Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1905-07-02 / 27. szám

Nagybánya, 1905.

Julius 2. — 27. szám.

XXXI. évfolyam.

NAG YB AN Y A ES YIDEKE

TÁRSADALMI HETILAP.

A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

MEGJELENIK IVEI INTŐM INT VASÁRUAP

Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányai-utcza 20-ik szám alatt.

Az egészség érdekében.

Nagybányának gyönyörű fekvése, környékének üde ozóndus levegője van s maga a város mégis meg lehetősen egészségtelen és rossz levegőjű. Szükséges hát gyakran hangoztatni azt, amit e lap múlt heti számának a vezcrczikke érintett : Jó levegőt a lakosságnak! A város rossz levegőjének főoka a csatornázás hiánya, aztán a sűrű építkezés, részben a közeli fer- nezelyi kohófüst, a nyitott csatornák, amiyen pl. a Rákospalak, a kismalomhoz vezető árok büzhödt szennyével, továbbá magi a Zazar s ezekenkiviil még egyéb is, melyeket a közjóért érző buzgalommal gáncs nélkül sorolok fel alább.

Arról, bogy a csatornázás mennyire szükséges, ez a lap sokat mondott s gyakran Nézetem szerint a csatornázás sokkal szükségesebb a villamvllágitásnál. Meri a v.llam vagy akármiféle jó világítás szükséges ugyan, egyrészt azért, hogy a közbiztosságot, a rende1 fentarló közegek éjjel is éppen úgy és olyan határozott biztonsággal végezhessék feladatukat, mint nappal, másrészt azért, hogy a. város maga az ulcz.ák világítását a mainál jobbá és lehetőleg mégis olcsóbbá tegye s végül, bogy a közhelyek, kereskedések, ipari műhelyek, vendéglők slb. számára is egyúttal a mostaninál jobb és sokkal olcsóbb világítás beszerzéséhez alkalmat nyújtson. Megemlíthetem még, hogy az éjjeli é'et fejlesztését is czélozza ugyan a jó világítás, azonban 6--7 bálon, 1--2 bélig tartó szinház.i estén kivi)1 erről beszélnünk nem lehet, mert ahhoz Nagybánya kicsi város.

A jó világilás tehát közrendészeti és gazdasági, a csatornázás pedig egészségi szempontból nélktilöz- heljen szükséges. Az utóbbi mindenképen lényegesebb annál, éppen úgy, mint a jó ivóvíz

Aki olyan meleg napokon, a milyenek pl. júniusban vannak most, végig megy az ulczákon, nem is szükséges, hogy a Gyarmat, a Fazekas utczába vagy a Nagypénzverő ulczának a Világ-tértől keletre fekvő réseébe menjen, mert a löbbiekben is megérzi, hogy a csatornázás mennyire hiányzik. Az emberi és állati élettel járó szemetelés bűze mindenütt rontja a le- vegőt Azok a nyiiott csatornák, már csak ismételten igy nevezem azokat az árkokat, melyek sok helyről az emberi és állati szennyet felfogják, állandó és örökös megrontói a levegőnek.

Hiába az ellenőrzés, azért az udvarokon felgyűlt istálló és egyéb hulladékok nagyban hozzajáruln ik ahhoz, hogy ne lehessen jó levegője a lakosságnak. Ez ellen pedig csak a rendőrségnek, ha kell, legmagasabb fokú szigora tehet valamit. Elismerem, hogy

e részben az ellenőrzés megkezdődött, de nincsen végrehajtva eléggé.

Nagybánya belső területe — a régi belváros igen sűrűn van beépítve s igy a lakosok is sűrűén vannak. A telkek leglöbbnyire szőkék, keskenyek. Minden utezában sok olyan telek van, amelyik 80-120 négyszögöl területű csak. A 000— 500 négyszögöles telkek sokkal kisebb számban vannak az előbbieknél. Arra nem igen van eset,, hogy ha valamelyik kis telek eladásra kerül, a szomszéd azzal a szándékkal vegye meg. hogy lelkének .inegnagyobhi'ására használja fel. 12 év alatt keltől: tudok csupán. Az egyiket Bányai József, a miisiat Gellert Béla ur vásárolta. Mikor pár éve a CT pcyliáz a mellette keletén lévő házzal együtt leégett,; lobban említettük, hegy ebből a szerenc-éllen alkalomból a Petki és Gsepei- telek közt levő keskeny te két vagy a két szomszéd vegye meg. vagy az egyik s azzal nagyobbitsák meg a telket. Azonban a gondolat, amint tudjuk, csak gondolat maradt. Pedig azok a lelkek annyira szőkék mind, hogy tűzbiztonsági tekintetben is czélszerü lett volna a megnngyobbitásuk. Nézetem szerint, a hol arra alkalom van. magi a városi hatóság sűrges-e tűzrendészeik és egészségi okokból vagy követelje a kis telkeknek a meguagvobbilását

A sűrű építkezés azonban nemcsak a belvárosban van meg Szinte álla'ános kívül a külső városrészekben is. Tekintse csak meg valaki pl. a Virág út- czát, meggyőződhetik arról, hogy mennyire közel vannak építve egymáshoz a különféle épületek a szűk telkek* n. Most, hogy a lelkek kicsinyek s köztük a legnagyobb is alig 120 H öl lehel, merem állítani. Már p* dig a sűrű épitkez* ;se! jár a sürü népesség, az állati és növényi szenny felhalmazódása és a rossz levegő. Ez ellen azonban a csatornázáson kívül is lehelne lenni talán. A város szabályrendeletben mondja ki, ha ugyan eddig esr ;!• %negállapítva nincsen, hogy az újonnan házhelyeknek használandó telkek 1—1 lakóház s inállóképül,ebei részére legkevesebb 350—4-00 Pl öt nagyságunknál kisebbek nem lehetnek s hogy az illető tulajdonos igy is az épületek helyén kívül fenmaradó szabad telkének legalább felét befásitani köteles. Ez azért kívánatos, mert a város közelebbi 10—20 év alatt előre, láthatólag a Gellért-utczán a Gózsenben, a Kossuth-uteza alsó részén a Salamon- féle telek felparczellázásával épülni fog. Van ugyan még nagy Mparczellázásra váró telek, de azt a tulajdonosok legalább 400—500 négyszögöles terültekben szándékoznak értékesíteni. De építsék akárhol uj területen a házakat, az ilyenféle rendelet keresztülvitele szépé-zeti és közegészségi szempontból is igpn

előnyös volna. A belvárosra vonatkozólag pedig intézkedés történnék, hogy a hol csak alkalom lenne rá, a telkek megnagyobbittatnának. ügy hiszem, hogy ez a város épülése- és szépülésének nem lenne akadálya, mert nem a sürü építés teszi széppé, kellemessé és vonzóvá a várost, hanem a fekvése, elosztása, széles ulczái, c-inos házai, fásitott kertjei, tisztasága, tűz- és vagyonbiztonsága, jó levegője. így Nagybánya nemcsak fekvése miatt volna vonzó s nemcsak a közelében levő hegyek közvetlen közelében lenne egészséges levegőjű, hanem belsejében is, mert a csatornázás, az emberi és állati élet nyomában keletkező szennynek állandó és szigorú ellenőrzés alatt álló tisztítása, fásitott utczái, külső részeiben fákkal környezett egymástól elég távol álló csinos házai nem ronthatnák meg a levegőjét. Akkor nemcsak kies fekvéséért, hanem a mostaninál nagyobb belső szépségéért is érdek sebb és értékesebb lenne a város.

Annak, hogy ma a város levegője nem egészséges eléggé, a többiek közt része van a kohófüstnek is. Többször megfigyeltük, hogy a kohók füstje a ke- re.-zlhegyi városrész s részben a Felsőbányaiutczának belső részéig is szétterjed s e oszlik. Hogy ez az állati és növényi élet.e egyaránt ártalmas, részletezni fölösleges. Remélhetjük, hogy 1—2 év alatt ez végképpen megszűnik s úgy miatta panaszkooni nem lesz okunk.

Másik oka a levegő egészségtelenségének az, hogy a varosban temető van. A gör. kalh. templom körül levő kicsike temető bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy a levegő romlott s egészségtelen legyen. Jól lehet az ilyen dolgokban erősen conservativek az emberek, én hiszem, hogy a gör. kath. egyház vezetősége nemcsak belátja, hanem saját hatáskörében a megszüntetése iránt is lépéseket tesz. Ma, mikor a régi müveit görögök ,és rómaiak példáján a nyugati müveit országok legműveltebb emberei a halottégetésl tartják közegészségi tekintetből is a leghelyesebbnek, szinte gondolkodóba ejtő az a közegészséggel ellentétben álló lény, hogy 10—11000 lakosú városunk egyik részében benn temető legyen. Hiszen azt a legtudát- lanabb ember is tapasztalta, hogy az emberi test az élet megszűntével bomlásnak indul s hogy az a bomlás milyen levegő rontással jár. Ennek a tapasztalati ismeretnek alapján a városunk nem gör. kath. vallása lakosai csak örömmel fogadnák, ha az illető egyház azt az üdvös elhatározást lenné, hogy a templomot körülvevő területre többé nem temetnek senkit. Hiszen az a zajos hely a kegyeletnek sem felel meg annyira, mint pl. a zajtól távol álló csendes temető.

Kováts Béla.

Járdánházi és bekened Kováts Bála, városunk szülötte, mint előkelő nemesi család sarja, 1846-ban látta meg a napvilágot. Atyja városunk első képviselője Kováts Lajos, anyja Thurman Lujza voltGyermek emlékei városunkhoz fűződnek, hol az elemi iskolát és a gymnasium alsó osztályait nevelő vezetése mellett magán utón végezte. Ä gymnasium felsőbb osztályainak látogatására szülői Szat- márra küldték, hol tanulmányait már mint nyilvános tanuló folytatta s az érettségi vizsgálatot ugyanott kitűnő sikerrel tette le. Az egyetem filozófiai fakultásának hallgatására Bécsbe megy, de tanulmányait be nem fejezheti, mert az osztrák-porosz háború miatt szerte szélednek a hallgatók. Kováts Béla is odahagyja az osztrák fővárost s megkezdi munkálkodását a magyar haza szolgálatában. 1867-ben az első felelős magyar kormány alatt pénzügyminiszteri fogalmazó lesz. De az embert az édes szülőföld ezer kötelékkel vonzza vissza rögéhez «s nem minden ember tudja ezen összetartó szálakat kettészakítani. Kováts Bélát is megszállja a sóvár vágy, mely visz szaszólitja szülőmegyéjébe, hogy később annak javára munkálkodjék. Néhány évet gróf Károlyi tót megyeri birtokán tölt gazdasági gyakorlaton, azután haza megy gazdának, 1871-ben átveszi bérlőjétől Szalmái" mellett levő birtokát. A gyakorlati gazdálkodás mellett nemzetgazdasági problémák fejtegetése foglalja el idejét s szívvel, lélekkel mélyed e tudományba úgy, hogy e téren közzétett tanulmányaival magára vo/tja az egész megye figyelmét s az ifjú nemzetgazdász neve népszerűvé leszS midőn 1880 ban Szatmármegye tanfelügyelői állása Luby Zsigmond távozásával megürül, Trefoil Ágoston, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, a vármegyei közönség közös óhajának enged, mikor arra Kováts Bélát nevezi ki

Azóta 25 esztendő telt el és ez utóbbi negyedszázad hazánkban minden téren óriási haladást jelent,

de talán sehol sem olyant, mint éppen a közművelődés és közoktatásügy terén.

1868-ban meghozott népoktatásügyi törvény még sok ideig csak írott malaszt maradt, lassan indulhatott meg a fejlődés processusa: a törvény vé- rehajtására sok pénzre, a közönség hajlandóságára a törvény követelményeihez való simulásban, képzett, hivatásuk magaslatán álló tanítói karra s a köz- oktatásügyi minisztérium lelkes közegeire volt szükség

1880 ban még sajnálatosak a közoktatásügyi viszonyok, ezentúl már rohamos a fejlődés . . Magyarország analfabétáinak .száma azóta az 1900 iki népszámlálásig mára lakosság 17 7 százalékával csökken. Még feltűnőbb a különbség a nőnevelés terén, mely még a hetvenes években majdnem kizárólagosan történelmünket, faji sajátságainkat egyáltalán nem ismerő északnémet nevelőnők kezében volt letéve Azóta keletkeznek nagyobb számmal az alsóbb és felsőbb leányoktatást célzó intézetek. 1873- mikor Trefort Ágoston a polgári iskolai tanítónőket képző intézetet felállította, alig van az országban 40 polgári leányiskola, ma már számos az elemi iskolán kívül 25 felsőbb és 230 polgári leányiskolában tanítjuk a leányokat az életben szükséges ismereteken kívül a magyar haza szeretetére.

S ha ilyen különbségek vannak országszerte a jelen és negyedszázad előtti idők viszonyai között, mennyivel feltűnőbb a haladás a mi megyénkben. Mert hisz éppen abban az időben, melyre Kováts Bálának kir. tanfelügyelővé való kinevezése esik, Szatmármegye, Máramaros-, Szolnok-Doboka, Alsófehér- és Hunyádmegyékkel, együtt a közművelődés terén nem hogy csak lépést sem tart a műveltségben elöljáró Dunántúllal, hanem hazánk összes megyéi között leghátrább marad. Már 1900. évi nép számlálás idejében megyénk kimarad e szomorú sorozatból, bár a többi még most is ott szerepel.

F. haladás minden esetre legnagyobb részben a közoktatásügyi kormány derék közegének érdeme Kováts Béla kineveztetése idején még a tanfelügyelői intézmény sem volt teljesen rendezve, általában szokásos volt azt sine curának tartani s hihető ő maga is úgy vélekedett, hogy a gond nélkül való állás időt és alkalmat fog neki nyújtani arra, hogy kedvenc nemzatgazdasági tanulmányainak élhessen.

De amint megismerkedik uj pályája munkakörével, azonnal látja, hogy annak betöltése egész embert kiván, lelkét eltölti uj hivatása iránt érzett szeretet és a nemes ambíció, hogy szülő megyéje elmaradt, a kezdetleges mértéket is alig megütő közművelődési viszonyait legjobb tehetsége szerint előbbre vigye.

Egész "tankerületében néhány felekezeti iskolán kívül mindössze 3 községi, és 2 állami népiskolát talál. Az állami iskolák tanítói közül egyik rendszeres szolgabirói Írnok, a másik házi nevelő s alig-alig akad egy is, ki kizárólagosan iskolájának, hivatásának el. Szatmármegye tanköteles gyermekeinek csak csekély százaléka látogatja az iskolát. Iskolaszékek, gondnokságok, melyek a tanító mnnkásságát ellenőrizzék, vagy a tankötelesek beiskolázását szorítanák nincsenek.

Kováts Béla még kineveztetése évében megalakítja az iskolaszékeket, majd befolyására megalakulnak a vármegyei tanügyi bizottságok s a következő évben köri látogatókul megnyeri a megye aristo- kratáit. Majd szigorral hajtja végre a beiskoláztatásra vonatkozó törvény rendelkezéseit úgy, hogy 1883- ban a meglevő iskolákban tultömöttség mutatkozik. Fejleszteni, gyarapítani kell azokat. De mily nehéz feladat volt ez abban az időben! A minisztériumnak nem volt meg az anyagi ereje, a közigazgatás tétlenül nézte küzdelmét, a közönség, a régi állapotokhoz szokva, nem érezte az uj irány szükségét.

De a nehézségek legyőzésére meg volt Kováts Bélában az akarat, a tehetség s összeköttetései, lelkének finom tapintata, kedves, megnyerő modora is mindmegannyi eszköz volt kezében célja elérésére. 1884 tői kezdve egymásután tudta megszerezni az állami segélyt, a községi hozzájárulást a meglévő is-