Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-10 / 2. szám

Nagybánya, 1904. Január 10. — 2. szám. TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési ára le •. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fül. Szerkesztőség és kiadóhivatal Felsőbányai-utcza 20 az Még mindig nem jár! Oly kevés az, ami a haladás érdekében vi­dékünkön történik, hogy két kézzel ragadjuk meg az alkalmat, mikor valamit lendíthetünk Nagybánya és vidéke sorsán. A haladásnak egy ilyen hatalmas lépése volna az, a mivel régóta biztatnak, kecsegtetnek minket, t. i. ha a motoros kocsikat üzembe hozák a szatmár-nagybányai vasúton. Az igazgatóság 3 év óta, mikor valami kedveset, szépet akar nekünk mondani, akkor gözmotorokról beszél, mikor az a politikája, hogy erőnkön felül is áldozatokat hozzunk, akkor is­mét csak elő a motoros kocsikkal. Már két esztendeje annak, hogy lapunk hasábjain kellő részletességgel leírtuk, hogy mi is lesz az a motoros közlekedés, miért, miből létesül stb. Sőt a menetrendje is meg volt már állapítva. Azt sugalmazták ugyanis akkor nekünk fe­lülről, hogy innen négy vonat fog indulni és pe- dig reggel 6 órakor deli 11 óra 18 p., d. u. 4 óra 28 p. este 7 óra 48 perczkor. Érkezni szintén négyszer fog Szatmárról, u m. reggel 8 óra 26 p. eéli 11 óra 52 p. d. u. 4 óra 28, este 8 óra 36 perckor. Azzal biztattak, hogy ezután 2 óra alatt mehetünk Szatmárra, meg azzal, hogy Nagybá­nyáról csatlakozást kapunk Sziget, Kassa, Nyír­egyháza felé, használhatjuk a budapesti gyors vonatot stb Szóval egy csapásra bele illeszke­dünk a világforgalomba és nem leszünk többé elátkozott mucsaiak, akiket itt feledett a sötét középkor. Természetes, hogy ettől a törzsrészvények értékének emelkedését, kereskedelmi életünk föllendülését, a vasút jövedelmezőségének bizto­sítását lehetne várni. De mindez csak szép Ígéret, kedélyes biz­tatás 1904 is beköszöntött, az első napokon túl vagyunk s közlekedésünk még mindig csak a régi. A bálványozott, bájos motoros kocsi még mindig nem jár. Lassan czammogó két vonatunk mint a csicra tekeredik Szatmár felé, a hova ha beaka­o 7 A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE" TÁRCZÁJA. Lányok között. Nincs iü. Elment már régen kis körünkből, Nem csicsereg az ajka éebesen, A zajt ő nem szerette. Ne kaczagjnnk, Legyünk, legyünk csak csendesen! Meséljük álmait el halk-susogva, A lelke mindig-mindig itt lebeg, Tudom, hogy messze könvbe is borulnak Azok a szép angyal szemek! Mióta elment, mintha érzenők már, Az ifjúságnak is van átka sok, Lehet tinéktek nem fájt távozása, De bennem annyi bu lobog! Ó volt a kikelet, a méla télben. Kedvünk fáján a mosolygó virág, Lehet tinéktek csak egy édes ábránd, De nékem egy egész ábránd világ ! Legyünk csendesen. A zajt nem szerette, Suhanjon lelke a lelkűnkön át, runk menni pár órára — pedig itt van az orrunk előtt - két éjszakánkat kell elrontanunk. Jár­nak pedig ezek is késésekkel, az eszméletlen­ségig unalmas tartózkodásokkal és olyan fűtés­sel, hogy hol megfő, hol megfagy az ember. Az uj esztendőtől sok szépet, jót remény­iünk, reményiettük azt is hogy a kiskorú nép­ségek közül kiemelkedünk s világ csúfjára nem fogjuk tovább a vicinális kékvókot járni, úgy látszik azonban minden remény csalfa és vak, már megint nem lett semmi a gőzmotorokból. Irányadó körök, igazgató uraink! a mi vá­rosunk elment az áldozatokban a legvégső ha­tárig, legújabban a felsőbányái vasútnál is sok pénzbe kerülő előzékenységgel viselkedett, ad­janak önök nekünk motoros kocsikat — de hamar! Az uj képviselők. Csekély érdeklődés n_éllett ment végbe múlt kedden a városi képviselők választása, minek okát abban keressük, hogy éppen hetivásárra volt kitűzve, hogy az ünnepekhez nagyon közel esett és hogy az ösz- szeálliíott névsorral sokan nem voltak megelégedve. Lppa nyugaton lakó polgárság, mely dicséretre méltó lelkesedéssel szokta fölkarolhi a közügyeket, az volt szerfölött közönyös. Arra felé mindössze 75-en sza­vaztak le. A múlthoz viszonyítva ez roppant csekély szám s azt bizonyítja, hogy lehetett volna még akár há­rom pártot is csinálni. Nézzük, hogy ment ezelőtt 1 —2 évvel: 1895-ben január 20-án 24 uj képviselőt válasz­tottak, az első: idősb Bilcz István 612 szavazatot kapott. 1898-ban április 9-én 700 választó közül csak 201 szavazott le. Első választott volt dr Kádár Antal 261 sza v azáltal. 1901-ben január 31-én először volt a város két kerületre osztva. Az I kerületben 14 rendes és 7 póttagot, a II-ikban 10 rendes és 5 póttagot válasz­tottak. A keleti kerületben 191-en, a nyugatiban 143-an szavaztak le. Amott elsőnek Dergáts Sándor 186-ot, itt Szerencsy József 140-et kapott. Most január 5-én a keleten 153, a nyugati ke­rületben pedig csak 77 választó szavazott le az utóbbiban 258 közül. Az érdeklődés tehát évek óta nem mutatkozott enynvire lanyhának. Városi képviselőkül választották A keleti kerületben a következőket: Dr Kádár Csendítse ajkunk el nagy áhítattal Az ő szomorú, mélabus dalát! A melyben porló, jó anyját siratja, Mig könnyüs szemét függeszti reám, Ne kaczagjatok, hogy könny ég szememben, Hiszen ő volt malasztom és imám. Legyünk csak csendesen. Vasárnap van ma, Ilyenkor tisztább mindenik fohász. . . Imádkozunk, hogy meg nem tudja lelke. Hogy van a földön bánat, hervadás! Fii esz Károly. Tréfa az élet balzsama. Hányadik a pohár? — ötödik. Annyi bizony, Dunay János barátunk már az ötödik kötetet adta ki a Mókaságokból Eddig Nánásy nyomdájában jelentek meg ezek az apróságok, most Budapesten Barcza József kiadásában. Ennyi a külömbség a régi és az uj mókaságok között. Hatvan krajezárért sok érdekes, kaczagtató bohóságot kap az ember, majdnem ugvananyi képet, a hány pénzbe kerül a könyv. Jelen soraimnak czélja nehány szemelvényt közölni ami Dunaynk legújabb könyvéből. Gondolt ő még a mi városunkra is, mikor pl. a 128-ik lapon azt kérdi, ki hát a szamár? Antal 153. Wienerberger Géza 153. Szűcs Károly adótárnok 152. Spinetti Sándor 150. Szirty Vilmos 118. Kupás Mihály 147. Galló Antal 146. Dr Hará- csek Imre 143. Beregszász}’ Samu 139 Nagy János orvos 139. Dr Fass Gyula 138. ifjú Incze József 137 Kuhnjda József 137. Abrngyán Antal 135, Gyöngyösy Gyula 134, Hudoba Gusztáv 134, Komis Ernő 134 Me/dihovszky József 123. Vig János 118. Póttagok: Hoífmann Árpád 144. Rozsos István 142. Nagy Samu 140. Pothorszkv József 133. Virág Bálint 132 Trop- lovits Márton Í32, Muzsik Jakab 124. A nyugati kerületben: Gellért Béla 75. Gla- viczky Károly 75. Almer Károly 73. Székely Árpád 73. Lerch Ignácz 72. Fritsch Sámuel 71. Incze Lajos tanár 70. Smaregla Mihály 63, Szász József 63. id. Kgly Mihály 60 Steinfeld Samu 60 »Kovács Lajos kovács 56. Virág Lajos 49 Póttagok: Kovács István 74. Károly Imre 64. Gurnesevics Lajos 62 Bereg­szászy Kálmán 61. Szűcs Károly 52. Égly János 48. As újra választott képviselők nevei az itt kö­zölt sorrendben dűlt betűkkel vannak szedve. Kimaradtak az eddigi képviselők közül ezen választás következtében: Dr Pap Elemér, Szervirth János, Virág Mihály, Sipos Géza, Petky Károly, Wein­berger Samu, Kőrösy Károly, Sziberth Adolf. Össze­sen 8-an. Többeknek kimaradását felette sajnáljuk, de különösen Szervirth Jánosét, a ki több mint negy­ven évig tanította a nagybányaiakat s a ki egy éle­ten át összegyüjtögetett kis vagyonkáját, vár-utezai házát a városnak ajándékozta. Valóban csak a vá­lasztást vezető körök makacsságának tudhatjuk, hogy a történt figyelmeztetés daczára a derék öreg urat kibuktattják helyéből. Az 1886 : XXII. t.-czikk 53. §-a szerint »Ha a válasz­tás a községben,illetőleg a választó kerületekben minde­nütt bejegyeztetett, a főszolgabíró, illetőleg alispán — tekintet nélkül az igazoló választmány folyamat­ban levő eljárására — az uj képviselő testületet megalakulás végett összehívja s egyidejűleg a tiszt- ujitás napját is kitűzheti, úgy azonban, hogy a tiszt- ujitás idejéről a község legalább negyvennyolcz órá­val előbb értesülve legyen. E § alapján Nagy László alispán az alakulást 1901-ben márczius 13-án tartotta meg s tisztán ezért külön leutazott Nagybányára, hogy ez idén mikor lesz az alakulás, azt ma még nem tudhatjuk, de az iránt a polgármester már átiratot intézett az alis­pánhoz. A választás eddig nincs felebbezéssel megtá­madva. Üdvözöljük az uj városatyákat s kívánunk ön­zetlen és lelkes munkálkodásukhoz áldást és sze­rencsét. Ki hát a szamár? A német világban telepítették Nagybányára a főbányahivatalhoz a német urat, ki a magyar kenvér mellett keserűnek találta a magyar szót. Történik, hogy idegenből meglátogatja egy ismerőse s nagv társaságban, hol németül ment a beszéd, kérdi ez tőle, hogy jó-e neki Bányán. — Jónak jó, — mondja németül, csak ne len­nének olyan nagy szamarak ezek a bányaiak. Tizen­két éve, "hogy itt vagyok s még most se tanultak meg németül. A vidékre vonatkozó apróságot is találunk benne, igy teszem fel ilyen a Szép oltárkép. Szatmármegyében van Baj falu, mely fürdő­hely is, az oláh templomban az oltárképen Szűz Máriabokorugró szoknyában van befonott hajjal; Jézus magyar ruhában, sarkantyus csizmával; oldalt két szárnyas angyal térdepel, hatalmas nagy fülbe­való diszíik a füleikben. Én sohasem láttam, de Du­nay azt mondja, hogy igy van. Zsidó adomája tömérdek van, melyeken jót kaczag az ember ' a nélkül, hogy antiszemitismust tanulna belőlük, álljon itt azokból is egy pár : Okos felfogás. Holllottál már Chájim, hodjon madjarositom a nevem ? — kérdi Mózsi barátjától a Slajmi. — Nű! És mire okorsz madjorositani ? — Feketeváriro 1 Miért nem inkább Fehérváriro?

Next

/
Thumbnails
Contents