Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-28 / 4. szám
(2) 1906. Január 28. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 4. szám. szakadt az eső, mint mikor »zugó sebes özönt a réz csatorna önt, Budának ormiról.« A historicusok szerint azonban a közmondás egészen másképp szól, t. i. igy: »Ha csorog a Vincze Megtelik a pincze.« Na hát most csörgött alaposan. Ezek szerint nem tudjuk bőszüretre, vagy nagy csizmára van-e kilátásunk, ha azonban egy kis türelemmel leszünk, meg fogjuk tudni biztosan szeptember végén. Második nap volt a vásár, legnagyobb forgalmat csinált a drezdai mézeskalácsos, mert odahaza mégis csak jelezni kell, hogy vásár van, ki-ki vesz tehát 10 20 fillérért egy-két darab mézespogácsát, A drezdainak különben az a legtöbb érdeme, hogy aradi s ezért nem is kifogásoljuk a nép — szerűségét. Harmadik napra esett a főgimnáziumi félesztendő befejezése. Mikor ítélnek elevenek és holtak felett. Most már valóságos bizonyítványt visznek haza a gyermekek, csak aztán öröm legyen benne! Az én időmben ilyenkor 2—3 napi szünidőt adtak, hogy egy kis lélekzetet vegyen a gyermek, ma már nincs pihenés, azonnal kezdődik a második időszak. És még csudálkozunk rajta, hogy korunk ideges, azon csodálkozzunk, hogy ha nem ideges! Negyedik nap volt a költségvetés tárgyalása és az elhúzódott egészen máig. Oly szépen kicsiszoltuk azt a 47 ezer korona deficitet, mintha mi nyertük volna a 84 ezer koronát és nem Győr városa. Egy kis plusz, egy kis mínusz jobbról balról és kész az egész tudomány. így telt el a hét komoly munkában, meg tudnánk mi az állami költségvetést is drótozni, de ha nem bízzák ránk, ki tehet róla. Jó, hogy legalább nekünk van már előirányzatunk. Megszületett. S a számvevő és költségvetés, a körülményekhez képest jól érzik magukat. Milyen lesz az eredmény, az a jövő titka, de hát mivel pénzbe úgy sem kerül, a legjobbakat reméli a krónikás. Különfélék. Emlékeztető. Ma vasárnap d. e. 10 órakor a részvénytakarékpénztár, d. u. 3 órakor a vörös kereszt egylet közgyűlése a városháza tanácstermében, d. u. 5 órakor az ipartestület választó közgyűlése. Ez utóbbinak mai számunkban közölt hirdetésére felhívjuk a figyelmet. Himenhir. Dr Markovits Mihály a napokban jegyezte el Hirsch Ignácz kővárremetei földbirtokos bájos leányát: Irénkéb, Búcsú. Nagybányáról történt eltávozásom alkalmából az idő rövidsége miatt sokaktól nem vehettem búcsút, azért engedjék meg, ha ez utón mondok szives »Isten hozzád«-ot ismerőseimnek, barátaimnak, s kérem, tartsanak meg szives emlékükben. Patkó József főgimn. tanár. A polgári olvasókör uj választmányának teg nap volt első gyűlése, mely alkalommal Torday I. elnök üdvözölte az egybegyűlteket. Az izr. nőegyletnek márcz. 14-re a termet mulatságra átengedték. Elhatározták, hogy a kör jégvermét 60 korona költséggel megtöltik. Imrey Géza körgazda a szerződés aláírására jelentkezett. Bizományi borokat a termelőktől ezután a kör nagyobb százalék kedvezmény mellett fogad el. A választmány elhatározta 60 hl. jó nagybányai bor beszerzését. Az intézet házát és ingóságait 30000 K erejéig a E'onciere pesti intézetnél biztosították. Utolsó farsang napján a kör vig-estélyt rendez 2 korona belépő-dij mellett, (család-jegy 5 korona) ezenkívül kimondták, hogy február 7-től kezdve minden héten szerdán családias tombola összejövetelek lesznek. Egy okos gondolkozásu, jóindulatú, házias nő hunyta le szemét e hó 20-án este 8 és fél órakor. Családjának élt főképp, de azért sok jót tett másokkal is. Nemes érzésű magyar anya volt, ki derék gyermekeket nevelt a hazának. Köztisztelet, közbecsülés vette körül s ez megnyilatkozott a végtisztességté- telen megjelent szép közönségben is. Kimúlása csendes volt, mint az alkonyat, vagy, mint az őszi lassú hervadás Alomra hunyta szemeit s minden fájdalom nélkül örökre elaludt. Nagyszámú rokonság, három gyermek, vők, unokák siratják elvesztését, de az ő vágya az volt, hogy Imre fia mellé menjen pihenni. Most már ott nyugszik ő is az anyaföld ölén, legyen pihenése csendes, siri álma zavartalan. Temetése hétfőn d u. volt. Soltész, Révész és Bo- ronkay lelkészek kisérték ki a boldogultat utolsó utján. A család a szomorú esetről ezt a gyászlapot adta ki: »íme én meghalok, de az Isten tiveletek leszen.« I. Móz. XLVIII. 21. Szivünk legmélyebb fájdalmával tudatjuk, hogy szeretett jó anyánk, illetve testvér és anyós özv. Kunay Edéné szül. Sergits Gizella életének 67-ik, özvegységének 19-évében, folyó év és hó 20-án este 87, órakor csendesen jobblétre szenderült. Drága halottunk földi részei folyó hó 22-én, hétfőn délután 3 órakor fognak ev. ref. szertartás szerint örök nyugalomra tétetni. Nagybánya, 1906. január ho 21-én. Isten adjon neki csendes nyugodalmat! Kunay Ede, Kunay Gizella férj. Smaregla Mihályné, Kunay Anna férj. Csipkés Jenőné gyermekei. Id. Kunay Ede nevelő fia. Sergits György testvére. Sergits Györgyné sz. Schram Róza, id. Kunay Edéné sz. Marcsán Piroska, Smaregla Mihály, Csipkés Jenő sógornője, menye és vejei. Smaregla Sarolta, Kunay Adélka és Jolán ka unokái. Özv Kunay Edéné. Eladd termények. Sarju, széna, zab, buza-szalma, apró és nagy tengeri-háncs és kóró (málépanusaXjó minőségű vetőzab és tengeri, előnyös árak mellett eladó------------Ma rosffy Dezsőnél Kossuth-ulcza 17. szám. \ A polgári és az iparos iskolák megnyitása. Ilos- vay Aladár h. alispán e hó 25-én a nagybányai polgári és iparos iskolákat táviratilag megnyitotta, igy azokban a tanítás már 29-én, hétfőn megkezdődik. Nem tudjuk mi indította erre az alispáni hivatalt, mert hiszen egy hét alatt 17 uj megbetegedés történt kanyaróban és még mindig 8 vörhenyes beteg fekszik a városon. Az elemi iskolákat nem nyitották meg és ezt köszönettel vesszük tudomásul. Bizony korai volt a polgárit is megnyitni, nincs kizárva hogy ez a járvány erősítésére fog szolgálni és nem tudjuk mi alapon történt a megnyitás, mert a járvány eddig nem igen engedett erejéből. Eljegyzés. Sztojka László helybeli fiatal kereskedő eljegyezte Désről Vass Emmát, Vass Sándor leányát. Beszüntetett vonatjárás Február 1-től, tehát jövő csütörtöktől kezdve a felsőbányái vasútvonalon beszünik az a vonat, amely Felsőbányáról este 8 órakor indult s ideérkezett 8 óra 33 perczkor és az a visszamenő vonat, amely innen 8 óra 53 perczkor indul s Felsőbányára 9 óra 32 perczkor este érkezik. Elsejétől kezdve csak 3 vonat fog Bányára jönni Felsőről, u. m. 7'33, U‘25 és 3 órakor és 3 vonat indul innen Felsőre, u. m.: 7'53 perczkor, 9 óra 48 perczkor és 5'39 perczkor. A vonat beszüntetésének oka az, hogy igen kevesen utaztak rajta. Reméljük azonban, hogy nyáron ismét megindítják ezt az esti vonatot. Gyászhir Simon Dezső helybeli iparos polgártársunk ifjú neje halt el váratlanul tegnapelőtt bánatos férjének nagy fájdalmára. Temetése ma délután volt 2 órakor ref. szertartás szerint általános részvét mellett, díszes rendezéssel. Az ifjú nő korai halálát rokonai, ismerősei általában nagyon sajnálják. Béke poraira! A polgári olvasókör uj választmányát múlt vasárnapi gyűlésén következőleg alakította meg: Elnök Torday Imre, alelnök Petky Gyula, titkár ln- cze Lajos, ügyész dr Miskolczy, pénztáros Langer Sándor, ellenőr Mendihovszky, könyvtáros Bereg- szászy Kálmán. Borgazda Szűcs Károly. Tagok : Almer Károly, Bányay József, Bálint Imre, Bónis István, Égly Mihály, Fritsch Samu, Kornis Ernő, Kovács Gyula, Lerch Ignácz, Révész János, Szellemy Gevza, Glavitzky Károly. A kör múlt évi működése szép eredményeket tud felmutatni. Ez évre 6279 korona kiadást irányozott elő. Értesítés. Beregszászy Kálmán a polgári kör könyvtárosa tudatja az érdekelt tagokkal, hogy a könyvtárt e hó' végével veszi át és folyó óv február 1-től kezdve fogja a könyvosztást megtartani a szokásos időben. Egyben kéri a t. olvasókat, hogy a könyvtári órák alatt tagsági vagy könyvtári jegyűket mutassák be. Járvány. A héten 17 uj ragályos megbetegedés fordult elő mind kanyarónak van bejelentve, mivel azonban a kanyaró itt-ott vörhenynyel vagy hök- huruttal is jár, azért a helyzet még mindig elég aggasztó, az elemi iskolák és óvodák megnyitásáról szó sem lehet. Megbetegedtek a héten: Szabó Duly, Baumgarten Ilon, Klein János. Dávid Miklós és Péter, Kiss János, Vogel Észti, Talpos György, Kron Helena, László Antal, Verdes György és Mari, Teleki Barna, Krusnvitzky Márton, Fuksz István, Klein Márton, Sipos Miklós. Mindnyájan kanyaróban. A nagybányai bányász altiszti kar, a bányában megsérült munkások családjainak felsegélyezésére folyó évi február 10 én, az úri kaszinó helyiségeiben, Neubauer Ferenczné védnöksége alatt zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépő dij: személy-jegy 2 korona, család-jegy (3 személyre) 5 korona. Kezdete este 129 órakor. Jegyek előre válthatók Hoffmann Árpád divatáru üzletében. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. A meghívó kívánatra előmutatandó. denkinek szabadban kószálni — hetenként s ök ki is veszik a részüket, mert a diákközmondás ott azt tartja: Games come first, books second. Előbb jön a játék, azután a — könyv. Általában majd mind benlakó. Igazgatónál, tanároknál kell lakniok 10—15 ös csoportokban, szigorúan családias viszonyban és katonás rendben, esti 8 órakor kapuzárás: Lélek az ajtón se be, se ki! A tanárokat igen megválogatják az intézetek, de aztán fizetik is érdemük és fáradtságuk szerint. (Tizenöt fiút nevelni, családban folyvást, nem is gyerekjáték !) De jól is fizetik e tutorokat: Palotában laknak, egy családra 10 — 16 szoba, (2 fiúra egy szoba) fizetésük a diáktartással évi 15—20 ezer forint, az igazgatóé 25—30 ezer aranyforint évenként. Etonban évi 60 ezer frt, de nyugdíjról szó sincs. »Kaparj kurta, neked is lesz!« Tessék félre rakni. Ilyen erővel dolgozik az angol középiskola. De rajong is érette a nagyközönség s ör'i, mint a szerae- bogarát a tanári-kart, miveit közönség, sajtó, egyház, képviselöház, hadsereg, egyik jobban, mint a másik és nincs egy nagyobb esemény az iskolában, mely az egész müveit közönséget ne érdekelje; hisz ők aPpi- tották, az ö féltett fiaikról van szó ezekben s a jövő Anglia oszlopairól. * Ilyen kiváló vala az uppinghami kollégium is már 300 év óta, midőn egyszerre 1875. nov. hóban rázúdult a nagy veszedelem, mely úgy látszott végleg elsöpri, mint Tiszánk árja a szegény Szegedet. Az történt, t. i. hogy a városban kiütött a shar- lak, a bejáró nehány fiú bevitte az intézetbe is, és az iskolát föl kellett oszlatni 2 hónapra. 1876. jan. végén újra egybegyűltek az ifjak; s noha ez idő alatt az igazgatóság minden lehetőt megtett egészségügyi szempontból, alig 3 hét múlva újra kiütött a járvány az intézetben is. Mit tegyenek most ? újra hazaküldjék az ifjakat? Hány fog visszatérni a járványfészekbe? Bentartsák őket? — hány esik a járvány áldozatává s akkor angol szülő ide nem küldi többé gyermekét s vége az intézetnek, 300 évi szép hírneve dac/.ára. Lenni, vagy nem lenni f Kérdések kérdése. A hozandó határozattól függ az iskola jövője, aztán az ne legyen a rémület müve, hanem a teljes, nyugodt ítélet szüleménye. Az igazgatóság gyorsan határozott: Márczius7-én külön levélben tudósítottak minden egyes szülőt és gyámot, hogy az első félévet ezúttal korábban zárják le, de 3 hét múlva valamely más, egészséges helyen újra megnyitják az iskolát, miről az illetőket rövid időn újra értesítik. Pár nap múlva aztán egy iskola-kereső, jobban mondva háztüznézö-bizottság indult el Welszbe, (Wales) s mint valamely vezérkar, tanulmányozta a leendő csatateret és meg is találta azt a szerény kis Borth nevű halász-faluban, melyet az intézet igazgatótanácsa is alkalmasnak talált az iskola menedékhelyének. Hallatlan dolog az iskolák történetében, hogy egy főiskolát 300 tanulóval, 40 tanár és tanítóval, teljes fölszerelésével gyökerestül kitépnek, mint egy tisztes vén tölgyet s 300 kim távolba átültetik egészen más kiimába, más talajba. Vájjon gyökeret ver-é, vagy elsorvad bele ? Márczius végén egy hosszu-hosszu tehervonat döcögött végig a »Cambrián« vonalon, szállította az uppinghami intézet ruhatárát, ágyait, ágyneműit, konyha-fölszereléseit stb. az uj szállásra. Ápr. 4-én egy másik, hosszú, külön személyvonat robogott be oda a vidám tanulósereggel és tanáraival s már másnap megkezdődtek az előadások az igazgatónak kemény kiáltványával, mely most inkább valamely hadvezér kiáltványához hasonlított, mint a rendes múzsafészek gondozójához. Elutazás előtt az igazgató szintén nyilatkozatot intézett Uppingham város nemes tanácsához, melyben tudtára adja, hogy a rossz viz miatt a járványok újból és újból veszélyeztetvén a közegészséget, kivált a féltett tanintézetben, ezért az intézettel elmenekül a járványfészekböi s felszóllitja a tanácsot ennek gyökeres orvoslására, különben addig feléje se néznek a városnak se ök, se tanítványaik. A tanács jót nevetett a farsangi komédián s nem is válaszolt a fenyegetésre. A városi közönség egyrésze azonban válaszolt azzal, hogy nagy gúny-kaczajjal kisérte ki a menekvö diákságot a vasúti állomásra s utána kiabálta: Opsit! amerre a nap süt! Föl is ut, le is ut, tessék válogatni. * De hát hova is dugták azt a népes intézetet abban a kis halászfaluban ? Egy részüket beszállásolták az ottani szép, emeletes nagy vendéglőbe, a többit más 12 alkalmas házba. Kocsiszínből, raktárból iskolákat röktönöztek; különben is jó időkben lehetőleg az Isten szabad égé alatt folytak az előadások, még pedig igen szép sikerrel. Hát nem igy tanitottak-e hajdan Athénben az akadémiában? Hát Krisztus urunk nem igy tanitott-e a kilencz boldoqsáq-heqyén, meg a lengő, himbálódzó hajócskában, mikor ott szorongott körűié az 5 6. ezer emberi Diákjaink lelkes igazgatója is azt mondta a költővel: »Andresz gár pólisz, kai ú teiche!« »Férfiak teszik a várost, nem a kőfalak.« Itt is mindnyájan érezték a válság súlyát, hogy Anglia szeme rajtuk csügg, kitettek hát magukért szorgalom s fökép — becsület, tisztesség dolgában. Valóban a Teimsz (Times) világlap havonként töobször hozott cz.ikket a furcsa iskola állapotáról, de mindig csak dicsérettől hangzót. S nem angol diákok yoltak-e ezek mind s nem emlegették-e folyvást a nagy angol admirálisnak — Nelsonnak utolsó csatafölhivását: »Anglia elvárja, hogy minden fia megtegye kötelességét.« (Hungária is várva-várná, de nálunk igen-igen soknál — első a hasa 1 de nem a haza!)
