Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-03-01 / 9. szám
Nagybánya, 1903. Márezius 1. — 9. szám. XXIX. évfolyam. ff ff ff NAGYBANYA ES VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 1ÍEGTELEWIK ■\7•.A.S-á.I^lsr-A.X:, Előfizetési ára Ve •. Egész évre 8 Kor. Fél évre á Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá Nyilttér soronként 20 fill. küldendők. Nagybánya város takarékpénztára. Nagybánya város takarékpénztára február 22-én tartotta évi rendes választmányi gyűlését, hol az igazgatóság előterjesztette a múlt évről szóló zárószámadásokat. Mivel ez az intézet az egész városé és igy édes mindnyájunké, azért kötelességünknek tartjuk vele bővebben foglalkozni- A forgalom a 8 millió koronát ez évben is — éppen úgy mint tavaly — meghaladta s bár a legtöbb üzlet ágban mérsékelt forgalmi apadás mutatkozik, a nyeremény mégis nagyobb, mint az elmúlt évben volt. Ezt az eredményt valószínűleg a betéti kamat leszállításának tudhatjuk be. . A betét állomány 1901-ben 3.055.297 K. 42 f. 1902-ben 2.985.112 K. 47 f. volt. Tehát 135 ezerrel apadt, oka a kamatleszállítás. De a betét igy is majd nem 3 millió koronát tesz ki s ez még mindig igen nagynak mondható, hiszen az intézet 824 ezer koronát kénytelen értékpapírokba tenni, mert nincs hova kiadni a pénzt. Váltó 1901-ben 532.456 K. értékben volt. 1902-ben 447.651 K. maradt. Apadás 85 ezer korona. Nehéz időkben a személyes biztosítékon alapuló váltóhitel szokott legjobban csökkenni. Jelzálog és hitelkötvény 1902. végén 1.604.513 K. Ez mutatja, hogy az intézet az üzletnek inkább ezt az ágát igyekszik művelni s legjobban szereti jelzálogos kölcsönökbe fektetni a pénzét. A zálog 21.694 K. Letét 49.869 K. Oly kisebb üzletágak, melyeknek mélyebb jelentőségük nincs s az a csekély összeg, melyet felmutatnak alig jön figyelembe. A nyers nyeremény 38864 K. I7 f. 1901- ben 37 072 K. 70 fillér volt. Tehát most 1791 K. 47 fillérrel nagyobb az eredmény. Ha meggondoljuk, hogy az 1901. évi 2000 koronával nagyobb volt, az 1900-ikinál, akkor arra az örvendetes tapasztalatra jutunk, hogy 3 év óta az intézet nyereménye emelkedőben van. Hogy az igazgatóság 4000 koronát leírásokra fordít, azt csak helyeselni tudjuk, mivel üzlet veszteség nélkül nincsen és sokkal észszerűbb évről-évre törölni a valószínűleg elveszendő követeléseket, mint egyszerre kitenni az intézetet nagyobb veszteségeknek. A városnak készpénzben 23909 K. 45 f. Nyugdíj alapra .... 1015 K. 92 » Tartaléktőképe .................... 1943 K. 20 » In tézeti házbérre . . . 2000 K. — » Összesen: 28868 K. 57 f. hasznot hajtott az intézet, s ez ő.77°/0-nak felel meg 500000 korona alaptőke után. Egyébiránt az intézetnek nem lehet feladata az, hogy mennél nagyobb nyereségeket szorítson ki a lakosság rovására s vannak 67, sőt 6%‘Os kölcsönei is. F. hó 26-án volt az uj választmánynak megalakulása. Gellért Endre elnöklete alatt. Először Dr. Lovrich Gyulát választották meg igazgatónak ismét, 6 évre. egyhangúlag, 20 szavazattal. Azután igazgatósági rendes tagokul Sze- rencsy Józsefet 21, Torday Imrét 20, Csüdör Lajost 20 szavazattal, igazgatósági póttagokul Égly Mihályt 21, Jancsorics Józsefet 18 szavazattal. A felügyelő bizottságba Révész Jánost 20, Bálint Imrét 12 szavazattal rendes tagul választották. Fábián Lajost póttagul szintén 12 szavazattal. Fábián azonban kijelentette, hogy ő a póttagságot el nem fogadja. Ekkor a polgár- mester újabb szavazást rendelt el, melynek eredménye az volt, hogy Bernhardt Adolfot 10 szavazattal, Rónay Géza 5 és Csepey F. 1 szavazata ellenében, felügyelő bizottsági póttaggá megválasztották. Ezenkívül Gellért Endre elnök, Dr. Miskolczy Sándor ügyész, igazgatósági tag, Marosffy Dezső számvevő felügyelő bizottsági tag, hivatalból tagjai részint a választmánynak, részint az igazgatóságnak. így tehát a város takarékpénztárának választmánya, igazgatósága és felügyelő bizottsága, 6 évre ismét megalakult. Szerencsét és sikert kívánunk működéséhez! Városi közgyűlés. — 1903. február 25 én. — A képviselő-testületnek kevésbbé népes közgyűlése volt ma, melyen vitára alkalmas tárgy nem kínálkozott s igy előre lehetett tudni, hogy csendes mederben, higgadtan fog az egész lefolyni. Maga a tanácsterem sokkal csinosabban van berendezve, mint ezelőtt, mikor hivatalok is voltak benne. Ez alkalommal volt először gyűlés azóta, mióta az uj képeket a falra felfüggesztették. Az északi oldalon, az elnök feje fölött van ő felsége életnagyságu arczképe igen pompás, díszes keretben, itt az előtt a király és királyné megfakult, kopottas képe fügött, A királyné régi arczképével az Erzsébet óvodát ajándékozták meg. A keleti oldalon egymás mellett Kossuth Lajos és Deák Ferencz, most már helyeseit egymás mellé illesztve emelik a közhangulatot. A nyugati oldalon Bercsey Lajos, Lendvay Márton, Léding Sándor eredeti festésű képei díszítik a falat. Lendvay most került a terembe, a ki Nagybányának első megválasztott díszpolgára volt. A festmény, mint mondják Hollóssy mesternek műve. A déli oldalon Fésűs Menyhért, Gellért László és Turman Olivér polgármesterek arcz- képei következnek. Turrnan Olivér képét szinT A H A. Álom volt .... Alom volt csak, egy röpke boldog álom, De jött a hajnal, s én fölébredék. Alom volt csak, s hogy álmom össze téped. Szegény szivem már megsejtette rég. Szemedbe nincs tűz hogy ha rád tekintek, Ha vágyva nézem édes ajkadat. Már mást szeretsz, más álmodik felőled, Mint én oly dőre, boldog álmokat. Oh! szívtelen vagy, és szép mint a hajnal Első sugára mely derült napot ígér. Aztán vihar jő, s minden összetörve, Mire a szép nap nyugalomra tér. Tttzór. Regény és valóság. Magyar emberre érdekes Prágába elnézni, már csak azért is, hogy valóságban is lássa azt a népet, kikről csak azt tudjuk, hogy vagy trombitás, vagy tolvaj, a közmondás szerint. A Bachkorszak idején innét liferálták nekünk a főbb embereket. A fővárosunkból egyenes az ut Bécsbe, hová a mi közös ügyes dolgainkban úgy is kell járni. Innét 18 óra vonaton Prága, Morvaországon át. A város mellett, a Moldva oldalán van egy magas hegy, Hradschinnak hívják, a tetejében van a szép királyi várpalota. Rengeteg kincs van benne felhalmozva. Ha a csehek közzé megy a király, mindig ide száll. Ez épület története meseszerü. A nép históriája szerint Miksa császár itt vadászott s elmaradt a többiektől. Egy vad után futva nagy szakálla egy bokorba akadt s ő elesett. Mig a szakállával bajlódott, a földről szét nézve ámulva látja az elterülő gyönyörű tájat egyszerre csak egy törpe áll előtte s mondja neki: >a lábadat az esésnél nagyon megütötted, de ha én kezemet a térdedre teszem, akkor semmi bajod, rögtön meggyógyul, beviszlek a hegybe s ott látni fogod, mily drága kincsek vannak benne. »A császár ráállott s ment a törpével. Szeme, szája elállott, tengernyi kincs feküdt előtte, gyémánt, arany, smaragd. — Ha parancsolod uram, a tetőn egy vár lesz rögtön! —- Miksa szerényen mondá: — Nem parancsolom, de kérlek, tedd meg! — Nézd uram, -— válaszolá a törpe, már ott van! — S valóban ott állott a gyönyörű királyi vár. A valóság pedig az, hogy mikor még az arisz- tokraczia rabló lovagok csoportját képezte, kik egész nyíltan fosztogattak, raboltak és zsiványkodtak, mert az ököljog uralkodott a ki erősebb, az a hatalmasabb elv szerint, mig ma a jog alapján írott törvényeink dirigálnak, melyek igen szépek, bár sokszor csak is a papíron, — a fosztogatók zsákmánynyal a hegyre vonultak osztozni s hogy az idő viszontagságától s az üldözőktől is védve legyenek, óriási kövekből falakat vontak. Később fiaik s mások tovább építették s igy ment ez V. Károlyig, ez aztán látva, hogy mily szép hely az, kiépítette teljesen s tündéri szép nyári lakká lett. Képeket, fegyvereket, régiségeket s kincseket helyeztek ott el remek harczieszközökkeí, melyek ma is bámulni valók. A képekben fekszik a legnagyobb kincs, világhírű festőművészektől. Bámulni való a sok mindenféle ékszer és egyéb drágaság is. Mellette a Moldva vize, melyben nem valami kedves lehet lubiczkolní, ide hajították egykoron Jánost, ezért van szobra rendesen mindenütt a vizek mellett s valószínűleg azért gondozzák mindenütt e szobrot rendesen a molnárok, mert a csehek szentje, kik a muzsika mellett a tolvajkodást is passzióval gyakorolják, a molnár pedig csak úgy boldog, ha kétszer kiveszi a vámot az őrlésnél. De már a hídon jól szét néztem s ha a nevemet kérdik, eltagadom, hogy János vagyok, nehogy a tolvaj csehek engem is lerepitsenek csupa megszokásból. A Moldvában tenyésztik a csehek a szép halakat, főként a tükör pontyokat. Nagy sodrony kaszli félékben százezrével nő és szaporodik a szép ponty. A városban sok bámulni való van, engem persze legjobban érdekelt egy trombitás hangszergyáros, be is mentem s egy kis sipot vettem. Nyugodtan vettem ki a kis pénzemet, hisz ez trombitás, nyugodtan lehetek, nem ért a tolvajláshoz. A Rudolfinum a felejthetetlen emlékű trónörökös alkotása, szegény katona tisztek és udvari alkalmazottak árva gyermekei nyernek itt nevelést. Prágának legszebb része a Weinberge, a szőlőkertek, csupa szép villa építkezés, az utczáról is köröskörül kerttel övezve. A villáktól lejjebb a hires nusseli lépcső, mely Ausztria legnagyobb pályaudvarához visz le, 276 lépcső lefelé, ott aztán a pálya udvartól az egész városrész alatt szalad a vasút egy félóráig alagutban. Nusseliból egy órai gyalogolás után érünk a hires Krci erdőbe, Turn Taxis herczegé és 342 hold egy tagban, ott óra számra menve csak szilvafákat kapunk. Gyönyörű a nő karmelita klastrom, melyet Schönborn püspök adott nekik, előbb a püspök, a herczegérsek kastélya volt. Szép templom kincsekben főkép gazdag, melyet idegeneknek szives barátsággal mutogatnak Itt látható a 12 apostol életnagyságban tiszta aranyból. Régiségek, de kevés mübecscsel, csak az arany ér rengeteg nagy summát. Végig nyargalva a sok látni valókon, a fejünk is zug s boldogan ugrunk vonatra, hogy az utón hazafelé pihenjünk. A kocsiban nyugodtan nyúltam a zsebembe, a kis tár- czám ott volt, a kis pénz benne s tiszta lélekkel ki kell jelentenem, hogy ott is szelídülnek az erkölcsök. Dunay János.
