Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-11 / 37. szám
több gazda kezein vannak s egyik sem kényszerítheti a másikat arra, hogy p. o. utczanyiláshoz ennyi vagy annyi területet átengedjen s hogy az utcza tervezett irányához, akinek az nem tetszik, még az is hozzájáruljon. Arra sem szoríthatja, hogy milyen épületet építsen. Tömeges építkezéshez engedményes áru anyagot és törlesztéses kölcsönt nem adhat. Ellenben a város nemcsak azzal a területtel, mit megvett, rendelkezhetik szabadon, hanem másnak a telkén is az utczai és építkezési vonalat megállapítani hatáskörébe esik; szükségből kisajátítást is alkalmazhat ; engedményes áru építkezési anyaggal és olcsó törlesztéses kölcsönnel az építkezést elősegítheti; a rendre és tisztaságra nézve különös szabályrendeletet alkothat, hogy a nyaralótelepnek, mint ilyennek, fennállását biztosíthassa. Tehát ezért lehet csakis az elöljáróság és a városi takarékpénztár feladata a nyaralóknak, szép városrész létesítésével, egyesek által való felépíttetése és ezzel kapcsolatban a régi városrészek tűz- és büzfészek állapotának folytatólagos kissebbitése mellett a városnak egészségesebbé tétele. Lakos Imre. % (2) 1904. Szeptember 11. Gyermekmenhcly-telep Nagybányán. Van az embernek sok gyarlósága mellett igen sok jó tulajdonsága is, a melyeknek egyike-másika már egy magasabb, eszményibb fogalom: az erény fogalma alá tartozik. Ilyen erény az, ha valaki szenvedő, sínylődő eme ertársán — természetesen nem hiúságból, hanem a névtelenség szerény köntösébe burkolva — igyekszik segíteni vagy azt gyámolitani s az emberi társadalom hasznos tagjává tenni. Ez az erény, ez a jóleső,magasztos hivatás részeltette mindig az emberek egy csoportját abban, hogy a szegény, sanyarú viszonyok között élő s másképen veszni induló gyermekeket istápolja, segitse, ruházza, egyszóval nevelje. És ez vezetett a legújabb időben oda, hogy az államhatalom az állami gyermekmenhelyek felállításával olyan intézményt létesített, a mely hivatva van az összes elhagyott gyermekeket , 15-ik életévök betöltéséig — gondozni s nevelni. S ha meggondoljuk azt, hogy épen a 7 és 15 éven aluli gyermekek között egyáltalán mily nagy a halandóság, de különösen mennyire hatványozott ez a halandóság a szegény, nyomorult lakásu s élelmezésü elhagyott gyermekek között, úgy teljes elismeréssel és hálával kell lennünk az államhatalom iránt, hogy ez intézmény létesítésével az embereknek ily nagy kontingensét igyekszik első sorban életben tartani, másodsorban a gyermekek gondozásával a hazának hasznos s derék polgárokat nevelni. Ma már több gyermekmenhely állíttatott fel az ország különböző vidékein, a melyek mindegyike elhagyott gyermekek elhelyezésére szolgáló intézettel is el van látva. Ilyen, a mi vidékünkre kiterjedő gyermekmenhely van Nagy-Szőllősön s ez, mint központ, létesítette varosunkban a nagybányai gyermekmenhely-te- lepet. S a mikor alulírott ezen gyermekmenhely-telep orvosi teendőit magamra vállaltam, kiindulva azon jól ismert tényből, hogy ez életben minden nagyobb eredmény csak az által éretik el, ha több egyéniség egy közös czélra működik ■— legelső sorban is arra gondoltam, hogy ezen intézménynyel helyben csak úgy lehet üdvös eredményeket elérni, ha az illetékes körök s tényezők figyelmét az intézményre felhívom s bízva Nagybánya város társadalmának minden nemes, jó, humánus iránt való lelkesedésében, az intézményt mindenkinek, de különösen a humanismus szolgálatában álló nőegylet s jótékonysági egyesületek figyelmébe ajánlom. Ez jelen, szerény soraimnak tulajdon- képeni czélja és evvel szeretném elérni azt, hogy az intézmény áldásaiban minél több gyermek részesüljön. Azntán ezzel nem csak a szegény, elhagyott gyermekeken s azok hozzátartozóin segítünk, de a szegény emberek egy nagy csoportjának elég jó mellékkereseti forrást nyújtunk, minthogy az úgynevezett dajkák s nevelőszülők a körülményekhez képest elég jó tar- tásdijjat kapnak a nekik kiadott gyermekek gondozásáért. Az idetartozó tudnivalókat az 1903 B. II. III. körrendelet alapján a lehető legrövidebben a következőkben van szerencsém ismertetni : Az első kérdés az : melyik gyermeket lehet elhagyottnak tekinteni ? Mindazon 15 éven alól lévő, vagyontalan gyermeket, kinek eltartására és nevelésére köteles hozzátartozói nincsenek, vagy a kinek eltartásáról a rokonok, jótevők vagy jótékony intézetek nem gondoskodnak. Azt, hogy valamely gyermek elhagyott, mindig az illetékes árvaszék állapítja meg. A mint az árvaszék az elhagyottságot kimondta, úgy a gyermek a menhelybe felvétetik s pedig vagy úgy, hogy a gyermeket anyja vagy kisél őj«- z intézetbe viszi (minálunk Nagy- Szöllősre) s ha a gyermek egészségi viszonyai úgy kívánják, ott hagyja, vagy a gyermek, az u. n. telepre adatik ki, ha szopós, dajkának, ha nagyobb, nevelőszülőnek. Ilyen telep pl. a mienk, a hol jelenleg 30, a város különböző részén lakó, egészséges dajka áll rendelkezésükre, de ha többre lenne szükség, úgy több nevelőszülő is fog akadni. Egy-egy családnál 2—3 gyermek is elhelyezhető s ha meggondoljuk azt, hogy 1 éven alóli gyermekért 14 korona, 1—2 évés gyermekért 12 korona és 2—7 éves gyermekért 10 korona jár a dajkának, illetve tápszülőnek, úgy tekintettel arra. hogy egy-egy helyen 2—3 gyermek — de nem szoptatós — is elhelyezhető, úgy ez, a mi igen szűk pénzbeli viszonyaNAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE ink között — nem kicsinylendö állapot ott, hol távolsági viszonyok, időjárás, a gyermek szükségi állapota vagy egyéb körülmény a gyermeknek a menhelybe szállítását meg nem engedi -— a gyermek a központ engedélyével a telepen is — tehát itt is —- feltehető s elhelyezhető. Á telepen lévő gyermekek egészségi felügyelete s a megbetegedett gyermekek gyógykezelése a teleporvos kötelessége. O köteles továbbá ellenőrizni a nevelőszülők egészségi állapotát, a lakást, tisztaságot, élelmezést, szóval mindazt, ami a kiadott gyermek egészségére káros hatással lehet s ha valahol mulasztást vagy hibát talál, intézkedik a gyermeknek más nevelőszülőhöz való áthelyezése iránt. Ebbéli működésében hathatósan támogatja a teleporvost a telep-bizottság, sőt mi több, ennek hivatása a telep területén a társadalom emberbaráti tevékenységével is biztosítani az állami gyermekvédelmet. Ennek nálunk is meg kell alakulnia, mert csak igy remélhető az intézménynek tovább fejlesztése s s szélesebb alapokra fektetése. A telepbizottság tagjai: 1) a polgármester, 2) az • árvaszéki elnök, 3) a közgyám, 4) az a tanácsos, a kinek ügykörébe a közjótékonyság s közegészségükre be van osztva, 5) a rendőrkapitány, 6) városi főorvos. Továbbá azon 24 tag, a kit a képviselőtestület 6 évre választ s a kiknek felerésze az idevonatkozó szabályzat értelmében : nő legyen. Ezeknek jut idővel, az intézmény szélesítésével, azon szép s magasztos Jela- dat, hogy gondoskodjanak arról, miszerint a kiadott gyermekek úgy neveltessenek, hogy azok hazafias, erkölcsös, vallásos s munkás polgáraivá váljanak a hazának! Nemcsak a szorosan vett elhagyott gyermekek vétetnek fel a gyermekmenhelybe, hanem a gyermekmenhely kötelékébe 15. évét be nem töltött oly gyermek is felvétetik, a ki nem elhagyott. Iyen esetben a tartásdijat áz illető egyesület, vagy intézet tartozik fizetni. Ha a gyermek életérdeke megkívánja, úgy a szopós gyermeket a szoptatás idejére az anyjával együtt helyezik el arra alkalmas családnál, testvérek lehetőleg egy családnál helyeztetnek el s minden gyermeket lehetőleg vele egy vallásu tápszülönél kell elhelyezni. A 7 —15 éves gyermekek, a mennyiben a telepen erre szolgáló internatus vagy ehhez hasonló még nincsen, — elsősorban gazdáknál s iparosoknál helyeztetnek el. A gyermekvédelemre vonatkozó ösz- szes beadványok s mellékleteik bélyegmentesek. Az állami gyermekmenhely összes költségeit a gyérn ek 7-ik évének betöltéséig az országos betegápolási alap viteli, a 7 —12 éves gyermekek gondozási költségei az illetőségű község terhére esnek. Ezen költségeket az országos betegápolási alap szükség esetén előlegezi. A nevelőszülők s dajkák a tartásdijjat havonként, illetve a mi msnhelyünknél évnegyedenként utólag kapják. Legyen szabad e pár igénytelen sorban idevetett ismertetést avval az óhajjal befejeznem, vajha a nagybányai gyermekmenhely-telep mennél jobban feleljen meg áldásos hivatásának, hogy igy méltó társul szegődjék azon nagy alkotásoknak, a melyeknek létesítését a város csak a napokban határozta el: a villamos világítás, vízvezeték s csatornázásnak, hisz az előbbi is ugyanazt a czélt szolgálja : a város közegészségügyének s igy polgárai jólétének előmozdítását. Dr Winkler Jetiéi. A méhészek vándorgyűlése. A méhészeti vándorgyűlés folyó hó 8 dikán kielégítően szép eredménynyel tartatott meg; vidéki méhészt ugyan alig néhányat vonzott ide városunk szépségeinek messzeterjedő hire, de annál többen vettek részt benne városunk úgy női, mint férfi in- telligentiája köréből, mely körülmény által a vándorgyűlés czélja, t i. a méhészet iránti érdeklődés felköltése teljesen el van érve. ügy a városháza tanácstermében d. e. fél 11 órakor megnyitott rendes mint a városi Nagyszálló földszinti üvegtermében d. u. 6 órakor kezdődő disz-közgyülés érdekes és változatos tárgyait mindvégig feszült figyelemmel hallgatta az egybe gyűlt közönség. A d. e. közgyűlésen Bacskay Sámuel bemutatta az általa vereczkei kaptárnak nevezett kettős kaptár kicsinyített mintáját s igen szabatosan magyarázta meg annak kezelési módját. Ezen kettős rendszerű kaptárt Schivulszky József alsóvereczkei só- és vámhivatali főtiszt találta fel s 1817-ben Kassán »A méheknek kettős köpükben való kezeléséről« czimü munkájában ismertette, mely körülmény beigazolja, hogy hazánkban már sok évvel a nagy Dzierzon János sziléziai r kath. lelkész nevéről elnevezett Dzierzon-kaptár feltalálása előtt már ismeretes ^volt az ingó szerkezetű kaptár kezelés, mely kaptár feltalálójának dicsőségét a német méhészek oly büszkén igénylik maguknak. Utána ugyancsak Bacskay Sámuel az általa csak a folyó évben meglátogatott 70-en felüli községben észlelt kezelési szabálytalanságokat ismertette 35 pontban. Ezután a d. e. közgyűlés berekesztetvén, vendégeinkkel a városi múzeumot látogattuk meg, hol Miskovszky Ernő múzeumi őr készséges kalauzolása és szakértő magyarázata mellett örömmel tekintette meg a közönség ezen fiatalsága daczára oly dúsan felszerelt és szakszerűen berendezett muzeum érdekes tárgyait. Azután a nagyszálló földszinti üvegtermében társasebéd volt, melyen 22-en vettek részt. A sültek 37. szám. felszolgálásakor megkezdődött a felköszöntések sora, melyet Brázay János m.-petrii esperes plébános, mint a méhészeti szakosztály elnöke nyitott meg, éltetvén a méhészei felejthetetlen pártfogóját, br. Darányi Ferencz volt-, nemkülönben az annak nyomában haladó Talliáen Béla jelenlegi földmivelésügyi minisztert. Pataky Béla Bacskay Sámuel vendég-előadót üdvözölte, mint Sötér Kálmánnak, a méhészet világirodalmában korszakot alkotó remek munka, a »Méh és Világ« mély tudományu és fáradhatatlan munkásságu írójának bizalmas barátját s műve köz- rebocsájtásában segítő társát, köszönetét fejezte ki körünkben történt készséges megjelenéséért és tanulságos előadásáért. Bacskay megköszönve az iránta nyilvánuló elismerést, kijelenti, hogy ezen elismerést Sötér Kálmán lábai elébe letett hódolati koszorúnak tekinti. Dr Csókás Vidor Brázay János elnököt élteti, úgyis mint volt főnökét s úgyis mint a méhészet buzgó apostolát, ki az ő idejében a szatmári kispapoknak mézből álló pályadijat tűzött ki valamelyik régi klasszikus méhészeti munkájának legsikerültebb magyar fordítására. Beszéltek még Posz- vék Nándor, Révész János, az utóbbi nála meg nem lepő remek humorral jelentvén ki, hogy ő is hive lesz a méhészetnek, ha a vereczkei, kaptárral való méhészkedés nem jár rajfogással. Élteti a vidéki méhész kollegákat! Az idő előrehaladottsága miatt a programra következő pontját, a gazdasági telep megtekintését el keltvén ejteni, a jelenvoltak Molcsány Gábor li- get-uti méh-pavillonját mentek el megnézni, hol Bacskay Sámuel elismerését fejezte ki a talált szép rend és észlelt szakértő kezelés iránt s bemutatta saját találmányit viaszsajtolóját s annak kezelését gyakorlati magyarázattal kisérte. Innen a közönség a liget megtekintése után visszatért a Nagyszálló üvegtermébe, hol Bacskay Sámuel olvasott fel egyes fejezeteket Sötér Kálmán müvéből, ezek közt a »méh temetéséit, mely remek szép irályával nagyhatást idéz elő. Ugyancsak ő olvasta fel Sötér Kálmán után általa irt méhészettörténelmi tanulmányát a méhnek a világtörténelemben való legeslegelső megjelenésétől j kezdve. Utánna Pataky Béla -- előre bocsátva, hogy j az előbb jelzett felolvasások valódi költői apotheo- ! sisai a méhnek s hogy a méhészet már maga költészet, a lapunk tárczájában közölt »Fiamhoz» ; czimü méhészeti vonatkozású oktató költeményét szavaltatta el, mire a közönség úgy a szavalót: Der- csényi Adolf, mint a szerzőt lelkesülten megélje- \ nezte. Ezután közvacsora volt s jó messzire benyúlt az éjszakába az ott maradt lelkes méhésznek Bacskay Sámuellel folytatott méhészeti eszmecseréje. HETI KRÓNIKA. Azt írnom, hogy a héten is nyitányul nagy verekedés volt, szinte felesleges, mert hiszen ez minden héten igy van, tehát meg se irom, bizonyosan annak az örömére tűztek össze az atyafiak, hogy a csendőrség még mindig nem érkezett, pedig az elöljáróság a május 31-iki gyűlésen szeptember elejére ígérte. Lehet, hogy a szeptember jó volt mondva, csak az évet tévesztették el, talán nem az idén, hanem majd csak jövőre szeptemberben. Nincs is mit sietni, ha ezer évig vártunk, várhatunk még százat is. Megpróbálták dobszóval gyógyítani ezeket a duhajkodásokat. Ez pedig úgy megy, hogy kidobolják : miszerint mindenki adja 6—15 éves gyermekét az iskolába, mert különbeni büntetés terhe alatt be fog vezettetni stb. Ha iskolába megy, kinevelődik és nem fog verekedni. Csak hogy az a baj, hogy a gyermekek fele nem akar iskolába menni és egyáltalán be nem iratkozik. Ebből az 50% ból tehát mindig lesz elég verekedő elem a városon. Ám azért megnyitották az iskolákat kulcs nélkül a héten, abban a Íriszemben, hogy kisebb rakás nagyobbra növekszik. Meg is kezdték a szorgalmi időszakot azzal, hogy rögtön másfél napi szünidőt adtak tekintettel a kisasszony napjára. Ez a kisassony napja, sajátságos, az idén meghozta a vénassonyok nyarát, ismét kellemes, meleg időnk van éjjel-nappal s ha az idén sem lesz jó bor, ennyi veröfény mellett, akkor ki kell vágatni minden tőkét a bányi határban. Ebben a remek időben történt meg a méhészek vándorgyűlése Nagybányán. Velők tűrtem, velők szenvedtem én is és azt tapasztaltam, hogy a méhészek lelkes emberek, de egyoldalúak, egyébről nem tudnak beszélni, csak a rnéhről és mindig a méhről. E picziny bogár története, boneztana, lélektana, költészete, munkabeosztása, betegsége mindennél jobban érdekli őket a világon, és meg vagyok győződve, hogy most is a méhészetről beszélnek mindnyájan, ha meg nem haltak. Megkezdődi ek az aszalások is és pedig a szilva aszalás, az idén korábban mint máskor s nem is annyi kilátássla a magas árakra, mert gyümölcs mindenfelé van elég, csak az a kár, hogy takarmánynak négylábúak számára nem használható, hej! akkor jobb ára volna. Egyébiránt, hogy valami olcsó-e vagy drága, az viszonylagos fogalom. Egyiknek drága 10 fillér, másiknak olcsó 100 korona. Viszonylagos fogalom az is, hogy valamely tárgy micsoda. Egyiknek ez, másiknak amaz. így magyarázza azt az én fiam: A ma a tegnapnak holnapja és a holnapnak tegnapja.
