Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-03-29 / 13. szám
(2) 1903 márczius 29. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 13. szám. van s igy a legkisebb vizátlagból csak 25 liter jut egy emberre és nem 40 liter. Legfeltűnőbb azonban az a kijelentés, mely a természetrajzi u. n. baklerologiai vizsgálatot fölöslegesnek tartja. Ez sajnos tévedés. Hiszen a mi mai piaczi vizünket is meglehet vegyileg vizsgálni, nincs abban majdnem semmi vegyi alkatrész, olyan lágy, sima, mint az olaj, de baktérium az van annál több: millió számra. Sőt mennél lágyabb, idegen vegyi alkotó részektől mentes valamely viz, annál jobb tanyája, melegebb ágya a bacillusoknak. Lehet valamely viz vegyileg teljesen tiszta s bakterologiailag, piszkosabb a trágyadombnál s viszont lehet, teljesen bacillusmentes, de vegyileg nem tiszta vagyis idegen alkotó részekkel teljes. A leiratnak ezen nyilatkozatával tehát egy cseppet sem vagyunk megelégedve, e részben való felületessége szinte megdöbbentő egy ily óriási alkotásnál. Annál jobban hat meggyőző erejével a leirat vége, mely az erőmüvi vizemelés költségeit oly tisztán állítja elénk, hogy el megy a kedvünk tőle. Az egész ügy nemsokára a képviselet elé kerül, ideje már, hogy ez az évszázadokra kiható mü létesüljön, de t. uraim ! ne kicsinyeljünk semmit, csináljunk lökéletes munkát, követeljük a bakterologiai pontos és a legnagyobb elővi- gyázattal és figyelemmel készített szakvéleményt s ha kell, szűrjük meg a vizet előbb. Elvünk legyen, »inkább semmi, mint rossz vízvezeték.« Irodalmi újdonság. Éppen most jelent meg az 1903-iki méhészeti zsebkönyv, mely máskor már novemberben könyvpi- aczra kerül, most azonban elhárithatlan nyomdai akadályok miatt késett, a múlthoz viszonyítva, bár tényleg még sem késett el, mert a méhészeti évad csak mpst kezdődik. Szerkesztője Pataki Béla, a ki ügyesen szerezte össze a jobbnál-jobb közleményeket a 12 ivre terjedő díszes kis könyv számára, kiadója Harácsek Vilmos. A naptári részben föl vannak sorolva a méhésznek havi teendői nagy körültekintéssel és pontossággal ugyanitt egy pompás betelelési tábla található, mely a méhészek előtt igen becses lesz. Bevételi és kiadási napló, pénz értékek összehasonlítása és gazdag ezimtár után az irodalmi rész következik, élén Incze Lajos gyönyörű költeményével a méhről. Lósy József a méhtetüröl értekezik (képpel). Hartviger Ágoston a méhek tavaszi itatásáról. Dr. Hilbert. István rajzokkal megvilágítva ily czimü költeményt hoz: az egyleti álló kaptár mézterének kívülről kezelése. Szabó Kálmánná czikke, befőtt készítés mézzel. különösen a hölgyeket fogja érdekelni. Prónay Albert megfigyelései és tapasztalatai valóságos kincsház lesznek a szenvedélyes méhészeknek. Ugyancsak Szabó Kálmánná azt bizonyítja, hogy a méz a csecsemőnek kitűnő eledel. Van itt még a parasztkasokról, a méhek leszéditéséről, viaszról szakközlemény. Roppant mulatságosak Pataki Béla méhészeti apróságai. Az irodalom, a mézkészitmények, az egyletek, telepek, névsora, a könyvvezetés, bélyegilleték ismertetése. a terjedelmes naplójegyzetek és 14 oldalra terjedő hirdetések, mind-mind értékessé teszik a méhészre nézve ezt a kis könyvet. A ki még nem méhész, az ennek a 2 koronás könyvnek elolvasása után biztosan szenvedélyesen fogja űzni ezt a kedves mesterséget. A mü Nánásy Istvánnál készült, nyomása, fűzése, kötése egyaránt kifogástalan. Igen melegen ajánljuk az érdeklődök és az irodalom pártolók figyelmébe. Heti krónika. Lusin Piccolo és társai le vannak főzve. Nincs többé olasz kiima. Nagybányán már két hét óta délszaki időjárás van s inig a tudósok mesés dolgokat Írnak 200 kilométer széles napfoltokról, melyek hideget, havat és fagyot jelentenének, addig a bányi hegysor kikaczagja ezeket a foltokat 20—24 fok meleggel az árnyékban. Azok a bizonyos legöregebb emberek, a kik végre is minden városban akadnak, azt mondják, hogy ők sem emlékeznek ilyen remek szép tavaszra. A kinek módjában van egész bátran jöhet ide nyaralni, Abbázia csak Kapnik hozzánk képpest. Oly szép az idő, hogy a krónikás, a ki különben nem szeret a/, időről beszélni még az sem hallgathatja el. Hadd irigykedjenek ránk, a kik nem laknak itt. Irigylésre méltók még azok a szarvasok is, a melyeknek egész csapatát ide költöztették Pozsony megyéből. Szinte látni és hallani vélem, amint vidám ugrálás közben kaczagják ma ki ott a festői szép kőbányatelepi (Blidár) völgyben régi hazájukat. Tegnap reggel 55 mócz szekér tartotta átvonulását városunkon keresztül nyugatról keletfelé, mindegyiken egy kis deszka sátor volt, a melyben azonban sem kefét sem zsemlyét nem árultak, hanem egy-egy méltóságos szarvas volt elbújva friss illatú széna közzé. Az avatatlanok azt hitték, hogy pokolgépeket visznek a maczedóniai háborúba, mások muszkakémeket sejtettek, leghitelesebb tudósítóknak tartották magukat azok, kik oda nyilatkoztak, hogy az Uránia hozza a hadsereget, 2-iki előadásához. Teljes lájékozásul tehát kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az Uránia csak 1-én érkezik. Ettől a határ naptól ne tessék megijedni, mert azért nem fog vei nk áprilist járatni. Szépet, tanulmányosat mutat és ismertet, érdemesebb a pártolásra, mint volt pl. a Szabadhegyi vagy a Deák Péter társulata, és élelmesebb is, mert van annyi esze, hogy nem nav. 26-án, hanem elsején jön városunkba. Nincs is szebb nap az elsejénél, a ki ezt tagadni merné, olyat tisztviselői körökben nem ismer a krónikás. Különfélék. A beállott uj évnegyed alkalmából évnegyedes előfizetőinket az előfizetések szives megújítására kérjük. Személyi hir. Dr. Komoróczy Ivánt az alispán a csengeri főszolgabírói állásra helyettesként meghívta, mivel Böszörményi Endre ellen vizsgálat van folyamatban. Ferenczy Zoltán a budapesti egyetemi könyvtár igazgatója a héten városunkban időzött. Eljövetelének czélja volt, hogy a kaszinónak tévesen leküldött népkönyvtárt, a helybeli bányamunkások számára, a kincstárnak adja át. A könyvtár annak idején Uj bányára volt czimezve s véletlenül érkezett Nagybányára. Eljegyzés. Jeney Gyula kincstári tisztviselő, lapunk munkatársa, a napokban jegyezte el Penthy Albert fizető főerdész leányát: Gizikét. Az egyletek köréből. A polgári olvasókör e hó 22-én Incze Lajos tanárt, a Németh József távozásával megüresedett jegyzői állásra egyhangúlag megválasztotta. — A kereskedő ifjak köre ugyancsak márcz. 22-én tartott évi rendes közgyűlésen Almer Károlyt választotta meg elnökének néh. Molnár Mihály helyére. A muzeum-egyesület köréből. Dr. Schönherr Gyula akad. tag, egyetemi magán tanár, nemzeti múzeumi igazgató őr elnöki állását a helybeli muzeum-egyesület élén e hó 22-én foglalta el, mikor is a választmányt hosszabb beszéddel üdvözölte s ígérte, hogy az egyesület érdekeit minden erejével munkálni fogja. Ezen az ülésen Semayer Vilibald magára vállalta, hogy az elrendezést a most már kész múzeumi helyiségben eszközölni fogja. Schönherr Gyula állandó helyetteséül az ülés Lakatos Ottó alelnököt kérte föl. Az 1200 korona államsegélyt 3 részre osztották u m. 400—400 koronát a néprajzi, a könyvtári és régiségtári osztálynak. Ezen összeg beruházásokra is fordítható. Semayer Vilibald nemzeti múzeumi néprajzi őr, Myskovszky Ernő helybeli múzeumi őrrel e hó 25-én szerdán az Avas vidékére rándult ki, hol Avas-Újfalu, Felsőfalu, Remete. Újváros, Bikszád községekben gazdag néprajzi gyűjteményt, mintegy 80 darabot szedtek össze. Vannak ezek között szőttesek, kézi kosarak, sulykok, kőedények, i tarisznyák, stb. és egy csomó fénykép-felvétel, melyet az illetők útközben eszközöltek. Csütörtökön Kapnik- bányára ment Semayer Vilibald, majd Budapestre visszautazott, honnan 2 hét múlva jön ismét Nagybányára s nyáron a berendezkedés, fölszerelés és néprajzi gyűjtés miatt gyakrabban fogja meglátogatni városunkat. Az Uránia tudományos színház három előadásra városunkba érkezik. Ismerjük az Urániának ismeretterjesztő, valóban kiválló tudományos értékkel bíró működését, és pedig nem csak a magyar lapokból, hanem a társulat előadásait egy Ízben volt alkalmunk már Nagybányán is élvezni. Nem kételkedünk tehát benne, hogy legalább is oly pártfogásban fog részesülni az Uránia, miként a múlt évben. Április l én este 8 órakor lesz az első előadás, czime: »Angol élet.« Irta: Ráth István, 3 rész, 150 színesen vetített képpel, 25 mozgó fény-képpel. Második előadás, április 2-án a »Hadsereg.« Az egyletnek elnöke Molnár Viktor min. tanácsos. Igazgatója Szana Tamás. A pártolást nemcsak azért érdemli meg, mert páratlan élvezetet nyújt, hanem azért is, mert egyetlen magyar tudományos színház, és mert valósággal küzd a megélhetéssel. Ajánlanunk felesleges. Tessék egyszer megnézni s ha másodszor nem lesz ott, akkor mondhatja el, hogy nincs igazságunk, mikor az Urániát igaz magyar lelkesedéssel magasztaljuk. Kovács Gyula könyvkereskedésében előre lehet jegyeket váltani. Első hely 1 frt. II. hely 80 kr. III. hely 60 kr Állóhely 40 kr. Diák-jegy 25 krajczár. Nyilvános köszönet. Szász József házánál, József napkor 18 korona gyűlt össze a 48-as honvédek tiszteletére. Ez összegért az adakozóknak hálás köszönetét mond: Beregszászy Sámuel elnök. Bimbó hullás. Wienerberger Béla helybeli kereskedőt nagy csapás érte, egy éves kis fia: Zoltán ma reggel 7 órakor pár napi betegeskedés után elhalt. A család iránt város szerte általános a részvét. Jánoska, Jerikó, Jókai domb, Józsikapatak. Kákásmező, Klastrommező, Kecskekő, Kereszt- hegv, Kőalja, Kőbánya, Kövespatak, Kopasz (Plestyor), Koncs, Kokasmező, Királyerdő, Kisborzás, Kismalom, Kiskálvária, Kisravaszpatak, Kutyák hídja. Laposerdő, Libacsorgó (mező), Liget, Lóbánya, Lőrinczkut, Luczaszék (P. Luccie). Márkuskő (P. Marcului), Malom (kis, város), Magyar utcza, Magyaros, Méntáspatak, Morgó, Münc. Nagyborzás. Nagyszál (Pleska máre) Nagyverem. Őrhegy, Őzikecsorgó. Palló, Páfránvos, Páprád, Petőfitanya, Pénzverő, Pintyecsorgó, Pisztrángospatak, Porondos, Portörő, Postarét, Próbaház, Puskaporostorony. Rákospalló (dűlő), Ravaszpatak, Residencia, Ro- zsály, Rózsahát, Rönkőpatak (V. runkului), Romana- völgy. Sarlósboldogasszony, Sarmasági csörgő, Sóház, Sóskút, Szegedi, Szilas (Ulmasa), Szarkarét, Sz . . os árok. Sörház (patak), Szt.-János-patak, Szt.-Istvánlorony, Szt.-vérképe, Szt,-Miklos-utcza (temlotn). Somoshegy, Sólyomkő (Sojmului), Szombat-utcza, Séchenyipatak (liget), Szüzkő (Szt.-szüzkő), Szüküllőpatak. Tancsipalak (Bp.), Tisztaviz (Lempegye), Tókertek, Tolvajos (Talharás), Tolvaj Dénes barlang, Tőkéspatak, Tölgyespatak. Vascsatorna, Vár-utcza, Várhegy (Bp.), Virághegy, Vidrapatak, Vörösviz (több patak). Zazárpatak, Zsellér-utcza, Zsidópatak (Zsidovin), Zsilippatak (Zslipului). Ez mindössze alig 150, de nagyon könnyen megháromszorozhatja akármelyik derék Nimród, vagy a derék Bedő Albert lelkes növendéke. Adná Isten, hogy megérnénk e csudát! Benotlk Jáno». »Nagybánya és Környéke« ez. könyv szerkesztője a mü 4-ik lapján tett megjegyzésben eképen szólván: »Sajnáljuk, hogy a legtöbb hegy nevét magyarul nem bírjuk kifejezni. A létesitendő nagybányai turista - egyesület hazafias feladata lesz ezen hegyvidéknek legalább földjét megmagyarositani.« Hát a turistaegyesület megalakult már 6 év előtt, van is 80—100 tagja, de működésének még semmi jelét sem adta Nagybánya környékén. Pedig volna hazafias munka mindenki számára, de nincs hozzá hazafias becsvágy, hogy megmutassák a derék Zipsereknek, akik valóban hazafias munkát végeznek Árvától a Tisza forráság : Vagyok olyan legény, mint Te, Vágok olyan rendet, mint Te! . . Eszökbe sincs a mi embereinknek megfogni a kaszanyelet. Pedig volnának sokan; kifutná a nemzet napszámossága s jó munkafelosztással csudát, művelhetnénk a magyar haza e rétjében, szöllejében, főkép az erős, hatalmas m. kir. erdésztisztikar, testvérei a m. kir. báayatiszt urak és akit legelőször kellett volna említene:., mért ez volna az ostorhegyes, a népes ifjúsági kör. Az erdészek roppant hatalma pár év alatt évszázad mulasztását hozhatná helyre ha mindenütt a régi magyar neveket alkalmaznák, ha vágások, düllők, táblák neveit mindenütt kiraknák a »véderdő« határdomb stb. mellé, hasonlókép a bányászok is a »zárt kutatások« vidékén körös-körül hadd láthassa, hadd olvassa, hadd tanulja meg az a sok ezer ember, ki az erdőt járja. Hogy is mondták, hogy is mondják magyarul'? . . így tett Bedö Albert (igaz?) igy a selmeczi bányászok s 20 év alatt megmagyarositották a sváb Selmcczet. Hát a magyar Nagybányát nem lehetne ismét régi fényébe visszaállítani? Mit mutatott, mit ezélzott az országgyűlés a helységek régi nevének visszaállításával ? . . . A magyar ifjúságról hallgatok. Az ma már nem az a lelkes ifjúság, melyből Kölcsey, Kossuth Lajos, Eötvös. Szalay, Vasváry s a többi sok ezer titán került ki 60 év előtt A mai ifjúságnak elég dolgot adnak a zsúrok, beköszöntő, búcsúzó estélyek, stb. stb. hazafias feladatokra nem marad ideje. Tul- ságba menne, ki még ilye két is remélne, várna tőle. S igy aztán porlad, pusztul Nagybánya magyarsága, keleti Magyarhon ez utolsó végvára. Pusztul először a sok szép magyar név, aztán vele az emlékezet s végre a magyarság. Pedig van Nagybányának 36 ezer hold határa, nagyobb részt szűz erdő. Ha ezer holdra csak 100 magy. elnevezést veszünk is, egész kis szótárát kapjuk a szebbnél-szebb magyar elnevezéseknek; azaz csak kapnók, mert a nagy része idegen immár, csak tarkítja már a magyar szó a 36 ezer hold területet mint rétet a tavasz virágai; majd beáll az ősz s nem marad egyéb pár szerény kikiricsnél mely busán hirdeti, hogy itt hajdan szebb élet volt! Volt, de veszni hagyta a magyarság nemtörődömsége. Mutatóba ime egy csokor a szép magyar nevekből, melyekkel a turista itt is. ott is találkozik, ha Nagybányán, vagy környékén egy sétára indul: Ádárni völgy, Agyagos, Almásmezők, Árok. Bartospatak, Bérez, Bóditó, Bodonkut, Borzáspa- tak (romlás,) Boglyás Ilona, Borpatak, Borkút. Czifrafogadó, Czinterem, Czigánvpatak (hegy, Cziganyest), Cseresnyéshegy, Csertörő, Csonkás ma inkább Csonkásul. Demetermező, Dinamit, Dongás, Durafogadó. Éhvölgy, Egyenespatak, Evang. bánya. Fagygyas, Feketepatak, Ferdehegy (Strinba) Fog- hagymáspatak (völgy), Fűrész. Gatyaüllep (kisrét), Gózsen, Gyertyánliget, Györ- gyikut. Hármastölgyes, Hegyeshegy (Oslró), Házsongárd (Robelli), Hollókő, Hosszupalak, Halastó.
