Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-30 / 44. szám

(2) 1904. Október 30. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 44. szám. igy követelik s igazuk van, aki itt illetékes akar lenni, az jöjjön haza Nagybányára. Dicséretreméltó tényként említjük meg, hogy Maticska Jenő kiválló tehetségű festő növendék­nek, ki Grünvald Bélával Rómába megy hosz- szabb tartózkodásra, s aki betegsége miatt is segélyre szorul, ösztöndíját Révész indítványára a gazd. és pénzügyi bizottság által tervbe vett 120 koronáról 240 koronára emelték föl. Elnök: Torday Imre h. polgármester. Jegyző : Smaregla János aljegyző. Hitelesítők : Marosfy Deszö, Oblatek Béla, Petky Gyula. Torday Imre a gyűlést megnyitván a kegyele- tes érzés meleg hangján emlékezett meg Svaiczer Ilka elhunyt nőegyesületi elnökről, ki a nemes jótékony­ságnak fáradhatatlan apostola volt. Indítványára a közgyűlés részvétét közölni fogják Svaiczer Gábor ez­redessel, az elhunyt testvérével. Svaiczer Ilka megbízottjának helyére Boda Gyula értékképviselő tag lesz behívandó. 1. A kereskedelmi miniszter 47202. sz. leiratát a kövezetvám-szedés jogának meghosszabbítása iránt tu­domásul vették. 2. A kereskedelmi miniszter 65851. sz. leiratá­val, mely a felsőbányái vasútra megszavazott 20000 koronát jóváhagyja kapcsolatban tárgyalták Hollós J. kérvényét, melyben az összeg kiutalását kéri. Sokan nem akarták a pénzt kiutalni addig, mig a motoros közlekedés nem valósul, hosszas vita után mégis 24 igennel 12 nem ellenében a 20000 koronát Hollós J. kezéhez kiutalták. 3. Polgármester jelenti, hogy a pénztárt teljesen rendben találta, tudomásul szolgál. 4. Hollós Jakab a Szénatérből 210. Q ölnek a vasút czéljaira való átengedését kéri. Itt ismét megindult a vita, és súlyos panaszok hangzottak el, hogy a motoros közlekedés eddig csak Írott malaszt, többen hallani sem akartak arról, hogy jogdijért átengedjék a Szénateret addig, mig nincs bevezetve a rendes üzembe a motoros forgalom s igy az ügyet egyszerűen levették a napirendről. 5. Dr Herczinger Ferencz részére egy hivatalos rendelő-szoba bér összegéül a gazd. és pénzügyi bi­zottság 240 korona évi járandóság kiadását javasolja. A közgyűlés elvileg hozzájárult a javas­lathoz, mivel azonban itt az állással járó fizetés sservezéséről van szó, az ügyet ki­adták a szervező bizottságnak. 6. Szász József a várostól bérbe vette az u. n. vámházat, helyesebben azt a kis patics kunyhót, a mely a hid-utczai hid mellett fekszik, ahol a mus­tot szokták megmérni igy szüretkor, mielőtt bekerül a városba. Kivette pedig jóhiszemüleg azon tudatban, hogy azzal italmérési engedély is jár. Mivel azonban italmérési engedélyt nem kapott a házzal s azt érté- k esi ten i lehetetlen, 120 koronát ugyan hajlandó fizetni a városnak, de a bérösszeg többi részének elengedé­sét kéri. A közgyűlés méltányosnak találja a kérel­met, annak helyt ad s eddig a határozat helyes volt, azt azonban már nem helye­seljük. hogy utasította a tanácsot a kunyhó újabb bérbeadása iránt, mert legczélszerübb lett volna annak lerombolását elrendelni. 7. Salamon Márton kérelmét haszonbér elenge­dése és gépház építése iránt a város mai viszonyai között a képviselet teljesíthetőnek nem találta. napszurásban feküdt s nem is tudom mi lett vele. Pe­dig odavaló, apja bengalihindu, anyja pedig bombayi perzsa a nővére pedig kedves kis barátnőm volt és máig is az, ha igaz. Találkoztam ott sok simlai ös- merössel is. Gyönyörű telem volt nekem abban a Calcuttá­ban. Sohasem láttam még olyan szép temetőt, mint a Park utczai temető. Remek faragásu, stilü kömaozuleu- mok. Nincs ott egyetlen úgynevezett egyszerű kereszt­emlék, hanem kis emlék épületek érdekes régies fel­írásokkal a 17, 18, 19 századból, nemcsak angolok, francziák is. Egész tanulmányt lehetne róluk irni ilyen czimmel: »Europa története ázsiai temetőben,“ meg aztán regény is ilyen czimmel: „A calcuttai temető1, Legszebb nevezetessége Calcuttának a Botanikus kert, a hova kivittek üsmeröseim piknikelni karácsony­kor. No még olyan csodaszépséget látni. Tél derekán nyári veröfényes ég sátora alatt ott vannak ország­gyűlésbe verődve a föld ékességei, diszküldöttség ké­pében. Elábrándul az ember szive látásukra. Azt hal­lottam valakitől, hogy a földön csak még egy ilyen botanikus kert van : a buenosayres/i. Nem tudom, de elhiszem, hogy nincs több párja csak az az egy. Egy­szer csak az egyik kisaszzony a társaságból ajánlkozik, hogy elvezet engem a bániján (banian) fa megnézésére. Nekem se kellet több. Útközben, mert egy negyed­órányira volt, ha nem messzebb, annyira összeösmer- kedtünk, hogy mire odaértünk, nem érdekelt engem a bániján fájuk. Eleget magyarázgatott valamit, hogy ennyi meg ennyi idős, én csak az ő fiatalságán gyö­nyörködtem ; hogy ekkora vagy akkora törzs kerülete, — én meg az ő dereka kerületén sóvárogtam. De hát mégis megmaradt a fáról annyi, hogy a koronája ke­rülete épen egy harmad kilométer, 334 m. volt akkor a múlt öszszel. Az ágairól hosszú gyökereket bocsát le füg­gőlegesen, a melyeket gonddal ápol a kertészség, hogy el ne szakadjanak, mikor még fonálnyiak, aztán 8. Az ipartestület 600 korona segélyt kér. A közgyűlés ezt a gazd. és pénzügyi bi­zottság jávaslatára egyhangúlag megadja. 9. Maticska Jenő festőnövendéknek tekintettel betegségére és külföldi útjára 240 K. Krizsán János festönövendéknek 60 K. és Hotye Miklós festőipari tanulónak ugyancsak 60 K. össtöndijat szavaztak meg. 10. A leégett zazari malom sorsáról úgy döntött a közgyűlés, hogy bár annak eladására belügyminisz­teri engedélye van, mivel a malom kellő jövedelmet hoz, azt újra felépitteti s utasítja a tanácsot a további teendők eszközlésére. 11. A pisztráng-tenyésztés tárgyáhan a költő­házra javasolt 200 koronát megadták, a hal-őri állás szervezését pedig kiadták a szervező-bizottságnak, 12. A füztelepröl annyi füzfacnek zengett már, hogy senki sem veheti rossz néven, ha az utolsó ak­kordok elhaló piauóval fejeződtek be. A városi erdé­szet nem vállalta ezt az uj és előreláthatólag nem erre a vidékre való foglalkozást, hanem a szamosmenti kö­zönséghez utalja a gazdákat. Reméljük, hogy nem is fogunk több füzfaéneket zengedezni. 13. Ez szintén szomorú ének és pedig a tűzoltói váltságdíjakról, A minisztérium egyik leiratában ugyanis azt mondja, hogy tűzoltói váltságdíjakat csak kisköz­ségekben lehet szedni, ott, ahol a község nem elég erős aira, hogy fizetett tűzoltókat tartson, mivel azon­ban Nagybánya nem kis község, tehát utasítja a vá­rost arra, h )gy fizetett tűzoltókkal oldja meg a tűz­rendészet kérdését. Ennélfogva a gyűlés az eddig elő­irt összes válságdijakat leírta és ezt a min. leiratot tudomásul vette. 14. A gazd. egyesület szívességből vállalkozott arra, hogy a tenyész állatok eltartásáról gondoskodik, a város csupán a szükségelt takarmány diját fizeti, mivel most a takarmány ára 100o('o-kal emelkedett a egyesület is azt kéri, hogy ezekre a nehéz hónapokra kétszerezze meg a város a fizetett tartás dijat. A számvevő ezt megoldhatónak véleményezi, s azzal a javaslattal toldja meg, hogy jövőre a legelő­bér 50o/°-kal emeltessék Bányai József városgazda indítványba hozza, hogy vegye ismét házi kezelésbe a város a tenyészállatokat. A legelőbér emelését többen ellenezték. A határozat úgy hangzik, hogy decz. 31-ig a szükséges többletköltséget a város meg­adja s a tenyészállatok házi kezelésére nézve csak akkor dönt, ha. erre vonatkozólag a számvevőnek javaslata számszerűleg kimu­tatja a változtatás szükségességét. Az 50 ’/„ legelőbér emelésére nézve felállással 16-an szavaztak. Erre elnök a határozatot • ki­mondta. Megjegyezzük azonban, hogy 35-en voltak jelen akkor a teremben s igy szerin­tünk a többség nem volt kimondható. 15. A polgári leányiskola építkezési többletének a miniszter által való kiutalását a közgyűlés tudomá­sul vette. 16. Doroghy Ignácz igazgatónak min. utasítás alapián tiszteletdiját 100 koronával emelték, a 4°/„ tandíj kezelési járulékot azonban nem találták kiutal- hatónak. 17- A választás alá nem eső képviselők 1905. évi névjegyzékének egybeállítására a képviselet Szűcs Károly adótárnokot, Szerencsi József, Csüdör Lajos, b. tagokat küldte ki. 18. Nagy vitát keltett Drágos Theofil dr felleb­bezése az 5"/0 iskolai pótadóval kapcsolatban a tandíj megerednek a földben és képződik egy-egy uj törzse ugyan annak az anyafának. Olyan tehát a fa alja, mint egy rettenetes, tágas élő oszlopcsarnok. Sok ággyö­kere vagy inkább gyökérága olyan vastag majdnem, mint a törzs maga, a mely sok méternyi területű. Ezek a mellék gyökértörzsök tartják aztán fenn az ágakat, hogy saját súlyúk alatt a földre ne érjenek. Ezért lehetséges csakis az a borzasztó nagy korona. Még egy nagyobb is létezik Bombayben, hallom. III. igop. szept.. jo. — Nem értem rá folytatni. Sát­ramat feloldottam a minap, hogy a szélroham szét ne tépje s a köteleket el ne szakgassa. Itt, mint Indiá­ban is, divatos a sátorozás. a mi azért lehetséges, mert itt olyan szélrohamok, mint most volt egy este, nem járnak, sem villámlás. Egész éven át nyár meg ta­vasz van, de nem olyan tavasz, mint nálunk az ápr. a mikor éjjelre fagy van, nappal meg sokszor havas eső, meg rekkenő hőség, hanem mindig enyhe, ritkán esik és kevés. Nem is volt itt zöld szin, a mióta Is­ten a világot teremtette (egyéb mint fa, bokor) ki­véve télen, akkor zöldül ki csak buján a mező, legelő. Alig fél száz éve változott meg a természet rendje, a mióta t. i. rávetette magát az Egyesült Ál­lamok egy komitéje, hogy vízvezetékkel téteti termő Kánaánná Californiát, Még ma sincs művelés alá fogva vízhiány miatt, illetve ezt én súgom csak meg. osto­baság miatt, mert ha a téli esőviz-folyókat a hegyek­ben felfognák, lenne viz áprilistól októberig az egész Californiának való, quantum satis ; elhagyják folyni a hegyekbe, a melynek semmi szüksége sincs rá. Azt mondtam Kánaán, de messze fölötte van ez a kiima és Lld a palestinai Kánaánnak. Csak az eső­vizet el nem engedné, ha már az Isten leadta a fel­hőből. Sátram most egy másik szomszéd invitálására az ő kertjében fogom felállíttatni, a hol az olajfák közt szedése ellen. A kérdést, mivel tanügyröl van szó, az iskolaszéknek adták ki javaslattétel végett. 19. Salamon Mártont 200, Repka Jánost 50, Be­nedek Vilmost 50 koronáért községi kötelékbe fölvet­ték, Viaszin Jánost a tanácsi javaslattól (100 K) elté- rőleg szintén 50 koronáért vették föl a törzslakosok közzé. Füvessy Lajos és Kneusel Herdlicska Adolf ille­tőségét tanácsi javaslat alapján nem ösmerték el. 21. Tüzkárosult Moldován József íübérlönek 105 K haszonbér elengedése iránt beadott kérelmét méltá­nyossági okokból a képviselet teljesíthetőnek találta. 22. A zazari malomgát ügyének végleges elinté­zése után 23. Moldován László és Pokol Elek bányabérlök- nek a borpataki völgyben vizvezetö árok létesítésére szolgalmi jog engedélyezés iránt benyújtott kérelmét levették a napirendről, mivel az ügy vármegyei eljá­rás alatt áll. Az eperfa levél, mint gazdasági takarmány. Olaszországban emberemlékezet óta téli takar­mányul használják az eperfa levelet és ez különösen a fejős teheneknél vált be előnyösnek. A levél el- tevésénél a következőkép járnak el: A mint az első dér megcsípte a fa levelét és ez lehull, úgy azt rögtön összegyűjtik, mielőtt meg­szárad és elvermelik éppen úgy, a mint ezt szokták tenni a répaszeletekkel, szecskázott kukoriczaszárral és egyéb takarmányfélékkel. Elvermelésnél a verem fenekét és oldalát szalmával kell kirakni. A levél tetejére szintén jó réteg szalmát teszünk és azután 2-3 lábnyi földdel betakarjuk. A földet természete­sen domboruan halmozzuk fel, hogy az esőzés és hóié ne hatoljon a verembe. Elrakható a lomb kádba, vagy nagyobb dézsába, cseberbe is Arra természetesen ügyelni kell, hogy akár elvermeljük, akár edényekben tesszük el a lombot, azt egyenletes rétegekben rakjuk el. Az edényekbe rakott levelet is befedjük szalmával és nehéz kövekkel lenyomtatjuk. Sokan a levélrétegek közé konyhasót szórnak, a mi igen előnyös. A dér jelentkezése előtt szigorúan tilos leszedni a lombot, mert az nagy kárára van a fának. Bármiképpen tesszük el a lombot, szigorúan úgy járjunk el, mint fentebb elmondottuk, mert kü­lönben hasznavehetetlen lesz a levél és hiába fá­radoztunk. Megszáritva is igen jó takarmányt ad az eperfa levele. Ezzel egyszersmind u'abb bizonyítékát akartuk adni annak, hogy mily sokoldalú haszna van az eperfának és hogy mennyire szükséges ezen hasznos fanemnek a szaporítása. De felette szükséges az is, hogy a levelek le­szedését a dér jelentkezése előtt meg ne engedje a gazdaközönség, mert ismételjük, ha előbb leszedik a lombot, nagy ártalmára van a fának ezen másod­szori megkoppasztása egy és ugyanazon évben. Sőt kipusztulnának a fák és komolyan veszélyezteive volna azon biztos kereset, a melyhez jut a szegény ember a selyemtenyésztés után. A magyaróvári akadémiának véleménye ez: Pott szerint tartalmaz a friss eperfa levél szá zalékokban: szárazanyagöt ................... 24.0—32.3 átlag 28.1 ny ers fehérjét................... 4.8— 6.1 » 5 5 ne m tud belekapni úgy a szélroham, ha esetleg ismét előfordulna, A sátram története egy külön regény volna, de Papp Sándor, Herczinger, no meg egyéb veszedel­mes vetélytársak miatt is nem merem leírni. Nem olyan sátor az, a minőt nálunk ösmernek, hanem valóságos szoba, van padlója és 20—25 [JJ] m. területű Vannak egész sátor városok, »lity of tents« néven«, pld. San Diegoban, a hol egy-egy egész vá­rosnegyed. A sátorvárosok lakóit Elk-eknek hívják. Vannak provisorius sátorvárosok is. A kiima itt télen 4-5 Cu-kal melegebb, mint Nizza vagy Mentonében, nyáron meg sokkal hű­vösebb, talán szintén 5°-kal. Úgy, hogy itt ez az or­szág California déli partvidéke téli-nyári kurahely, szóval egész évi, ez az óriási préje van a többi hires európai, (de sőt valamennyi efféle) kuravidék fölött. Remélek is tőle sok áldást egészségemre. Bárcsak sok jó barátom tarthatna velem. Bo­csánat ezért a borzasztó Írásért, kint Írok a szabadban, a térdemen, szokás szerint. De hát hol is hagytam el ? A calcuttai botanikus kertben. Ott már megint egy újabb regényem volna; de kipukkadnának az irigy­ségtől azok az átkozott vetélytársak. Nem szólok én már semmit. Elmegyek a calcuttai temetőbe, a melybe még halottnak lenni is gyönyörűség. Már nem emlékszem mit, mit nem Írtam a múlt héten e levélben Calcuttáról, Ismételni nem akarok, inkább abbahagyom. Sok édes élvezet után márcz. 26-án búcsúztam el Egy »Apcar« hajón indultam lelelé a Hugli folyón (a Ganges egy hatalmas ága, sokkal nagyobb a Duná­nál) és egy nap múlva ki a tengerre; kikötött Penang és Singapore-ban s érkezett Honkongba ápr. 12-én, Ott éltem sok érdekes és kedves tapasztalatot két hónapon felül. Nem lehetne mindent 100—200 la­pon sem méltóan leírnom. A kinai fajt a legtökélete­sebb emberfajnak bátran ki lehet jelenteni. Nem csak én

Next

/
Thumbnails
Contents