Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-30 / 44. szám
1904. Október 30. nyers zsírt ........................ 17— 3.2 » 1.4 ni trogénmentes anyagot -jnyers rostot................... 13,2—17.8 átlag 15.5 ás ványi anyagot .... 4.8 Ezen adatok kellő méltatása végett ide jegyezzük néhány szokásos zöldtakarmány átlagos összetételét szintén százalékokban: fü luezerna zabos-bükköny csalamádé szárazanyag . . . 25.0 24.7 16.4 16 0 nyers fehérje . . . 3.0 4.5 25 1.5 nyers zsir .... nitrogénmentes vonat 0.8 0.7 0.6 0.5-f- nyers rost . . 19.1 17.7 11.7 13 0 ásványi anyag . . . 2.1 1.8 1.7 1.0 Az eperfa levél felülmúlja tehát a szokásos zöldtakarmányokat fehérjében és zsírban s legfeljebb csak nitrogénmentes vonat anyag s nyersrost van benne valamivel kevesebb, mint némely szokásos zöldtakarmányban s igy az eperfa levelet a legjobb takarmányok egyikének mondhatjuk, a mihez még az is járul, hogy állatjaink valamennyien szívesen eszik s jól értékesítik azt, kivált ha megszáritva mint lombszénát kapják. Még csak azt említjük a szederfa levélről, hogy akár szénává szárítva, akár besavanyítva lóval, marhával és juhval egyaránt etethető A görzi cs. kir mezőgazdasági vegykisérleti állomás igazgatójának véleménye a következő : »A magyar kir. országos selyemtenyésztési felügyelőségnek Szegszárdon. — Válaszolva folyó évi szeptember hó 1-én kelt kérdésére, mellékelve megküldöm a kívánt vegyelemezés eredményét. Az A) táblázaton látható adatok összehasonlitásából kitűnik hogy a másnemű takarmányfélékkel szemben az eperfa levél kitűnő takarmánynak mondható, ha azt nem nagyon későn gyűjtik össze. Ezért legczél- szerübb azt az első fagyok előtt összegyűjteni. Egyébiránt a lehullt levél is takarmányozható, ha azt száras állapotban, vagyis harmat, dér, és esőmentesen gyűjtik. A friss levél cseberbe, dézsába vagy erjesztőkádba tömve, hónapokig eltartható. Az ilyen takarmány azonban csak úgy tartható el jól, ha a lombot egyenletesen rétegezve erősen összepréseljük úgy, hogy a közökben levegő ne maradjon. Nagyon előnyös a levélrétegeket sóval behinteni « A cs. kirí mezőgazdasági vegykisérleti állomás igazgatója, Bolle s. k. Ezen, mindenesetre elsőrangú szaktekintélyek véleménye után legyen szabad nekünk is egy szerény megjegyzést tenni. Tolnavármegyében, a hol Bezerédj István már a 30-as években kezdette nagyobb mérvben ültetni az eperfákat, régóta szokásban van, hogy az eperfa lombot takarmányul használják és pedig kétféleképpen, nevezetesen: Ősszel, a mint a levél hullni kezd, azt feletetik a legelő birkával és száraz ősznél hetekig is eperfa levéllel táplálkozik a juh. Ezzel kapcsolatban egy igen érdekes esetet kívánunk elmondani: A 90-es évek elején Tolnavármegyében a hidjai gazdaság juhászatát Heine Ernő szászországi juhászati felügyelő behatóan megvizsgálván, a gyapjúnál a selyemre emlékeztető bizonyos finomságot állapított meg. Heine Ernő, ki a gyapjú minősítésnél szaktekintély, nem ismervén a körülményeket, különösnek találta ezen jelenséget. Később azonban, midőn azon teszem azt, a ki sok más löld lakóit nem láttam, hanem olyanok is, a kik mindent ösmernek e részben. Németországban egy kötet jelent meg nem rég egy tudós utazótól és Kina-ismerótöl, a melyben inti Európát és az egész »fehér« (kaukázusi) fajt, hogy ügyeljen nagyon és félve Őrködjék léte fölött. A mongol faj 50J millió, a fehér csak 300 millió. A mongol faj életre való, józan, okos, müveit, igazi finom műveltség,ezt én tudom, a ki annyi más »fehér« ország népével és pedig magas körű népével tudom öt hasonlítani. Elbújhatunk szégyenünkben a mongol faj morális és intellictuális tulajdonságai előtt A kínai és a többi mongol faj (ismerem látásból, azaz hogy fél hónapig éltem köztük a hajón, a koreiakat is) a japán mind egyszerű életmódú, csupa igénytelenség. Rettenlöjnagy kincs ez egy esetleges világháborúban. Egy mongolra 10—20 ember elpusztul a hadi strapa alatt! Eszerint a mongol faj 500 millió helyett 5000 millióra becsülhető háborúi arányban. 5000 és 300 fog egymással mérkőzni. Németország lapjai veszedelemtől szepegnek. Lehet is. De kérem, mért ez a szó »veszedelem?« Győzzön a jobb. Már pedig a jobb okvetlen nem a fehér, hanem a természetes, barnássárga bőrű mongol faj. Nem igaz az hogy sárga. Ostoba iskolai kifejezés, Igazi, természetes, ideális emberszin az. Ott nem lehet piros, vörös, szeplős, halotthalvány stb. arczszint látni, hanem csak olyan az arczbör, mint a teslszin, se piros, se halálsárga. Persze kivétel van. Betegség mindenütt graszszál a földön sajnos, átlagról van a szó. A föld első népe a kínai és első faja a mongol. Bárcsak szétterjedhetne a földön s magába olvaszthatná azt a másik 3/i részét az egész emberiségnek ! Nem is lesz ez máskép. Kínáról (Hongkong alapján) és Japánról megint könyvet és regényt is kellene Írnom. Hát még Honoluluról milyen szép érdekes regényt! De hát kinek volna ahoz elegendő egészsége ?! Elég nekem, sok is, egy-két terjedelmes levél sok jó barátom- és ösme- jrösömhöz. G • NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 44. szám. (3) Különfélék. felvilágosítást nyerte, hogy a juhoknak nemzedékei évtizedek óta különösen ősszel, hetekig eperfa levéllel táplálkoznak, azon nézetének adott kifejezést, hogy a gyapjú minőségére befolyással lehet az eperfa levél és ezt azzal magyarázta meg, hogy a selyem- hernyó is tulajdonképpen az eperfalevéllel veszi fel a selyemanyagot, tehát a gyapjúra nézve is befolyással lehet az olyan juhoknál, a melyek évről-évre és hetekig eperfalevéllel táplálkoznak. Most elmondjuk a másik módját annak, hogy a hidjai gazdaságban miként teszik el a téli hónapokra az eperfa levelet. Ismeretes, hogy az eperfát minden 4—5-ik évben csonkítani kell. Ezen műveletnél főkép arra ügyeljünk, hogy az elágazástól számítva csak ott vágjuk el az ágat, a hol nem vastagabb 8 centiméternél, mert különben a sebet nehezebben forrja be a fa. A helyesen csonkított eperfa rendesen igen sok és buja hajtást hoz. Már selyemtenyésztési czélból is szükséges, hogy a csonkítás évében őszszel megrit- kitsuk a sűrű hajtásokat, hiszen ennek következtében a többi hajtások erősebbek lesznek és több lombot hoznak. Mint említettük, csak minden 4— 5-ik évben tanácsos csonkítani az eperfát. Ismeretes azonban, hogy a selyemtenyésztés alatt levélszedés alkalmával itt-ott kevesebb ágak letöretnek. Ezen ágaknak letisztogatása okvetlenül szükséges azért, hogy a sérülések folytán támadt sebek miatt tovább ne korhadjon az ág- De azért is szükséges a fák tisztogatása, hogy több lombot hozzanak. A tisztogatás is évenként rendesen ősszel történik. Már most a tisztogatás alkalmával nyert, gályákat kévékbe kötve száraz helyre tesszük és télen át a lomb igen előnyösen felhasználható a juhok és apróbb állatok takarmányozására. Magyarország eperfaállománya után a selyemtenyésztés révén népünk már eddig több mint 60 millió korona keresethez jutott Általánosan elismert dolog tehát az, hogy ez irányban is mennyire hasznos ez a szegény népünkre nézve. De a gazdaközönségre is különös fontossággal bir a selyemtenyésztés, mint azt látjuk Olaszországban, a hol a mezőgazdaságnak egyik legértékesebb része az eperfa levelének felhasználására. Erre nézve meggyőzésképpen csak egy-két példát kívánunk felhozni, ugyanis: Pnnetti Gyula comói birtokos eperfái után évenként 75,000 lira értékű selyemgubót termelnek és ezen értéknek fele a birtokosé marad azért, hogy eperfáit átengedte a selyemtenyésztőknek. Gróf Rota udinei birtokos évenként 35,000 lírát kap eperfáinak használatáért. Greppi páviai birtokos 13,000 lírát és Stanga Nándor milánói birtokos 10,000 lírát kap évenként. Mindezek után nagy örömünkre szolgál, hogy a fentiekben az eperfának a selyemtenyésztésen kívül egy más irányú használhatóságát ismertethettük meg gazdaközönségünkkel. Közli a gazdasági egyesület. HETI KRÓNIKA. Csodálatos egy eszlendő ez a mostani, »ami nincs, az drága, ami van, az olcsó« körülbelül ez a jelszava. Termett, hál Istennek, egy kis borunk, már t. i. akinek termett, az az, hogy tulajdonképpen senkinek sem termett mert bor csak ezután lesz beló'le, must azonban már van elég, napról-napra sűrű egymásutánban szállítják a nagybányai óriás hordókat teli édes nedűvel s a korcsolyások hajókötelei már szinte elkoptak a sok munkában. A drága nektárnak ára azonban oly olcsó, hogy kénytelen lesz a gazda inkább maga meginni, mintsem, hogy elprédálja. Almának, diónak ára megy lefele, pedig ellenkezőleg kellene lenni, mennél beljebb megyünk a télbe, annál inkább szoktak emelkedni az árak. Körülbelül egy ára van az almának és a szénának, beliílörrel, aranvparmennel lahetne traktálni az ökröket. A város megtalálta nyitját, hogy lehet ezen segíteni, fel kell emelni a legelőbért s a szerdai közgyűlés azt ugv immel-ámmal, félig meddig meg is szavazta. Jó kedvű gyűlés volt az, milyet még nem láttunk; igazi szüreti hangulat, sziporkáztak az élezek, a ködös esős időben valóságos oáz lett a tanácsterem, ahol észre sem vettük, hogy 3 óra suhant cl felettünk és 29 tárgyat lemorzsoltunk. Hézagpótló lapunk különben más rovatban emlékezik meg róla, hogy miért neveztem hézagpótlónak azonnal megmagyarázom. Városunkban kettő jelenik meg ilyen, egyik a Nb és V. mert ez hétfőn érkezik Budapestre, mikor olt nincs semmiféle újság, másik a Szinérváralja, mely kedden jelenik meg nálunk, mikor itt nincs semmiféle lap. Azt hiszem ez elég világos. Még világosabb azonban a Gazdag János czir- kusz igazgató szándéka, ki ma kezdi meg előadásait s czélja nem lehet egyéb, mint a szüreti hangulatú közönség mulattatása, hogy ez mennyiben sikerül neki, tessék róla meggyőződni, különben is megva- gyon írva, »nyugtával dicsérd a napot!« Hát én nyugtával dicsérem, mint annyi más, éppen most irtani meg szokásos nyugtámat, közeledvén t i. egy újabb elseje. És hogy mindenki nyugtával dicsérje, azt a leg- kissebb irigység nélkül őszintén óhajtja a nyájas olva- | sónak a krónikás. Uj hónap küszöbére léptünk s azért bátorkodunk hátralékos előfizetőinket a dijak beküldésére kérni. Tisztelettel a Kiadóhivatal. Személyi hir. Grünvald Béla festőművész ma családjával együtt hosszabb időre Rómába utazott, vele ment Maticska Jenő festőnövendék is, ki egy évet szintén Rómában fog tölteni. Kitüntetések a vallás és közoktatásügyi minisztériumban. Halász Ferencz osztálytanácsosnak ő felsége a min. tanácsosi czimet és jelleget adományozta országos jelentőségű tanügyi érdemeiért. Nagybánya város polgármestere Gellért Endre ez alkalomból Halászt a város nevében meleghangú táviratban üdvözölte. — Ugyancsak a kultusz minisztérium kitüntetettje Gönczy Mór dr, a ki mint min. titkár az osztálytanácsosi czimet és jelleget kapta. Gönczy szintén ösmert egyén Nagybányán az ő remek zongorajátékáról, melyben itt is alkalmunk volt gyönyörködhetni. Uj tanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lukácsy György nyug, tanár helyére’Dely Géza zalaegerszegi tanárt nevezte ki. Rjformáczió emlékünnepe Október 3l-én, mint a reformácziónak emlék-ünnepén az ág. h. ev. templomban ifjúsági Istentisztelet lesz, melyen a főgimnáziumi, polgári iskolai, elemi iskolai ev. vallásu növendékek vesznek részt s az ünnep tiszteletére a 42982/901. sz. vallás és közoktatásügyi miniszteri rendelet alapján egész napi szünetet kapnak. Kitüntetés. A király Kostka Géza marosvásár- keiyi ítélő táblai tanácselnöknek sok évi hű és kitűnő szolgálati elismeréséül a Lipótrend lovagkeresztjét adományozta. Dezső Kálmán törvényszéki bírót ő felsége király táblabiróvá nevezte ki. Lukácsy György főgymn. tanár 31 évi szolgálat után, saját kérelmére, nyugdíjba vonult s e hó 26-án végleg Budapestre költözött. Tanártársai okt. 24-én búcsú estélyt rendeztek tiszteletére a Nagyszállóban. Lukácsy hosszas szolgálatai alatt a magyar tanügynek lelkes apostola volt, s távozását sokan fogják sajnálni. Őszintén óhajtjuk, hogy a megérdemelt nyugalmat hosszú éveken át jó egészségben és kedélyben élvezze. A vöröskereszt egyesület nagybányai fiókjának választmánya gróf Teleki Gézáné és Km. Papp Sándor elnöklete mellett, holnap, vasárnap d. e. 11 órakor a városháza tanácstermében ülést tart. Halottak napja, közeledik. November két nap múlva beköszönt. A családok kegyelettel keresik fel a temetőt s egy év alatt bizony sok uj sírral szaporodott a halottak csendes birodalma, néhány százzal ismét több dombocska emelkedik a sirkertben. Róvjuk le a szeretet adóját kedves ha- lottaink iránt, hisz a mindennapi élet zajában 365 napból úgy is csak ez az egy nap az övék! Báró Wesselényi Bélának elhunytéról a napilapokból értesültek olvasóink. A derék magyar főur halála váratlanul történt vadászat közben. Holttestét haza szállították s óriási részvét mellett temették el Zsibón. A család a szomorú esetről jelentését igy adta ki: — »Özvegy hadadi br. Wesselényi Béláné szül. Aubin Fanny saját és leányai Ilona széki gróf Teleki Arturné és férje gróf Teleki Artur s ezek gyermekei: Béla és Ilona; —Pálma, továbbá hadadi id. báró Wesselényi Miklós és neje losonczi báró Bánffy Ágnes, ezek gyermekei: Miklós Cornelle, Heléne, Ferencz és István és ezek családjai; végre özv. Aubin Károlyné és gyermekei: Róza, Anna; széki gróf Teleki Lászióné, Clarisse, alturjai báró Apor Istvánné, Károly és családjaik, valamint a közeli és távoli rokonság nevében bánatos szívvel jelenti felejthetetlen férjének, illetőleg atyának, apósnak, nagyatyának, testvérnek, nagybátyának, vőnek, sógornak és rokonnak hadadi báró Wesselényi Bélának a magyar főrendiház örökös tagjának folyó év és hó 20-án délután 1 órakor életének 57-ik, legboldogabb házasságának 30-ik évében szivszélhüdés folytán bekövetkezett gyászos elhunytét. Hült teteme, folyó hó 22-én délután 3 órakor fog Alsó-Zsukon a Hubertus lakban, az ev. ref. egyház szertartása után Zsibóra szállíttatni, hol 23-án délután a zsibói vasúti indóháztól a családi sírboltban fog örök nyugalomra helyeztetni. Alsó-Zsuk, Hubertuslak, 1904. október 21-én. Nyugodjék békében! Áldás emlékezetére ! Letört bimbó. Erdődy Ignácz honvédtörzsorvost nagy veszteség érte kis fiának Erdody Laczikának halálában, ki október 22-én d. e. 10 órakor élete 14-dik évében hunyt el sok szenvedés után. E hó 23-án szentelték be holttestét Budapesten a gyászházban (József-utcza 13. sz.) r. kath. szertartás szerint, azután Nagybányára hozták a korán kiszenvedett ifjú halottat s 25-dikén d. u. 4 órakor a város általános részvéte mellett kisérték a Szt. Rozália kápolnából a családi sírboltba. Isten mérhetlen kegyelme vigasztalja meg a bánatos szüléket és testvéreket s adjon az elhunytnak csendes nyugodalmat! Árvapénzek. A megyei árvaszék 1183000 K árva pénzt vett ki az adóhivatalból s ez összeget különböző pénzintézeteknél helyezi el. A nagybányai részvénytakarékpénztárba e czimen 90000 Koronát tett be. Buczuzás. Mielőtt ezen szép vidékről távoznám, melynek látásával nem tudtam annyi éven' át betelni, kedves barátaim és ismerőseimnek (Isten hozzádot mondok. Az Ég áldása legyen és maradjon Velők! Lukácsi György ny. főgymn. tanár.
