Nagybánya és Vidéke, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-17 / 24. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 24. szám. (2) 1906. Junius 17. a két főtéri sarkon. Csinál egyéb iránt 20 üzletet a Kossuth-utczában és a Szent Miklós-téri fronton, ezek persze aztán oly kicsinyek, hogy némelyik 27—30 m2. Raktárak nincsenek a boltokhoz, csak pinczék s egyetlen egy boltból sem lehet közvetle­nül az udvarra jutni. A diszterem igen kicsiny, csak 184 m2 60 cm2 s ez a tervnek oly sarkalatos hibája, hogy emiatt abszolúte el nem / ogadható. Az eddigi termünk 273 m2 volt, és úgy a mos­tani mintegy 90 méterrel még kisebb volna, holott a pályázati hirdetmény világosan kiköti, hogy a vi­gadó legalább 300 nr területű díszteremmel bírjon. Igen sokat pazarol ez a »legelső« terv foyerekre, vestibulokra stb. Egy előcsarnok vezet be az épü­letbe, mely 140 m2 vesz el, aztán jönnek mindjárt valami closettek és egyéb, ezek megint 140 métert, foyer meg folyosó együtt szintén 140 méter, igy tehát 420 m2 pazarolódik el ilyen bevezetésekre. Es ezt nevezi a műszaki leírás megtakarításnak ! A színház, mely díszterem is egyúttal, be van építve az épület kellős közepébe, a Timár-utcza felé van a színpadja, a közönség vész esetén tehát csak udvarokon, folyosókon, kávéházakon, éttermeken törtethet kifelé, ha kedves az élete és ha ugyan arra felé is nincs már esetleg baj, meg ha a labyrinthus- ban egyáltalában el tud igazodni. A konyhát maga a bírálat kifogásolja, de különben csodálatosan el­néző volt ezzel a tervvel szemben, még a vörös pontban meglát egy egy closettet, melyre elfeledte a rajzoló az ablakokat föltenni, addig az elsőben nem vesz észre két klosettet, mely a belépőben van s amelynek nincs és egyáltalában nem is lehet vi­lágítása, még másnál megróvja, hogy az előcsarnok a closetthez vezet, addig a legjobbnak ítélt terven ugyanazt nem veszi észre, hogy ott is closetthez ve­zet a belépőcsarnok, mig másnál észreveszi, hogy némely boltból nem lehet az udvarra jutni, addig itt nem veszi észre, hogy egy boltból sem lehet köz­vetlenül az udvarra jutni. A lux 300-nál konstatálja, hogy »a középre helyezett színházzal és mellékhelyiségekkel a szál­lodát teljesen ketté választja,« mig ugyanazt nem látja meg az elsőnek minősített tervben. Szegényes ebben a tervben, hogy a Kossuth- utczai és a Szent Miklóstéri homlokzat teljesen egy­forma, mai napság már többet várunk egy minden oldalon szabadon álló középülettől, mely csak úgy kínálja a változatos homlokzatok kifejlesztését. Az épületnek stílje különben nyomott, maga az épület alacsony, nekünk legalább abszolúte nem tet­szik, valóságos bérházszerü frontokat produkál. A bejárat egy lehetetlenség. Étteremhez, kávé­házhoz, színházhoz, szállodái szobákba, képtelenség egy előcsarnokon közlekedni, ugyanott énekeljen a művész, művésznők, ahol húzzák a csengőt, hogy vigécz érkezett; ugyanott hordják a mintás koffer­ládákat, ahol a selyembeöltözött bálkirálynékat; már ha újat építünk, az ilyen mizériáktól mindenesetre szabadulni kell. Legfőbb baja azonban e tervnek, bogy a disz­terem, (színház) igen kicsiny s igy a legfontosabb kérdés t. i. a vigadó kérdése el nem fogadható a pályázati tervvel homlokegyenest ellenkező módon van megoldva. A zsüry által másodiknak ítélt tervvel nagyon könnyen végezünk. Kinézése ósdi kaszárnya. Két óriási udvarra pazarolja erejét és a drága helyet, 400 métert pocsékol el bejárókra (foyer, vestibul stb.) Ennek a tánczterme meg csak 156 m2 tehát csak fél akkora, mint kellene, az egész főtéri fronton egyet­len egy üzlete sincs, tűzvész szempontjából jobb ugyan, mint az első, de itt is csak udvarokon ke­a másik Péter csaknem gyermek, Kazinczy mellett j szolgált a 121. zászlóaljban, mint őrmester. A jó apa áldása kisérte őket hazafias vállalkozásukban s mig az idősebbik fiú Gusztáv vérével öntözte hazája föld­jét ott a kies Erdélyben, a másik: Péter ma is él s tekintélyes tagja budapesti egyházunknak, hü fia édes magyar hazánknak, ki nem keresi a nagyhangú jel­szavak olcsó dicsőségét, de komoly gondolkozásával, nemes jó szivével éppen úgy, mint boldogult édes atyja, pártfogója mindennek, mi az igaz, szép és jó eszméjét valósítja meg az emberek között. Hű fia volt Thaisz F. hazájának. Mikor Urbán Nagybányára készült jönni, négy tekintélyes polgárt kért túszul a várostól. Ezek közt volt Thaisz is. Haynau nagy hivatallal kínálta meg, de Thaisz azt visszautasította. Szendy Jánossal, Scheffer Jánossal. Fleischer Mártonnal együtt sokat tettek ők itt a köz­boldogulásért polgári téren is. Ártatlan, jóizü tréfáival Lutherhez hasonlított, ezeket sokszor félreértették az igaz, de annak a férfiúnak, aki egyházában a magyar szellemnek, úgy szólván, uttörőjeként szerepelt s aki oly derék ma­gyar családtagokat nevelt, tettei kétségtelenül han­gosan bizonyítják, hogy hü fia volt hazájának. S itt kell megemlékeznem arról, ha kérditek : Ki volt Thaisz Ferencz? hogy hűséges gondozója az ö családjának, Nehéz a prot. lelkész hivatása, 625 r. írt fize­tésre jött ide, de volt biz az később kevesebb is a gyász, nélkülözés, az országos pusztulás éveiben. Ebből kellett a hat gyermekkel megáldott családapá­nak övéit ellátnia. Nagy feladat ugyebár, de a krisz­tusi szeretet és szorgalom, takarékosság a morzsalé- kokat is kenyerekké változtatja át. 1824-ben Beata, 1826-ban Ferencz, 1828-ban Gusztáv, 1832-ben Péter, 1837-ben Fanny született az első, ma már mind a sírban nyugosznak, a jó resztül lehet esetleg menekülni az égő színházból, mivel a vigadó-kérdést teljesen helytelenül oldja meg, ez sem fogadható el. A három közzül legjobb a bizottság által harma­dik helyre tolt vöröspont jeligéjű, melyről ugyan a bizottság is elismeri, hogy »a színházat (termet) a szál­lodától függetlenül a Szt. Miklós-téri homlokzatról hozzáférhetően helyezte el,« hogy ez a terv »sok praktikus előnynyel jár tűzbiztonsági és művészeti szempontokból, ami a kivitelnél figyelembe vehető,« hogy »az I. terv, hol az üzletek nagyobb számban fordulnak elő — e tekintetben jövedelmesebb,* hogy »általában dicséretes tervezőnek törekvése a helyes megoldás felé* sőt megvételre is ajánlja a vörös pontot és pedig első helyen (t. i. eltekintve a kidi­csért három tulipántól és Müvészteleptől) és mégis harmadik helyre szorítja ezt a szép stilszerü, kitűnő tervet, amely szembetűnően kimagaslik a többi közzül. Ennek az épülete minden oldalról más homlok­zattal bir. A főtéren látunk egy szép szállodát, a Szt. Miklós-téren csinos színházat, a Timár-utczán a színház oldalát, színpadi zsinórpadlási részletekkel, a Kossuth-utczában egy csinos üzletes palotát. Jöve­delmező helyiségekkel bőven el van látva a palota, hisz azért közölt háromféle tervet, hogy azokból válogathasson a közgyűlés, vegye azt, amelyik leg­jobban megfelel s még ezt is bünül róvják föl neki. Ennek a vörös pontos tervnek a tánczterme 342 m2, sőt az oldali borozó oszlopos fülkékkel együtt, hol mulatság alkalmával a taták, mamák asztaloknál szemlélhetik a tánczoló .párokat, ezekkel együtt 360 m2. Ez már jó tágas, és a pályázatnak teljesen megfelelő s ezenkívül van még egy 120 nr-es külön kisterme is, mely körülmény szintén igen fontos. Itt a boltok mellett raktárakat is látunk s a hely sehol sincs elpazarolva. Véleményünk szerint az összes tervek között ez a legmegfelelőbb, igen szép, stilszerü, ennek a benyújtója ismerte igazán a helyi viszonyokat, ez volt a legszorgalmasabb, aki szinte 3 gyönyörű ter­vet produkált. Óva intjük a várost, nehogy szűk diszterem építésébe bele menjen, mert az eddigi is kicsinynek bizonyult sokszor. Lesznek, akik behunyt szemmel hozsannát kiabálnak a bírálatnak, de mi hangsúlyoz­zuk a józan ész és a komoly megfontolás szavával, hogy közművelődésünknek sok érdekes mozzanata fűződik a díszteremhez. Színház, Uránia, hangverseny, műkedvelői előadások, diszgyülések, sokszor pro- grammbeszédek, bálok, kiállítások stb. ilyen kis vi­déki városban mind a díszteremmel állanak össze­köttetésben, megöljük tehát egész társadalmi életün­ket, közművelődési mozgalmainkat stb., ha kisebb termet fogadunk el a közgyűlés által hosszas, érett megfontolás után kimondott és megkövetelt 300 nT'-nél. Akár a dij kiosztásáról, akár a megvalósításról legyen tehát szó, lapunk határozottan e mellett a har­madiknak degradált, de szerintünk első terv mellett foglal állást. Lássuk, mit kívánt a képviselőtestület. A vá­ros által kiadott pályázati hirdetmény igy szól: Nagybánya sz. kir. rend. tanácsú város korunk igényei­nek s a művészi követélményeknek megfelelő oly épület tervére hirdet ezennel pályázatot, melyben szálló, vigadó, színház és több üzlethelyiség helyezendő el. Az e czélra szánt telek derékszögű négyszöget képez, melynek főtéri és Timár-utczai vonala 61—61 m., Kossuth Lajos-utczai és Szentmiklós-tóri vonala 49—49 m. hosszú. A szálló legalább negyven vendégszobával, néhány fürdő­szobával, a szükséges mellékhelyiségekkel, a vendéglős részére 4 szobás lakással s a főtéri homlokzat egyik részén kávéházzal tervezendő. j apa és édes anya Suller Katalin, a két fiú, két leány, Csak Péter és a második Fanny, a legeslegfiatalabb élnek még. ez utóbbi Robelly Thaisz Fanny, a jóté­kony nőegyesület nemes lelkű elnöke s egyházunk­nak egyik büszkesége, kit szerencsénk van itt tisz­telhetni s a kinek hosszú életet kívánunk, hogy mint egy második Thabita sokáig folytathassa áldás­teljes működését! Thaisz Péter, mint már említettem nejével, Demidoff Cornélia herczegnővel a főváros­ban lakik, de sokszor gondol erre a kis városra, erre a szerény templomra, hol neve ma is be van vésve ott a kóruson, mit még iskolás korában örö­kített meg az ott bizonyára sokszor megfordult pap fiú; a lelkészlak, hol születette szép Petőfi-völgy, mely­nek erdőit, mezőit rovta, a kedves sirbalmok, me­lyek ott a kies dombon emelkednek, eszébe juttat­ják gyakran, hogy az ő életének gyökérszálai is ide nyúlnak vissza, hogy vannak itt gyermekkori pajtásai, barátai, rokonai, hittestvérei, akik szeretettel, ál­dással gondolnak reá és kedves övéire, innen a távolból. Nem maradt senki más nekünk a régi papi csalá­dokból csupáne kettő:Thaisz Fanny és Thaisz Péter, becsüljük meg őket s én úgy hiszem, hogy mikor a jeles papnak jeles leánya velünk itt egy asztalt ül ma a gyűlésen, lelkét bizonyára az elégedettség ér­zete fogja el, hogy mi az ő édes atyja emlékét ma is, félszázaddal elhunyta után, ennyi szeretettel és tisz­telettel vészük körül. »Amely nép nagyjait becsülni tudja, abban min­dig lesznek nagyok és jelesek«, ez az eszme veze­tett minket akkor, mikor néh. Thaisz Ferencznek arczképét olajba festettük s ime most átadjuk nemes czéljának, hogy a lelkészlak irodájában elhelyeztet­vén, intse, buzdítsa, lelkesítse híveit halála után is, igazi épületes papi arczával, mint tette életében! Hévész János. A vigadó legalább is 300 m* területű díszteremmel és a szükséges mellékhelyiségekkel: étterem, czukrászat, öltözők, closettek stb. építendő. A színház mintegy 400 nézőre úgy alakitadó, hogy külö­nösen a tűzrendészet kívánalmainak mindenben megfeleljen. A színház és vigadó kérdése eseteg együttesen is meg­oldható: egy fölemelhető pódiummal szerkesztett színház által, mely teremmé alakítható át. A fentebb említett kávéháztól eltekintve, az épületnek mind a négy oldala jövedelmezőség czéljából, amennyire csak lehetséges, üzlethelyiségekkel látandó el és úgy az üzletek, mint a vendéglő számára alápinczézendő, valamint az üzletek részére kézi raktárakkal is tervezendő. A beépítendő terület szintes. A Főtéren az épület vona­lában földalatti csatorna és vízvezeték létezik, miért is az épület beépített csövezettel látandó el. A Főtér maga, melynek az uj épület nyugati oldalát képezi, 3 hold területű s csupa egy emeletes házakból áll. A város egyik főutczájának, a Felsőbányai-utczának meg­hosszabbított tengelye a tervezendő uj épület főtéri homlok­vonalát középen metszi. Az építkezés összes költsége legfeljebb 500000 korona. A benyújtandó tervrajzok 1 :200 léptékben készítendők. A pályaműhöz átlagos számítás alapján, megközelítő költségvetés és műszaki leírás csatolandó A legjobb terv jutalma 2000 K, a másodiké 1000 K tisz- teletdij, mely összegért Nagybánya város ezeket megveszi, a többi terveket pedig visszaadja. A városnak jogában áll az építkezést a megvett tervek bármelyike szerint végrehajtatni s azoknak egyes részleteit a kivitel alkalmával esetleg megváltoztatni. A munkatervek elkészítése külön megállapodás tárgyát fogja képezni. A pályázatban csak magyar állampolgár vehet részt. A pályázati tervek és müiratok magyar nyelven szerkesztendő!:. A jeligés levéllel ellátott tervek folyó évimárczius hó 31-ig Nagybánya város polgármesteréhez nyújtandók be, hon­nan azok A »Magyar Mérnök és Épitész-Egylet* és a Magyar Építőművészek Szövetségének* két-két tagja által eszközlendő megbirálás végett a »Magyar Mérnök és Épitész-Egylet-*hez fognak küldetni s onnan 14 napon belül Nagybánya város közgyűléséhez tétetnek át, mely teljes választási szabadsággal véglege­sen dönt. Pályázni szándékozók feivilágositások, adatok, helyzet­rajz stb. végett szíveskedjenek a város polgármesteri hivatalá­hoz fordulni. Nagybánya sz. k. r. t. város képviselőtestületének 1906. évi február hó 7-én tartott rendkívüli közgyűléséből. Gellert, polgármester. A város pályázati hirdetménye után közöljük itt a Budapestről leérkezett bírálatot egész terje­delmében : Magyar mérnök- és Épitész-Egylet Budapest, Ujvilág-utcza 2. sz. Jegyzőkönyv. mely felvétetett a Magyar Mérnök és Építész-Egy­letben a Nagybánya sz. kir. rend. tanácsú város ál­tal építendő szálló, vigadó és színház pályaterveinek a Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet és a Magyar Építőművészek Szövetsége alólirt két-két tagja által megejtett elbírálása alkalmából. A bizottsághoz Nagybánya város polgármestere a következő 15 darab tervet küldte elbírálás czél­jából : 1. Jelige »Jövedelmező, szép, alkalmas és a vi­szonyoknak megfelelő legyen minden középület.« 10 drb. rajzlap, tervleirás és költségszámítással. A ter­vek nem a programúiban megkívánt, de attól el­térően más léptékben készültek. 2. Jelige »Bánya- manó« 8 drb rajzlap leírás és számítással. 3. Jelige »Tulipán« 9 drb rajzlap. 4. Jelige. »Szintes* 7 drb. rajzlap 5. Jelige »Lux 300« 11 drb rajzlap. 6. Jelige »Homo« 5 drb rajzlap. 7. Jelige (3 rajz. tulipán) 9 drb rajzlap. 8. Jelige »Kereszthegy« 9 drb rajzlap. 9. Jelige »Vigadjunk* 7 drb rajzlap. 10. Jelige »Ju­lius Caesár* 9 drb rajzlap. 11. Jelige »Alaprajz* 6 drb rajzlap. 12. Jelige »Szatmár« 8 drb rajzlap. 13. Jelige (Vörös pont) 24 drb rajzlap. 14. Jelige »Mü- vésztelep« 9 drb rajzlap. 15. Jelige »Nemo* 6 drb rajzlap. A biráló-bizottság a tervek beható áttanulmá­nyozása alkalmával arról győződött meg, hogy azok között nem egy számbavehető és tehetséges tervező munkája van, viszont a felsoroltak között 5 oly terv van, mely messze mögötte marad társainak és már első pillanatra annyira elárulja, hogy nem képezi alapos tanulmány tárgyát, vagy szembeszökő szervi hibákkal bir,hogy sem kivitel, sem dijazás|szempontjá- ból a többiekkel a versenyt föl nem vehetik, azért ezeket a biráló-bizottság hibáik részletesebb felsoro­lása nélkül félre tette, mint olyanokat, melyeket a díjazásnál tekintetbe vehetőnek egyáltalán nem tart. Ezek a tervek a következők: »Jövedelmező szép stb.« »Homo«, »Julius Cae­sar« »Alaprajz* és *Nemo* jeligéjüek.. Négy további tervben, habár ezekben már el­ismerésre méltó törekvések is találhatók, még min­dig oly fogyatékosságok fordulnak elő, melyek miatt azokat a biráló-bizottság díjazás tekintetében figye­lembe vehetőnek szintén nem tartja. Ez a négy terv főhibáinak felsorolásával a kö­vetkező: Jelige: »Tulipán« Azért, hogy a színház és vi­gadó helyiségeit a telek hossztengelye közepére he­lyezhesse a szálloda és mellékhelyiségeit annyira összeszoritotta, hogy azok nagy része szűk, czélsze- rütlen és sötét helyiségeket képez, az épületben két keskeny udvar képződik ki, ami a 4.00 m. szélessé­get sem éri el. A szállodai szobák nagy része túl­ságos messze esik a főlépcsőtől, úgy, hogy csak nagy körúton érhetők el; a terem és nézőtér alakja túl­ságos hosszú és keskeny. Jelige »Lux 300* Beépített területe valamennyi terv között legnagyobb, úgy ezen, mint azon oknál fogva, hogy tuldiszes és komplikált homlokzatokat és födeleket alkalmaz, felépítés esetén jelentékenyen túllépné az előirányzott költségeket. A telek határait hosszban 3.00 m-el, szélességben több mint 10.00 méterrel túllépi, nem is számítva a még ez elé ugró

Next

/
Thumbnails
Contents