Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-04 / 5. szám
- t Nagybánya, 1906. Február 4. — 5. szám. XXXII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK HVLILTIDIEISr VASÁRNAP Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. II .1 ■ .liaa—II—i—II i i i. II i i i II ...................... . r i<—— ■ Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányai-utcza 20-ik szám alatt. Nagybánya város takarékpénztára. Előttünk fekszik a város pénzintézetének 1905. évi zárószámadása, mely a holnapi választmányi ülésen kerül tárgyalás alá. Végiglapoztuk a rideg számadatokat és konstatáltuk, hogy a városnak jó szerencsés esztendeje volt. Tízezer koronával kedvezőbb az eredmény, mint 1904-ben, s ha az utolsó pár évet egybehasonlitjuk, még inkább kitűnik ez év örvendetes eredmény#?': A városnak beszolgáltatott a takarékpénztár 1900- ban 25093T7 koronát 1901- ben 23455 98 » 1902- ben 23909 45 1903- ban 34927-20 1904- ben 26815 52 1905- ról 30704 80 > Mint ezekből látható, rég nem jutott tehát a város pénztárának ennyi, és ha még hozzávesszük, hogy az intézeti házra apadás fejében 2000 koronát írnak elő minden évben, hogy a tartaléktőkére 2523 69, nyugdíj-alapra 1514-21 koronát adnak és hogy ez is mind a város vagyona, akkor A2802 K 76 fillérnek mondhatjuk a múlt évi hasznot. És ez az alaptőkének 8'56 %-át teszi ki. Hogy honnan ered ez a szép haszon, azt röviden jelezhetjük azzal, hogy főleg a betétek kamatának W'/o-kal való leszállítása idézte elő e változást, mivel a 2.872,792 K 35 f betét csökkent ugyan 2593644 K 09 fillérre, vagyis 279148 K 26 fillérrel apadt, de ezzel szemben 10715 K 58 fillérrel kevesebb kamatot kellett az intézetnek a betevők számára kifizetnie s a 10%-os betét apadás, mig egyrészt okozott 1395 K 74 f kamatveszteséget a 279148 K betét felmondása által, de ugyanakkor az egész két és fél millió koronának meghozta a V 2 százalékát, habár csak 3/4 évre, mivel az uj rendszer 1905. ápr. 15-én lépett életbe. Nagy emelkedést mutat a jelzáloghitel, csökkenést a váltó, zálog, stb., ami a kereskedelmi, üzleti viszonyokból önként következik. Csökkent az ingatlan, mint vagyonérték, de emelkedett az annuitás, értékpapír, ez valószínűleg azért van, mert az intézetnek egy pár peres ingatlanon sikerült túladnia s mivel különben is ingatlanba csak kényszerűségből fekteti a pénzét, tehát egyéb üzletágakat igyekezett erősbiteni. Az összforgalom 6114105 K 32 fillért tett ki az egész év alatt. Most a mikor a nagyszálló és környéke leégett s ez által a város nagy évi jövedelmet veszített el talán 2—3 esztendőre is, jól esik látnunk, hogy a városi intézet mégis csak jó segítsége a közpénztárnak, melyre lehet támaszkodni és számítani. Az igazgatóság megemlékezik jelentésében néhai Moldován Antalról az intézet derék, hűséges, ügybuzgó főkönyvelőjéről, kinek elhalálozása alkalmából, alapítványt is tett a községi iskolánál, midőn a köztiszteletben és közszeretetben álló elhunyt derék tisztviselőnek mi is kegyelettel gyújtjuk meg itt az emlékezet fáklyáját, egyszersmind felhívjuk a figyelmet az élőkre, a város takarékpénztárának jelen tisztviselőire. Ok az intézet napszámosai, kik zajta - lan, szorgalmas hangya munkával gyűjtik össze azt a hasznot, amit a pénztár produkál. Dicsőségre nem vágyhatnak, állásuk nem olyan, hogy hirök elmenne a tizedik vármegyére is, ha valakire, ő reájuk áll az, hogy »irt élned, halnod kell.« Előhaladásra csak akkor van kilátásuk, mikor egy-egy jó kollegáinkat kell elsiratniok. Ne fosszuk hát meg őket ilyenkor attól, hogy kiki elnyerje a maga elöhaladását, hiszen nagy előny van abban, mikor az ember »szívesen dolgozik.« Az intézet annyival inkább megteheti azt, hogy mai tisztviselőit fokozatosan előlépteti, mivel igy 1404 koronát takarít meg még mindig évenként az elmúlt esztendőhöz viszonyítva. Természetesen a legkisebb állást, a dijno- kit be kellene szüntetni. Mi hisszük, hogy különösen most, mikor oly örvendetes eredménynyel számol be az intézet, a választmány honorálni fogja a tisztviselőket az őket méltán megillető jóakarata intézkedéssel. Városi közgyűlés 1906. febr. 3-án. A gyűlést 11 képviselő kezdte meg 9 órakor, tehát nem nagy érdeklődéssel indult meg, később azonban gyülekeztek a városatyák s a költségvetést már többen tárgyalták, bár ez sem keltett oly érdeklődést, mintha pl. egy irnokválasztás lett volna. Elnök : Gellért Endre. Jegyző : Égly Mihály főjegyző. Napirend felvétele előtt elnök megemlékezett néh. Ajbai Nagy Sándor képviselő haláláról., mint aki a képviseletnek derék, munkás tagja volt, városunknak köztiszteletben állott polgára. Indítványozza, hogy jegyzőkönyvileg örökítsék meg emlékét, Elfogadtatik. 1. Elnök jelenti, hogy a pénztárt megvizsgálta s teljesen rendben találta. Tudomásul szolgál. 2. Az értékképviselök kiigazított névjegyzékét az alispáni leirat kapcsán tudomásul vették. 3. A kéményseprő-ipar gyakorlásáról és 4. A 15 éven aluli gyermekeknek a nyilvános mulatóhelyekről való távoltartásáról alkotott szabályrendeleteket a város kinyomatja. 5., 6. Pokol Elekkel a borpataki rétekre és a borpataki ut helyreállítására vonatkozó szerződéseket a közgyűlés jóváhagyta 7. Rényi Árpádnak egy üveggyár létesítésére vonatkozó ajánlata a képviselők csekély száma miatt nem volt tárgyalható s ezért a jövő gyűlésre tűzték ki. 8. Nagyobb vitát provokált a város vásárvám- szedési jogának bérlete ügyében a jogügyi bizottság javaslata, mely szerint Steinfeld Mór és Lipót perlende a vásárvám régi adóiért. A képviselet az ügyészt perre utasította. 9. Pólya Sándor kártalanítás iránt való kérelmét a jogügyi bizottság elutasítani javasolja. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. 10. A sertés kondatartás és legeltetési jog haszonbérletéért Szász Lajos 283 korona bért Ígért s mint kedvező árat ezt a képviselet elfogadta s az ügyészt a szerződés megkötésére utasította. 11. A városnak 1904. évi zárószámadásait terjesztették elő ezután a számvizsgáló bizottságnak, u. m. Glavitzky Károly, Vásárhelyi Gyula, Molnár Antal, képviselőknek jelentésével. Ezek alapján a közgyűlés a számadásokat jóváhagyta s a felmentvényt azoknak, akiket illet, megadta. 12. A közmunka-előirányzatot 8775 korona ösz- szeggel a közgyűlés elfogadta és jóváhagyta. 13. Tíz órakor került a sor a költségvetés tárgyalására. A képviselet általában elfogadta a gazd. és pénzügyi bizottság változtatásait teljes egészükben, miket Haza es szerelem. Mikor hazámra gondolok, Minden csepp vérem fellobog; Tyrtaeus lennék minden perczben; Villámokat érzek kezemben, Melyekkel süjtni van erőm, Ki ellenünk tör vakmerőn. De ha rózsámra gondolok : Szivem szelidebben dobog . . . Érzések húrja csendül lágyan S mintha fürödném — holdsugárban . S mig egy szaváért epedek, Csak gyengeség, mit érezek. Első szerelem. Emlékszem a bájos tündéri estre, Midőn váltamra hajtád szép fejed. Lágyan bólintgatott a hársfa lombja, S a holdsugár is — kéjtől reszketett . . . Mi bűvölet küldött rám édes álmot! Azt gondoltam, meggyűlt a föld s az ég, Pedig csak az én szegény szivem lángolt, S én e lángokban porrá hamvadék. Gyűlölet. Kettészakadt a mi lelkünk, Megtaláltuk, mit kerestünk. Makacssággal vagyok tele S mondogatom: jó a csere. De húlluk a szivem a vére Mikor jutok a végére? Hogyha rólad kérdezgetnek, Szavam gyűlölettől reszket ; Haj, de mikor magam vagyok! Feltűnnek a bús sóhajok ; Az én szivem reszket, remeg; jobban — sohsem szerettelek ! Halljátok a lelkek csatakiáltását? Itt van az ő lelke, itt Rákóczi, maga, Megjelent, mert látja: veszélyben a haza! Jöjj, Rákóczii Tisza-Duna tája egy sóhajtól reszket: Vedd le. Uram Isten, a nehéz keresztet! Szép Magyarhon nyögi az osztráknak lánczát, Osztrák nótájára rakja szolga-tánczát. Tisza-Duna táján egy óhajtás reszket! Rákóczi nagy lelke, jelenj meg, jelenj meg! Megjelent ő nálunk, itt van miközöttünk, Hadatverő kardja villámlik fölöttünk. — Jaj, hogyha ez a kard majd igazán támad, De meg is tisztítja mi magyar hazánkat! Némettől, labancztól megtisztítja menten. — Jelenj meg, jelenj meg, te, hadverő Szellem ! Nincsen miközöttünk hozzád méltó másik, Azért a mi szivünk teutánnad vágyik. Csak te adhatsz erőt a csüggedt magyarnak, Erőt, lelkesedést a te szived adhat. — Hej, hogyha megvillan kardjának villáma: Harczizajunk lesz a mennydörgés utána! » Jelenj meg, jelenj meg, dicsőült nagy lélek, Segedelmed nélkül a magyar nem élhet. — Halljátok a magyar szivedobogását? Balogh Ádám iája. A szegszárdi országúton Balogh Ádám fája, Egyszerre csak szomorú sors Következett rája! Meggyujtották . . . Vagy, ki tudja, Nem úgy gyuladt-é meg ? Csoda volna-e, ha manap Csodák történnének? Az a vén fa kurucz vezér, Balogh Adám fája : Oly időket élünk. az is Föllángolhat rája ! Taksonyi József. Újítás a nyomdászat terén. Az elnyomatás idején, a Bach-korszakban, bár kötéllel fogták a megyei főembereket, nem igen akadt magyar, ki kötélnek állt volna, igy hát a csehektől, németektől liferálták nekünk a beamte- reket. Egyik efajta megyei főnök egy tiszta magyar helyen ugyan bizonyítgatta, hogy magyar nyelvvel Kínában se lehetne elélni, azért "hát tanuljon a magyar németül, mert elvitázhatatlan, hogy a német képezi a létfentartási elemet.
