Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-31 / 5. szám

(*) 1904. Január 31. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. kon általánosan ismert megbetegedést idéznek elő a monilián kivűl. Ez a Polystigma rubrum. Túl. és Phyllosticta prunicola. Sacc. Bizonyára minden gyümölcstermelő ismeri a szilvalevélen nagyon gyakori köralaku piros foltokat. A foltok néha egymásba folynak s a levél egyrészét borítják. A foltnak megfelelően az alsó levéllapon apró sötét pontok láthatók, a Polystigma rubrum egyik fejlődési alakja, az u. n. spermogonium. Ugyanitt fejlődnek később az u- n. peritheciumok, a gomba termő testei. A piros foltok lassanként megbámulnák, meg­keményednek s az őszszel lehullott levéllel együtt nem pusztulnak el, hanem bennök fejlődnek a gomba termőtestei s az ezekből kikerülő színtelen tömlő­spórák tavasztól nyárig a szilvafa ép leveleire kerülve, előidézik a már ismert vörös foltokat. A nagymér­tékben szenvedő levelek természetesen nem mű­ködhetnek normálisan s az assimilatió fontos mun­kájának megakadályozása káros hatással van az egész fa fejlődésére. A másik gomba a Phyllosticta prunicola Sacc. már nem ilyen gyakori. A levélen vörös-barna szegélyű foltok, a melyeknek a közepe piszkos fehér vagy ?zürke szinü. Igen gyakran a folt közepén a levéllemez kilyukad. Ez sem támadja meg a gyü­mölcsöt s a lehullott levélen telel át s tavaszszal innen kezdődik az uj fertőzés. 1 E két gomba-betegségen kívül a szilván általá­nosan ismeretes megbetegedés az u. n. »táskás vagy bába szilva«, a melyet a Taphrina Pruni. Túl. nevű gomba idéz elő. 1. Négyszer (1901 november 2., 1902. már czius 22., május 26 és julius 21-én) permetezve 2J:0 bordói lével. Minden alkalommal csak a törzs és a korona volt petmetezve, mig a fa alja, a hol a le­hullott lombot ott hagytuk, nem. Az oldat igen jól tapadt s a lombon még nagyobb esők után is ott maradt, illetve nyomai jól láthatók. A monilia a gyümölcsöt megtámadta kisebb mértékben már fél­érett állapotában s a hogy az érés lassanként beállt, a beteg gyümölcsök száma mindinkább szaporodott. A beteg gyümölcsök túlnyomó részénél már szabad szemmel látható volt az infectió kiindulási pontja, a külömböző okok miatt létrejött erőmüvi sérülések. Néhány levélen találtam a Polystigma rubrum piros foltjait s hasonló mérvben a Phyllosticta pru­nicola Sacc. által előidézett foltokat. E beteg levelek különösen a korona azon ré­szén voltak, a mely sűrűbb lombu volt s igy nagyon valószínű az, hogy a permetező oldat nem is érte ezeket jól. 2. Hasonló módon és időben permetezve mint az 1. számú. Az eredmény a moniliát illetőleg ugyanaz volt, mert az érési idő közeledtével igen sok moníliás gyümölcsöt találtam. Néhány tévéién Polystigma rubrum. E fán több a Taphrina által előidézett táskás szilva is volt, a melyeket a hozzá tartozó ágrészekkel együtt gon­dosan eltávolítottunk. i 3. Az év folyamán háromszor (1901 nov. 2., 1902 márcz. 22. és juh 2l-én) permetezve 2°;o bordói lével, mindig csak a törzs és a korona s a fa alatt levő lombot ott hagytuk. Az eredmény az előbbieknek megfelelő, moniiia annyi volt, mint a 4-szer permetezetteknél. A többi gomba betegségek is hasonló mértékben néhány levélen, mig »táskás szilva» nem volt­4. Hasonló módon kezelve, mint a 3. számú s az eredmény tökéletesen ugyanaz. 5. A kísérlet ideje alatt négyszer permetezve (1901. november 2., 1902. márczius 22., május 26. és Ekkor történi, hogy a szultánnak egy ritka becses ékszerekkel telt szekrénykéjét ellopták- és a zsiványok elrejtőztek, amig alkalom adtán elillanhat­nak a kincsesei. A Szultán vigasztalan volt, igy tehát elbeszélték neki Jakul) tetteit. Tüstént hivatá őt magához és igy szólt: — Hol vannak ékszereim ? Jakul) reszketve szólt. »() igazhivők ura: én nem tudom.« A szultán azonban megparancsolá, hogy ha két nap alatt el nem hozza, ugv élve nyuzatja meg. Jakul) tehát haza ment és feleségét alaposan eldöngeUe, mondván, látod hogy hova jutottam mi­attad ! Es hét babszemet véve magához a fejére ha­mut hintett, leült háza elé és keservesen sirdogáll. Midőn a nap lement, egy babszemet lenyelve kiáltá : — Itt megyen egy! — értvén, hogy egy nap­pal kevesebbet fog már élni. Azonban a zsiványok is hallottak Jakub híréről, valamint arról is, hogy a szultán őt magához renddé, igy tehát egyikök a háza körül ólálkodott megfigye­lés végeit és hallotta midőn Jakub felkiáltott. A zsi vány erre azt hitte, hogy Jakub azt gondolja, hogy itt megven egy a zsiványok közül, akik a szultán ékszereit ellopták. Gyorsan elfutott társaihoz és el­mondta, amit hallott. Ezek azonban nem voltak meg­győződve, hanem másnap egy másik társukat küldék el kémlelés végett, ez éppen akkor ért oda, amidőn Jakub a második babszemet nyelte kiáltván: — Itt megyen egv második. A zsiványl ennek hallatára félelem fogta el és futott társaihoz mondván: a szent ember lát bennün­ket, elvagyunk veszve. Vissza kell adnunk az éksze­reket vagy pedig menekülni oly gyorsan, mint lehet­séges. A város kapui azonban a lopás óta erős őrizet alatt voltak, igy ki nem juthattak. Elküldének tehát julius 21.) A fa alatt a lombot gondosan összegyűj­töttük s alkalmas módon megsemisitettük, nemcsak a korona és a törzs hanem a fa alja is permetezve volt minden permetezéskor. A moniiia a már ismert mérvben támadta meg a gyümölcsöt és igen sokat tönkre tett. A lombon egy-két helyen Polystigmás folt, mig a többin gomba- betegségek nem mutatkoztak. 6. Ugyanúgy kezelve mint az 5. számú azzal, a különbséggel, hogy nemcsak a lombot gyűjtöttük össze, hanem ősszel a fa alját egy ásónyomásnyira megforgattuk a korona nagyságnak mefelelően. Az eredmény, a mi a moniliát illeti, ugyanaz volt, mert csak annyi moníliás gyümölcs van a fán, mint az előbbieknél. A többi gQinbabetegségek számbavehető mennyi­ségben nem mutatkoztak. 7 Az év folyamán csak háromszor (191. nov. 2. 1902. márczius 22., julius 21-én) permetezve, mindig, csak a törzs és a korona a nélkül, hogy a fa alatt levő lehullott lombot összegyűjtöttük volna. A moniiia megtámadta a termést s jórészét tönkre is tette olyan mértékben, hogy a fán alig alig maradt ép gyümölcs. Polystigma itt-ott elszór­tan volt. 8. mint a 7. számú, úgy kezelve azzal a kü- lömbséggel, hogy ősszel a fa alatt a földet egy ásó nyomásnyira megforgattuk. A moniiia hasonló módon pusztított, mint az előbbieknél, mig a többi gombabetegségek nem léptek fel. Az elsoroltakon kívül szintén ebben a csoport­ban 2 fa egyáltalán nem volt permetezve. A nem permetezett fák termését a moniiia olyan mértékben támadta meg, mint a permetezet- teket, úgy hogy elfogulatlan bíráló e tekintetben a fák között semiféle különbséget nem tehetett. Különösen nagyobb mérvben jelentkezett a betegség, mikor a gyümölcs már érni kezdett, amely jelenségnek oka a gyümölcs czukor-tartalmának nö­vekedése az érés közeledtével. Hasonló kedvező ok az érő gyümölcs külső burkának kevésbbé ellentálló képessége az erőmüvi sérülésekkel szemben, mely sérüléseken keresztül a moniiia connidiái könnyen jutottak olyan kedvező körülmények közé, hogy fejlődésük meginduljon. Rendkívül nagy a külömbség a permetezett és nem permetezett fák között a már ismert többi gombabetegségek tekintetében. A nem permetezett fák minden levele borítva vo'.t a Pollistigma subnum által előidézett piros fol­tokkal, valamint a Phyllosticta pirunicola által elő­idézett folt is igen sok volt. E két gomba ellen á permetezés elvitázhatlanul kitűnő eredményt adott s a bordói lé védőhatása e tekintetben minden kétséget kizár. Taphrina által előidézett »táskás szilva« ugv a permetezett, mint a permetezetlen fákon egyforma mérvben fordult elő s e tekintetben a permetezésnek semmi féle hatása sem volt. V. Cseresznye és meggy. Gyümölcsfáink között talán egyik sem szenved annyit a moniliától, mint épen a cseresznye-félék. Egyes vidékeken, a hol különösen a meggy kitűnő jövedelmi forrás volt s igen szép kivitelnek örven­dett, éppen a moniiia pusztítása miatt a termés a minimum alá sülyedt, sőt itt-ott e miatt fel is hagy­tak a meggy termelésével. Könnyen érthető dolog igy, ha a szakemberek minden tudásukat megfeszítve igyekeznek megtalálni a megfelelő védekezési módot hogy a moniiia kártételeit, — ha nem is teljesen — harmadnap még egyet társaik közül, vájjon Jakub megismeri-e ? Ez is akkor ment el a ház előtt, ami­kor Jakub kiáltá, itt megy a harmadik és már csak egy néhány van hátra 1 A zsivánvnak se kellett több futott társaihoz mondván, »Allah őrizzen meg ben­nünket, adjuk vissza az ékszereket.« Elvitték tehát Jakubhoz az ékszerrel lelt dobozt kérvén őt, hogy | legalább az életüket kímélje meg, amit Jakub készsé­gesen meg is ígért. Jakub tehát elvitte az ékszereket a szultánhoz, aki magánkívül volt afeletti örömében, hogy drága ékszerei megkerültek. Es elhalmozá Jakubot minden kegyével. A saját palotájában rendeztetett be lakást számára, hogy mindig mellette lehessen. De Jakub nagyon boldogtalan volt igy gondolkozván: ennek jó vége nem leszen és l.izonnyára pusztulásom fogja okozni Azon törte tehát fejét, hogy miként szaba­duljon. Egy napon a. szultán magával vitte fürödni Jakubnak egy eszméje támadt, gondolván, ha most fürdés közben arczul ütöm a szultánt úgy azt hiszi, hogy megőrültem és elbocsájt magától. Kapja tehát magát és arczul üti a szultánt és futásnak eredt A szultán nagy dühösen ulána iramodott. Azonban alig lépett ki a fürdőből, amidőn az egész épület nagy robajjal beomlott. A szultán ezt látván felkiáltott: Allah ez csudálatos! »0 szent ember, mivel háláljam meg ezt neked? Jakub azonban lábaihoz omlott és mondá. »Oh igazhivők ura, adj nekem egy szama­rat és zöldséget, hogy kenyerem kevésbbé fényesen, de annál nyugodtabban kereshessem. És elbeszéld az egész dolgot a szultánnak, aki görcsöket kapott a sok nevetéstől. Jakub kívánsága teljesítve lön és nyugodtan tölté napjait, mígnem a Próféta magá­hoz vévé. 5. szám. megakadályozzák, illetve a minimalisra csökkentsék. Sajnos, az eddig ismert védekezési módok ncm-igca-' kecsegtetnek valami nagy reménnyel s jóformán tehetetlenül kell .elnéznünk termésünk pusztulását. A moniiia itt megtámadja a virágot, termést, levelet, levélnyelet, és a fiatal hajtást. A nyár folyamán tömegesen érkeznek a ma­gyaróvári növényélet és kórtani állomásra meggy és cseresznye-hajtásvég küldemények. Ezek úgy néznek ki, mintha lesültek volna, s megbámult, tönkrement virágokkal a tavaszszal érkezők, borítva vannak. Általános a panasz, hogy a dúsan virágzó fák kevés gyümölcsöt kötnek s mikor a gyümölcs gom­bostűfej nagyságú, megbámul s lehull. A fa, a melyik borítva volt virágokkal, alig hoz valami termést. A vizsgálatok eredménye a moniiia nagymérvű pusztítása. Fertőzve van a virág (rendesen a bibén keresztül) s igy gyümölcs nem is fejlődik. A már említett hajtásvégek szövetelemeiben (a háncsban) mindig megtaljuk a moniiia mvcelumát. Ilyen előzmények után tekintve a betegséget, illetve a fertőzést elősegítő különféle okokat, igen kevés reményem volt a bordói oldattal való per­metezés sikeréhez. A virágot permetezni nem lehet, mert a virágrészek rendkívül gyöngék és érzékenyek s a permetező anyag tenné tönkre e fontos szer­veket. Mivel azonban a gyakorlati kísérletek előre­látható eredményeire szükségünk volt, e kísérlete­teket is megcsináltam. A permetezetlenül maradt fákat a moniiia ha­sonló mérvben támadta meg, mint a permetezette- ket, úgy, hogy a kettő között különbséget egyálta­lán nem lehet kimutatni- A bordói lével való permetezés, eredménytelen maradt. A többi gomba­betegségek közül a Taphrina ellen a petmetezésnek szintén nem volt hatása, mig Gaomonia a nem permetezetteken is csak olyan kis mérvben volt, mint a permetezetteken. Ezzel aztán végeztünk a kísérletek részletezé­sével, melyeknek eredménye a következőkben von­ható össze. A moniiia ellen alkalmazott permetezések (2’/0 bordói lé) teljesen sikeretlenek voltak s egyetlen gyümölcsféleségen sem volt hatásuk. Alig van szakmunka, a hol nem ajánlanák a moniiia elleni permetezést különféle töménységű bordói lével s a mint látható, egyáltalán nincsen a permetezéseknek semmi sikere, igy a kiadások nem térülnének meg. Már a kísérlet megkezdése előtt tisztában vol­tam ezzel, mert a kártevő gomba fejlődése, illetve fertőzése olyan, hogy azt permetező oldatokkal nem akadályozhatják meg. A permetezések hatása nem abban rejlik — mint azt általánosan hiszik — hogy az illető permetező oldat a gombák szaporodó ré­szeit (spóra, conidia) megöli. A védekező oldatok hatása a permetezéseknél abhan nyilvánul, hogy a növényi részekre került szaporodó testek csírázásához okvetlenül szükséges nedvesség (harmat vagy eső) az illető részen meg­tapadt védekező oldatból bizonyos mennyiséget fel­old s ez untig elég ahoz, hogy a spórákból kibújt gyönge csirát tönkretegye, mielőtt a megtámadott növényi rész belsejében jutna. Védekeznünk tehát permetező oldatokkal a legtöbb esetben csak akkor lehet, ha a növényi részekre bármi utón jutó termő­testek csírázásának megindulásához szükséges ned­vesség alkalmas módon képes oldani a védekező oldatból a szükséges mennyiséget. Nézzük csak figyelmesebben a moniiia fejlődé­sét, különösen a fertőzést. Ep és sértetlen felületen a gomba fertőzni nem képes, a mint azt az idevágó kísérletek beigazolták, illetve megerősítették. A permetezés alkalmával a megvédendő felület be van vonva a permetező ol­dattal. Ha nedvesség jön, mely az odajutott termő­test fejlődéséhez szükséges, ez oldja a megtapad permetező oldatot s ebben a fejlődött csira elpusztul. Miként történik tehát a fertőzés ? Vegyünk egy almát vagy bármely más gyü­mölcsöt, a melyet a moniiia meg szokott támadni. A permetezés jól sikerült, az egész gyümölcs be van vonva egyenletesen a permetező oldattal. Egy rovar a gyümölcs oldalát megrágja, egy kis terület­ről a permetezéssel bevont védőburok hiányozni fog. A gyümölcs nedve itt kiszivárog s a véletlenül ide kerülő moniiia spóra fejlődéséhez a legmegfele­lőbb táptalajt találja meg. Erről a kísérletek alkal­mával a következő módon győződtem meg. Kézi permetezővel permetezett gyümölcsök héját a per­metezések beszáradása után kicsit megsértettem (egye­seket tűvel, másokat késhegygyei) s aztán a moniiia spórákat puha ecset segélyével rávittem a sérült részekre. Ä fertőzés minden esetben pontosan sike­rült. Ez hasonló módon van a természetben is a különböző módon létrejött sérüléseken keresztül. Rendkívül nagy jelentősége van a fertőzés te­kintetében, különösen azoknál a gyümölcsöknél, a melyeket a darazsak szívesen keresnek fel, e rova­roknak. A lehullott s már moniliával erősen fertőzött gyümölcsöket is szívesen felkeresik ezek, a hol meg­számlálhatatlan spóra tapad úgy a rágószervükre, valamint testük többi részeire is. Ha most a fán levő ép gyümölcsöt kezdik ki, rendesen fertőzik azt | s igy a fertőzéshez még az sem szükséges, hogy a j levegőben szállongó conidiák valamelyike jusson a sérült részre.

Next

/
Thumbnails
Contents