Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-28 / 4. szám
1906. Január 28 4. szám. (3) Gyászlap Spiczuli Károly helybeli polgártársunkat neje halálában súlyos veszteséggel látogatta meg a sors. A boldogultak temetése ma d. u. Vs 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett ev. ref. szertartás szerint. A család által kiadott gyászlap szövege igy hangzik : Szivünk legmélyebb fájdalmával tudatjuk, hogy a szeretett hitves, jó anya, testvér, nagyanya, anyós és sógornő Spiczuli Károlyné szül. Ladányi Katalin életének 66-ik, házasságának 32-ik évében, folyó hó 25-én, reggel 5 órakor rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Drága halottunk földi részei folyó hó 27-én, d. u. Va4 órakor fog ev. ref. vallás szerint örök nyugalomra tétetni. Nagybánya, 1906. január 25-én. Legyen áldott emléke! Szabó József, Bányai Károly, Spiczuli Mariska gyermekei. Szabó Ilona, Szabó Julia, Andron Róza nevelő leányai. Spiczuli Károly hitvese. Szabó Józsefné, Bányai Károlyné, Kocsis Gyula menyei és veje. La- dányai Beáta, Ladányi József, Ladányi Eszter, Ladányi Samu testvérei. Leggazdagabb egylet bizonyára a kereskedő ifjak köre Nagybányán, ennek a pár éves fiatal egyesületnek 3580 korona készpénze van, miként azt a pénztárnok szerdán tartott választmányi ülésen jelentette. A kereskedők ügyesek és jól gazdálkodnak, dicséret és elismerés nekik. Az egyesület közgyűlését márczius 4-én tartja. Felsőbányán tűz volt tegnap, jan. 26-án este 6 óra tájban. A Kapniki-utczában özv. Dánné háza gyuladt ki, s az épület fele csakhamar leégett, a többit azonban megmentették. 7 órakor a tűz már teljesen el volt oltva. A vész okául azt emlegetik, hogy délben a padlásra hamut vittek fel, melyben szikra lappanghatott, ettől gyűlt meg estére előbb a szalma, azután a fedél. Bányaszerencsétlenség E hó 25-én csütörtökön reggel a Borzás nevű bányában Somkutyán János fiatal munkás a dynamit galuskát éppen beakarta a fúrt lyukba tenni, mikor a megfagyott dynamit, nem tudni mi okból felrobbant s a szegény munkásnak kezefejét és szemét is elvitte. A súlyosan sérültet ápolás alá vették, de nem sok reményt fűznek hozzá. A g. kath. egyház köréből. Szerkesztőségünknek megküldötték a következő tartalmú levelező-lapot: »Felhívás a gör. kath. egyház Tagjaihoz! Kedves hitfeleink nagy napok küszöbén állunk, az egyház tanácsunk jan. 21-én a gör. kath. kántor-tanitói állás ügyében oly határozatot hozott, mely az igazságnak arczulütése, semmi alapos ok nélkül, semmi vizsgálat nélkül állásától megfosztá, hogy miért, azt talán ő maga sem tudja. Ily dolgokat nem tűrhetünk, kántort állásától csak a püspöknek van joga megfosztani, másnak pedig jogtalanság! Azért sorakozzatok mindnyájan a zászlónk alá, mely az igazság zászlója, védjétek meg a kántortanitót jogaiban és az ügyet ne hagyjuk felebbezetlenül. Tisztelettel az »Igazság« védő-bizottsága ^ — Miután a levél az egyház tagjaihoz van intézve, nem szólhatunk hozzá, de úgy vesz- szük észre, hogy valami érdekfeszitő dolog "történhetett a héten az egyház kebelében. Bál Halmiban. A szanatórium egyesület Halmiban fehruár3-án hangversenynyel egybekötött táncz- estélyt rendez Belépő dij 2 korona. Kezdete este 8 órakor. A drágasági pótlék emlegetése alkalmából kaptuk egy kereskedőtől a következő sorokat: Tekintetes szerkesztő ur! Miután már többször tetszett említeni a drágasággal kapcsolatosan a tisztviselőket, ez bátorított fel, hogy ha már annyira védi szerkesztő ur a tisztviselőket, szíveskedjék párhuzamot vonni Folyt tehát a nemes munka fennakadás nélkül, de nem is minden költészet nélkül: A fiuknak nagy örömöt szerzett, hogy folyvást a szép természet ölén lehettek, bogarászhattak, rákászhattak a patakokban, fürödtek, csónakáztak rogyásig a felséges tenger ölében és még bömbölő vihar alkalmával is iparkodtak túl kiabálni annak zúgását hebegő Demosthenesként nagy hangon szavalva, kiabálva véle szemben az . . . »Armá virumque cano, qui . . . .i, vagy »Aridra moj ennepe Máza polütropon-t, vagy Horatius gyönyörű verseiből az épen ide illőket, pld. az »Ilii róbur et aes triplex, vagy : O naves, referent te növi fluctus! . . stb. stb. Munkával tehát bőven ellátták az ifjakat, de a játszótér kérdése kezdetben nagy gondot okozott, hisz’ tudjuk angol iskolában — ez a mindennapi kenyér. De ezen is segített az angol nagylelkűség. Egy földes ur, az intézet volt növendéke, fölajánlott birtokán egy 100 holdas halmos, völgyes rétet — ingyér, hálából a kedves álma Maternek. Csak az vala a baj, hogy ez a falutól 7—8 kim. távolra esett. De mi ez az izmos, vasgyuró angol ifjúnak? Délelőtt, délután ide kifutni, pár órát kriket-ben, /u-í-ballban agyon fáradni ? . . . csak annál jobban alszik reá és nem jutnak legalább eszébe egyéb diákcsinyek. Erre a nagy tornákra pedig itt most különösen szükség vala, hol se zárórára, se kapuzárás nem volt, mint az anyaintézetben szokásban van. így pergett le az első félév, észre sem vették, hogy nyakukon a vizsgák ideje, mely nagy dolog most rájuk nézve kétszeresen fontos vala, mert a szülök, tanügy barátai, egyetemek küldöttjei, az intézet pár év előtti növendékei most mind ide sereglettek megnézni, hogyan haladnak az uppinghami számkivetett bajtársak. Fényes lett az eredmény, kivált a játékversenyeken együtt küzdöttek meg velük a régi növendékek is, papok, ügyvédek, katonatisztek, tudósok melegen szorítottak kezet a hontalanokkal, mi ezeknek NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE a tisztviselők s mi közöttünk kereskedők között, kiknek nem adattak, mint az elsőrendüeknek (értem a nagyobb üzleteket), az ezerekkel dobálózni, mi ezen szakban már 18-an vagyunk Nagybányán, ép oly drágán élünk, ha ugyan'jut reá, mert mi hiába várjuk az elsőt, mint a hivatalnok, pedig kivagyunk téve tízszeres adó s egyéb kiadásoknak, mint a hivatalnokok. Hol itt az arány? A nagy szálló égése következtében a forgalom egész elterelődött ez oldalról úgy, hogy nem elég, hogy az épületet dina- mittal szét lövették, hanem 6 hétig a szó teljes értelmében elvoltunk zárva a forgalomtól, ügy hogy naponként 2—4 korona bevétellel zártuk az üzletet, a mi amúgy is egy nap 3-4 órát lehetett nyitva, ez való tény. Persze erről a hivatalnokok nem tehetnek s minket azért senki sem hozott soha sehol fel, hogy drága az élelem. Ne tessék félteni a hivatalnokokat, nem fognak azok puliszkával élni, sőt biztosítom, hogy bármelyike jobban él és czifrábban jár, mint mi, a kikről még ott, a hol tehetne sem tesz soha senki semmi féle említést. — Tisztelettel X. Y. — Közöltük e sorokat, hogy részrehajlással ne vádoltassunk. Kevés a megjegyzésünk reá. A tisztviselőknek, ha van pénzök, jut abból a kereskedőknek is. Nem kaptak drágasági pótlékot, tehát baj ez a kereskedőkre nézve is. A mi az általános pangást illeti, annak igen mély okai vannak, még a politikai helyzetre is visszavezethetők, erről megint a lisztviselők nem tehetnek. Szerk. Értesítés. Alulírott a pár hét múlva beálló építkezési évad alkalmából tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, hogy Nagybányán megtelepedtem s mint szakképzett iparos elvállalok mindenféle = ÉPÍTKEZÉST kisebbet, nagyobbat, tatarozásokat, uj építkezéseket, tégla, kő, czement, betonmunkát slb. a legjutánvosabb árak ====== mellett. =-■■■■■■ —Úgy helyben, mint vidéken készséggel vállalkozom szakombeli munkákra. Szives pártfogást kér Nagybánya, 1906. ián. 25. Pintér József kőmivesmester. Postarót utcza 18. a. A tűzoltók múlt évi működéséről. 1. Gyakorlatokat tartottak u. m.: Iskola-szerelést fecskendővel 60-szor, gyorsszerelést 40, támadást 26, fecskendőpróbát 12, szívó- és nyomótömlők kezelését 12-16, rendgyakorlatokat 18, sugárcsókötést 17 Ízben. 2, Mászógyakorlatok: iskolamászás egykaru létrával 20, gyorsmászás 16, kihuzólétra szerelés 11, dugóönérzetét ugyancsak emelte és kitartásukat méginkább fokozta. Ugyanekkor e régi bajtársak hálairatot nyújtottak át a tanári testületnek, melyben tiszteletüket, hálájukat, ragaszkodásukat nyilvánítják a feledhetetlen álmá Máter’ iránt és kifejezik szilárd reményüket, hogy a derék iskola nem sokára, se meg nem fogyva, se meg nem törve visszatérhet az ősi szent falak közé. Az igazgatóság most kérdést intézett Uppingham jókedvű tanácsához: Hogy’ állunk a vízvezetékkel ? Biz’ azok most is nagyot hallottak, nem is válaszoltak a furcsa követelésre, azt gondolván, majd megunják a tisztelt nyaralók a faluzást, meg a költséget és — vissza sompolyognak. Nem is válaszoltak. Válaszolt bezzeg az intézet igazgatósága, tisztelettel tudatván a város bölcseivel, hogy a következő félévre is újból megkötötte a szerződést Borth falu elüljáróságával. Pedig nem tévesen gondolkodtak Uppingham bölcsei sem, az intézetnek mesés kiadásai voltak: Csak a vendéglősnek, a szállásért fizetett minden ifjúért 1 font strl egy hétre, tehát 4 fontot, 45 frtot egy hónapra, azaz 90 kor.; ez tiz hónapra 900 korona egy ifjúért; 100 diák szállása tehát 90 ezer korona, a 300-é legkevesebb 270 ezer korona tiz hónapra, csak a szállás; hát a jó angol élelmezés, mosás, ruhanyövés, a látogató szülék, vendégek költekezése ? Bizony nem túloz az ember, ha legkevesebb 600 ezer koronára teszi azt a pénzt, mely a kis kopott halászfaluban szerte ömlött a ritka vendégek révén ide is, oda is. Áldották a jó szelet, mely a hajótörötteket ide hozta. De bezzeg nem áldották az uppinghámiak! Nap- ról-napra hangosabb lön a panasz, hogy a város igy nem maradhat, tönkre mén, — egyfelől a ragály tizedeli, másfelől végleg elesett biztos jövedelmi forrásától, a bőven költő kollégiumtól. A büszke tanács mit tehetet mást, szakbizottságot küldött ki a csatornázás és vizvezetés ügyében és gőzerővel megcsinálta azt fél esztendő alatt és jelenlétra szerelés 10 alkalommal. 3. Elméleti oktatás fecskendőről 32, a szerek egyes alkatrészei elnevezéséről 14, munkajelekről 32, szívó- és nyomótomlők, létrák és fecskendő gondozásáról 26 esetben. 4. Elméletileg különböző tüzek eloltásáról, úgymint ké- ménytüz, tető, padlás, szoba, raktár, pincze, csűr, erdő, rét, széna, szalma, boglyaégésekről 36 ízben, önmentés 8 alkalommal. 5. Őrtanya s egyéb szolgálatok, laktanya-figyelő 1460, torony-őrség nappal és éjjel 1460, báli és czirkuszi kirendeltség 30 és ruhavizsga 32 Ízben. Nagytakarítás minden héten egyszer. 5. Büntetések : szabadnap-vesztésre Ítéltetett 12 tűzoltó, szobarendtartásra 5, pénzbírságra 2. 6. Tüzesetek: tetőtüz 4, szobatüz 1, fűégés 4, kémény- tüz 10, kéménykiégetés 160. Elbocsáttatott 10 tűzoltó, felvétetett 10. 7. Az őrség az ezredik őrsége alkalmával diszgyakorlatot tartott. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik szeretett édes anyánk és jó anyósunk : Naszódy Mihályné temetésen megjelenni szívesek voltak, s bánatunkat részvétükkel enyhítették: fogadják ezúton is hálás kö- szönetünket. A család nevében Naszódy Mihály. A Pálvásár gyenge forgalmú volt. felhajtatott 1680 drb marha, 92 ló, 162 sertés. Elkelt 478 marha, 19 ló, 104 sertés. A csendőrség értesült, hogy sok hamis pénzt hoznak forgalomba, megmotoztak sok embert, de igazi aranyokat találtak náluk, a hamis pénzesek elinaltak a Zazaron át jobb hazát keresendők. A kirakó vásár heti vásárnak nevezhető. Születtek: 20. jan. 17. Lupse Pálnak »Aurél«. 21. jan. 19. Rudics Dénesnek »Jánosrr. 22. Jan. 16. Szegedi Sándornak »Erzsébet«. 23. jan. 14. Jabla- novszki Andrásnak »Juliánná«. 24. jan. 14. Nemes Abrahámnak »László«. 25. jan. 17. Bagosi Lajosnak »Lajos«. 26. jan. 20. Kenderesi Imrének »Béla«. 27. jan. 22. Lojczli Józsefnek »József«. 28. jan. 22. Máj- dáncsuk Péternek »Johanna«. 29. jan. 25. Bozsa Emmának »Péter«. 30. jan 23. Vakla Pentelének »Sándor«. 31. jan. 26. Stoff Rózának »János Mátyás« nevű gyermeke. Meghaltak: 25. jan. 19. Rudics János, róm. kath. félórás, bányakovács gyermeke, veleszületett gyengeségben. 26. jan. 20. Szepesik Mária, róm. kath. 50 éves, szolgáló, eskórban. 27. jan. 20. Bodolán Gizella, róm. kath. 8 hónapos, kocsis gyermeke, hörghurutban. 28. jan. 20. Beregi Mária özv. Mol- dován Istvánné, róm. kath. 48 éves, fazekas, agy- hüdésben. 29. jan. 19. Fila Mária özvegy Bukova Ferenczné, róm. kath. 88 éves, szatócs, aggkórban. 30. jan. 20. Sergits Gizella özv. Kunay Edéné, ev. ref. 67 éves, kisbirtokos, májdaganatban. 31. jan. 10. Babies Gergely, gör. kath. 68 éves napszámos, tüdőlobban. 32. jan. 22. Nagy Zsuzsámra, róm. kath. 7 éves, bányász gyermeke, hörghurutban. 33. jan. 23. Komjáti Mária özv. Dézsi Károlyné, ev. ref. 76 éves, zöldségárus, végelgyengülésben. 34. jan. 23. Veisz Eleonora özv. Naszódi Mihályné, róm. kath. 70 éves, aggkórban. Kihirdetés alatt állanak: 1. Buttyán László és Somkutyán Flóri nagybányai, 2. Lauran György és Moldován Teréz nagybányai, 3. Kató Béla nagybányai éz Czompa Mária apahegyi, 4. Kulik Ferencz kapnikbányai és Szuhányi Anna Eszter nagybányai, 5. Horváth Árpád nagybányai és Bertalan Vilma kolozsvári lakosok. Menyasszonyi selyem 85 krtól 11 fit 35 ki ig méterenként — mindenféle színekben — Bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték postafordultával Henneberg selyemgyára Zürich. Felelős szerkeszti és laptulajdonos: Révész János. tette a számüzötteknek : Minden rendben van, tessék haza jönni. Vegyes örömmel fogadták e hirt a Welszi diákok. Be kár, hogy itt kell hagyni ezt a remek tengerpartot 1 De hát haza megyünk az ősi szent falak közé. Hurráh! Rule Britannia! És 1877. ápr. 7-én a nagy karaván fölszedte sátorfáját, búcsút vett a jó borthiak- tól (kivált a pufók, bamba gyerekhadtól, melyei any- nyit gúnyolódtak, mikor ezek a játszóterekre kitódultak utánnuk, megbámulni ezt a sok tarka inges, furcsa nadrágos urfit s ezek viszont a sok krumpli ábrázatu fiút, aztán elrobogtak Uppingham felé. Itt volt még csak diadalmas fogadtatás: Trója népe nem fogadta nagyobb örömrivalgással, tolongással a falovat, mint a még tavaly oly rátartó népség a diákokat. Diadalkapu várta őket a vasútnál, aztán . . . kocsira, lóra, szamárra tessékelték föl mindmind a piros-pozsgás, majd kicsattanó arczu nagy és kis diákot s úgy vitték be őket a városba, a tanárok fogataiból kifogták a lovakat s boldog volt, ki rudhoz, lőcshöz jutott vontatónak, löcstolónak. Éppen, mint Trója népe tett a falóval. A szegény kis halászfalu népe ezután még várva, vágyva remélkedett, nem állit-e be egyszer . csak megint az a fehér czigánynépség karavánja hozzájuk. De hiába várt . . . várt. Uppinghámban újra erősen kezdett verni az egészséges szív s nyargalni az egészséges vér, mely minden ragályt, baczillust kivet magából. Most 30 éve éppen a gyászos évnek, de azóta nem volt több járvány, a kis lakosság száma meg kétszereződött, sőt tán már el is érte — kincses Nagybányáét s igy fényes tanúságot tesz arról a 3 ezer éves görög közmondás igazságáról, mely azt tartja, hogy : »Hüdor men ariszton 1« Legjobb dolog — a tiszta viz I (Felméri Lajos »Az iskolázás Angliában.) Benesik János,
