Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-18 / 46. szám
November 18. — 46. szám. XXXII. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MECTELEKTIK aVCIKJ-DIElSr vasábnap Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányal-utcza 20-ik szám alatt. Hogy hozható virágzásba a tulipán ? Ha végigtekintünk hazánk politikai és társadalmi viszonyain, lehetetlen meggyőződést nem szerezni, hogy nemzeti fönmaradásunk alapja és biztositéka az istenadta föld s legbiztosabb megélhetési forrásunk a földművelés. Ennek fölöslege adta az ellenállási erőt s minden leveretés után ősi földjére visszavonulva, Anteusként nyerte birtokosságunk az uj erőt a heraklesi küzdelemben. De változtak az idők, szaporodik az emberiség, nőnek az igények, ellenben oszlik a birtok. (Jj kereseti források szükségesek, mit csak az ipar és ennek segítő társa: a kereskedelem képes megoldani s igy mig egyrészt örömmel láthatjuk azon törekvést, másrészt aggály- lyal a nagy áldozatokat, amelyekkel ezek fejlesztését igyekszenek biztosítani. Egészséges lesz-e az ily áldozattal létesitett ipar? s nem fog-e csak azért és addig prosperálni, mig a részére hozott áldozat tart ? megélhetésére nem fogja-e csak az áldozati tökét emészteni? azt a jövő fogja megmutatni. A nagy Széchenyi töke felhasználásával — a hitelben —kereste az ipar és kereskedelem biztosítékát, s valóban a vállalkozási kedv, a rátermettség és szorgalom mellett csak ez lehet az ipar valódi biztosítéka. A szomszéd Ausztria felfogta ezt, nálok az állami bank felel meg méltón hivatásának, mig nálunk ez irányban alig vétetik igénybe s itt nem az ipari, hanem csak a közhitei szükségletét fedezi, de ennek oka nem ö, hanem a mi gyakorlatiatlanságunk. Nincs vállalkozási kedv, nincs töke, halljuk állandó panaszként mindenfelé ; pedig hogy van vállalati kedv, mutatja a jelenleg uralgó bankalapítási mánia s hogy lenne töke is, mutatja az, hogy az ország pénzintézeteiben öt milliárdnyi töke lehet alap és kezelés alatti összegekben elhelyezve. Ebből sok ipart lehetne teremteni, ha az ipartelep létesítése meg lenne könnyítve; de mikor egy kis vizjog, egy kis iparvágány létesítése oly óriási áldozatot és időveszteséget kíván, úgy valóban nem csodálkozhatunk, ha a töke irtózik a hivatalos nehézségek e tömkelegével megküzdeni. Ha a keletkező ipartelepeknél elérhető lesz a létesítés egyszerűsítése, a hivatalos költségek A korallzáton}7. — (Heredia szonettje.) — A dús korallerdőt alant a napvilág Rejtelmes hajnalként világosítja meg, S a langyos mélyben az ágas-bogas tömeg Félig: nyíló állat, félig: érző virág. S minden, minek a só s a jód zománczot ád : Rostos hínár, moha, tengeri sün remek Mintázatú rajzzal, min gyász-bibor remeg, Borítja a korall reczés talapzatát. A zománcz-csillogást kioltva, merre mén, Az áttetsző árnyban, az ágbogak közén, Egy, fényes pikkelyt! hal úszik tétova; S amint meglebbenti tűzszínű uszonyát, A mozdulatlan kék komor kristályon át Arany, gyöngyház, smaragd-borzongás fut tova. _____ Varyha Gyula. A z s ú r. Humoros felolvasás. Irta: Vrabély Ármánd dr. I. Előkészület. Ugyan kérem, nincs véletlenül egy kiadó hónapos szobájuk ? Hogy milyen legyen ? Hej! Olyat szeretnék, mint a régi volt! Nem is mentem volna ki belőle soha — úgy tettek ki belőle! Hogy miért ? Mindennek az a nyomorult zsúr az oka! Úgy esett meg a dolog, hogy. mellőzése s az adóteher könnyítése, akkor lesz kedve a tőkének anyagi támogatás nélkül is iparba helyezkedni el ; de mig ezt nem nyeri, lesznek segélyezett s ép azért általánosságban a nemzetgazdaságnak jövedelmet nem, vagy alig szolgáltató s a Potemkin-falvaknak megfelelő vállalataink. A mi pénzintézeteink egyoldalúságra vannak mintegy a viszonyok által hajtva, bankjaink épugy mint takarékpénztáraink nem ipari haszon, hanem kamatkülönbözeti haszonra vannak alapítva ; igy aligha felelhet meg nálunk az ipari fejlesztésnek a jelenlegi hitelszervezet. Tömérdek pénzintézeteink közül egyedüli példaként emelkedik ki a hivatása magaslatán álló 1. Nagyszebeni Általam; Takarékpénztár. Alakult 1841-ben. Alaptőkéje 100 drb 100 koronás részvényen 10.000 korona, de a részvényes nem kap nagyobb osztalékot, mint a betétkamatja; a fenmaradó jövedelem fele tétetik a tartalékba, másik fele közjótékony czé’okra fordittatik. Jelenleg a 10 000 korona alaptőke tartalék és biztosítéki alapja már 5,755 870 korona s ezen intézet a múlt évben jótékony, ipar és kereskedelem pártolási czélokra kiosztott 111.104 K 50 fillért, mig a részvényesek csak á 4 K 50 f. azaz 4500 koronát kaptak osztalékul összesen. Kiegészítő pendantja ezen áldásos intézetnek 2. az Erdélyi Egyleti Népbank. Alakult 1891- ben. Alaptőkéje 600.000 borona, 3000 drb 200 i oroiiás részvényben;' Cwffí iparvállalatok segélyezése, földbirtok vétele parczellázásra, áru és terményraktárak létesítése és ezek forgalomba hozatala. Pénzszükségletét, ha kell, miután betétet el nem fogad, a fentirt pénztárból meríti. Jövedelme aránylag csekély s 5—6°/o -nál nagyobb osztalékot részvényeseinek nem ad, hanem jövedelmi többletét ipartelepek létesítésére áldozza. Ezek alapszabályát, mérlegét és működésének hatását olvasva, a tisztelet és elismerés érzete kél keblünkben s önkénytelenül hálával gondolunk mi is őseinkre, kik ugylátszik hasonló nemes érzéssel áldoztak takarékpénztárunk létesítésére, csak a kivitelben nem találták meg a fentiek szerencsés szabályát. A fentiekből okulva, bizony hálásabb munkát tenne a jelenkor, ha a jóakaratu felszólalások durva támadása helyett szerényebb, de a közérdeknek megfelelőbb eljárással minden köz- dolog irányában az érdeklődést erősíteni s ebből folyó lánczolatként a fenti intézetek módjára az átmenetet nálunk is megtalálni törekednék; mert valóban minden anyagi áldozat nélkül is fellendül a hasznot adó hazai ipar, ha képesek leszünk annak keletkezését a jelenlegi nehézségeitől megszabadítani és Széchenyi szerint az ipar részére a hitelt és tőkét a fenti példák szerint hasznositani. stoll Béla. Válasz Bálint Imre urnák. Mindenek előtt szíveskedjék tudomásul venni, hogy. a személyeskedés útvesztőjébe követni nem fogjuk és hogy sem a város érdekét, sem meggyőződésünket »baráti kéz«-nek fel nem áldozzuk. Azt nagyon jól tudjuk, hogy a képviselő testületnek véleményező bizottságai vannak. De minthogy, meggyőződésünk szerint — a nem létező erdészeti bizottságnak városunk anyagi érdeke szempontjából sokkal fontosabb hivatása lenne, mint egynémely létező bizottságnak, soha sem fogjuk a véleményező erdészeti bizottság megalakításának szorgalmazását elmulasztani. Azt, hogy az erdőhivatal mellé önállóan működő erdészeti bizottság szerveztessék, mi soha sem indítványoztuk és a ki f. hó lo-iki czikkünket figyelemmel olvasta, meggyőződhetett arról, hogy az erdészeti bizottság részére csupán oly működési kört óhajtunk az erdőkezelés terén, mint más bizottságnak van az illető téren. Abban téved Bálint Imre ur, hogy a képviselő- testülethez 739. sz a. intézett jelentése az erdészeti szabályrendelet kíséretében Szabó Adolfnak kiadatott volna, mert a kérdéses szabályrendelet csupán a határozat kíséretében adatott ki véleményezés végett. Sajnos, hogy jelentését tárgyaló közgyűlésen Nagybányáról való távollétünk miatt egyikünk sem volt jelen. Legyen arról meggyőződve, hogy ha ott vagyunk, fel is szólaltunk volna az erdészeti bizottság megalakítása érdekében és hisszük, hogy kellő felvilágosítás után nem eredmény nélkül. A faeladásra vonatkozó szerződések sokkal terjedelmesebbek, semhogy egyszeri felolvasás után minden egyes feltétel kellőleg mérlegelhető lenne, így pl. a következő pontot: »A város kiszabja áfát azon legnagyobb hosszúság szerint, melyet a fa minősége és a befuvarozás lehetősége megenged,« mi úgy értelmeztük, hogy a legnagyobb hoszszuság a a rönkőre vonatkozik, minek az lenne a czélja, hogy a vállalkozó ne követelhessen előre meghatározott hosszúságú rönköt. Mert ha itt csak ugyan egész törzsekről van szó, az esetben kikötendő lett volna, hogy az egészben átadott törzseket sem az erdőben sem útközben feldarabolni nem szabad. tak önök már egyszerre hatba szerelmesek ? De félre ne értsenek! Nem azt kérdezem ám, hogy voltak-e szerelmesek hatba egymásután, mert hát csak valljuk meg mi leányok őszintén, hogy az bizony könnyen megesik, mert hát: »Dali, dali haj! a kis leány szive olyan, mint a tea-vaj 1« — hanem voltak e szerelmesek hatba egyszerre ? No, ha még nem voltak, úgy kérem ne is csinálják ! Egybe igen, még pedig ajánlom minél előbb, de ez a hatalmas állapot — végig cselekedtem, hát mondhatom — rettenetesen szörnyű egy állapot! Később higgadtabb, nyugodtabb lettem, szétosztottam imádottaimat a hét minden napjára. Minden nap egy másikba voltam szerelmes és a hetedik napon aztán megpihentem ! Szivem belsejében éppen Ludmilla volt a napos: a legidősb 1 Ámbár nekem egy bizalmas pillanatban megvallotta, hogy korra nézve alig van egy pár hét különbség közte és nővérei között! Róla és azon gondolkodtam, hogy a napokban már csakugyan elhatározom magamat arra, hogy komoly készülődéseket tegyek keblemben a jogi vizsgákra szükséges könyvek átlapozására való indulat felébresztésére, midőn kopogás szólított el szép és jó szándékaim ébresztge- tésétöl. Egy hang szólalt meg, mihez képest a fülemüle csattogása csak zongora verkli! — Itthon van édes Savanyu ur? — Önöknek hölgyeim, mindig! — Be akarnánk menni! A többes szám nagy zavarba hozott. — Azonnal hölgyeim — felelém — csak helyet csinálok ! — összecsuktam a vas-ágyamat, az asztalt Lapunk mai szánna, © oldal. Ejnye, de most veszem észre, hogy milyen udvariatlan vagyok! Még be sem mutattam magamat. Én kérem Savanyu Adolf fővárosi dijnok és — többedéves jogász vagyok. Hosszadalmas jogász voltomat a mamák kérem ne hanyagságomnak tudják ám be, hanem egyrészt azon vágyamnak, hogy a jogi dolgokkal behatóbban akartam megismerkedni, másrészt pedig annak, hogy a vizsgákat nem tehettem le, mert egyébként nagyon el voltam foglalva: hisz fővárosi dijnok vagyok! ns hogy miért vagyok fővárosi dijnok? Hisz épp most mondtam : mert a vizsgákat nem tettem le ! Ezek után azt hiszem, visszatérhetek a hónapos szobára! Oh bár igazán visszatérhetnék! Ott volt a hónapos szobám az Örömvölgy-ut- czában, tekintetes Zaplacsek Venczel segéd telek- könyvvezetö-helyettes urnái. Havi G írtért akkorka szobát kaptam, hogy mikor nyújtózkodni akartam, előbb mindig ki kellett nyitnom az ablakot, de a boldogságom akkorra volt benne, hogy egy 24 frtos hónapos szobában sem férhetett volna több el belőle. Igen, mert Zaplacsek ur 6 lány formájában 6 szemenszedett angyallal volt megáldva. A papa bizony összekavarta neveiket, de nekem egy nap alatt ide vésődtek rendben szivem tiszta lapjára : Zinka, Linka, Minka, Tinka, Katinka és Ludmilla ! Angyal volt mindegyik, szép, mint a festett kép és hozzá fiatal: 16 éves múlt valamennyi! De most, hölgyeim, egy bizalmas kérdést! Vol-
