Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-20 / 34. szám
Nagybánya, 1904. Augusztus 20. — 34. szá ^—TZ! XXX. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE zívLiBGcnBiijiEiixrxK: nvcxisriDEi>x vasáknap Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Fél évre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Feisőbányai-utcza 20-ik szám alatt. Takarmány-hiány. Nincs kilátás arra, hogy gazdasági helyzetünk javuljon a tél beálltáig. Ez az esztendő, úgy látszik, a ritkaságok közt is nagy ritkaság. A szárazság kitart, mint egy pusztító háború, rengeteg kárt okozva a népnek. Budapesten egy kg. burgonya 16 fillér. A takarmány ára 5 és 6 frt közt váltakozik, a búza, tengeri rendkívül magasan áll. Mondják, hogy pl. burgonya egy tizedrész annyi nem lesz, mint az elmúlt esztendőben volt, ez az éjszaknyugati felvidék éhségét jelenti s tudjuk, hogy tengeri nem lesz Erdélyben s erre mifelénk, ez a délkeleti hegyvidék Ínségét idézi elő. Talán legnagyobb baj összes gazdasági nyomorúságaink között mégis a takarmány hiány, minek oka a tartós, kegyetlen szárazság, a folyók vize egy méterrel alatta áll az 1834-iki legkisebb vízállásnak, ez mindent megmagyaráz s szomorúan jelzi, hogy egyelőre nincs kilátás kedvezőbb helyzetre, mert ha esik is egy két csepp imitt, amott, a teljesen kiszáradt földre annak úgy szólván semmi hatása sincs. E részben nálunk is nagy a baj. A napokban egy mázsa lóheréért 6 frtot kértek a gazdasági egyesülettől. A széna itt is mesés drága. Az országos Magyar Gazdasági Egyesület mint nekünk Írják, éppen ebben a tárgyban e hó 26-án igazgató-választmányi ülést tart Budapesten, a melyre az összes gazdasági egyesületeket meghívta. Az ülés tárgyát a szárazság következtében beállott takarmányinség elhárítására vonatkozó teendők megbeszélése képezi. Az OMGE czélja, hogy valamennyi gazdasági egyesületet egyöntetű akczibra bírja. Az értekezleten javaslatba hozzák egy országos bizottság alakítását, melynek székhelye Budapest lesz, ehhez csatlakoznának a gazdasági egyesületekkel kapcsolatos vidéki inségbizottságok. Ezeknek a bizottságoknak lesz feladata a kormánynyal és a közigazgatási közegekkel egyetértöleg a segítő akcziót kezükbe venni. A kormány sem nyugszik s már is több rendeletet adott ki a baj eloszlatása vagy legalább enyhítése végett. Meg kellene városunkban is alaposan indítani a mozgalmat. A városi erdészet pl, engedélyeket adhatna ki a lombszedésre úgy itt a városban, mint a telepeken, a gazdasági egyesület olcsó takarmányt szerezhetne be. Én pl. az ország . egy^ helyén nagyobb mennyiségű takarmányt táfáftam 3 fjával mázsánkint. Utasítást kellene adni a népnek pl. a gazdasági egyesület szakemberei vagy más szakemberek utján, esetleg felolvasást, mAgyarázatot tartani, hogy mit tegyen? Hogyan gondoskodjék? És gondoskodni is amennyire csak lehetséges a takarmány hiány pótlásáról. Úgy tudjuk, hogy a gazdasági egyesület a legnagyobb készséggel hajlandó mindent elkövetni, hogy segítsen gazdáinkon. Fölkérjük a várost is, hogy tegyen meg mindent a mi módjában áll s foglalkozzék gyorsan és eredményesen e kérdéssel, mert az ősz már nem messze van s mikor a baj meg fogja lepni egész nagyságában e vidéket, akkor már késő lesz. Kitelepítés és nyaralók. A »Nagybánya és Vidéke« folyó évi augusztus 7-iki számában a »Város nyaralók« czimü, igen helyes gondolkozásra valló és a megszivlelést nagyon is megérdemlő czikket olvasván, nem tudom meg- állani, hogy el ne mondjam a nyaralóknak egyesek által való telepítésére és fenntartására vonatkozó észrevételemet. Tekintettel városunk általános, de különösen egyes részein a türhetetleriségig túlzsúfolt tűz- és büzfészek állapotára: ezen állapot megszüntetése fő- törekvésünk kel1 hogy V > m. Az ily helyekről való kitelepítéssel s a kitelepített telkének benntmaradt szomszédja telkéhez csatolásával és befásitásával meg lehetne szüntetni: a túlzsúfoltságot, a tűzveszélyes állapotot és javítani lehetne a tágassá vált telkek befásitásával a közegészségi állapotokat; másfelől pedig a kitelepitetteknek kicsiny telkükért ötszörte vagy többszörte nagyobb telekadással (ahogy a körülmények engedik) s az építkezéshez csekély kamatú törlesztéses kölcsönnek s engedményes áru építkezési anyagnak adásával lehetővé volna téve nemcsak a kitelepitettnek tisztességes lakásban, egészséges levegőjű és tágas gyümölcsöskertben való lakása, amely kert 10Ü0 Q-öl területnél is egy egyszerű családnak a tisztességes megélhetést biztosítja vagy legalább nagyon elősegíti, hanem azon kívül a fás-virágos környezet nyaraló vendégeket is vonzana a kitelepítettek hajlékába s azok nemcsak ezek törlesztéses kölcsönét fizetnék, vagy fizetni segítenék, a lakás és kiszolgálás bérével, hanem másoknak is juttatnának idehozott pénzükből, aszerint, amint szükségleteik fedezését a piaczon, kereskedésben vagy iparosnál eszközölhetik. Ilyen kitelepítés mindenesetre csak csoportosan volna a czélnak megfelelő, hogy az egyenkint 1000 -yASVk 2000 öles telkek csoportja oly nagy területet kepézzeii összesen, hogy a kitelepítettek ne egyenkint szétszórva, pusztaságban, hanem egy csoportot képező városrészben lakjanak és a náluk tartózkodó nyaraló vendégek is összefüggő nagy területen élvezhessék az árnyas utczában és téren való sétálás és pihenés kellemességét. Ilyen telep lehetne többfelé a város különböző pontjain. A város túlzsúfolt részein bizonyára akadna több oly benntmaradni akaró háztulajdonos, ki egy vagy két kitelepülni szándékozó szomszédja telkét csekély kamatú törlesztéses kölcsönnel megvenni hajlandó volna és beleegyeznék abba, hogy a vett szomszédtelkekről a különben is kis és avult épületek lebontassanak s hogy az üressé tett telket gyümölcsfákkal vagy szőlővel telepítse be, természetesen nem úgy. hogy ha majd idővel lebontandó mostani lakása helyett szebb házat építeni akarna, azt sem volna szabad a szomszédtól vett területre helyeznie. Bizonyára akadnának olyan háztulajdonosok kik csekély értékű házastelkük eladásába szívesen bele mennének, ha annak áráért ötszörte vagy többszörte is nagyobb területet kapnának előbbi lakásuk tájékánál sokkal szebb, de szintén városrészt képező területen és eladott telkükről a hasznavehető épületanyagot elhordhatnák s habár kicsiny, de csinos házuk felépítéséhez olcsó kamatú törlesztéses kölcsönt és engedményes áru építkezési anyagot is kaphatnának. Az ilyen kitelepítés a mi viszonyaink között csakis a városi elöljáróság és a városi takarékpénztár feladata. Mindenesetre, területvásárlás is volna hozzá szükséges és ami legfőbb : annak a vett területnek előre való szabályozása s csak azután való felpar- czellázása. Tekintettel arra, hogy a városi takarékpénztár 3 százalék körüli kamattal idegen helyen jövedel- mezteti felesleges pénzét, önmagától nyomul előtérbe a kérdés, hogy nem volna-e sokkal jobb és a város közügyére üdvösebb, ha ugyanilyen csekély kamat biztosítása mellett azon felesleges és különben is a város tulajdonát képező pénznek egy csekély része a folytatólagos kiépítésre s ezzel a város szépítésére, tűz- és büzfészektől mentesítésére, a közegészség! állapot javítására, az idegen forgalom emelésére és ami a fő, a városi polgároknak egészséges lakáshoz és jövedelmező gyümölcsöskerthez juttatásukra itthon ezeknél helyeztetnék el a visszatérítés biztosítása mellett. New York. Augusztus 4 1904. — írta: Mandel L. Ernő. — New York ! Micsoda érzelmeket, gondolatokat kelt fel már ez ifjú városnak puszta említése is, melynek száz évvel ezelőtt csak 30.000 lakosa volt, ma pedig a világ második városa! New York a nyugati földgömb metropolisa, gazdagságra, iparra, kereskedelemre, nagyságra, szépségre vonatkozólag, egyszóval ez a góczpontja tudománynak, művészeteknek, iparnak. Bár nagyságra nézve a világnak második városa, de a bevándorlás következtében 10 év múlva eléri majd a hat milliót, vagy mint némely vérmes yankee állítja, a tiz milliót. De menjünk sorban. Megérkezésünk alkalmával a kikötőbe jutunk, melynek közepén ott áll a franczia nemzet által Amerikának ajándékozott »Statue of Liberty« (Szabadság-szobor) Képzelhetni azt a rajongást, mely az embert elfogja, midőn megpillantja a nap aranysugaraival telehintett, jobb kezében fáklyát tartó babérkoszoruzott Libertást, mintegy hirdetve: »Vándor, tudd meg, hogy most a »Szabadság« hazájába érkeztél.« E szobor a nemzetek közti barátság és a világbéke jelképe. (Emblem of the friendship of nations and the peace of the world) Gyönyörű kép tárul most az ember szemei elé. A megérkező nagy, tengerjáró gőzöst mindenféle kürtöléssel, bömböléssel üdvözlik a többi hajók, melyek a kikötőben horgonyoznak. Az úgynevezett kis »fer- ryboat«-ok, a város külömbözö részei között közlekedő kis személy- vagy teherszállító hajók siirögnek forognak. Egy-egy hosszú kürtöléssel tudatják megelégedésüket az idő szépsége felett, mire egy rövid, éles sivitás hangzik fel a szelíden hullámzó öböl másik oldaláról, egy másik társuk válaszolván: »Holló, én is itt vagyok«. Ekkor a gőzös nagyot bömböl: »Hallgassatok gyerekek « Mondanom sem kell, hogy New York nagyságát rendkívül kedvező fekvésének tulajdoníthatja és épen ebben áll egyik föelönye versenytársa, London felett. New York öt városrészre van felosztva, melyek három szigeten fekszenek. Az összeköttetést rettenetes hidak és tunellek eszközük. Azonkívül a közlekedést nagyon megkönnyíti a feljebb említett »lerryboat«ok raja. A vezérszerepet vivő fő városrész tojásalaku, melynek tengelyével párhuzamosan haladnak az ave- nuek, melyek a franczia boulevardoknak vagy a magyar sugárutaknak lelelnek meg. E képzeleti tengelyre merőlegesen haladnak az utczák. A város történetére vonatkozólag, két részből áll: a régiből és újból, bár semmi geographiai külömb- ség sincs a kettő között. A régi város, mely a sziget déli részén fekszik és a szigetnek körülbelül egy harmadát foglalja el, a kereskedelem tulajdonképpeni székhelye. A páratlan bevándorlás következtében a város kénytelen volt észak felé húzódni és igy történt, hogy 30-40 alatt felépült a fő városrész másik két harmada is. A bevándorlás hatása alatt még most is tart ez észak felé húzódás. így a kereskedelem központja a régi városban van, mig a lakások az uj városrészben vannak. Természetesen ez csak általánosságban van mondva. A nyilvános közlekedést földalatti, földi és földfeletti villanyos vasutak eszközük. (Bocsánat a magyarságért.) Ezek közül a földalatti vasutat pár hét múlva adják át a nyilvános használatnak. New York ugyanis sziklás helyen van épitve és igy tulajnonképen a technika vívmányának köszönhetjük a földalattit, mert az előző nemzedék hihetetlennek találta a rengeteg sziklák keresztültörését. Ha valaki kimegy a népesebb utczákra, ugyancsak vigyáznia kell, hogy valami szerencsétlenség ne történjék vele. A csengető villanyosok, a fejünk felett dübörgő földfeletti vasutak, a trombitáló automobilok, a rohano kocsik, a bicziklik, az »extrá«-kat kioltó rikkancsok. a nagy néptömeg között valaki könnyen elvesztheti a fejét. (Képletes és valódi értelemben.) »Business before pleasure« (üzlet az élvezet előtt) mondja az angol és a yankee tehát lássuk először is az üzleti világra vonatkozó dolgokat. New York elsősorban kereskedelmi város, mely talán a legforgalmasabb a világon. Föutja a »Broadway« (magyarul: széles ut) több kereskedést bonyolít le egy év alatt, mint az Osztrák-Magyar monarchia ugyanazon időtartam alatt. Tiz-tizenöt emeletes házak az u. n. »skyscraper«-ek (égkarczolók), vagy a város déli részén tizenöt-husz emeletesek sorakoznak egymás mellé, melyek a kikötőből nézve valami tün- déries látványt nyújtanak. Egy nagy épületek elsősorban »manufacturing-place «-k, vagyis oly helyek, melyekben kézzel csinált dolgokat gyártanak. Másodsorban itt találhatjuk a világ minden nemzete nagyobb kereskedőinek fiókirodáit. Hogy egy ilyen épületet leírjak, például veszem fel a Park Row épületet. Huszon- kilencz emeletes vasszörnyeteg, mely úgy mérnöki, mint építészeti szempontból valóságos remekmű. A »vas« épület kifejezés alatt azt értem, hogy az épület kerete, váza vas, mig a többi része a tüzet visz- szatartó anyagokból van épitve. (Fireproof) Azonban a minapi baltimore-i tüzeset nagyon sokat levont az ilyen vasszörnyetegeknek tulajdonított képességekből. Hiába Jcarus szárnyai még nagyon gyengék ! A földszinten fényes üzletek vannak, mig belül ott találunk szivartözsdét, borbély üzleteket, czukrászdát, távirda-
