek tiltakoznak ellene, hogy egy évben kétszer emeljék a fa árát. Hosszas eszmecsere után a határozat az, hogy idegeneknek 5 K 50 fillérre és 5 koronára emelték föl a fa árát, helybelieknek marad ezután is 4 K azzal a kikötéssel, hogy aki ilyen kedvez­ményes fát mer szállítani idegen helyre, az meg­fizeti az 5 K 50 fillért érette m3-ként s részére a 4 K-ás fa kiadása továbbra beszüntettetik. 16. »Singer Mózes és utódai« cég a felső bor­kutat bérbe óhajtja venni e tárgyban a gazd, és pénz­ügyi bizottság javaslata ez: vek; némán, szomorú arccal, ünnepi ruhába öltözve és könytelt szemekkel s ép oly nesztelenül, miként jöttek, eltávoztak és ismét jöttek. Este a ház minden zuga ki vala világítva; min­den fele telve volt szomorú arcú virasztó hívekkel. Az udvar s az utca egyrésze is ki volt világítva s minden ajtó tárva-nyitva vala; a püspökhelyettest várták, ki édes apámnak a végtiszteletet adja meg. Én ott állottam egy szögletben, száraz, kény­telen szemekkel s azt hittem, hogy a föld sülyed alattam. Két idősebb úri nő jött hozzám s az egyik azt mondta: — Gyere szivem, öltözz át! — Nem megyek! — válaszolám hallkan. — Érts meg — szólt ismét a hölgy — a püs­pökhelyettes mindjárt itt lesz; apád ravatalon fek­szik s te vörös ruhába vagy öltözve. Nem szóltam semmit, csak sóhajtottam. Egy öreg pap közeledett felénk, apámnak ba­rátja s azt mondá a két előttem álló hölgynek reám mutatva: — Hagyjanak neki békét, hisz aki csak rá néz látja, hogy minden gyászol, ami rajta van; aztán máskülönben is a keleti egyház gyászszine a vér­vörös szin; a templom tornyán is vérvörös lobogó leng. Ő papleány volt s a ruha, mi rajta van, gyász­ruha ! A hölgyek elmentek mellőlem s én is kimen­tem az udvarból, végig haladtam az utcán, azt hit­tem, hogy a fájdalom elmarad valahol tőlem. Be­Lapunls mai száma © oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents