Nagybánya és Vidéke, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-24 / 4. szám
(2)- 1904. Január 24 4. szám. a monilia, s a permetezett és nem permetezett fák között e tekintetben nem lehet különbségét tenni A különféle kezelési módok között is csak igen elenyésző különbség mutatható ki. így azoknál a fáknál, a hol a lehullott lomb és beteg gyümölcs össze volt gyűjtve s a fa alja is permetezve, a mo- nilia valamivel kisebb mérvben lépett fel Ezt azonban nem vagyok hajlandó a rézgálicz hatásának tulajdonítani, egyszerűen abban találom a magyarázatát, hogy a fertőzésre igy kevesebb alkalom volt. Feltűnő és elvitázhatlan hatása volt a permetezéseknek a Fusicladiumot illetőleg, mert az összes almafák, a melyek permetezve voltak, e gomba támadásával szemben határozottan kimutatható cllent- állást tanúsítottak, mig a nem permetezett fákon a gomba igen sok kárt okozott. II. Körte. A második kísérleti csoportod 10 darab középmagas törzsű fiatal körtefa képezte, a melyeken az előző évek tapasztalati adatai, különösen a Fusiela- dium pirinum. Fuckl és a Sphaerella senlinia Fuckl szokott nagyobb mértékben fellépni és károkat okozni. Ezeket 2°0 bordói lével permeteztetlem különböző időben és módon. Mielőtt a részletes tárgyalásba kezdenék, szükségesnek tartom nagy vonásokban ismertetni a Sphaerella senlinia Fuckl-1 és az általa előidézett kárt. A betegséget, a melyet a fenti gomba előidéz, közönségesen »fehérfoltosság«-nak nevezzük, leginkább a körte, de néha az almafa levelein is fellép. A kifejlődött leveleken szabálytalanul elhelyezett kör alakú foltok lépnek fel, igen gyakran az egész levéllemezt ellepve. A foltok széle barnás, mig a közepe száraz fehéres s itt képződnek a terméstokok (pyci- nidák vagy spermogoniumok) a melyekben vannak a kifli alakú többsejtű spórák. Ezek a szabadba jutva terjesztik a betegséget. A beteg levelek természetesen nem működnek rendesen, korán lehullanak s télen át ezekben egv másik termésalak fejlődik ki (perithecium) a melyben orsó alakú spórák vannak. Tavaszra a lehullott levél elkorhad, a peritheciumok szét esnek s a szabadba jutott spórák a körte leveleire jutva, előidézik a fehér foltosságot. Tudományosan az első fejlődési alakot Septoria piricola Desm., mig ez utóbbit Sphaerella sentina Fuck néven ismerjük. Egy másik gomba is idéz elő levélfoltosságot a körténél, de ez nem olyan gyakori. Az előbbitől csak annyiban különbözik, hogy a foltok széle vörös szegélyű. Szintén két fejlődési alakja van, a melyek közül a nyárit Phyllosticta pirina Sacc., mig a télit Sphaerella pirina Sacc. néven ismerjük. 1. Félmagas törzsű fa igen szépen fejlődött koronával. Permetezve volt 1901. november 2-án, 1902. márczius 22-én, május 26-án és július 19 én. Tehát négyszer, mindig a törzs és a korona. A fa alul az őszszel lehullott lombot nem gyűjtöttük ősz sze s nem is permeteztük, eltekintve attól, a mi a bőven permetezett koronáról alá csöpögött. Az oldatnak nem volt káros hatása, a rügyek tavaszszal szépen fejlődtek s a virágzás is normális volt. A lomb az egész év folyamán üde zöld, csak 5 -6 levélen volt Sphaerella által előidézett fehér folt, Fusicladium sem a gyümölcsön, sem a leveleken A monilia a termés egy részét tönkre tette s különösen akkor kezdett nagyobb mértékben mutatkozni, a midőn a már érni kezdő gyümölcsöt a darazsak megtámadták. Érdekes dolgot figyeltem meg ebből az alkalomból. A lehullott gyümölcsben levő monilia a fa alatt gyorsan Iructilicál s nem sokára borítva van a külseje a már ismert fehérszinü párnácskákkal. A darazsak ezt a lehullott gyümölcsöt is szívesen keresik fel s a mint azon ide-oda mászkálnak, teslök különböző részein nagy mennyiségű conidia lapad meg. Különösen a rágó szerveken, a melyek a gyümölcslétől nedvesek. Az ilyen darázs aztán a fán levő ép gyümölcsbe, ha egy kicsit kikezdi, mintegy beleoltja a magával hozott monilia conidiákat. A fertőzésnek helenkint kétszer (a cooper Unitiban, mely »a tudományok és művészetek előmozdítására szentelt intézet« — .Institution dedicated to the advancement of Science and Art — minden nap) előadások tar tatnak a politikai kérdésekre, physikára, természettudományokra, irodalmi kérdésekre, művészetre vonatkozólag. Ez előadások természetesen angolul tartatnak, bár vannak ingyenes franczia, német, sőt zsidó (jargon) előadások is. (A napokban volt szerencsém monsieur Michel, az École du Eonorc egyik profeszora által a »Renaissance«-ról tartott franczia felolvasáson részt venni.) Az előadók a társadalom legműveltebb rétegeiből kerülnek ki. Elfelejtettem megemlíteni a külföldiek számára levő esti iskolákat — Evening School —■ melyekben teljesen ingyen tanítják őket angol írásra, olvasásra és beszédre. Azt hiszem szükségleien említenem, hogy a mindenféle club-ok, irodalmi egyesületek slb. száma valóban megszámlálhallan. Ezek után befejezésül pár szót irok a sajtóról. Igaza van a mondásnak, hogy a »sajtó nagyhatalom.« Minden szabad országban érvényesül ez, hiszen a sajtó a köznek a társadalomnak orgánuma, melyre nagy befolyást képes gyakorolni. Érdekes incidensül hozták fel az itteni lapok, hogy X. Pius pápa első titkos konsisztorinmán Gotti cardinalis figyelmeztette a bibornokokat és ezek hozzátartozóit a titoktartásra, érvül hozva fel, hogy NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. ez a módja igen gyakori s az elfogott darazsak nagyrészénél a már említett szerveken a conidiákat megtaláljuk. Hasonló módon terjesztik a betegséget a fülbemászók is. 2. Mint az első számú, abban az időben és módon permetezve az eredmény ugyanaz Ezen a fán több rügy tönkrement. Azt hittem először, hogy az oldat lelte tönkre, de szorgosaid) vizsgálat kiderítette, hogy egv rovar, a körterügvfuró (Anthonomis piri) volt a kártevő. A gyümölcsöt a monilia megtámadta, mig Fusicladium sem a gyümölcsön, sem a leveleken nem volt. Sphaerella csak néhány levélen elenyésző csekély mérvben. Az oldat jól tapadt s nyomai a lombon még őszszel is kimutathatók. 3. Ez a fa csak háromszor lett permetezve és pedig 1901. november 3-án, 1902 márczius 22-én és május 26-án. Minden alkalommal csak a törzs és a korona. Az eredmény, a mi a moniliát illeti, ugyanaz, mint az előbbieknél. Fusicladium pár levélen, mig Sphaerella nem volt. Az oldat jól tapad s egész ve- getatió ideje alatt védelmet nyújtott. 4. Háromszor permetezve (1901. júliusban nem) de a fa alól a lombot ősszegvüjtettem s a fa alját is permeteztük. Az eredmény, a moniliát illetőleg, nagyon kevés különbségei mutat, mert habár kevesebb, de elég mennyiségű moníliás gyümölcs volt A lomb egészséges maradt. 5. Mint a 4-ik szánni, hasonló módon kezelve, azzal a különbséggel, hogy az őszi lomb összegyűjtése után a fa alját, a koronának megfelelő nagyságban, egv ásónvonmyira felforgáttattam. Az eredmény a moniliára nézve ugyanaz, mint az előbbieknél. Egy gyümölcsön fusicladiumos foltok léplek fel, mig Sphaerella nem volt. 6. Háromszor permetezve a fa alja is Moníliás gyümöles volt, de feltűnően kevesebb, mint az előbbieknél. A lomb ép maradt s rajta a már ismert egyik gombaféleséget sem találtam. A most következő 2 fát a vegetatió tartama alatt csak 2-szer permeteztettem és pedig 1902 már- ezius 22-én és május 26 án. 7. Nemcsak a korona, hanem a fa alja is permetezve volt és pedig 1901. november és 1902. júniusban. A gyümölcsöt a monilia csak olyan mértékben támadta meg. mint az előbbieknél, különbség nem volt kimutatható. A Fusicladium úgy a lombot, mint a gyümölcsöt nagyobb mértékben támadta meg s különösen ősz elején a lomb J3-a szenvedett a gomba betegség miatt. Ezenkívül sok levélen elszórtan a Phyllosticta pirina foltja voltak láthatók, ez azonban később nem terjedt tovább. Nagy mennyiségben mutatkozott e fán a Phytoptus piri Pag (levélatka). 8. Hasonló módon kezelve, mint a 7-ik számú, az eredmény csaknem ugyanaz, mert itt is sok moníliás gyümölcs volt s a Fusicladium is nagyobb mérvben pusztított. Phyllosticta azonban csak egy pár levélen, mig Phytoptus egyáltalán nem volt. A kétszeri permetezés nem volt elegendő a fák megvédésére, mert a mint a fentebbiekből látható, különösen a Fusicladium mindenik fán fellépett. 9. Ez a fa a control kedvéért egyáltalán nem lett permetezve, sőt a fa alatt összegyűlt lombot is ott hagytuk. A monilia sok gyümölcsöt telt tönkre s e tekintetben a permetezett fák és e között nem lehetett különbséget tenni. A Fusicladium igen nagy mérveket öltött, mert nemcsak az egész lombot elborította, hanem az összes gyümölcsökön láthatók voltak a foltjai. Elszórtan a Phyllosticta foltok is felléptek és igen nagy mennyiségű Phytoptus. Szintén nem permetezve, de az őszszel lehullott lombot gondosan összegyűjtöttük és megsemmisítettük. Öszszel a fa alja a korona nagyságának megfelelő területen egy ásó nyomnyira fel volt forgatva Az eredmény ugyanaz volt, mint a 9-ik számúnál, ami természetes is, mert az egy fa alól felgyújtott lombbal és forgatással nem semmisíthettük meg a fertőzés okát. E munkának csak abban az esetben a tanácskozások eredménye, mielőtt a tanácskozások befejeződnének, ugyanazon a napon Amerikában mindenki előtt tudva vannak. Hihetetlen, de igaz. A Magyarországon történt fontosabb eseményeket már másnap reggel az összes újságok közük és igy körülbelül ugyanakkor olvasom őket, midőn a nagybányaiak. (Mikor itt reggel 7 óra, ott délután 1 óra van.) Hatalmas világlapok, mint a Herald, World, New-York, American And Journal, Times, slb. szolgálják ki a közönséget potom egy centért. A 16 oldalt felölelő újságban olvashatjuk a legújabb Amerikai és külföldi, kereskedelmi, politikai és művészeti híreket. Ez újságok mindegyikének százezrekre rúg az olvasóinak száma. A New-York Evening Journal több mint egy millió példányt ad el naponkint tulajdonosa W. B. Hears!, többszörös milliomos, ki valószi-. nüleg az Egyesült Államok legközelebbi elnöke lesz. Talán érdekelni fogja önöket, hogy a Worldnak, a mely a legtöbb hirdetéssel dicsekedhetik és igy talán a leggazdagabb lap, a kiadója és tulajdonosa Pulitzer József komáromi születésű magyar ember, ki nemrégiben 2 millió dollárt ajándékozott a Columbia-University-nak egy zsurnalisztikái osztály felálli- tááára (School of Journalism ) A fő külömbségek az amerikai és a magyar újságok között a következőkben rejlenek: Az amerikai lap sokkal olcsói))), sokkal terjedelmesebb bírván meg a kívánt eredménye, ha általánosan az egész gyümölcsös fáival hasonló módon teszünk, mert igy az áttelelő gomba alakokat, a melyek a betegséget az egyik évről a másikra átviszik, megsemmisítjük, igy a fertőzés lehetőségét a minimumra csökkentjük A mint a fentiekből látható, a körtefákkal végzett kísérletek negativ eredményt adnak, a mi a moniliát illeti. Sem a permetezések száma, sem a kivitel kü- ) lönfélesége nem volt jótékony befolyással s a permetezett fák termése ép úgy tönkrement, mint a í nem permetezetteké. Daczára annak, hogy az oldat igen jól tapadt, I a beteg gyümölcsökön a fertőzés minden alakja feltalálható volt. Ennek egyszerű a magyarázata, ha | figyelembe vesszük a gyümölcsökön létrejött külön- ! féle sérüléseket (ághorzsolás, rovarrágás stb) a melyekben — a legkülönfélébb utakon odakerült monilia conidiák — megtapadva, fertőzhetik a gyü- j mölesöl. Rendesen csekélyebb a fertőzésnek az az alakja, J a hol a virágrészeken keresztül jut be a betegséget ; előidéző gomba. Ez ellen védekezni permetező oldatokkal egyáltalán lehetetlen, mert a rendkívül gyönge szövele'emekből álló virágrészeket maga a permetező oldat tenné tönkre. Egészen más volt az eredmény a Fusicladium inai szemben. Mig a nem permetezett fa lombját és j gyümölcsét erősen megtámadta e gomba, addig a permetezettekeu egy fát kivéve (azon is csak pár levél, a melyeket valószínűleg nem ért az oldat) nyoma sem mutatkozott e betegségnek Nem bizonyult azonban elégnek a kétszeri permetezés, mert ezeket a fákat megtámadta valószinü- í leg már a második permetezés előtt is, a mikor a permetező anyag hatása a már fertőzött részeken nem érvényesülhetett. Határozottan hatásosnak bizonyult a permetezés a Sphaerella sentina Fuck és a Phyllosticta pirina Sacc. ellen A permetezett fákon e gombák ál tál előidézett megbetegedés határozottan kisebb mérvű volt, mint a nem permetezettekeu. Közli: a G. E. Heti krónika. Boldog ember az, a kinek ma zártkutatmánya, szabad kutatása és kuksz-ja van, nem a fején, hanem a zsebében. Belgák, fraricziák, németek, angolok csak úgy járnak a bányák után, mint mikor a jó vadász éhen-szomjan kutatja a nemes vadat. .Az ember vesz magának a »kisasszony-függelék« mellett vagy Leppen szent Mihály körül egy szabad kutatást 5 írtért, az'án négy emberrel ott topatja az időt a kijelölt helyen. Ez teljesen elég, akkor jön az angol egy tuczat cheque-kel a zsebében, s az ember csak a zsákot tartja, az aranyak munka nélkül is belépotyognak. Oly pompás gseft ez,, hogy lapunk kiadója azon gondolkozik, miszerint ezután minden éves előfizetőnek egészen ingyen egy zártkutatmányt fog adni s lapunk ügye igy hihetetlenül föllendül. Szó ide, szó oda, a magánbányásznak van most legjobb dolga. Le is van foglalva minden terület az egész határban, eddig csupán a czinterraet kímélték meg. Mikor a bányász arat, a gazda akkor összetett kézzel nézi és rettegi az időjárást. Mit csinál Vin- cze? — Fénylik-e? Csorog-e? Meg fog-e telni a pincze ? Tegnap volt ugyanis Vincze napja s a déli ótákban oly pompásan fénylett a kedves Vincze, hogy legközelebb jó szüretre van biztos kilátásunk. Már most következik holnap a Pál fordulása. Köddel fordul-e, esővel vagy hóval? ettől függ ez évi egészségügyünk. Ha köddel fordul, akkor a város húzása sokkal gyorsabb, képekkel ellát vak, másrészt azonban nem oly komolyak, mint a hazai lapok. Például egy öngyilkossági esetről itt képesek hasábokat írni, a mi talán nem is érdekli a közönséget. Az újságok érdekes sajátsága jutalmakat tűzni bizonyos kérdések megfejtésére, válaszára. Például egy lap most 20 dollárt tűzött ki a 20 legjobb válaszra: »Kicsoda állhatatosabb a szerelemben, a nő vagy a férfi?« Itt helyén tartom megemlíteni, hogy meglehetősen kifejlődött magyar sajtó is van itt. A vezérsze- repet a »Magyar Hírmondó« viszi, mely napilap és melynek száma csak egy Cent A nevezetesebb többi lapok »Szabadság« (hetilap, száma 6 cent) »Amerikai Magyar Népszava (megjelen helenkint kétszer, száma 3 cent) »Magyarok Csillaga« (Ref. hetilap) »Magyarok Vasárnapja« (kath. hetilap.) Azonkívül említésre méltók az Otesteiireichre- Ungarische Zeitung, Népakarat, Családi Lapok, Dongó (élezlap). Ezekben akartam az amerikai szellemi életnek egyik olv fontos ágát, a nevelést ismertetni, majd későbben, ha időm engedi,*) irok az amerikai politikai életről, mert jegyezzük meg, hogy az amerikai a magyar után a legpolilikusabb nemzet. *) Szives örömmel nyitunk tért mindig alapos és érdekes czikkeinek. Szerk.
