Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-10 / 2. szám
(2) 1904. Január 10. NAGYBANYA ES VIDÉKÉ. Védekezési kísérletek a gyümölcsfák fontosabb gomba betegségei ellen. — BARNA BALÁZS-tól. — Gyümölcstermelésünk érdekében úgy a föld- mivelésügyi kormányunk, mint az egyes gazdasági egyesületek évről-évre nagyobb aktiót fejtenek ki. A kisgazdára nézve, ez a kevés utánjárással nagy hasznot hajtó gazdasági ág minél inkább felkarolása egyes vidékeken valóságos életkérdés. Mindent megmozgatva oda kell hatnunk, hogy megértessük gazdáinkkal a gyümölcstermelés egyik fő életfeltételét, a betegségek elleni védekezést. Néhány év óta munkálkodom e téren s mondhatom nagyon szomorú tapasztalatokat szereztem. Nagy általánosságban szólva (dicséretes kivétel, mint mindenütt, úgy itt is van) a gazda mostoha gyermeke a gyümölcsfa. A legtöbb nem is vár e termelési ágtól hasznot s csak annyi gyümölcsfát tart, hogy éppen megteremjen az, ami a ház szükségletére elégséges. A fák gondozása félig-meddig ismeretlen fogalom s idősebb gyümölcsfáink valóban szomorú képet nyújtanak. A hernyóirtási rendeletek és útmutatások nyugosznak jól megérdemlett helyükön, a községek irattárában s végrehajtásukkal igen kevés helyen törődnek. Cserebogár irtásról szó sincsen s jó formán csak annyi pusztul el, amennyit a gyermekek »szélmalom* készítésére felhasználnak. Ha aztán nincsen termés, vagy a mi van, nem sokat ér, bölcs megnyugvással vesszük, s az időt tekintjük a kár okának. Gyakran hall az ember, sajnos, még képzett gazda szájából is ilyesmit: »az már úgy volt régen és lesz ezután is. Egyik évben nagy gyümölcstermés van, aztán pár évig nincsen, mert pihen a fa s bármit fogunk is tenni, ezen nem fognak változtatni. Tessék aztán ilyen körülmények között holmi védekezési ajánlatokkal előállani, a jutalom csak gúnyos mosoly, mert a mi gazdáink szerint p. o. : »ki bolond fogdosni össze a cserebogarat, mikor a szomszédból kétszer annyi jön helyette.« Természetesen addig, mig nagy baj nincsen, senki sem akar mozgolódni, hanem ha aztán a csapás nagy területeken óriási károkat okoz, akkor van kétségbeesett kapkodás fühöz-fához, kellene a segítség, de rögtön és hathatósan. Ilyenkor már rendesen késő, mert az általánossá vált baj ellen küzdeni nagyon nehéz, mig a kezdetén igen gyakran könnyen elfojtható. Hazánk egyes vidékein gyümölcstermelésünk az utóbbi időkben szépen fellendült s a legfőbb ideje annak, hogy e termelési ágat veszélyeztető különféle kártevők ellen a harczot a leglelkiismeretesebb munkával felvegyük s megvédjük gyümölcsfáinkat s ezzel együtt termésünket a lehetőség határai között. A magyaróvári m. kir. növényélet és kórtani állomás már több év óta foglalkozik a gyümölcsfákon nagyobb károkat okozó gombabetegségek ! tanulmányozásával s a jelen alkalommal azokról a | kísérletekről, illetve kísérletek eredményéről akarok beszámolni, a melyek e betegségek elleni védekezés tekintetében a múlt év folyamán történtek. Szükségesnek tartom azonban, mielőtt a kísérletek tárgyalásához fognék, a fontosabb betegségeket nagy vonásokban ismertetni; igy ismételten alkalmat adva arra, hogy a betegségek felismerése ne ütközzék semmiféle akadályba. A gyümölcsfáinkat veszélyeztető gomba-ellenségek között legáltalánosabban elterjedt s legnagyobb károkat okozó baj a»monilia « E betegség gyümölcs- ! fáink közül igen keveset hagy érintetlenül, sőt biztos adataink vannak arra nézve, hogy egyes vidékeken bizonyos gyümölcsfélék termelését (üvegmeggy) teljesen lehetetlenné tette. Különösen Kecskemét vidékén, de általában ott, a hol a meggyféléket termelik, évről-évre csökken a termés, áldozatául esve a moniliának. A betegséget előidéző ok egy gomba, amelyet tudományos néven »Monilia fructigena. Hers« s egy másik alakját »Monilia cinerea Bon« néven ismerünk. Megtámad jóformán mindenféle gyümölcsöt (alma, körte, szilva, őszi és kajszin baraczk, cseresznye, meggy stb.) de p o. a dión nem fordul elő, mig ismét a gyönge mogyorót tönkre teheti. Tudományosan pl. az almán és meggyen élősködő moniliát elválasztják egymástól, de ez a gyakorlati gazdát különösebben nem érdekli, mert ha védekezésről van szó, egyik ellen épen úgy védekeznünk kell, mint a másik ellen. Különösen érezhető e gomba kártétele a következő gyümölcsféléken : meggy, cseresznye, alma, körte, baraczk (őszi és kajszin) és szilva. Mesterségesen .-f- mint ezt a magyaróvári m. kir. növényélet- és kórtani állomáson végzett kísérletek beigazolták — fertőzhető vele az egres és ribizke, mig a dió még igy. sem. A betegség jelei nem egyformák minden gyü- inötcsféleségnél. Mindenki ismeri a fákon ősszel visszamaradó, összeaszott gyömölcsöt Egyes alma és szilvafák a levélhullás után, csaknem borítva vannak ilyen tönkrement gyümölcscsel Ezeket a monilia tette tönkre. A száraz gyümölcsök túlnyomó része később lehull s a fa alatti lomb között, mig a kevesebb rész, mint már emlitettem, az ágakon visszamaradva telel át. Külseje borítva van különféle penészgombákkal, (zöldes szin) a belseje kőkemény, teljesen kiszáradt úgy, hogy abban szabad- szemmel semmmiféle életre valló jelt nem fedezhetünk fel. A tavasz eljövetelével az eső és meleg életre kelti az elszáradt gyümölcs belső szöveteiben nyugvó gombát és pedig azokban, amelyek lehullottak s a fa alatti korhadó lomb között vannak, hamarább, a faágakon függőkben pedig későbben. Ha egy ilyen gyümölcsöt körülbelül május elején megvizsgálunk, azt fogjuk látni, hogy az be van vonva finom fehér vagy szürke szinti anyaggal és pedig kisebb-nagyobb gömbök alakjában, a melyek később összefolynak s az egész elszáradt gyümölcs felületét borítják. Ez a bevonat a monilia-gomba tovább terjesztője, mert ez nem egyéb, mint megszámlálhatatlan mennyiségben szorosan egymás mellett álló coni- diatartók, amelyeknek végéről gyöngysorszerüleg folytonosan válnak le az u. n. conidiák. Ezeket a szél, rovarok szét hordják s ha olyan részekre kerülnek, abol a kültakaró kissé meg van sértve (a legtöbbször szabad szemmel alig látható módon) vagy a virágra, fejlődésnek indulnak. Egy finom fonálszerü test tör elő a conidiából s a sérülésen keresztül a gyümölcs belsejébe, vagy a virágról a bibébe hatolva, megszánd álhatatlan ágra oszlik szét és teljesen behálózza a gyümölcs vagy virág belsejét. Ezt nevezzük myceliumnak, ez a .gomba tulajdon képeni teste. Természetesen ez a gyümölcs nem fog tovább fejlődni, hanem a fertőzés helyétől kiindulva megbámul (mintha rothadna) s a külső felületen különböző alakú koraiakban vagy szétszórt elhelyezett fehérszürke szinü párnák jelennek meg, amelyek a már említett szorosan egymás mellett álló conidia-tartók és conidiák. Lassankint a gyümölcs összeszárad és vagy lehull, vagy az ágon marad. Ez volna nagy vonásokban a monilia fejlődés- menete és kártétele. De nem csak a gyümölcsöt — Miért? Hát azért, mert a fehér homor piszkolódja. Jó küiömbség. ír énke. Édes Jenő mi küiömbség van a felfutó komló,(meg a zsidó közt? Jenő Én bizony nem tudom. Irénbe, ugyan ne okoskodjék már, hogy ne tudná 1 A zsidó alkusz, a komló meg /eíkusz. Zsidó bálon. /. fiatal ember (bemutatja magát egv másik fiatal embernek): Nevem Khon, II. fiatal ember. Az enyém is. I. fiatal ember. Éiy Kohn Mór vagyok II. fiatal ember. Én is. Jellemző a vidéki lapokra nézve a szerencsétlen frázis, melyben sokan leledeznek. Szerencsétlen frázis. Egyik vidéki lapocskában a hírek között ez állott: »Városunkban a múlt napokban egy veszett kutya dühöngött a legnagyobb részvétünkre megmarta a polgármestert és még sok más kutyát« Sok van a papi adomákból is a kötetben, mint például a következő. Majd felsültek. Sok vendég járt a plébániára a préposthoz, ki igen tréfás ember volt. Egyszer nagy vacsorát ad, melyre sok vendéget hi. Éppen szombat este volt. Ebéd után felál a prépost, s meghatottan mondja egyik káplánjáról, hogy mennyire szerette, | milyen jó Hu volt s ime válni kell tőle, kinevezték plébánosnak s az okmányt felmutatja, melyet az iskola-direktor remekül állított ki, lévén ő remek rajzoló s kitűnő utánzó. A püspök nevét is pompásan oda kanyaritotta- A káplán látva az írást, válaszol a beszédre s könnyek közt fejezi be a beszédet. Vége volt mindennek, a prépost mondta másnap a misét, mely után volt a szent beszéd, melyre már előbb kiment a soros káplán, mint a j miséző sekrestyébe ért A prépost már indul befelé, s ijedten látja, hogy a kérdéses káplán vonul a szemben levő sekrestyébe, hogy az abban levő lépcsőkön kilépjen a templomban levő szószékre. Szent, gondolja magában, hogy elbúcsúzik a hívektől. A sekrestyébe érve, hamar ir egy papírra s küldi a káplánnak A másik sekrestyéből nyílik a szószék ajtó s egy kéz benyújt egy írást. A káplán átveszi ügyesen el is olvassa a következőket! Kedves öcsém, meg ne bomoljon s ne bu- bucsuzék el valahogy, mert szó sem igaz a plébánusi kinevezésből, Doroghy ur csinálta az egészet. Kurta is volt a beszéd, mely után halálra kereste a derék Doroghy urat. Egy nyelven tud. Inasra volt szüksége a grófnak, jelentkezik is egy. A kapott feleletek után kérdi a gróf: — Aztán hány nyelven beszélsz! Ezen az egyen ni! — mond ez, kinyújtva a nyelvét. Őszintén. Uracs, (hebegve) Tu-tu-tu-tud ez a ma ma-ma- da-ár be-be-szél-ni-i V Szajkót áruló paraszt. Jobban mint az úr! Kitűnő szójátéknak minősíthető a jogász viccz. Jogász viczcz. Nem iszik kegyed theát ? — kérdi a kisasszony a jogászt. — Köszönöm, kérem, nem iszom, én atheista vagyok. Gyöngéd szerelemről tesz tanúbizonyságot a 2. szám. támadja meg, hanem a lombot, sőt a virágrészeket és vékonyabb hajtásokat is- Hazánkban különösen a meggyfák szenvednek igen sokat ilyen módon s a baraczk levelein is megtaláltam a múlt évben Vedrődön. Akár a gyümölcsöt, akár a lombot vagy a hajtásokat támadja meg, (kivétel a virág) mindig szükséges/ hogy sérülések legyenek az illető részen, mert másként — mint azt az állomásunkon végzett ide vonatkozó kísérletek beigazolták — nem jöhet létre a fertőzés. A másik betegség, (gyümölcsragya) mely ellen a védekezési kísérletek eredménnyel kecsegtettek s mely szintén nagy károkat szokott okozni különösen a körtén, de az almán is : a ,.Fusicladium dendriti- cum F.“ (almán) és „Fusicladium pirinum F.“ körtén) néven ismert gomba. E betegség jelei nem kevésbé feltűnők, mint a moniliáé s egyformán megtámadja a lombot, a termést és a fiatal ágakat. Rendesen már éretlen korában (gyakran mogyoró nagyságú sincsen a gyümölcs) fértőzi a gyümölcsöt, előbb világos, majd sötétebb barna, végül fekete, varhoz hasonló különféle alakú foltot idézve elő. — Mivel a gomba myceliuma főleg a kültakaró (epidermis) sejtjeiben terjed, ezeket teszi tönkre, a fönntebi foltokat idézve elő. A gyümölcs tovább nő, de az elhalt kültakaró a belső nyomásnak nem enged, igy felreped, ezért van a fekete foltok közepén a legtöbb esetben csillagszerű repedés. Ha kisebb mérvű az infektió, a gyümölcs többi részei nőnek s igy eltorzul. A fiatal ágakon előbb hólyagszerü kiemelkedések láthatók, melyek felszakadva, sötétbarna varas kinézést nyernek. Ha a hajtás elég erős volt, a jöyő évben ez a varas rész lehámlik róla, de a legtöbb esetben elhal. A myceliumból sűrűén egymás mellett álló conidia-tartók emelkednek ki (a felbőr alatt) s ezekről barna, orsóalaku conidiák fűződnek le ' A felbőr felszakad s a conidiák a szabadba, jutnak s terjesztik tovább a betegséget. A gomba főleg a lehullott levelekben és gyümölcsökben telel át. T. i. tokszeru képleletek fejlődnek a tél folyamán (peritheciumok) s ezekben tömlőspórák, melyek tavaszszal bármiféle uton-módon a gyümölcsfára jutva, előidézik a betegséget. A télire elrakott gyümölcsön tovább fejlődik, sőt ha egy kicsit melegebb van, az ilyen gyümölcs rendesen elrothad, mert penészgombák rakodnak rá s azok tönkre teszik. Nagy vonásokban ez a körte és alma ragyáját előidéző gomba fejlődésmenete. A többi gyümólcsbe- tegségekről, a melyek ellen a permetezés hatásosnak bizonyult, a kísérletek tárgyalásánál emlékezem meg, néhány szóval ismertetve az illető gomba fejlődésmenetét. A kísérletekhez szükséges területet gróf Zichy József ur ő excellentiája volt kegyes átengedni, vedrődi gyümölcsösében a legnagyobb készséggel bocsátva rendelkezésünkre a szükséges dolgokat és munkaerőt. Egyik fiatal gyümölcsösben olyan gyümölcsfákat választottam ki, a melyek nem voltak tulnagyok s a közönséges kerti hágcsóról meghosz- szabbitott csövű peronospóra fecskendővel könnyen permetezhetők voltak. Egyelőre alma, körte, baraczk, szilva meggy és cseresznye fákat vettem (mindenikből különféle vá ltozmányokat) permetezve az általánosan ajánlott bordói lével különböző időkben és módon. Az egyes kísérleti csoportokat külön-külön tárgyalom a gyümölcsnevek szerint, a kísérletek eredményéből ösz- szevont következtetést czikkem végén adva. Közli: a G. E. Mézeshetekben. Férj. Mondd csak, szivecském, mikor fedezted fel szivedben először, hogy engem jobban szeretsz minden más férfinál a világon? Nő. (gyöngéden) Mikor bosszankodni kezdtem ha téged valaki ökörnek, vagy szamárnak nevezett. Méltó párja ennek az Előtanulmány. Nő. Miért vágsz olyan torzképeket a tükör előtt, férjecském ? Férj. Gyakorolom magamat a meglepetés kifejezésében. A kaszinótagok ma estedre tízéves elnökségem jubileumára díszes ajándékot fognak átnyújtani, a miről nekem mit sem szabad tudnom, tehát az ajándék átadásakor meglepetést kell mutatnom De az sem megvetendő mikor Zsuzsi a Zacherlin port nagy szakértelemmel kezeli. Szó szerint. — Itt van, Zsuzsi, egy üveg Zacherlin-por aztán öntse majd oda, a hol leginkább tartózkodnak a svábbogarak. Egy idő múlva rémülve látja az asszony, hogy Zsuzsi a tekenőbe, a liszt közé önti a Zacherlin-port. Pompás krónikás adoma az »így volt ni« czimü a mely a jövő szerint igy van megírva. Igy volt ni! 1 Vakmerő lopást követtek el régebben a megyei pénztárban, daczára a 3 erős záru vasajtónak és a pénztár éber éjjeli őrének. Hiába nyomozták a tettest, nem bírták kideríteni a dolgot. Végre csak tudni akarták, hogy miként ment be a tettes és nagy dijat tűztek ki annak, aki meg tudja mutatni a módját; hozzátették azonban azt is, ha a bűnös maga mutatja
