Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-31 / 5. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 904. Január 31. 5 szám. (3) A körtefákon torkoskodó darazsakon több ízben megtaláltam a monilia conidiáit. A fertőzésnek fenti módjaival szemben tehetetlenül állunk, illetve permetező oldatokkal nem védekezhetünk. Egyes gyümölcsfeleségeknél, különösen a meggy és a cseresznyénél gyakran a bibén karesztül történik a fertőzés s e miatt a virágok nagyrésze tönkremehet A permetezésekkel való védekezés itt is tökéletesen ki van zárva, mert a virágzás alkalmával nem permetezhetünk. A mi a fertőzés helyét a bibét illeti, az rendkívül érzékeny s már a leggyöngébb oldatok tönkretennék s igy nem a monilia, hanem magunk tennénk a legnagyobb kárt. De tegyük fel, hogy volna olyan permetező oldat, a mely nem tenné tönkre a bibét, de a rá jutó conidia csiráját elpusztítaná, a virág nem termékeny ülhetne meg, mert a virágpor (pollen) sem volna képes itt fejlődni, mert az ebből keletkező csira sokkal érzékenyebb, mint a conidia csirája. Tehát a virág meg- termékenyülése ki volna zárva. Van még egy harmadik eset is, a mikor a szövetek belsejében levő mycelium a hajtásvégeket teszi tönkre. A fertőzés itt is a sérüléseken keresztül vagy a bibén keresztül történik s ha egyszer már megvan, permetező oldatokkal nem fogunk czélt érni. A fentiekben igyekeztem megvilágositani a gyakorlati kísérletek alapján beigazolt tényeket, a melyek a monilia elleni permetezések gyakorlati értékét teljesen kizárják. Ezek után azt lehetne gondolni, hogy e betegséggel szemben tehetetlenül állunk s minden lehetősége ki van zarva annak, hogy fenyegetett gyümölcs-termésünket megmenthessük. Nem! Ha nem is tudunk tökéletesen védekezni, de módunkban van a kárt a minimumra csökkenteni, ha a következőket figyelembe vesszük s igyekezni fogunk azt a lehetőség határai között mentői szélesebb körben keresztül vinni. közli a G. e. Pasteur-intézet a fővárosban. Nagy megdöbbenéssel hallom, hogy Felsőbányán veszett kutyák garázdálkodnak, két gyermeket már fel is hoztak gyógykezelni a fővárosba. Sietek is az intézetbe, hogy lássam szegényeket. Beszéltem velük, hát biz azok olyanok, mint a többi felsőbányái, vagyis semmi bajuk, hála Istennek; gyorsan felhozták, itt elejét vették a bajnak. Jól végig néztem e kiváló nagy intézetet, hol dr Ajtósy Kde az intézet rendes orvosa magyarázott nekem, s miután e dolog igen nagy fontosságú, a veszettség mindenesetre nagy : baj, hogy az ember alig riadna vissza attól is, hogy a kutyákat végleg kipusztitsák e rettentő baj miatt, a kérdésnek közérdeke miatt is jónak vélem kedves lapunkban pár vonásban ez intézetet és az ügyet ismertetni. A veszettség veszedelmes baja ellen Pasteur kereste és találta fel a védő oltásokat. Már a Ifire is rendkívül felrázta a világot, hisz borzasztó e bajra csak gondolni is. Mint kis gyermek emlékezem, hogy Beregszászban, vármegyei székhelyen, az iskola mel lelt lévén a városháza, egy szegény nőt veszett kutya harapott meg, a hajdúk bevitték egy szobába, s mikor kitört rajta s kezdte kezeit is harapni, átkötöttek kötéllel, melynek egyik végét az ablak vasrácsához, a másikat ellenkező irányban az ajtó kilincséhez kötötték, a középen volt a dühöngő nő, hogy kárt ne lehessen magában. így halt el szegény. Országunk dr. Högyes Endre neves egyetemi tanárt küldte ki Párisba Pasteurhöz a dolgot tanulmányozni. Högyes haza jött s 1890. január 18-án nyújtotta be szépen kidolgozott tervezetét s az év április 15-én hagyta jóvá Trefort a védő oltásokra vonatkozó Högyes-tervezetet, mely dolog statisztikai tanulmányok alapján készült, s az intézményt Trefort országos segélylyel látta el. Pasteur már 1885-ben fejtette ki a franczia tudományos akadémiában tervét, kimutatván, hogy a veszettség kitörése ellen a védő oltároknak minő alapja van, ezért alakult meg nálunk is az anlirabi- cus intézet. Az oltó anyagól nyulakból kapják, a megveszett kis nyalat elpusztítván, belőle szedik ki a beoltásokra szükséges anyagot. El nyíllak, melyekben igy termelik az oltó anyagot, a soulerrainben vannak elhelyezve. Högyes dr. eleinte Párisból hozta az oltó anyagól, de az anyag kezdett elromlani, hasznavehetetlenné vált, mire veszett kutya agyvelejéből beoltotta a nyulat, 1886. február 27-én kezdte e dolgot s mikor a kis nyúl is megvész s elpusztul, a gerincz elejéből veszik ki a beoltáshoz szükséges anyagot, a kivett anyagból egy emulsiót csinálnak, s ezt tízezerszeresen hígítják fiziologikus konyhasó oldallal s ezzel oltanak. Nálunk e dologban halhatatlan érdemei vannak dr. Högyes egyetemi tanár, miniszteri tanácsosnak, a szép intézet vezérigazgatójának. Eddig ez intézet az üllői-uton az orvoskari központi épületben volt, inig végre az ügy rendkívül fontossága miatt is igen szép palotát emeltek a IX. kerületben, a Rókus ut- czán 7—9 szám alatt. A nagy három telek terület igen gyönyörű, ha jól tudom, csak a telek 160 ezer korona volt. Két emeletes remek épület, s ha a kapun bemegyünk, a kétemeletes épület udvarán áthaladva, mely épületben a hivatalos rész lesz főként elhelyezve, alant megint egy remek kétemeletes épület van a kezelés alatti megmart embereknek. Bejártam az épületet. A földszinen történik a beoltás, ide járnak le a páciensek, itt lakik Ajtósy dr, itt van a konyha, ebédlő, lakások. Az első emeleten vannak a férfiak, a másodikon a nők. Ma 8 kórterem van, négyben 10 — 14 ágy, 4-ben 27 ágy. Fedett üveges folyosó fűtve, hol a betegek egyenruhákban sétálnak, mely ruhát mindenki kap, mikor az intézetbe hozzák. Leginkább délután 2—4 óráig szabad a vendégeknek bejárni, de ez főként az alsó osztály miatt van, hogy egyre másra ne mászkáljanak, distingváltabb embert napközben bármikor beengednek. A módosabb emberek pedig a városban keresnek övéiknek lakást s úgy viszik be naponkint beoltásra megmart övéiket. Ma a bentlakóknak teljes ellátása és kezelése is csak két korona egy napra. A ki az intézetbe száll, ha 14 éven alul van, kísérővel kell jönnie, kit szintén egyenruhába tesznek, a 14 éven felüliek magukba vétetnek fel. Kik hatósági bizonyítvány alapján az oltások ideje alatt ingyen ellátást kapnak, az államva- suton ingyen utaznak a betegekkel. Az orvoslás 2—3 hétig tart, akár bejárnak, akár bent laknak, az oltások befejezésével bizonyítványt kapnak s haza mennek s otthonról 3 hó múlva hatósági tudósítást vesznek róluk, miként vannak. Az év végén pedig a hatósági orvosok róluk a belügyminiszternek jelentést tesznek. Országunkból 1890. április 15-től 1895. deczem- ber végéig 4566 volt, másfelől 395 egyén, a legtöbb iparos és földmivelő osztályból s ezekből is a legtöbb 6-15 éves. E hat év alatt beoltott és orvosolt 4961 megmart közül csak 105 egyén pusztult el, mint veszett, persze ezeket már nagy későn hozták beoltani. A régi esetekből felvett statisztika alapján a 4911 beoltott közül beoltás nélkül elhalt volna 734, igy elhat 58 s igy az oltogatás 676-ot mentett meg. A közokt miniszter évi 9 ezer koronát vesz fel és fizet ki az intézetnek. A bentlakók átlag 90—100 közt ingadoznak, künt is 100 an vannak, van sok szopós gyermek az anyjával, a szegény anyát harapta meg a kutya, ki gyermekével jött fel, hogy iit is szoptathassa. Nagy lelketlenség kell hozzá, ha a megharapott szegény áldozatokat hamarosan nem küldik fel s megnyugtatom a szomszéd testvér várost, hogy o't igen lelkiismeretesen megy a védekezés. Eszembe jut itt egy tréfás, de megtörtént dolog a múltból. Három veszett kutya szaladgált ott s mert ez már gyakrabban előfordult, a város tanácsa hat fegyvert vett, hogy a hajdúk hamar lepuskázzák a veszett kutyákat. Mikor a három veszeti kutya Ifire ment, ucezu neki. a hajdú kapja a fegyvert s indul a veszett kutya ellen. Persze a gyerekféle is künn szaladgál, hogy lássa a dolgot A nyugalmazott főka- pilánv Laczi fia is olt van s messze látván a veszett kutyát, kiáltja egyik hajdúnak: Ni, Kuhajda, ott a veszett kutya, persze szaladnak is együtt s mikor lőtávolba érnek kiállja : — No most már lelőheti. — Lőni, lűni, könnyű azt mondani, de hát mi vei liíjjek, mikor puskát adtak, de golyót nem!? Ditnay János. HETI KRÓNIKA. Pál tehát ismét megfordult és ami fő, szabályosan fordult meg, köddel, verőfénynyel, zuzmarázzal, hideggel, meleggel. Tessék már most jósolni! Részemről ebből, úgy hiszem, azt lehet következtetni, hogy ha szép tavasz lesz és nem lesz korai fagy, akkor meleg nyár lesz. Már most csak a medvét kell kibőjtölni, az kedden fog kijönni a barlangjából körültekinteni, lír ős reménységem van rá, hogy vissza fog térni aludni, látja, hogy az obslrukczió meg nem szűnt, még mindig Tisza kormányoz, nem sorozunk, az öreg póttartalékosok nótáját meghallja, a mint bevonulnak tél- viz idején a kaszárnyákba, óh ez még egy medve szívnek is sok: — Hideg tél van itt még mindig — úgymond — megyek vissza a barlangomba s visszamegy ő macz- k ósága. ügy bizony! masíroznak a katonák, már csomagolnak, már tömve a tarisznya szalonnával, bagolytüdővel, a kulacs pálinkával, borral Hétfőn indulás. Ki menyasszonyát, ki feleségéi, ki üzletét hagyja itt- honn, hogy beálljon 6 krajezár lénung mellett, féi- prófunttal és tűröm — levessel a császárt szolgálni Hja! a hazáért ezt is meg kell tenni, én képes volnék még arra is, hogy tábornok legyek, ha a haza úgy kívánja ! 50000 ember hagyja el puha meleg fészkét s cseréli lel a kaszárnyái strózsákkal. Fis ezt úgy hívják a németek, hogy hideg forradalom Halljuk, hogy többen köszönőlevelet intéztek Barta Miklóshoz, Hollóhoz és Fngron Gáborhoz, kik is az összes ablakaikat ezekkel a levelekkel disztik fel. (Én is irtani, de azt nem teszi az ablakába Szedő) Már valami fog történni, megint időváltozás van Körülöttünk a szomszédos megyékben folyton főispánokat iktatnak. Szolnok-Doboka, Szilágy, Hajdú. Bereg, Ugocsa, Máramaros fáradhatatlanul iktat s nem sokára iktatni fogunk mi is. Ez mindenesetre jelent valamit. (Legalább is egy pár jó bankettet.) Csodálatosan hosszú ez a hónap, már az ötödik krónikát Írom benne, 31 nappal keseríti a szegény megpótlékolt tisztviselőket s jön utána a másik hónap, a melyik megint hosszabb egy nappal, mint szokott lenni más esztendőkben. így nehéz megélni s az át- kos közösügyes kormány semmi tekintettel nincs a hosszabb és rövidebb hónapokra. Csoda-e ha panaszkodnak a farsangra. Mondják, hogy nem volt és nem lesz egyetlen jó bál sem. Én ugyan ezt nem vallom sem a múltra, sem a jövőre nézve, de többen igy zúgolódnak éppen a szépnem köréből. Hál majd meglátjuk, hogy fog-e merni a kálvinista bál nem sikerülni! Fiz a hetedik lehetetlenség a világon, ilyet, egy félszázados ennivaló múlt utáil nem tehet föl a legnépszerűbb és legfájinabb bálról a krónikás. Különfélék. Előléptetés. Nagy Károly kir. s. tanfelügyelőt, a ki a napokban városunkban és a vidéken látogatta az iskolákat, a miniszter magasabb fizetési fokozatba lépett elő. Véglegesítés. Sassi Nagy Imre id kir. bányaesküdtet, a kir. pénzügyminiszter ezen állásában véglegesítette. Nagybánya város takarékpénztára január 31-én d. e. 11 órakor saját helyiségében választmányi ülést tart, melynek tárgya a múlt évi zárószámadások előterjesztése. A Pál vásár ahoz képest, hogy még mindig szokatlan és nem valami jó időre esik, meglehetősen sikerült. Mintegy 1500 db marhát hajtottak fel s a mennyiség egyharmadál jó magas árakon el is adták. A vöröskereszt egylet nagybányai fiókja alakulóban van. Km. Pap Sándor kir. táblabiró február 7. d u. 3 órára a városi tanácsterembe hívta össze a szervező közgyűlést, melynek tárgysora: 1. A megalakulás kimondása. 2 Választmány szervezése. 3, A választmány kebeléből elnök, jegyző, pénztáros, orvos választása. Szabad előadás. A nagybányai ipartestületben f. hó 24-én dr. Yass Gyula tartott igen nagy közönség előtt tartalmas és szép szabad előadást »Hazai jogfejlődésünkről.« A hallgatóság figyelmét érdekes fejtegetéseivel mindvégig lekötötte. Előadását a vezérek koránál kezdte s a jogfejlődést lépésről-lépésre ismertette egész Verbőezy István koráig. Holnap azaz 31-én d. e 11 órakor folytatni fogja előadását (melynek 3, esetleg 1 vasárnapot szentel.) Verbóczv Istvántól kezdve Kossuth Lajos koráig. Az utolsó előadását Kossuth Lajos korától napjainkig va ó jogfejlődésről fogja tartani. Valóban mindig jól esik híradással lennünk a derék ipartestület életének ezen nevezetes mozzanatairól. Az előadások egész sorozata valóságos szabad lyceumot képez, melynek kiváló értékét elismeréssel konstatáljuk. A felsőbányái vasút ügyében Hollós Jakab ny m. á. v. főfelügyelő, mint a felsőbánya—nagybányai, vasút engedményese, a napokban felhívást intézett E'elsőbánva polgármesteréhez a megszavazott összegek jóváhagyásának az illetékes minisztériumoknál való megsürgetése iránt azon czélból, hogy a vasút építését esetleg már ez évi márczius havában megindítani lehessen. A februári esküdtszék tagjait már kisorsolták, Városunkból a 30 rendes esküdt névsorában találjuk a következőket: Olasz István bodnár, Kiss Lajos mészáros, Stoll Béla ügyvéd, Bottyán Géza mészáros. Reggeli gyorsvonat Szalmárról. F'ebruár hó 1 én a pár év előtt beszüntetett gyorsvonatot ismét meghallja Szalmán Indul ez reggel 7 órakor s Budapestre ér d. u. 2 órakor. Vissza indul d. u. 2 órakor s este 9 órakor Szatmárra érkezik. A dalegyesület beszámoló és tisztújító közgyűlését január hó 31-én vasárnap d. u. 5 órakor tartja a polgári olvasókör termeiben. Hymenhir. Szkiba József m. kir. közjegyzői irodavezető e hó 28-án tartotta esküvőjét Kapnikbányán özv. Dávid Sándorné helybeli lakossal. Az esküvőt lakoma követte a menyasszonyi háznál, családi körben. Meghívó. A nagybányai gör. kath. egyház elöljárósága uj templom építésre 1904. évi február hó 6-án, azaz szombaton a kath. legényegylet helyiségében zártkörű családias estély (batyubúit) rendez. Be- lépő-dij : Személyjegy 2 korona, család-jegy 3 személvre 4 korona. Éelülfizetések a nemes czélra hálás köszönettel fogadtatnak. Kezdete este fél 8 órakor. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyv- kereskedésében. A Nagybányai Gazdasági-Egyesület holnap január hó 31-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat ezúton is meghívjuk. Tárgysorozat: 1, Szatmári kertészeti kiállításról beszámolás. 2. 1902. évi számadások jóváhagyása. 3, 1904. évi költségelőirányzat megállapítása. 4 Pénztárnok jelentése tagdíj hátralék stb.-ről. 5. Elnöki bejelentések, esetleg indítványok. Nagybánya. 1901. január 29-én. Szabó Adolf elnök. A kaszinónak holnap, vasárnap, jan 31-én, d. u. 4 órakor lesz a szokásos évi rendes közgyűlése. Ez alkalommal a tiszlujitást is meg fogják tartani és az uj választmányt megalakítani. A gyűlés iránt a tagok között élénk érdeklődés mutatkozik. A polgári olvasókör január 24-én tartotta közgyűlését általános érdeklődés mellett. A gyűlésen Torday Imre elnökölt. A múlt évi számadásokat és jelentéseket minden nagyobb vita nélkül elintézték s éinken éljenezték azokat, kik önkéntes kölcsöneiké
