Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-31 / 5. szám
(*) 1904. Január 31. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. kon általánosan ismert megbetegedést idéznek elő a monilián kivűl. Ez a Polystigma rubrum. Túl. és Phyllosticta prunicola. Sacc. Bizonyára minden gyümölcstermelő ismeri a szilvalevélen nagyon gyakori köralaku piros foltokat. A foltok néha egymásba folynak s a levél egyrészét borítják. A foltnak megfelelően az alsó levéllapon apró sötét pontok láthatók, a Polystigma rubrum egyik fejlődési alakja, az u. n. spermogonium. Ugyanitt fejlődnek később az u- n. peritheciumok, a gomba termő testei. A piros foltok lassanként megbámulnák, megkeményednek s az őszszel lehullott levéllel együtt nem pusztulnak el, hanem bennök fejlődnek a gomba termőtestei s az ezekből kikerülő színtelen tömlőspórák tavasztól nyárig a szilvafa ép leveleire kerülve, előidézik a már ismert vörös foltokat. A nagymértékben szenvedő levelek természetesen nem működhetnek normálisan s az assimilatió fontos munkájának megakadályozása káros hatással van az egész fa fejlődésére. A másik gomba a Phyllosticta prunicola Sacc. már nem ilyen gyakori. A levélen vörös-barna szegélyű foltok, a melyeknek a közepe piszkos fehér vagy ?zürke szinü. Igen gyakran a folt közepén a levéllemez kilyukad. Ez sem támadja meg a gyümölcsöt s a lehullott levélen telel át s tavaszszal innen kezdődik az uj fertőzés. 1 E két gomba-betegségen kívül a szilván általánosan ismeretes megbetegedés az u. n. »táskás vagy bába szilva«, a melyet a Taphrina Pruni. Túl. nevű gomba idéz elő. 1. Négyszer (1901 november 2., 1902. már czius 22., május 26 és julius 21-én) permetezve 2J:0 bordói lével. Minden alkalommal csak a törzs és a korona volt petmetezve, mig a fa alja, a hol a lehullott lombot ott hagytuk, nem. Az oldat igen jól tapadt s a lombon még nagyobb esők után is ott maradt, illetve nyomai jól láthatók. A monilia a gyümölcsöt megtámadta kisebb mértékben már félérett állapotában s a hogy az érés lassanként beállt, a beteg gyümölcsök száma mindinkább szaporodott. A beteg gyümölcsök túlnyomó részénél már szabad szemmel látható volt az infectió kiindulási pontja, a külömböző okok miatt létrejött erőmüvi sérülések. Néhány levélen találtam a Polystigma rubrum piros foltjait s hasonló mérvben a Phyllosticta prunicola Sacc. által előidézett foltokat. E beteg levelek különösen a korona azon részén voltak, a mely sűrűbb lombu volt s igy nagyon valószínű az, hogy a permetező oldat nem is érte ezeket jól. 2. Hasonló módon és időben permetezve mint az 1. számú. Az eredmény a moniliát illetőleg ugyanaz volt, mert az érési idő közeledtével igen sok moníliás gyümölcsöt találtam. Néhány tévéién Polystigma rubrum. E fán több a Taphrina által előidézett táskás szilva is volt, a melyeket a hozzá tartozó ágrészekkel együtt gondosan eltávolítottunk. i 3. Az év folyamán háromszor (1901 nov. 2., 1902 márcz. 22. és juh 2l-én) permetezve 2°;o bordói lével, mindig csak a törzs és a korona s a fa alatt levő lombot ott hagytuk. Az eredmény az előbbieknek megfelelő, moniiia annyi volt, mint a 4-szer permetezetteknél. A többi gomba betegségek is hasonló mértékben néhány levélen, mig »táskás szilva» nem volt4. Hasonló módon kezelve, mint a 3. számú s az eredmény tökéletesen ugyanaz. 5. A kísérlet ideje alatt négyszer permetezve (1901. november 2., 1902. márczius 22., május 26. és Ekkor történi, hogy a szultánnak egy ritka becses ékszerekkel telt szekrénykéjét ellopták- és a zsiványok elrejtőztek, amig alkalom adtán elillanhatnak a kincsesei. A Szultán vigasztalan volt, igy tehát elbeszélték neki Jakul) tetteit. Tüstént hivatá őt magához és igy szólt: — Hol vannak ékszereim ? Jakul) reszketve szólt. »() igazhivők ura: én nem tudom.« A szultán azonban megparancsolá, hogy ha két nap alatt el nem hozza, ugv élve nyuzatja meg. Jakul) tehát haza ment és feleségét alaposan eldöngeUe, mondván, látod hogy hova jutottam miattad ! Es hét babszemet véve magához a fejére hamut hintett, leült háza elé és keservesen sirdogáll. Midőn a nap lement, egy babszemet lenyelve kiáltá : — Itt megyen egy! — értvén, hogy egy nappal kevesebbet fog már élni. Azonban a zsiványok is hallottak Jakub híréről, valamint arról is, hogy a szultán őt magához renddé, igy tehát egyikök a háza körül ólálkodott megfigyelés végeit és hallotta midőn Jakub felkiáltott. A zsi vány erre azt hitte, hogy Jakub azt gondolja, hogy itt megven egy a zsiványok közül, akik a szultán ékszereit ellopták. Gyorsan elfutott társaihoz és elmondta, amit hallott. Ezek azonban nem voltak meggyőződve, hanem másnap egy másik társukat küldék el kémlelés végett, ez éppen akkor ért oda, amidőn Jakub a második babszemet nyelte kiáltván: — Itt megyen egv második. A zsiványl ennek hallatára félelem fogta el és futott társaihoz mondván: a szent ember lát bennünket, elvagyunk veszve. Vissza kell adnunk az ékszereket vagy pedig menekülni oly gyorsan, mint lehetséges. A város kapui azonban a lopás óta erős őrizet alatt voltak, igy ki nem juthattak. Elküldének tehát julius 21.) A fa alatt a lombot gondosan összegyűjtöttük s alkalmas módon megsemisitettük, nemcsak a korona és a törzs hanem a fa alja is permetezve volt minden permetezéskor. A moniiia a már ismert mérvben támadta meg a gyümölcsöt és igen sokat tönkre tett. A lombon egy-két helyen Polystigmás folt, mig a többin gomba- betegségek nem mutatkoztak. 6. Ugyanúgy kezelve mint az 5. számú azzal, a különbséggel, hogy nemcsak a lombot gyűjtöttük össze, hanem ősszel a fa alját egy ásónyomásnyira megforgattuk a korona nagyságnak mefelelően. Az eredmény, a mi a moniliát illeti, ugyanaz volt, mert csak annyi moníliás gyümölcs van a fán, mint az előbbieknél. A többi gQinbabetegségek számbavehető mennyiségben nem mutatkoztak. 7 Az év folyamán csak háromszor (191. nov. 2. 1902. márczius 22., julius 21-én) permetezve, mindig, csak a törzs és a korona a nélkül, hogy a fa alatt levő lehullott lombot összegyűjtöttük volna. A moniiia megtámadta a termést s jórészét tönkre is tette olyan mértékben, hogy a fán alig alig maradt ép gyümölcs. Polystigma itt-ott elszórtan volt. 8. mint a 7. számú, úgy kezelve azzal a kü- lömbséggel, hogy ősszel a fa alatt a földet egy ásó nyomásnyira megforgattuk. A moniiia hasonló módon pusztított, mint az előbbieknél, mig a többi gombabetegségek nem léptek fel. Az elsoroltakon kívül szintén ebben a csoportban 2 fa egyáltalán nem volt permetezve. A nem permetezett fák termését a moniiia olyan mértékben támadta meg, mint a permetezet- teket, úgy hogy elfogulatlan bíráló e tekintetben a fák között semiféle különbséget nem tehetett. Különösen nagyobb mérvben jelentkezett a betegség, mikor a gyümölcs már érni kezdett, amely jelenségnek oka a gyümölcs czukor-tartalmának növekedése az érés közeledtével. Hasonló kedvező ok az érő gyümölcs külső burkának kevésbbé ellentálló képessége az erőmüvi sérülésekkel szemben, mely sérüléseken keresztül a moniiia connidiái könnyen jutottak olyan kedvező körülmények közé, hogy fejlődésük meginduljon. Rendkívül nagy a külömbség a permetezett és nem permetezett fák között a már ismert többi gombabetegségek tekintetében. A nem permetezett fák minden levele borítva vo'.t a Pollistigma subnum által előidézett piros foltokkal, valamint a Phyllosticta pirunicola által előidézett folt is igen sok volt. E két gomba ellen á permetezés elvitázhatlanul kitűnő eredményt adott s a bordói lé védőhatása e tekintetben minden kétséget kizár. Taphrina által előidézett »táskás szilva« ugv a permetezett, mint a permetezetlen fákon egyforma mérvben fordult elő s e tekintetben a permetezésnek semmi féle hatása sem volt. V. Cseresznye és meggy. Gyümölcsfáink között talán egyik sem szenved annyit a moniliától, mint épen a cseresznye-félék. Egyes vidékeken, a hol különösen a meggy kitűnő jövedelmi forrás volt s igen szép kivitelnek örvendett, éppen a moniiia pusztítása miatt a termés a minimum alá sülyedt, sőt itt-ott e miatt fel is hagytak a meggy termelésével. Könnyen érthető dolog igy, ha a szakemberek minden tudásukat megfeszítve igyekeznek megtalálni a megfelelő védekezési módot hogy a moniiia kártételeit, — ha nem is teljesen — harmadnap még egyet társaik közül, vájjon Jakub megismeri-e ? Ez is akkor ment el a ház előtt, amikor Jakub kiáltá, itt megy a harmadik és már csak egy néhány van hátra 1 A zsivánvnak se kellett több futott társaihoz mondván, »Allah őrizzen meg bennünket, adjuk vissza az ékszereket.« Elvitték tehát Jakubhoz az ékszerrel lelt dobozt kérvén őt, hogy | legalább az életüket kímélje meg, amit Jakub készségesen meg is ígért. Jakub tehát elvitte az ékszereket a szultánhoz, aki magánkívül volt afeletti örömében, hogy drága ékszerei megkerültek. Es elhalmozá Jakubot minden kegyével. A saját palotájában rendeztetett be lakást számára, hogy mindig mellette lehessen. De Jakub nagyon boldogtalan volt igy gondolkozván: ennek jó vége nem leszen és l.izonnyára pusztulásom fogja okozni Azon törte tehát fejét, hogy miként szabaduljon. Egy napon a. szultán magával vitte fürödni Jakubnak egy eszméje támadt, gondolván, ha most fürdés közben arczul ütöm a szultánt úgy azt hiszi, hogy megőrültem és elbocsájt magától. Kapja tehát magát és arczul üti a szultánt és futásnak eredt A szultán nagy dühösen ulána iramodott. Azonban alig lépett ki a fürdőből, amidőn az egész épület nagy robajjal beomlott. A szultán ezt látván felkiáltott: Allah ez csudálatos! »0 szent ember, mivel háláljam meg ezt neked? Jakub azonban lábaihoz omlott és mondá. »Oh igazhivők ura, adj nekem egy szamarat és zöldséget, hogy kenyerem kevésbbé fényesen, de annál nyugodtabban kereshessem. És elbeszéld az egész dolgot a szultánnak, aki görcsöket kapott a sok nevetéstől. Jakub kívánsága teljesítve lön és nyugodtan tölté napjait, mígnem a Próféta magához vévé. 5. szám. megakadályozzák, illetve a minimalisra csökkentsék. Sajnos, az eddig ismert védekezési módok ncm-igca-' kecsegtetnek valami nagy reménnyel s jóformán tehetetlenül kell .elnéznünk termésünk pusztulását. A moniiia itt megtámadja a virágot, termést, levelet, levélnyelet, és a fiatal hajtást. A nyár folyamán tömegesen érkeznek a magyaróvári növényélet és kórtani állomásra meggy és cseresznye-hajtásvég küldemények. Ezek úgy néznek ki, mintha lesültek volna, s megbámult, tönkrement virágokkal a tavaszszal érkezők, borítva vannak. Általános a panasz, hogy a dúsan virágzó fák kevés gyümölcsöt kötnek s mikor a gyümölcs gombostűfej nagyságú, megbámul s lehull. A fa, a melyik borítva volt virágokkal, alig hoz valami termést. A vizsgálatok eredménye a moniiia nagymérvű pusztítása. Fertőzve van a virág (rendesen a bibén keresztül) s igy gyümölcs nem is fejlődik. A már említett hajtásvégek szövetelemeiben (a háncsban) mindig megtaljuk a moniiia mvcelumát. Ilyen előzmények után tekintve a betegséget, illetve a fertőzést elősegítő különféle okokat, igen kevés reményem volt a bordói oldattal való permetezés sikeréhez. A virágot permetezni nem lehet, mert a virágrészek rendkívül gyöngék és érzékenyek s a permetező anyag tenné tönkre e fontos szerveket. Mivel azonban a gyakorlati kísérletek előrelátható eredményeire szükségünk volt, e kísérleteteket is megcsináltam. A permetezetlenül maradt fákat a moniiia hasonló mérvben támadta meg, mint a permetezette- ket, úgy, hogy a kettő között különbséget egyáltalán nem lehet kimutatni- A bordói lével való permetezés, eredménytelen maradt. A többi gombabetegségek közül a Taphrina ellen a petmetezésnek szintén nem volt hatása, mig Gaomonia a nem permetezetteken is csak olyan kis mérvben volt, mint a permetezetteken. Ezzel aztán végeztünk a kísérletek részletezésével, melyeknek eredménye a következőkben vonható össze. A moniiia ellen alkalmazott permetezések (2’/0 bordói lé) teljesen sikeretlenek voltak s egyetlen gyümölcsféleségen sem volt hatásuk. Alig van szakmunka, a hol nem ajánlanák a moniiia elleni permetezést különféle töménységű bordói lével s a mint látható, egyáltalán nincsen a permetezéseknek semmi sikere, igy a kiadások nem térülnének meg. Már a kísérlet megkezdése előtt tisztában voltam ezzel, mert a kártevő gomba fejlődése, illetve fertőzése olyan, hogy azt permetező oldatokkal nem akadályozhatják meg. A permetezések hatása nem abban rejlik — mint azt általánosan hiszik — hogy az illető permetező oldat a gombák szaporodó részeit (spóra, conidia) megöli. A védekező oldatok hatása a permetezéseknél abhan nyilvánul, hogy a növényi részekre került szaporodó testek csírázásához okvetlenül szükséges nedvesség (harmat vagy eső) az illető részen megtapadt védekező oldatból bizonyos mennyiséget felold s ez untig elég ahoz, hogy a spórákból kibújt gyönge csirát tönkretegye, mielőtt a megtámadott növényi rész belsejében jutna. Védekeznünk tehát permetező oldatokkal a legtöbb esetben csak akkor lehet, ha a növényi részekre bármi utón jutó termőtestek csírázásának megindulásához szükséges nedvesség alkalmas módon képes oldani a védekező oldatból a szükséges mennyiséget. Nézzük csak figyelmesebben a moniiia fejlődését, különösen a fertőzést. Ep és sértetlen felületen a gomba fertőzni nem képes, a mint azt az idevágó kísérletek beigazolták, illetve megerősítették. A permetezés alkalmával a megvédendő felület be van vonva a permetező oldattal. Ha nedvesség jön, mely az odajutott termőtest fejlődéséhez szükséges, ez oldja a megtapad permetező oldatot s ebben a fejlődött csira elpusztul. Miként történik tehát a fertőzés ? Vegyünk egy almát vagy bármely más gyümölcsöt, a melyet a moniiia meg szokott támadni. A permetezés jól sikerült, az egész gyümölcs be van vonva egyenletesen a permetező oldattal. Egy rovar a gyümölcs oldalát megrágja, egy kis területről a permetezéssel bevont védőburok hiányozni fog. A gyümölcs nedve itt kiszivárog s a véletlenül ide kerülő moniiia spóra fejlődéséhez a legmegfelelőbb táptalajt találja meg. Erről a kísérletek alkalmával a következő módon győződtem meg. Kézi permetezővel permetezett gyümölcsök héját a permetezések beszáradása után kicsit megsértettem (egyeseket tűvel, másokat késhegygyei) s aztán a moniiia spórákat puha ecset segélyével rávittem a sérült részekre. Ä fertőzés minden esetben pontosan sikerült. Ez hasonló módon van a természetben is a különböző módon létrejött sérüléseken keresztül. Rendkívül nagy jelentősége van a fertőzés tekintetében, különösen azoknál a gyümölcsöknél, a melyeket a darazsak szívesen keresnek fel, e rovaroknak. A lehullott s már moniliával erősen fertőzött gyümölcsöket is szívesen felkeresik ezek, a hol megszámlálhatatlan spóra tapad úgy a rágószervükre, valamint testük többi részeire is. Ha most a fán levő ép gyümölcsöt kezdik ki, rendesen fertőzik azt | s igy a fertőzéshez még az sem szükséges, hogy a j levegőben szállongó conidiák valamelyike jusson a sérült részre.
