Nagybánya és Vidéke, 1905 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1905-07-02 / 27. szám

(2) 1905. Julius 2. 27. szám. Meggyőződésem az, hogy ezen intézkedés megtételé­vel a gör. kath. vallásuak tzrtoznak a város összes lakosainak saját egészségi érdekükből is. Utolsónak említem fel a Zazart, mint egyik má­sik részében állandó baczillustelepet Évek óta szem­lélem s mindenki látja, hogy a Zazarpart néhol sze­métdomb. A ki kételkedik ebben, sétáljon a Hid-ut- czában a hidig, tekintsen végig a fasori parton, nézze meg a hid végénél a kovácsmühe.Iy mellett a partot, szemlélje meg a Papp András örökösei telke mögött a partot, amelyet többen szemétlerakodó helynek te­kintenek. Ennek a megszüntetése ugyan kívánatos úgy egészségi, mint aesthetikai szempohtból. Ezt a rendőrség bizonyára elintézi s arra hivatott főkapi­tányunk megszünteti mindenféle ceremónia nélkül. Különben az elmondottakat tisztelettel ajánlom a szépészeti, egészségügyi és építészeti bizottságok figyelmébe. Nagybánya, 1905. junius hó 29 én. Székely Árpád. Fővárosi zeneiskola. Mind sűrűbben hangzik fel az a panasz, hogy a zenei kiképzés túlságosan sok időt vesz igénybe s az elért eredmény a tanulásra fordított évek számával, a sok költséggel és fáradsággal arányban nem áll. Indokolt tehát, hogy többek óhajtásának en­gedve Tóth Elemér zongoraművész és zongoratanitó a főváros kösepén egy zongora- és énektanintézetet létesített, melyben a tanítás az általa már több Ízben nyilvánosan ismertetett psycho-fiziologiai alapon tör­ténik, mely bár eleintén a tanulónak több gondot okoz, de eredményében hamarább és magasabb czél- hoz vezet, s igy a tanuló több évet t's sok költséget megtakarihat, A tanítást kizárólag ö maga végzi. Tizenötévi praxis alatt szerzett paedagógia kom­binálva sok évi anatómiai (boncztani) és fiziológiai búvárkodás eredményeivel, s áttanulmányozva a kül­földi ily irányú mozgalmak, első hírnöke hazánkban. Ezért értesítőjét első sorban a kulturális érzékkel biró intelligens közönség figyelmébe ajánljuk, kívánatra bársi megkaphatja. A zongora tanszakon kezdettől a müvészi‘kikép- zésig. Tandíj: havonta 1G korona, hetenként 3 óra; egy órában 3 tanuló. Külön kívánságra : hetenként 3 óra, egy órában három tanuló, vagy hetenként 2 óra, egy órában két tanuló. Tandíj havonta 24 korona. Leginkább müveit játszóknak ajánlható. Ezenkívül hetenként egy közös elméleti óra, külön tandíj nélkül. Minden órában az előbbi vagy a következő órába beosztott tanulók is mint hallgatók jelen lehetnek, aszerint, amint a csoportok összeillenek. Fölvétetnek mindkét nembeli kezdők, értelmi és testi fejlettség szerint 6—10 éves kortól kezdve, to­vábbá haladók és felnőttek külön csoportokba osztva, végre kiművelt játszók, játékuknak psycho-fiziologiai kijavítása czéljából. A szokásos dolgokon kívül (mint pl. a taktus­ban játszás, a tiszta játék, helyes ujjazat, az előadás úgy nagyban, egészben véve, a technikai képzés, el­mélet stb.) különös súly van fektetve; 1. A játék helyes fiziológiai alapjának elsajátí­tására: azaz minden mozdulatnál és billentyüütésnél a szervezet szerkezete által a boncztan (anatómia) tanúsága szerint megengedett többféle működési mó­kolák fejlesztésére és újak felállítására. 1885-beu már a tanügyi állapotok javítása terén kifejtett tevékeny­ségét a minisztériumban is elismerik s kir. tanácsosi címet nyer. Ma már 432 elemi fju- és leányiskola van Szat- mármegyében 586 okleveles tanítóval. Ezen iskolák közül - az 185 gór. kath. iskolát nem is említve — 135 részint állami, részint községi vagy más feleke­zeti iskola terjeszti román vagy vegyes nyelvű lakos­ságú vidéken a magyar kultúrát. De nem csekélyebbek Kováts Béla alkotásai a nőnevelés terén sem. Kineveztetése idején leánynép­iskola egész tankerületében alig volt egv-kettő, tör vény szerint szervezett felsőbb leánynépoktatázi in­tézet egy sem Éppen városunkban e téren hihetetlen állapotok voltak. A leányok tanítása minden képe­sítést nélkülöző magán egyének kezében. Néhány év előtt, midőn a kir. tanfelügyelő az áll. polgári leányiskola uj épületében látogatott meg bennünket, a modern berendezésű iskola szertárát nézegetve, egyik derék tanítónőnk mintaszerű előa­dásának hatása alatt állította szemben a mai nagy­bányai állapotokat a 20 egynéhány év előttiekkel; amidőn élénk színekkel festette a hajdani nagybá­nyai magániskola képét, melyben egy volt táncmes­ter papucsban, reggeli köntösben pipaszó mellett prelegálja a magas tudományokat. Hol vagyunk ma már ettől? Külföldi kóborlá saimban alkalmam volt Genfben egy »école secon- daire«-t és Németországban a wiesbadeni jónevü »Höhere Mädchenschule«-t meglátogatni. Tanítást hallgattam, az igazgató megmutatta az iskola beren­dezését, az iskola viszonyai felőt tájékoztatott és me­gajándékozott az iskola értesítőjével, melyet itthon is tanulmányozgattam Külső csin, a művészi érzék­fejlesztésére irányuló tevékenységben nagy különb séget találtam, de a mi az iskolának taneszközökkel való fölszerelését és a tanítás színvonalát illeti, meg­nyugvással konstatáltam, hogy nem marad mögöttük a mi polgári iskolánk vagy Szatmármegye hasonló fokú más leányiskolája sem. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE dozat közül kiválasztatik az, mely az erőműtani (mechanikai) törvényeknek megfelel s melyet ösztön- szrüleg csak igen kivételes, rászületett («beidegzett«) szervezett alka'maz, Ily módon nagyobb technikai képesség, csengőbb hangadás, tisztább játék s a legnagyobb hanghatásoknak is könnyed, küzködés nélküli létrehozása sajátítható el. 2. A játék lélektani (psychologiai) alapjának elsajátítására, melyszerint minden tag működése tu­datosan szabályoztatik valamely előreérzett (anticipált) hangérzett értelmében, összhangzásban a billenytyü- mechanizmus s a zeneaesthetika követelményeivel («beidegzés»). Ezáltal a játék biztossága, továbbá a gyakorlati kivitel és a kedélyvilág hullámzása közötti közvetlen kapcsolat áll elő (kifejező játék.) ' 3. Az exact, szigorúan rhythmikus s az aesthe­tika szigorúbb követelményeit kielégítő játékra, mely kezdettől fogva az 1. és 2. pont alattiakkal szerves egységben tanittatik. 4. A zeneirodalom megismerésére s a különbőzé szerzők jól tagolt, szabados, stylszerü interpretálásra. 5. A könnyed, biztos és gyors lapról (á vista) olvasásra, az elmélet alkalmazásával. G. A hálás és emlékezett (memoria) kiképzésére. 7. A művészi Ízlés és bírálat; valamint a kedély­világ kifejlesztésére és megnemesitésére. Az ének tanszakon kezdettől a művészi kikép­zésig a tandíj óraszám éppúgy,, mint a zongoránál. Minden órában az előbbi vagy a következő j órába beosztott tanulók is mint hallgatók jelen lehet­nek, aszerint, amint a csoportok összeillenek. Fölvétetnek mindkét nembeli kezdők, értelmi és fejlettség szerint 10—15 éves kortól kezdve továbbá haladók és felnőttek külön csoportokba osztva, végre kiművelt énekesek és énekesnők, hangadásuknak és I éeeklésüknek kijavítása czéljából. A szokásos követelményeken kívül (mint pl. a biztos hangtalálás, a hang technikai képzése, soifeg- giák, koloraturgyakorlatok stb, taktusban éneklés, előadás, zeneelmélet stb.) különös súly van fektetve : 1. A hangadás helyes fiziológiai alapjának elsa­játítására; azaz minden hangnál s a hangok összekö­tésénél a mássa!- és magánhangzók kiejtésénél a ! szervezet szerkezete által a boncztan fiaatoni«) ta­núsága s érint megengedett többféle működési módo­zat közűi kiválasztatni az, mely a hangtani (akustikai) törvényeknek megfelel. Ily módon értelmes szövegki­ejtés, az intonálás (hangtalálás) teljes biztonsága, csengő, tömör, nagy horderejű széles hang fejlődik ki, mely exact koloraturára és egyénenként lyrai, vagy ! drámai kifejezésre alkalmas; a gége megkiméltetik, sőt mérsékelten elrontott hangok is kijavíthatok. 2 Az általános zenei tudás cs intelligenczia kifejlesztésére. 3. A zongoratanszaknál mondottaktra (2-7 pont). Az énektanulás koiai kezdéséi öl. Az énektanulás korai kezdése igen czélszerii A gyors fejlődésben levő szervezet könnyebben szoktatható a helyes működésre, az éneklő-orgánum megkiméltetik azon káros hatások­tól, melyet különben rá a laikus serdü őuek éneklé- vagy beszédközben többnyire téves hangadása gya­korol; igy a hang szebben kifejlődik s a tanuló ko­rábban végzi tanulmányait. Semmi sem indokolja to­vábbá azt a vélekedést, hogy a haug változásának (mutatió) idejében (12- 15. életév) a serdülőnek nem szabad énekelnie. Ez állhat a helyes Útmutatás nélkül való téves éneklésre (iskolai éneklés). De miért sza bad beszélni ? A gége az éneklésnél és a beszédnél De dicsekedhetuéuk-e ilyen fokú iskolákkal, ha Kováts Béla nem érti meg annak idején az idő sürgető, a nőnevelés fejlesztése telén országszerte megindult mozgalom parancsoló szavát, ha nincs át­hatva azon tudattól, hogy a nő műveltsége, erkölcsi és szellemi ereje azon befolyásánál fogva, melyet az gyermekére gyakorol, mily "fontos tényező egy nem­zet fejlődésében. Szatmáron. Nagykárolyban valamivel jobbak voltak annak idején a viszonyok. A szatmári zárda­iskola felső externátján már az elemi ismereteknél valamivel többet tanítanak. S a protestáns »nőne- velde« is jó hírnek örvendett. Nagykárolyban pedig a megyei női ipariskola irányítja az elemi iskolából kikerült leányok gyakorlati kiképzését. Kováts Béla azonban ezen intézményeket is »csak gyenge csiráknak tekintette, melyek ha ferdén indulnak is, életképességet mutatnak s megérdemlik a gondozó, ápoló, nyesegető, idomító kéz munkáját, hogy majdan hatalmas növényé izmosodjanak«. An nál is inkább, miután ezekben is, mint a nagybányai magániskolákban, rendszertelenül, a vezetők tanul mánya szerint, jólrossml tanitgatták a tanulókat. Munkásságát a leánynevelés terén az elemi okta­tásnál kezdte. A hol több tanító működött, mind i nagyobb számmal alkalmazta a nőket a leányok ! oktatására. Szorította a magánintézetek tulajdonosait, hogy megszerezzék a nyilvánossági jogot s igy kény- | telenek legyenek iskolájukat a törvény által előirt módon szervezni, okleveles tanítókat alkalmazni s a megszabott tanítási anyagot elvégezni. Vagy a hol anyagi erőt látott, ott azt ki is aknázta arra, hogy a törvényszarü felsőbb leány népoktatási intézeteket létesítsenek. E közben minden befolyását latba ve­tette a kormánynál, hogy figyelmét terjessze ki Szat- mármegyére is. így jön létre Nagybányán a polgári leányis­kola. így fejük a gyenge csira terebélyes fává s lesz a megyei női-ipariskolából Nagykárolyban áll. pol- • gári leányiskola, az ev. ref. nőneveldéből az állami- j akkal egy színvonalon álló felsőbb leányiskola s ki­közös funkcziót végez! Tehát a középhangokra szorít­kozó mértéket tartó hangadási tanulmány nem árthat a változásban levő hangnak. Ellenkezőleg a mutatió- ban levő hang könnyen idomítható s a fiziológiai te­kintetben helyesen adott hang a gégére jótékonyabb hatású, mint a legtöbb esetben téves hangadással végzett beszéd. Beírások és bővebb felvilágosítások mindkét szakmáról Julius hó elején és augusztus hó 31-töl kezdve az egész iskolai évben hétköznapokon d. u. 3--6-ig az intézet helyiségében, (IV., Bccsi-utcza 5. sz. II. era ) eszközöltetnek. Különórák is adatnak. HETI KRÓNIKA. Az érett ifjak forró napjai eredményesen el­múltak, mulatságuk is megtörtént szokásos jó kedv­vel és szép eredménynyel; ezzel befejezést nyert a tanügyi esztendő. Kezdődik a nyaralás. Sokan szétszéledtek már is, sokan meg ide jöt­tek, kedves, rokonszenves nyári alakjaink már cso­portosan feltünedeznek. Az egészségügy most teljesen rendben van itt, nyugodtan jöhetnek hát a család­apák is. A napokban Szilágycseh polgári tanuló ifjú­sága tisztel meg bennünket tömeges kirándulásával, tanulmányútra jönnek Nagybányára; a nagykárolyiak­nak tehát már van követőjük, és reméljük, hogy még lesz is, több is, más is. Julius elseje a nyaralás komoly kezdőpontja, reánk nézve azonban egyéb is, ez a százszor meg­ígért szatmári gyorsvonat legújabb Ígéretének dátuma. Ma d. e. 112 órakor tehát az első gyorsvo­nat rohan ki állomásunkról s estére Budapestre ér­kezik. Már látom lelki szemeimmel, a mint fütik a kazánt, a gépész diszmagyarban telszáll a masinára, a közönség üdvözlő beszéddel engedi útjára a sis­tergő gépet, a nép éljenez, a vonat örömében ki­siklik, de az igazgatóság erélyes kezekkel 5 perez alatt vissza ugrasztja ; az állomásokon keresztül va­lóságos diadalmenet a vonat első útja, a mely kinek fütyül, kinek sistereg, de csak néhol áll meg egv perezre. Álom az egész, kedves olvasó, az igazgatóság csak ígéreteit óhajtja meg jubilálni, uj vonatot megint nem szervezett. így vagyunk ezzel, mint az uj anyakönyvi rendszerrel, január elsején kellett volna életbelépnie, akkor elhalasztották júliusra, most pedig nem ir, nem beszél róla senki. Legalább mai napság nem tör­tént benne egy lépés sem. Dj hiszen felesleges is mind a kettő, ha jó volt eddig, jó lesz ezután is, apáink sem voltak alábbvalók, az ő emléküket sértenek meg, ha a régi szokásokét és rendszereket megbolygatnók. Lassúságban ma utolérhetetlen unikumot ké­pez a mi vasutunk az egész országban, nem ! az egész világon, ki tudja, vájjon nem azért fognak erre vágyni az utasok, hogy, lássanak ilyen vona­tot is s az unott gyors sablonok között üdítő bal­zsamként fog hatni, az emberi kor legvégső hatá­ráig a mi drága vasutunk, kivételes és őrületes — tehát izgató — lassúsága a sport emberekre?! Az elvhüséget mindig honoráltam, a következe­tesség, még a közönség felültetésében is imponál. U bár ültetnének már fel — arra a nagybányai gyorsvonatra, s írhatna róla mesés történeteket a krónikás. egészitődik tanitónőképzővel; igy fejlődik a zárdái iskola felső externátjából polgári leányiskola s egész­itődik az ki tanitónőképzővel. Majd a megboldogult Steinberger Ferenc igaz­gatóval együtt küzdik ki a róm. kath állami polgári iskolai tanitónőképző-intézetet, melynek felállítása elé maga a kormány is alig leküzdhető akadályokat gördített. A felekezeti leányiskolák is, a törvényt minden­ben megtartani kívánó kir, tanfelügyelő gondos ellen­őrzése alatt alakulnak át teljesen a hasonló fokú állami intézetek mintájára. Kováts Béla honosította meg a megyében a kézimunka rendszeres oktatását s a leánytanulóknak e téren felsőbb kiképzését is lehetővé tette, am dőn a nagybányai, később a nagykárolyi polgári leány­iskolával kapcsolatosan kézimunka-tanfolyamok fel­állítását eszközölte ki a minisztériumban s azok ve­zetésére arra való, képzett tanerőket neveztetett ki. Igv telte Kováts Béla a leánynevelő intézetek felállításának kieszközlésével lehetővé, hogy Szatmár­megye lányai a*modern kivánalmaknak mindenben megfelelő, alapos képzésben és nemzeti nevelésben részesüljenek s értelmes, majdan férjük nemesebb törekvéseit megértő, munkás nőkké váljanak. Más­részt az elemi és polgári képzők megnyitása által a nők megélhetésének uj keresetforrásokat nyitott. S Kováts Béla létrehozta mindezt csendben hi­valkodás nélkül. A nagy alko ások az ő tehetségé­nek, munkájának természetes folyományai, az apró- cseprő munkákat elintézték az irodán közegei is, azoktól ráért még birtokát is mintaszerűen rendbe tartani. Kerülete 360 tagból álló tanítói karának pedig őszinte szeretető és mélyen érzett hálája kiséri ügyü­ket, törekvéseiket mindenkor lelkén hordó főnökü­ket, kérvén a Mindenhatót, engedje meg, hogy Ko­váts Béla a- nyugalom éveit testi és lelki rugékony- sággal, megelégedésben még hossan élvezhesse. Waigandt Anna.

Next

/
Thumbnails
Contents