Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-24 / 4. szám
Nagybánya, 1904. Január 24. — 4. szám. XXX. évfolytíitt. »■/.----------------TÁ RSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési árait-, E<;ész évre 8 Kor. Fél évre í Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fl 11. Szerkesztőség és lciadóltivatal Felsőbányai-utcza 20. sz Valami a jégszállitásról. A múlt ősszel velem is megtörtént az a csodálatosnak épen nem mondható emberi dolog, hogy megbetegedtem. Általam nagyrabe- csiilt derék orvosom szives volt jeget rendelni s mivel én rendeléseit a legnagyobb pontossággal mindig megtartom: negyven fillérrel és egy főzelékes tállal egy klildönczöt útnak indítottam a városon Elment a városi kórházba, kincstáriba, a Nagyszállóba, czukrászdába, sörmérésekbe, vágóhídra, mindenünnen azzal érkezett vissza, hogy nincs jég. Elmondta azt is, hogy betegnek kell, hogy orvos rendelte stb. mindegy, igy sem volt jég. Részemről fölteszem azokról a jó emberekről, kikkel az én küldönczöm érintkezett, hogy ók nem azért küldték tovább üres kézzel, mert egy szerkesztőért úgy sem kár, ha elpusztul, hanem mert tényleg csakugyan nem volt jég. Elhiszem ezt annyival inkább, mert Nagybányán ez minden öszszel igy szokott lenni. Törvény, miniszteri rendelet parancsolja, hogy a legkisebb községben is kell jégveremnek és jégnek lenni. A mi patriarchalis viszonyaink mellett a legszebb törvények is igen csinos irálygyakorlatok maradnak. Ennek pedig erre a dologra nézve két oka van. Az egyik az, hogy nagyon gyarló és czél- szerütlen jégvermeink vannak. A modern kor haladását e téren senki sem igyekszik felhasználni. Az építkezés e részben épp oly messze van a mai kor kívánalmaitól, mint egyéb építkezéseink. Csinos példája ennek a polgári olvasókör jégverme, mely több százforint költséggél épült és semmire sem használható, de legkevésbbé arra, a mi a rendeltetése volna. Másik oka a jéghiánynak a téli idő élei - messt gre éppen nem valló, hanyag felhasználásából ered. Ez idén is volt két heti keményhidegünk. Karácsontól január 13-ig. Ezt az érdekeltek alig használták fel jégszálíitásra. E helyett láttunk a napokban itt-ott por- ladozó, lyukacsos jeget szállítani, a verembe bedobálni, láttuk a minap, a mint a Zazar legpiszkosabb helyéről vágták a táblákat, megfosztva igy a szegény diákokat is egy füst alatt a korcsolyázás nemes élvezetétől és a mint múlt számunkban valaki elpanaszolta, láttuk napokig heverni és olvadni a beszállított jeget egyik föutczánkon. A kik a kemény napokat nem igyekeztek kétszeres, sőt ötszörös munkaerővel is felhasználni, azok most akármiféle »jégnek csúfolt« törmelékkel kénytelenek megelégedni. Mindezeket nem azért mondtam el, hogy jövő ősszel megint beteg leszek s ismét nem fogok jeget kapni, mert én hála Istennek meggyógyultam jég nélkül is, de azért, hogy az orvosok egészségügy őrei, a városi hatóság törődjenek egy kicsit ezzel a kérdéssel s ha jönnek még szigorú hideg napok — a mint hogy fognak jönni — egy kis szelid nyomással is igyekezzenek jó minőségű, tiszta, maradandó jégbeszerzésére kényszeríteni azokat, a kik erre kötelezve vannak, hisz más városokról olvassuk, hogy 100 mértföldnyire is elvitetik a Csorba-tóról a kristálytiszta jeget, Nekünk nem kellene ily messzire mennünk, hogy az ételnek, italnak, s általa az emberi egészségnek megóvása czéljából is a haladó kor kívánalmainak megfelelő jeget szerezzünk be, egy-két korona külömbözetért valóban nem érdemes a ba- czillusokat még a zazari jég által is terjeszteni. Ezt a jégkérdést tehát melegen ajánljuk az illetékes körök figyelmébe. Védekezési kísérletek a gyümölcsfák fontosabb gomba betegségei ellen, — BARNA B' LÁZS-lól. - I. Alma. A fák egészségesek, félmagas törzsnek, erőteljes helyesen metszett koronával. 1. Permeteztük 2y0 bordói lével és pedig 1901. november 11-én, a lombhullás után, ugv hogy a fa alatt levő lomb nem volt összegyűjtve, valamint a lehullott összeaszolt gyümölcs sem ; másodszor 1902. márczius 20-án a rügyfakadás előtt, midőn már a rügyek a megindult tavaszi nedvkeringés következtében duzzadni kezdettek, de még nem repedtek fel; harmadszor 1902 május 26-án, midőn a fa tökéletesen elvirágzott és végül negyedszer julius 19-én. \ permetezések a fa vegetatióját egyáltalán nem befolyásolták s a virágzás, — eltekintve attól, hogy az almarügyfuró (Anthonomus pomorum) bogarak áíczái sok virágot tönkre tettek, — rendes volt s a virágok nagy része megtermékenyült. Később a pókhálós moly (Hyponomeula malinella) lépett fel, de csak kisebb mérvű kárt tett. Szeptemberben az oldat a lombon még elég mennyiségben megvolt s a permetezések nyomai szabad szemmel is jól láthatók. A monilia pusztítását azonban a permetezés nem akadályozta meg, mert ngyauazon időben jelentkezett, mint a nem permetezett fákon s a termés nagy részét tönkre telte. Fusicladium csak pár levélen lépett fel, számba nem vehető mennyiségben. 2. Hasonló módon és időben permetezve mint az előbbi fa, az eredmény a moniliát illetőleg ugyanaz. Pókhálók, moly azonban kevesebb, Fusicladium egyáltalán nem volt. 3. Csak háromszor permeteztük abban az időben, mint a második számút, de az 1902. julius 19-iki permetezés elmaradt. A lomb egészséges maradt, a termést azonban a monilia csaknem egészen tönkre tette. Már félérett állapotban levő gyümölcsöket a különféle rovarok megsértettek s e sérüléseken keresztül megtörtént a monilia fertőzése. Fusicladium egy gyümölcsön, a lombon egyáltalában nem volt. 4. Hasonló módon kezelve mint a 3-ik számú, az eredmény tökéletesen hasonló úgy a monilia, mint a Fusicladium tekintetében. A kevesebb számú permetezés folytán a betegség nem öltött nagyobb mérveket. 5. Ugyanazon időben és annyiszor permetezve mint az 1-ső számú. Az 1-ső permetezés (1901. november) előtt a fa alól a lombot gondosan össze- gyüj tettem s az ily módon összekerült lombrészeket, lehullott gyümölcsöt alkalmas módon elpusztítottuk. Nemcsak a fát, hanem a koronának megfelelően a fa alatt a földet is permeteztük minden alkalommal. Az oldat hatása ugyanaz, mint az előbbieknél volt, a lomb ép maradt, inig a gyümölcsnek kb. 14 része idő előtt leim lőtt s a fa alatt a moniliával fertőződött. A fán maradottak jórésze is moníliás. G. Négyszer permetezve a már ismert időben. A fa alól a lombot gondosan összegyűjtöttük s a korona nagyságához mérten a fa alatt egy ásónyom- nyira a talajt megforgattattam. Nemcsak a fát, hanem a fa alját is permeteztük A virágzás rendes volt, de a monilia már akkor észlelhető volt s a virágok jó része nem lermékenyült meg. A lomb egészséges, mig a termés teljesen tönkre ment. Juli 1 s 19-én még volt a fán néhány ép gyümölcs, de később ezek is tönkre mentek. 7. Háromszor permetezve (1902. júliusban nem) s az eredmény teljesen ugyanaz mint az előbbieknél. Az oldal a lombon kitűnőjén megtapadt és sem a lombon, sem a gyümölcsön Fusicladium nem volt, mig a monilia a termés egvrészét elpusztította. <3. Ugyanúgy permetezve mind a 7. számú, de a fa alól az ősszel lehullott lombot gondosan összegyűjtöttük és megsemmisítettük. Minden alkalommal a fa alja is permetezve volt. Az eredmény minden tekintetben ugyanaz, mint a 7. számúnál. Az elsorolt 8 fa az első kísérleti csoporthoz tartozott s ezt kiegészítette még kettő, melyeket az ellenőrzés érdekében egyszer sem permeteztünk. Ezeken a monilia nagy mértékben pásztitott s a termés jórészét tönkre tette. Ezenkívül a lomb boriivá volt Fusicladium dendriticum Fucklal, sőt a gyümölcs egyrészén e gombabetegség is fellépett. A bordói lének monilia ellenes hatása, daczára a gondos kezelésnek, nem mutatkozotl, mert minde- n;k fa gyümölcsét egyenlő mértékben támadta ineg A „NAGYBÁNYA £8 VIDÉKÉ" TÁRCZAJA. Egy arcz. Egy arcz, melyet szeretni kell! Egy drága hang, mely szívre szól! Egy szempár, amely fölemel E korszak mély posványiból Az égre fel, Az Ideál egére fel! Te arcz, a melyben annyi jó, Te hang, a melyben fájdalom, Te tiszta lánggal lobbanó Szempár, oh légy az én dalom! Nekem való, A mit beszélsz, nekem való! Soká, soká kerestem ól, Kit ifjúságom álmodott. Kerestem hősi szivü női. Lemondó nőt. nemest, nagyot. Egy rózsatőt A sivatagban rózsatőt! S a kétely hosszú éjje lm hajnal váltja föl megint, S mint napraforgó nap hevét, A lelkem téged úgy tekint, Ugv néz feléd, Gyógyító, szent nap, tefeléd! Bujdossy Miksa. Szellemi élet Amerikában. Irta : MANDEL L. ERNÓ. Amerika lakossága évente körülbelül 2 millió bevándorlóval szaporodik Tehát elképzelhetjük, micsoda assimilatiónak kell itt végbemennie, hogy e bevándorlók elveszítve külföldi jellegüket, hasznos amerikai állampolgárokká váljanak. Ez assimilalió elsősorban a bevándorlók gyermekei utján történik, kik bekerülve az ingyeniskolákba, amerikai levegőt, amerikai szabadságot, amerikai történelmet szívnak magukba. E szellemet bevezetik családi körükbe és igy itt egy pár év alatt megtörténik, amit odahaza sajnos nem bírnak végrehajtani keresztülvinni az ugyanoly történelemmel, sorssal biró nemzetiségekkel szemben évszázadokon keresztül. Azt hiszem, Magyarországra nézve nagy és üdvös haladást jelentene. ha a kormány legalább a nemzetiséglakta vidékeken igyen népiskolákat és alsó gymnasiumokat állítana fel. (Bay Lajos orsz. képviselő ur figyelmébe.) A szülők, a mennyire az ember üzleti szellemét ismerem, véleményem szerint szívesebben kül- denék gyermekeiket az ingyen iskolába, hova nem kell fizetniük semmit, mint a rendesen nagy tandijat kérő nemzetiségi iskolákba. A szülők meggondolnák, hogy gyermekük többre vihetné a hazai nyelv ismeretével, mint a nélkül. A gyermekekből majd ifjak, férfiak, hasznos magyarok lennének, no de ráérünk arra még, Az ingyenes iskola mellett a legnagyobb nevelési tényező az ingyenes közkönyvtárak. Minden má: sodik, harmadik utczában van egy ilyen könyvtár, melynek tagja lehel minden tiz éven felüli egyén. 2 könyvet vehet ki egyszerre és 1 hétig tarthatja künn. A könyvtárak el vannak látva elegánsan berendezett olvasó termekkel (villanyvilágítás, gőzfűtés) melyek a nap minden szakában telve vannak olvasó, búvárkodó, önképző egyénekkel Az itteni könyvtárakban a magyar irodalom képviselve van Jókainak nagyon népszerű és az amerikai közönség által rendkívül kedvelt Aranyember (Timars Twos worlds), Fekete gyémántok (Black Diamondo), Magyar Nábob (A Hungarian Nabob), A Janicsárok végnapjai (The Lion of Janina), Szomorú napok (The Day of Wrath), Nincsen ördöge (Ihere is no devil) regényei, valamint Kossuth, Klapka, Görgei emlék és Vámbérv Körösi Csorna utleiratai által. Magyarországra nézve sok és érdekes útleírást találhatunk, melyekből majd bátor leszek lefordítani egy passzust, mely Nagybányát írja le. Az ingyen iskolák, ingyen könyvtárak mellett roppant nagy szerepet játszanak az ingyenes szabad- előadások, felolvasások, concerlek, képcsarnokok. Minden iskolában a szeptember -márcziusi hónapok alatt
