Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-11 / 32. szám
(2) 1907. Augusztus 11. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 32. szám. Bérlet ideje 20 év, bérösszeg 300 K évenként, mely előre fizetendő, az első év próbaévnek tekintetik, annak letelte után lesz a szerződés kötelező, amennyiben évenként 280.000 koronában állapittatik meg. A bérlő tartozik a kúthoz kocsijáröt és hidat csináltatni. Az alsó borkút kizárólag a közönségnek legyen fentartva, azt eladni vagy bérbe adni nem lehet- A felső borkút eladása esetén az elsőbbség bérlő nek biztosittassék, a viz, mely szénsavval telítve lesz, házhoz szállítva literenként 4 fillérért értékesíthető. Rövid megbeszélés után a közgyűlés elfogadta a bizottság javaslatát. 17. A gazd. és pénzügyi bizottság javaslatára a vágóhídi dijakat aug. 8-től kezdve a közgyűlés következőleg emelte föl: marha és rúgott borjú után 2 K-ról 2 K 80 fillérre, borjú után 40 fillérről 50 fillérre, juh és kecske után 20 fillérről 30 fillérre, bárány és gödölye után 6 fillérről 12 fillérre. 18. Kupás Mihály, Székely Árpád és társai indítványát a pálinkamérések vasárnapi bezárása ügyében elvben elfogadtnk s utasították a polgármestert a szabályrendelet kidolgozására. 19. Alispán a községi közdűlő utak kimutatását jóváhagyta tudomásul szolgál. 20. Polgármester javaslatára a köztemető ügyének rendezésére egy ad hoc bizottságot küldtek ki, mely következő tagokból áll: A tanács, dr Kádár Antal, Nagy Jánoz, Kiss Béla, Weisz György, Stoll Béla, Vass Gyula és a lelkészek. 21. Dr Vass Gyula ajánlatot tesz a város tulajdonát képező Papolczy-féle telek megvétele tárgyában. A képviselet az ügyet mérnöknek adja ki véleményezés végett, ha vájjon nincs e szüksége a városnak az illető telekre vizszabályozási vagy egyéb célból. 22. Jevota Jakab 48-as honvéd cserépzsindely árában 11 K leírását kéri Kérelmét a képviselet készséggel teljesiti. 23. Rosenfeld Bernátot 200 K dij mellett a községi kötelékbe fölvették. 24. Rácz József kéményseprő felebbez a polgár- mester azon intézkedése ellen, hogy a kémény tisztogatások alkalmával a tűzoltónak 1 korona napidijat fizessen. Mivel a polgármester ezen intézkedést csupán magának Rácz Józsefnek ajánlatára tette, de különben hozzá nem ragaszkodik, e tárgyat levették a napirendről. 25. Szerencsy Józef amaz indítványát, hogy Gellért Endre ny. polgármester nyugdiját emeljék föl, visszavonta. Tudomásul szolgál. 26. Kapcsolatban e tárgygyal Virág Lajos indítványozza, hogy Dr. Makray Mihály polgármesternek a bíróságnál töltött évei beszámíttassanak. Közgyűlés az indítványt a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzte ki tárgyalás végett. 27. A Rákóczi-téri kereskedők az iránt kérvényeztek, hogy a napi-piacot a Szt-Miklós-térről visszahelyezzék, viszont a Miklós-téri kereskedők és iparosok a jelen állapot fenntartását kérték. Humoros jelenetekben gazdag és sokszor tüzes vita után a képviselet a mai állapotot hagyta meg. Gyűlés vége 1/i 12 órakor. Szabályrendelet a vízvezeték használatáról és a vizdijakról. 1. §. Nagybánya város vízvezetéke után fizetendő vizdijak részint az egyes telkeken levő lakások után átalányban, részint az elfogyasztott viz mennyisége szerint rovatnak ki. 2. §. A vízvezetékért, ha az a telekre be van vezetve, tekintet nélkül arra, hogy a telken hány kimentem egy házikóba, melyben gyertya égett; egy szegény özvegy asszony lakott benne, apám hive. — Teréz néni — mondám neki — ezen az éjszakán magánál alszom! Rám nézett és sirt! Elhatároztam, hogy ez asszonynál töltöm az éjszakát, remélvén, hogy enyhülni fog gyötrelmem, ha nem leszek otthon, de keservem csak oly nagy volt, mert magamban hordtam a fájdalmat. Majd föltettem, hogy erősen csak arra ügyelek, amit az asszony tesz vagy mond, hogy felejtsek, felejtsek. Az asszony egy bazsalikom illatú patyolattal feltörülte könnyeimet, majd megcsókolta homlokomat s kezemet, aztán egy fehér ágyhoz ment s bontogatni kezdte, miközben mondá: — Megvetem magának, kedves gyermekem az én leányom ágyát, melyben nem feküdt senki, amióta ő apácának ment s nem is feküdt benne asszony soha s nem is fog feküdni csak én, mikor meghalok, mert én úgy akarom. Megvetem magának, szivem — folytatá némi szünet után, — mert maga leány s apácajelölt volt, mint az én leányom s hogy nem vehette fel a fátyolt, nem magán múlt, hanem beteg tüdején, melynek sok levegő kellett és meg vagyok győződve, hogy ha maga szerzetesnőnek szánta magát, ha nem is élhet a zárdában, a világban is szerzetesnő marad mindörökre. — Úgy van, mindörökre! válaszolám összekulcsolva kezeimet. Hozzám jött s megfogva jobbomat, homlokáfolyó csap van alkalmazva, a rajta levő lakrészek után évenként a következő átalánydijak fizetendők: 1. Minden lakrész után három korona. Lakrésznek tekintendő minden helyiség, mely mint szoba, előszoba, főző- vagy mosókonyha, bolt, raktár, iroda, tanterem, műhely, éléskamra stb. használható, bármily különleges célra is használtatik, máskülönben úgy az a helyiség is, melybe csap van bevezetve. Ha a lakrész 6 m2-nél kisebb, vízvezetéki dij nem róvható ki utána. Ha a lakrész területe az 50 m2-t meghaladja, az alapdij kétszeresen rovandó ki. 2. Minden külön csappal és fürdőkáddal ellátott fürdőszoba után 20 korona. 3. A vízzel öblíthető árnyékszék után 3 korona. 4. Minden pissoire után 3 korona. 5. Kagyló nélküli pissoire, minden folyómétere után 8 K. 6. Az istállóban minden egyes lóra, szarvas- marhára, öszvérre vagy szamárra, ha az tényleg tartatik, 3 K. Iparszerüleg űzött marha- vagy sertéshizlalóban minden állat után 3 K. 7. Minden kocsiszín után 3 K. 8. Minden társaskocsi után 6 K. 9. Szökőkutakért, még pedig ha a sugár-nyilás 2 mm. 20 K, 3 mm. 30 K, 4 mm. 50 K, 5 mm. 80 K. 10. Udvar és diszkért után, ha az külön öntözőcsappal öntöztetik, m2-ként 4 fillér. Konyha- vagy más kertészetre vagy mezőgazda- sági célokra üzletszerüleg használt területre a viz csak vízmérő mellett használható fel s a dij az elfogyasztott vízmennyiség után fizetendő. 11. Építés esetén a viz a vízmérő óra alkalmazása mellett vagy átalányban az épület falnagysága szerint m3 falért 4 fillér dij mellett vehető igénybe. 3. §. A mennyiség szerinti kirovásnak alapja egy köbméter viz ára 15 fillér. 4. §. Ha valamely utcában a vízvezetéki cső le van rakva, a 2. §. 1. pontjában megállapított vízvezetéki díjnak fele: 1 K 50 f akkor is fizetendő lakásrészenkint, ha a vízvezeték a telekre nem is lett bevezetve. Ez a dij a közkutak használatának dija. 5. §. Kötelező a viz bevezetése oly telkekre, melyeken egy vagy több helyiség, szálloda, kávéház, cukrászat, korcsma, bor, pálinka, szesz és sörraktár, bolthelyiség, péküzlet és bordélyház céljaira használtatik. Kötelező a vízvezeték bevezetése minden középületbe és azon házakba, ahova a jelenlegi vízvezeték is már be van vezetve. 6. >$. Az 5 §. első és 2-ik pontja alá tartozó épületek a 2 §. I—XI. pontjában meghatározott átalánydíjak kétszeresét tartoznak fizetni. A korcsma s általában a pálinka s más szesz- kimérő helyiségek, kávéházi tűzhelyek, a 2. §. viz- dijainak háromszorosát tartoznak fizetni. 7. §. A városnak jogában áll bármely teleknél, mely után a vizdijak a 2. §. értelmében átalány- szerüleg rovattak ki, vízmérő órát alkalmazni és a 3. §. alapján a vizdijat kiróni. 8. §. A vízmérő árának törlesztésére és kezelésére a tulajdonos a vizdijon kívül a következő dijakat tartozik fizetni: 13 mm. vízmérő után egy évre 12 K, 20 mm. 20 K, 25 mm. 25 K, 32 mm. 32 K, 40 mm. 40 K, 50 mm. 50 K. Az 50 mm. felüli vízmérő után a dijat a tanács állapítja meg. 9. §. Minden ezentúl épülendő házba tartoznak a vízvezetéket bevezetni, ha azon utcában a vizvezető csövek már le vannak rakva. 10. §. A vízvezeték mentén levő községek, ha a vízvezetéket igénybe akarják venni, reájok nézve is a 2. §. 1—11. pontja és a 3. §. kötelező. 11. §. Azon utcákban, ahol a vízvezetéki cső lerakva nincs, a közkutak dija nem a 4. §. alapján hoz, majd kebléhez érteié, jelezvén, hogy tisztel és szeret. Ha kolostorban volnék — gondolám — most nem szenvednék úgy, mert a fájdalom elrejtőzik az oltár árnyában, s a búbánat enyhül, ha az ember szeme az égre tekint. Ezt mondta vala apám s amit ő mondott, az igaz volt! * A temetésből csak annyira emlékszem, hogy a templom körül valóságos népvándorlás vala, a templom zsúfolva volt; a királyi ajtó előtt, szemben az oltárral, az egyetlen egygyel emelkedett a magas ravatal, rajta a hosszas karcsú koporsóval, melyre a vörös bársonykötésü evangeliumos könyv vala helyezve s ezen állott a szentségtartó aranykehely. A koporsóból két oldait kicsüggött a főpapi öv. A keleti bizar, gazdag szertartásu orthodox temetés déli egy órától az éjszakába nyúlt. Hívei kiragadták a koporsót a halottvivők kezéből, hogy ők emelhessék. Zokogásuktól viszhangzott az éj, a temetőben a sírbolt előtt átadták őt az egyházi díszbe öltözött papoknak, kik szentelt gyertya és fáklya fénye mellett »irmosz«-okat1) énekelve vitték az oltár alá. Nem láttam többé a koporsót s azt hittem, hogy minden eltűnt a világról s én olyan lettem, mint a polyva, melyet elfuj a szél. ') »Irmosz«: hangjegyek szerinti görög egyházi ének. lakosztályok után fizetendő, hanem a ház után átalányban. 12. §. A 2. §-ban megállapított vizdijért csak annyi vizet szabad fogyasztani, ahányszor a mennyiség szerinti alpegység az egész évre kivetett vízvezetéki átalányban foglaltatik. Ezért ha a tanács azt találja, hogy valamely telken vízpazarlás történik, kötelességévé tétetik a szabályrendelet 7. és 8. §-ának alkalmazása. A viz- fogyasztó azonban, ha a 7. és 8. §. alkalmazása után nem is fogyasztana annyi vizet, mint amennyit a vizdij átalányánál fogva szabad fogyasztania, mégis a telekért és a helyiségekért a 2. §. teljes átalánydíját rartozik fizetni. 13. §. A vízvezetéki dijak a telek tulajdonosára vettetnek ki és rajta hajtatnak föl. Éhez képest az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén, a netáni díjhátralékok, mint a telkek magát terhelő követelés a jogutódokon is behajtandók. A bérbeadott lakrészek után kivetett vízvezetéki dij megtérítését a ház tulajdonosa az illető bérlőtől követelheti még akkor is, ha erre nézve külön bérleti szerződésben semmi sem köttetett ki, ebben az esetben azonban a megtérítést csak akkor követelheti a tulajdonos, ha az illető lakrészt kifolyó csappal látja el. 14. §. Ha valamely telken a lakás egyhuzamban egy fél évig üresen áll, tulajdonos folyamodványára a tanács a félévi vizdijat elengedni tartozik, feltéve, hogy folyamodó azt hitelt érdemlően a mentesítendő félév leteltével bejelentette. 15. §. A vizdij kirovását a tanács eszközli évenként, a tulajdonos decz. hó végéig kézbesítendő kivetési lajstrommal értesittetik, ha azonban fel nem található, erre a rendes kézbesítési szabályok érvényesek. 16. §. Ha a vizdijak fizetésére köteles telken évközben uj építkezés történik, vagy a fenállók lebontatnak s ezek helyébe újak épülnek, köteles a tulajdonos az építkezés befejezése után, de használatba vétel előtt legalább 8 nappal a dijak kirovása végett, a régi lakrészek lebontását pedig a bontás befejezése után szintén 8 nap alatt a lebontott részek vizdijának leírása végett a tanácsnak jelentést tenni. Aki ez ellen vét, büntetésből azon év vizdijá- dijának kétszeresét tartozik fizetni. 17. §. A vizhasználati dij negyedévenkint előre fizetendő a város házipénztárába. Január, április, julius és október hó elsőjétől, február, május, aug. és nov. 15-ikéig. 18. §. A vizvezték dija közadók módjára hajtandóbe 5% késedelmi kamattal. l0 §. Ezen szabályrendelet a miniszteri jóváhagyás és kihirdetés után azonnal életbe lép. A maró kutyákhoz.*) — Irta : Kiss Rezső dr. — föjárom az élet rögös útját, yj Végzem, mit rám rótt végzetem, fej Nem fürkészem más baját, gondját, Ami fáj, tűröm csöndesen. Azaz csak tűrtem soká, hosszan, Türelmemnek már vége van; Maró kutyák, ember formában, Hozzátok van egy pár szavam! Barátság! ezt a szent fogalmat Sokszor hirdeti ajkatok, És mig csókoltok, már ez alatt Bűnös a gondolatotok! Sima szavakkal, álnok képpel S igaznak tettetett beszéddel, Megcsaltatok minduntalan . . . Tél ült szivemre s ideálom : Az őszinteség és sok szép álmom, Haldokol — sőt temetve van! . . . A szeretet édes érzése Belőletek már kiveszett! A jónak nem néztek felé se, Sőt dühöngtök rá, mint veszett! A céda nő hitvány szerelme; Annak pénzen vett gerjedelme, — Sokkal becsesb, mint lelketek, Ti maró kutyák, ti emberek I Vigyázzatok! Az Ég sokalja, Nagyon sokalja bűnötök, Lecsap rátok az Ur villáma S akkor végórátok ütött 1 S ez idő eljön, hiszem, vallom, S valóra válik régi álmom: Nem lesz ember itt e világon És hogyha lesz — az bűnös nem lesz, S az lesz, az lesz az én világom! *) A névtelenül támadó, iró és rágalmazó emberekhez Íródott ezen poéma. Heti krónika. Vasárnap egy pompás gazdasági adatot hallottam. Országunk főbogarásza t. i. az idén a Hortobágy forró vidékén nyaralt és az egyptomi sáska irgalmatlan pusztításával foglalkozott. F, célra ezer darab esernyőt rendelt meg egy üzletben, mert esernyővel legjobban lehet belekergetni a gödörbe ezt az éhes fenevadat, ahol aztán vékaszámra elföldelik.
