Nagybánya és Vidéke, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-16 / 24. szám

Nagybánya, 1907. Junius 16. — 24. szám. XXXIII. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre Részletkérdések. ii. Legutóbb a városi takarékpénztári választ­mány eltörlése mellett törtem pálcát. Ezzel kap­csolatosan fölmerül a kérdés: vájjon a jelenlegi választmány működésének alapszabályilag előirt 6 évi időtartama a módosítások alkalmával megerősít­hető-e, másszóval a választmány, s ezzel össze­függésben a felügyelő-bizottság és igazgatóság hatéves mandátuma, mely az 1908. évi zárszá­madások elintézése után járna le, alapszabály- módosítás utján még a folyó évben, tehát a hat év lejária előtt megvonható-e? A kérdés bizonyos vonatkozásban közömbös, mert a választmány helyzete lényegileg azonos bármely a közgyűlésből, kiküldött bizottságéval, mely a közgyűlés megalakulása alkalmával min­denkor újonnan választandó. Az a körülmény ugyanis, hogy a város vagyonának egy része, sajá­tos intézmény keretében, különváltan kezeltetik és gyümölcsöztelik, nem fosztja meg a vagyont köz- . jellegétől, e miatt az afeletti rendelkezés a vá­rosi közgyűlés törvényes hatásköréből egy percre sem vonható el. Ebből következik, hogy az esetben, midőn a közgyűlés említett vagyoná­nak kezelése tárgyában másképen rendelkezik, más bizottságot küld ki, intézkedése nem lehet absolute senkire sérelmes, mert egyenesen tör­vényen alapszik, mely jogot és kötelességet csakis a közgyűlésre ró s e tekintetben a kép­viselőtestületet a bemutatott záradékkal ellátott alapszabályok egyáltalán nem álterálhatják. A kérdés konlroverzilása tehát csak az igazgatóság és felügyelőbizoltság tekintetében vitatható, mert e ponton egyéni, jogos érdekek is találkoznak, amennyiben nevezettek hono­ráriumban részesülnek. Azok, kik a közgyűlés teljes rendelkezési szabadságát e tekintetben is megóvandónak vélik, arra az álláspontra helyezkednek, hogy a felügyelő-bizottság és igazgatóság madátuma lejárat előtt is megvonható, mert nem szerző­déses viszonyról van szó, mely a szerzett jogok­nak mindkét oldalról tiszteletben tartását pa­rancsolja, hanem egyoldalú kirendelésről, mely jogát a közgyűlés alapszabályilag a választ­mányra ruházta át. Az egyoldalú kirendelés ténye pedig inkább a közkötelesség teljesítésé­nek törvényszerű követelménye, mint oly jogo­sultság, melyből a honoráriumra törvényes igény származtatható lenne, e miatt az említett szer­vek bármikor elmozdíthatok. Ezt a nézetet nem osztom. Summum ius summa injuria! A szigorú jog ez alkalommal is teljes igazságtalanság, mert a közérdek épen nem az, hogy jogos magánérdek csorbulást szen­vedjen, ellenkezőleg a jogos és méltányos ma­gánérdek kiegyenlítése nagy mérvben jelenti a köz boldogulását. Nincs ugyan jogom a jelen­legi igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjait attól félteni, hogy jövőben a közgyűlés nem fog szolgálatukra reflektálni, mégis a mai u. n. purifikáló mozgalom sebes árja ellen merész­kedem úszni, midőn proponálom, hogy a jelen­legi két szervezet mandátuma az -1908. évi zárszámadások jóváhagyásáig érintetlenül fen- tarlassék, mert a méltányosság ezt kívánja. Sokan vannak, akik jogi argumentumokat keresnek és bőven találnak is nézetem támo­gatására, de még sem vagyok azon helyzetben, hogy azokat el is fogadhassam, mert ellenkez­nek azon meggyőződésemmel, melylyel ezideig s azután is a közgyűlésnek a vagyonkezelésben korlátlan rendelkezési jogát vitattam. A méltá­nyosság azonban szükségszerűen követeli a mandátumok lejáratának bevárását, mert azok, K. Egyes szám 20 fillér. akik az igazgatóság és felügyelőbizottság kebe­lében lelkiismeretes és pontos munkára vállal­koztak, illetve ezzel megtiszteltettek, okvetlenül számot vetetlek azzal, miszerint szolgálatukra az alapszabályilag kikötött hat évi időtartam alatt feltétlenül számot tartanak. Midőn tehát az igazgatóság és felügyelő-bizottság a meg­választásával járó kötelességeket hat évi idő­tartamra elvállalta, okvetlenül tisztában volt azzal, hogy hasonló más állásra absolute nem reflektálhat, lekötött szolgálatait más irányban nem értékesítheti, hivatalos teendőinek végzé­sére előirt s azonkívül is felhasznált idejében más hasznothajtó tevékenységet ki nem fejthet, az időközi alkalmak megragadásában rejlő na­gyobb előnyt, maga kompromittálása nélkül lemon­dásával magának nem biztosíthatja, akkor mél­tán elvárhatja, hogy ezen szolgálatai a kikötött hat évi időtartamra feltétlenül igénybe vétes­senek, mert hisz olyik tagnak szinte existen- tialis érdekét képezi utolsó félévi honoráriumának kiszolgálása, amennyiben életberendezkedésében ezen jövedelmet is biztos bevételi forrásul je­lölte meg. E ponton az alapszabályilag biztosított vi­szony némileg megközelíti a szerződés termé­szetét, mert az időbeli lekötöttség az egyéni ér­dek észszerű kombinációit indokolja s egyben biztosítja azon honorárium elnyeréséi, mely alapszabályilag kikötve van. E tekintetben teljes az analógia a részvény/ifsaságok igazgatósága és felügyelő-bizottságának helyzetével, mert a közgyűlés ezeket bármikor elmozdíthatja, azon­ban a törvény biztosítja számukra megválasz­tatásuk idejére járandóságaikat. Ha hál valaki ezen tiszteletdijat költségvetésébe beillesztette, joggal tehette, mert a bemutatási záradékkal ellá­tott szabályok biztosították számára vállalt szolgálatának ellenértékét. Ily arányban szerzett jogokról is méltán disputálhatni, mert a fel­ügyelő-bizottság és igazgatóság oldaláról az idő­beli lekötöttség kölcsönösnek volt tekinthető, mert vannak emberek, akik bizonyos joggal várt honorárium elestével életrendi szükségleteikben érzékeny veszteséget szenvednének! A jelen esetben mindenesetre szerencsésebb gondolat a gordiusi csomó kigöbozgetésével bí­belődni, mint azt egy csapással kettévágni s e tekintetben a bizottság és a képviselőtestület türelmét a felügyelő-bizottság és igazgatóság méltán igényelheti! Ajtay Gábor dr. Előre. ii. A kertes lakások. Városunk területi fejlesztésére és ezen célból egészséges családi házaknak építésére legalkalmasabb az a terület, amit az Erdélyi-ub és a Gellért-utca fog be. Legalkalmasabb azért, mert oda már nem ér a hegyeinkről leszálló nedvesség, ami majdnem egész éven át érezhető napszállattól kezdve a késő reggelig, talán csak a legmelegebb néhány nyári éjjelen nem teszi hűvössé a levegőt és ami fő, oka annak, hogy nálunk, legkivált a liget és a hegyek-felé az esték általában hűvösek, igen gyakran nedvesek és meg- kivántatják az emberrel a felső kabátot. Ezen esténkint hirtelen lehűlő nedves levegő az oka annak is, hogy nálunk igen sok köhögős van és merem állítani azt is, hogy a sok szegényvérü, csenevész és rósz tüdejü eme lehűlt, nedves esti és éjjeli levegőre méltán neheztelhet. Az Erdélyi-ut és a Gellért-utca közt levő terü­leten pedig, ki a Laposerdő felé mentői mélyebb, annál egészségesebb, mert azt már a mezőség enyhe, jószagu levegője áramolja be egész nap (üveggyár nélkül), estétől reggelig pedig oda nedvességétől jó­és kiadóhivatal: Felsőbányai-utcza 20-ik szám alatt. rész megszabadult és épen ezért már nem annyira hűvös, de inkább melegebb áramlással ömlik szét a hegyek ozonos levegője. Szárazabb lévén ott a levegő, a talaj és az épületek is szárazabban tarthatók megfelelő gondo­zással, mig a hegyeink alján és azok környékén épült lakások nyirkossága mindig érezhető. Hogy pedig emez állandóan nyirkos levegő az egészségünket nem istápolja, sőt ellenkezőleg rontja, bontja, nyilvánvaló. Továbbá a mezőségen nagyobb területen, na­gyobb telkeken tágasabban építhetünk : ezzel jár az egészségesebb lakás, a hozzá tartozó tágas kert virá­gokkal, fákkal beültetve és kellően gondozva: az otthon. Ez kell nekünk, hogy otthon-ülőkké váljanak a férjek, az apák. Saját otthonukban, kertjükben fog­nak üdülni, a kártya, bor és sör helyett pedig szemez­getnek, oltogatnak, hogy majd saját kertjükben ter­mett gyümölcsökkel, rózsákkal dicsekedjenek ven­dégeid előtt. Manapság a rohamosan bomló és züllő társa­dalmi élet értéke nulla vagy még ennél is rosszabb, mert az egymás lekicsinyléséből, vagy túllicitálá- sából áll. Hol van ma igaz barátság? Buta pöffeszkedés, irigység, becsapás, rágalmazás és efféle indulatok dagasztják a kebleket, amik elől legbiztosabb buon retiro az én váram, az én házam: az otthon. Az a szerencsés és boldog ember, aki megelé­gedett és mert a sok elégedetlen között élve mi is olyanná lehetünk : legjobb védelmi módszer ez ellen az, hogy minden ember igyekezzék megalkotni magá­nak a saját természete, műveltsége szerint való fog­lalkozását és szórakozásait (nem korhelykedést értek ez alatt), hogy kötelező munkája után hasznosan és kellemesen töltse idejét és művelődését is előbbre vigye, amire bizony mindnyájunknak nagy szüksé­günk van, mert aki nem halad, az elmarad. Ezt — azt hiszem — nem szükséges illusztrálni. Erre a célra pedig nincs biztosabb, kellemesebb mód ilyen kis helyen, mint a saját otthonunk meg­alkotása és annak kultusza. Az otthon, ahol a béke, pihenés és egyszerű, de őszinte örömök, megadják a robotos élet nyugal­mát és ahol az okos takarékosság biztositó alapot teremthet az ivadékoknak jövőjére! Azt hiszem, minden szülő helyesli az én gondolkodásomat és ha ebben az irányban akarnak és fognak tovább haladni, a saját otthonuk megalkotásával a megelégedettséget vigyék be családjukba : ez az élet legfőbb öröme H. dr. II Hiszi érzés levelése i izigisluiin. A magyar embernek a művészet megértésére való neveléséről egész a legújabb időkig bizony nagyon keveset, vagy épen semmit sem törődtek s ez volt az oka, hogy nem tudta megítélni a művészet értékét; a művészt mesterembernek tartotta s ha valaki — a jobb körökből — a természet adta hajlamát követve a mű­vészi pályát választotta élethivatásul igyekeztek arról lebeszélni. Egy nemes emberből, hogy is lehetne »festő- mesterember !« Az ilyen felfogásnak a magyar ember alaptermészetén kívül, bizony csakis abban keressük az okát, hogy az iskolában vajmi keveset hallott a mű­vészetről. A művészi alkotások élvezésének előfeltétele a természet formáinak és színeinek megértése. Ezt pedig valóban megérteni csak az tudja, aki a természetet a raj­zolás eszközével próbálja megfigyelni, tanulmányozni; mert mint az olvasásnál az Írás, úgy a képzőművészeti alkotásoknál a rajz a kifejező eszköz, mellyel megértjük mások gondolatait, a mik különböző művészi alkotá­sokban megnyilvánulnak. Ma, mikor már tudatában vagyunk, hogy az iskola az életre nevel, a nevelési és tanulási irányelvnek egyik fontos célja, hogy a képzőművészet alkotásainak — megértésen alapuló — élvezni tudása minél szélesebb körben terjedjen el. Ennek a célnak elérésére pedig legfőbb tényező a modern rajztanitás. Régi időben a rajzot, mint kézügyeséget tanították s midőn a kül­földön már rég belátták a rajznak nevelő, értelem-

Next

/
Thumbnails
Contents