Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-04 / 5. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 5. szám. (21 1906. Február 4. lapunkban már eddig elégge részletesen ismertettünk, a közgyűlés hozzájárult egyhangúlag a javaslatokhoz is, igy tehát a költségelőirányzat le van tárgyalva és teljes egészében el van fogadva 706736 K 72 fillér bevétellel és 706484 K 47 f kiadással, vagyis 252 K 25 fillér felesleggel. A bizottság javaslatai közül csupán egy emelke­dett ki élesen s ez a városnak a m. kir. csendőrséggel kötött szerződése, melyet sokan nehézményelnek s azt tartják, hogy a csendőrség nem vált be, a polgárság­gal összeegyeztetni a katonaságot nem lehet, hogy nekünk nem csendre, hanem rendre van szükségünk, hogy az egész város nyomás alatt áll stb. Hát mi ezekben a nézetekben abszolúte nem osz­tozunk. A csendörség hivatásához mért komolysággal teljesiti kötelességét, tanult, pontos, szakavatott elem s olcsóbb rendőrsége soha sem lesz a városnak, épp azért szinte brüszk dolognak tartjuk, hogy az alig megkötött szerződést a város már is fel akarja mon­dani, mielőtt egyáltalában tapasztalatot szerezhetett volna, hogy nagyobb zavargások idején vagy válságos helyzetekben nincs-e előnye annak, hogy legalább ennyi katonasággal rendelkezünk. Mi nem hisszük, hogy a minisztérium a szerződés ily gyors felmondásába belemenjen s általában az egész indítványt idöelőttinek és szeszélyesnek tartjuk. A gyűlés öt negyed óra alatt teljes befejezést nyert. Nem emlékezünk rá, hogy valaha az előirány­zat tárgyalásakor ily gyorsan határozott volna a kép­viselőtestület. Gratulálunk hozzá a vezetőségnek és a városatyáknak I Rablógyilkosság az országúton. Horvát Danilla laczfalusi lakost január 29-én, kora reggel, Laczfaluhoz közel az országúton agyon­verve találták. Kosztróber György erdővéd kocsisa útja közben akadt reá s eszméletlen állapotban -be­vitte a faluba. A szerencsétlen ember a megelőző nap estéjén betért negyedmagával Felsőbányán a Wider-féle korcsmába; innét 10 órakor este társaival hazafelé indult. Társai, mert ő gyorsabban ment, később visszamaradtak, Czinege Kosztin kivételével, a ki miután utolérte, égerfa doronggal leütötte őt hátul­ról, fejét is több ütéssel sújtva. Leoldott tüszőjéből 65 K 40 fillért kivett s ezzel a faluba ment szülői házához, hol a rabolt pénzből 5 K 40 fillért anyjának átadván, átöltözködött, eltávozott s Felsőbánya felé menekült. Nyisztor Zati kocsisát a tanuk vallomása szerint szintén terheli a gyanú, hogy bűnrészes, mert kint állott az ablak mellett az alatt, mig Czinege az ap­jával ennek házában beszélgetett. Ez a nyomozás eredménye, melyet Felsőbánya rendőrsége a csendőrség közreműködésével mindjárt másnap erélyesen ejtett meg. Az agyonvert ember 29-én reggel, mire a hozzá sietett Dr. Berks Aurél városi alorvos Laczfaluba érkezett, már meg volt halva. A bírósági szemle és vizsgálat múlt hó 30-án volt megtartva a helyszínén. A bonczolásnál 3 ha­lálos fejsérülést konstatáltak. A meggyilkoltat január 30-án temették el. A gyilkos Czinege Kosztin töb­beknél szolgált mint kocsis Felsőbányán s apja is mint öreg favágó többnyire ott tartózkodott. Czinege Kosztint már 31-én letartóztatta a fel­sőbányái rendőrség. Addig az »Él«-en, a Kerekes Sándor-féle réten rejtőzködött valami szénakalangya mellett. 31-én estefelé az éhségtől gyötörve bejött Av- rám György felsőbányái fuvaroshoz és segített szénát felrakni a padlásra. Avrámné följelentette ottlétét. Azonnal elfogta 3 rendőr és a rendőrségre kisérte, hol az őrparancs­nok előtt mindent bevallott részletesen. Hazafelé menet őtet érte utói az ittas Danilla, kérdezve az utat, merre menjen ? Czinege karjánál fogva akarta ve­zetni előre, miközben Danilla bottal megütötte. Erre dulakodni kezdtek, mi alatt Czinege a gyepűből ki­rántott doronggal fejére sújtott négyszer. Danilla már az első ütéstől a földre bukott. Butuza Péter, Nyisztor Zati kocsisa, épen akkor érkezett oda, mi­kor Danilla tüszőjét Czinege leoldotta s látva azt, hogy Danilla fölemelkedni akar, Butuza egy más doronggal sújtott a felkapaszkodóra háromszor. Mialatt Czinege a tüszőben kutatott és a benne volt 3 darab 20 koronás bankót kivette, közeledett az említett Kosztróber-féle szánka. A szánzörejre egy ut melletti fához húzódtak a tüszővel, abból Czinege még kivett 5 K 40 fillért s tovább kutatott benne Butuza, ki még 10 fillért talált a tüszőben. Czinege Butuzának 1 frtot adott, hogy a dologról hallgasson s mint fent említve volt, anyjánál hagyott 5 K 40 fillért. A 3 darab 20 koronás bankót pedig papírba csavarva az ut mellett egy fa tövébe rejtette el. Hogy megmutassa, hová tette ? E végből február j 1-én reggel két csendőr Czinegével a helyszínére ment, az állítólagos helyen azonban a pénzt nem kapták meg. Czinegét apjával és anyjával együtt még az nap délután lekisérték Nagybányára a járás­bírósághoz. HETI KRÓNHÍA. A korcsolya-pálya most van »in floribus«, vidám ifjak ugrándoznak a tükörsima jégén s majd minden­nap négyes, valczer, ostor és genzenmars járja. Lát­tunk idősebb férfiakat is, akik megélnek a jéghátán, csak az anyósokat nem sikerült még jégre vinni, ők e tekintetben is veszedelmesen óvatosak. Lehet áldozni egy másik kedvelt sportnak, a szán- kázásnak szintén gyakran van havazás s igy a szánut pompásan kicsiszolódik. Ideje volna már azt a felső­bányái »Síita get« megrendezni, legalább már egyszer mi is tánczolnánk bálteremben, mert ha ezt akarjuk tenni, akkor a testvérvárosba kell zarándokolnunk. Itt a mulatságokat egyletekben rendezik s azért gyors egymásutánban jönnek, vagy esetleg kettő is esik egy napra, most is tegnapelőtt este zajlott le az ipartes­tületi bál a polgáriban, ma már a kaszinóbál követke­zik szinte majdnem pihenés nélkül. Ezért amint halljuk a Luther-bál rendezősége azt határozta, hogy egyszerre négy helyen fogja tar­tani a mulatságot, u. m. a kaszinóban, polgáriban, iparos körben és a kath. legényegyletben, legalább akkor senki sem rendezhet kontrabált. A mulatságok ideje tehát lázasan kitört s még lesz vagy öt-hat bál a farsangon, csak az a kár, hogy olyan igazi nagy sokadalom ezúttal nem jöhet össze. Persze ez nem zárja ki, hogy az ifjúság a kevésbbé látogatott bálokon még jobban mulat, mert előtte nem az a kérdés, hogy hányán vannak az estélyen, hanem hogy ki van ott. Komoly munkával fejeződött be a hét, a városi költségvetés tárgyalásával, melynek kihatása sok irány­ban lényegesebb a farsangnál, erről a felségesen egyetértő és csodálatosan rövid közgyűlésről azonban lapunk más helyén tudósit a krónikás. Különfélék. A hetedik decennium Lovrich Gyula kerületi fő­orvos, városunk társadalmának egyik vezető, előkelő alakja ma töltötte be 70-dik életévét. Dr Lovrich városunknak és vidékének szentelte életét s messze A derék gazdák egymásközt beszélgetve, egyik kérdi is a többitől, voltaképen mi is az a létfentartó elem? Mire a szomszéd gazda mondja is: — Hát nem tudja kee ? Hát a hózentráger. Ez jutott eszembe, midőn a haladás egy szép vívmányát láttam s apróra magyarázták. A hala­dásnak, a tndománynak nincs nemzetisége, az nem­zetközi, minden nemzet beilleszti a saját fajába s eanek kívánságai, szükségei szerint idomítja anél­kül, hogy a feltalálótól elvenné a babért. Ha né- német, találja is ki, a mienk is lehet német szív nélkül is. Mikor Nagybányán káplánkodtam s az újság­írás kedves munkájának is áldozni kezdtem, a jó néhai Molnár nyomdájának gyakori vendége vol­tam és úgy passzióból a betűszedés nemes munká­jának is éltem, a jó Nánásy ur, a mai nyomdász, akkori fiatal ember szívesen vezetgetett be a tudás e szép fajába, ahol hibáztam, elnézte s igy nekem nem járt ki a tanulóknak dukált baraczkokból. így hát ismerem a betűszedés szép mesterségét is. S ime, ennek is elértünk a végére, ma már haldoklik. (Hosszú ideig tartó haldoklás lesz ez! — Szedő.) Tudtam, hogy van gép, melynek segélyével, mint a zongorán, kopogtatja az ember a billentyű­ket s minden billentyű egy betűt nyom a papírra s alant kék papírok lévén a fehér papírok közt, egy- sserre töbt> példány is készül elő, a másolásnál szebb munka, az olvashatalan irás helyett gyönyörű nyomtatott betűk a szem előtt, gyors és szép munka. De már a nyomdában is a kopogtatás járja. Több fővárosi nagy nyomda már e szerint dolgozik. El­mentem a Rökk-Szilárd-utczán, a népszínház mel­lett levő Budapesti Hírlap nagy nyomdájába, mely a leghíresebb és legnagyobb magyar nyomdák ékes­sége. Készséggel, finom udvariassággal mutatták meg s magyarázták egyik gépet, mely működött. Mintegy háromszor akkora, mint egy varrógép, előtte egy férfi áll, ki kopogtatja a betűket, mint az írógépnél szokás, előtte egy ujságczikk, a gép­ben oldalt folyékony alakban a horgany, ez ké­pezi és sorokban adja ki a betűket és a szedést, egész szép sorok kerülnek ki gyorsan, persze még meleg, lehűl, hajóra rakja ki a sorokat, megkiván- tató szélesség és magasságban, egy hasábos sorok ban, egy újság oldal kész, onnan megy a tömön- tődébe, s mikor már van pár oldal, rácsavarják a rotácziós hengerre és okádja ki az újságot. A tö- möntőde kemény szó, a Stereotypie nyomdász for­dítása. Roppant gyorsan megy, 9 ember 22 ember­nek a munkáját végezi és felette gyorsan megy a munka s a hely is nagy szó, mert főleg nagy vá­rosban nem mindegy ám, hogy 9 embert kell el­helyezni munkába, vagy 22-őt. Az újság kinyomása után a betűket szét kell szórni a régi mód szerint, itt pedig az ólom ismét visszakerül a szedőgép olvasztókemenczéjébe s a kopogtatásra más betűk alakjában kerül ki egy újabb nyomtatványhoz, a munka kezdődik élűiről. Érdekes volt a vége. Emlékeztem rá, hogy mi­kor üveghutában voltam, a magyarázat végén egy­szer csak burába fogtak, körül futott rajtam s üveg alatt voltam s letörték rólam a vékony üveget. Itt kérdik a nevemet, — megmondom — tik-tak, tik­iak s már előttem egy meleg horgany darab, rajtái szép betűkkel: dr Dunay János. Ha nyomdafesték- I kel bemázoljuk, vagy tintával, fehér papíron ott a j szép névjegy. Qr ßnnay János. földön hires orvosi működésével ezer és ezer em­bernek tett jót az alatt a 45 év alatt, amit itt töltött. A nevezetes évforduló alkalmából testvére Lovrich Gusztáv és ennek fia dr Lovrich József egyetemi tanár, valamint az ünnepelt főorvos fia Sándor, bu­dapesti kórházi főorvos tegnap, 2-án este 1/2 6 óra­kor városunkba érkeztek s két napot itt fognak töl­teni. Dr Lovrich Gyulát, mint takarékpénztári igaz­gatót, a ma reggel tartott igazgatósági ülésen a pénz­intézet részéről is melegen üdvözölték, valamint szá­mosán keresték föl gratuláczióikkal. Kívánjuk mi is, hogy adjon az ég a 70-hez még számos esztendő­ket, éljen sokáig az egészségügy, a közügy, a város, a haza javára dr Lovrich Gyula főorvos. Két uj ügyvéd Városunknak két jogász fia tette le a napokban az ügyvédi vizsgálatot Budapesten jó sikerrel. Dr Köves Miklós január 29-én, dr Ajtai Nagy Gábor jan. 31-én vizsgázott s ugyanaznap mind­ketten az esküt is letették. Mindkét, fiatal ügyvéd tegnap városunkba hazaérkezett s itt fog irodát nyitni. Most már 10-en lesznek az ügyvédők minálunk, vi­dékünk perelési hajlamaihoz viszonyítva a szám elég magas, de azért mégis örvendünk, hogy a mi fiaink itt telepszenek meg és nem máshol. Érdekes meg­említeni, hogy a vizsgálatokon 19 jelölt között mind­össze 6 állotta ki a próbát sikerrel, 13 letört. Itt is bebizonyosodott tehát, hogy a 13 szerencsétlen szám. Uj elnök. A helybeli reszvénytakarékpénztár va­sárnapi közgyűlésén, hol a kitűnő üzleti eredményért az igazgatóságnak, felügyelőségnek, tisztikarnak jegy­zőkönyvi köszönetét szavaztak, az intézet elnökévé egyhangúlag Stoll Gábort választották, ki az elnöksé­get elfogadta. Uj tanár. A vallás és közokt. miniszter Gábor Áron mathematikai tanárt a kassai m. kir. állami fő- reáliskolából Nagybányára helyezte. Adomány. A helybeli részvénytakarékpénztár 100 koronát adományozott a kaszinó könyvtárának. Emlékeztető. Holnap, vasárnap délután 2 órakor az iparos ifjak tisztújító közgyűlése saját helyiségükben. Alulírott a pár hét múlva beálló építke­zési évad alkalmából tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, hogy Nagybányán megtelepedtem s mint szakképzett iparos elvállalok mindenféle ÉPÍTKEZÉST kisebbet, nagyobbat, tataro­zásokat, uj építkezéseket, tégla, kő, czement, beton­munkát stb. a legjutányosabb árak----------—— mellett. =-—------------­Úg y helyben, mint vidéken készség " gél vállalkozom szakombeli munkákra. Szives pártfogást kér Nagybánya, 1906. jan. 25. Pintér József kőinivesmester. Postarét utcza 18. a. Lapunk járatóit, akik még az idén nem fizettek volna, az előfizetés szives eszközlé­sére kérjük. — Tisztelettel: a Kiadóhivatal. A vöröskereszt egyesület km. Pap Sándor elnök­lete mellett múlt vasárnap tartotta közgyűlését. Az egyesület a múlt évben 700 K segélyt osztott ki, 133 tagja van. A jövő év költségvetése 620 korona jöve­delemmel és 299 korona kiadással van egybeállitva. A kisorsolt választmányi tagokat újra megválasztották s uj választmányi tagokul Kádár Lászlóné és Prikné Kosztka Viktóriát választották mjg Az egyesület el­nökévé a leköszönt Pap Sándor orsz. képviselő helyére Stoll Gábort választották meg. Nagybánya város takarékpénztára holnap d. e. 11 órakor tartja választmányi ülését, erre vonatkozó mai hivatalos hirdetésünkre felhívjuk a figyelmet. A muzeum újonnan való berendezését Myskov- szky muzeum őr már e hó közepén megkezdi a minoriták uj épületében s remélhetőleg márcz. 15-én már a nagy közönség előtt is megnyithatók lesznek a tárlatok. A vigadó tervei. Eddigelé két tervet ismerünk, mind a kettő igen sikerült, az újabb Nagy István pesti építészé magyar stílben. A másikat Révész pá­pai városi főmérnökének neveztük lapunk egyik számában, kiegészítjük ezt azzal, hogy ezt a tervet eredetileg Besenbach Károly pápai építőmester ké­szítette Révész pápai főmérnök közreműködésével. Nevezett építőmester Rumpold Gyula helybeli ven­déglősnek a sógora. Az ipartestület bálja e hó 1-én a hozzá fűzött reményeknek teljesen megfelelően sikerült. Nagyszámú közönség gyűlt egybe a polgári kör termeiben s mon­Értesítés.

Next

/
Thumbnails
Contents