Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-01 / 9. szám

(2) 1908 márczius 1. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 9. szám. tén ez alkalommal láttuk először a teremben. A polgármesterek arczkép sorozata nem sokára az Agrikola polgármester képével lesz kiegészítve. A három uj képet minden ünnepélyesség nélkül tették föl s igy annál nagyobb volt a meglepe­tés a város atyákra nézve. Főtárgya a gyűlésnek a bányabiróságok létesítésének kérdése volt. A tanácsi inditványf, hogy az igazságügyi kormány kerületi bánya­törvényszékeket létesítsen s addig is hatalmazza fel a bányahatóságok székhelyén levő járás­bíróságokat a bányaperekben való Ítélkezéssel: elfogadták, bár szeintünk a dolognak legegy­szerűbb és legigazságosabb megoldása az lett volna, hogy hatalmaztassanak fel az ország összes járásbíróságai, a bányaperekben való első fokú ítélkezéssel. A hol nincs bányászat, ott természetesen nem lesz per s a hol van bányá­szat ott közel vagy éppen helyben megkapják az érdekeltek az igazság szolgáltatást Külön bányatörvényszékek létesítését nem helyeseljük, mert ez az ország újabb megter- heltetésével járna s a bányászat úgy sem tudna elég munkát adni, az ilyen külön bíróságoknak. A bányahatóságok székhelyén levő járásbírósá­gok kizárólagos felhatalmazását pedig azért nem tartanók czélszerünek, mert ez Nagybányán ugyan segítene, de nem segítene a hatóságok székhelyétől távol pl. a tizedik vármegyében bányászkodó lakosságon. Egyébiránt ez a kérdés még érlelődni fog s odafent bizonyosan a leg­jobbat, legczélszerübbet fogják választani. A többi tárgyak alig bírtak nagyobb jelen­tőséggel. A gyűlésről részletes tudósításunk ez: Elnök: Gellért Endre polgármester. Jegyző: Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők: Torday Imre, Bányai József, Smit Sándor. Hitelesítés ideje: 1903. évi márczius hó 12-én, délelőtt 11 órakor. Napirend előtt a polgármester meleg szavakban emlékezett meg Tóth Sándor elhunyt városi képvise­lőről, a ki különösen a Szt. István torony leégése alkalmával oly érdemeket szerzett a mentés és a fel­építés körül, hogy annak idején jegyzőkönyvbe vette a város az ő érdemeit. Most pedig a polgármester a gyásztisztességtétel alkalmával ingyen meghuzatta a torony harangjait. A képviselet Tóth Sándor elhunyta felett részvétét fejezi ki. Tóth Sándor helyére a póttagok közül dr. Weisz Ignáczot hívták be. 1. A törvényhatósági bizottsági közgyűlés az 1903. évi háztartási és közmunka költségelőirányzatot jóváhagyta. Tudomásul szolgál. A 70000 korona befektetési kölcsönre vonatkozó jóváhagyás azonban a belügyminisztertől még nem érkezett le. 2. A vármegyei közigazgatási bizottság, mint azt lapunk folyó évi 3-ik számában már közöltük, úgy döntött a nagybányai gör. kath. lelkészválasztás ügyé­ben, hogy a püspöknek fellebbezését, a határidő elmúlta miatt s Km. Pap Sándor fellebbezését pedig azért utasította el, mivel a gör. kath. papválasztást a j város annak idején a törvényes alakiságok pontos betartása mellett helyesen és jogosan ejtette meg. A közgyűlés ezt tudomásul veszi és a vég­zésnek a fellebbezőkkel való közlését elrendeli. 15 nap múlva fogjuk tehát megtudni, hogy bevégzett dologgal állunk-e szemben, vagy újabb fellebbe­zésre tovább húzódik az ügy. 3. Az árvapénztár a tartalékalapból nyomtatvá­nyok és bélyegzők költségeire 231 korona 07 fillér kiutalását kéri. A közgyűlés az összeget kiutalja. E határozat jóváhagyás végett fölterjesztendő a belügyminisz­terhez. 4. A tanfelügyelőség a Kereszthegyen rendsze­resítendő tanítói állás fizetését nem találta megfelelőnek, az iskolaszék az ügyet tárgyalván, az illető tanító '(vagy tanítónő) lakbérét 20%-ban kéri megállapítani, mivel különben is a 10% csak elnézésből került a pályázati hirdetménybe. A közgyűlés a lakáspénzt 20%-ban állapítja meg, mint ez a többi városi tisztviselőknél van. 5. Bilcz István v. kiadó, fel nem vett illetmények czimén 81 korona 86 fillér kiutalását kéri. A jogügyi bizottság a kérelmet teljesen jogosultnak jelentette ki, a jövőre nézve azonban javasolja, hogy az ilyen kérel­mek a választás után azonnal adassanak be és idéz­tessenek el, nem pedig évek múlva. A képviselet a 81 korona 86 fillért kiutalja s a jogügyi bizottság javaslatát elfogadja. 6. A zazari malomgát ügyében a tanács azt java­solja, hogy az 1902. évben megrongált gát költségét a város és a Calasanti-bánya társulat közösen fizesse, minthogy 4000 korona költséget kíván egy szilárdabb jellegű gát elkészítése s mivel a bányatársulatnak a gát nagyobb szolgálatokat tesz, mint a városnak, ezért bizassék meg a tanács, hogy a Calasanti bányával méltányos egyességet kössön s ne fele részben járuljon a város a költségekhez. A javaslatot a közgyűlés elfogadta. 7. Gellért Endre javaslatát a bányabiráskodás ügyében felterjesztendő javaslat iránt a tanács átteszi. Gellért azt indítványozza, hogy kerületi törvényszéke­ket létesítsen a kormány s egy ilyen kerületi bánya­törvényszéket helyezzen Nagybányára. S afldig is hatalmazza fel a bányahatóságok székhelyén levő járásbíróságokat az első fokú bíráskodással: Az indít­ványt egyhangúlag elfogadták. 8. Á felsőfernezelyi és zazari malmok eladása ügyében, mivel a képviselők csekély számmal voltak jelen, határozat nem volt hozható. 9. A kereszthegyi hid kibővítése tárgyában tar­tott árlejtés eredménye, hogy 2359 korona 72 fillérért Prigya Mihály vállalkozott a munkára, ez a kikiáltási áron alól 80 koronával olcsóbb lévén, a képviselet jóváhagyta az árlejtést. 10. A közvágó-hid melletti part helyreállítása tárgyában tartott árlejtés eredménye, hogy a kikiáltási árral szemben (1077 K 45 f) ifj Prigya Mihály 993 K 25 fillérért, Kazamér János 1077 K 45 fillérért hajlandó vállalkozni a part védelem elkészítésére. A munka Kazamér Jánosnak adatik ki. 11. A Zazar partján az iskola mellett felállítandó kerítés munkálatai iránt tartott árlejtést nem hagyták jóvá s újabb árlejtést rendelt el a képviselet. 12. A lénárdfalusi korcsma eladása eredménytelen volt. mivel árverező nem jelentkezett, a polgármester felhatalmaztatik az eladásra. 13. A kis malomnak bérbeadásánál, Kornis Ernő 1650 K, Steinberger és Társa 1651 koronát ígért. A képviselet Kornis Ernőnek, a régi bérlő­nek adja ki a bérletet 1650 koronáért. Gyűlés vége 11 órakor. A jövő héten ismét kilátásunk van egy újabb közgyűlésre. Heti krónika. Általános a megdöbbenés, hogy a nőegylet mu­latsága anyagilag nem jól sikerült. Hát melyik testület vagy egyesület érdemli meg jobban a pártolást, mint a nőké, a kik minden fillért hűségesen gyűjtögetnek, kuporgatnak a szegények javára. Nálunk nincs fizetés, nincs kezelési költség, a mi a pénztárba bejön, az a nyomorultaké, az ínséggel küzdőkké. És mégis, mégis, kedden, a farsang legvigabb napján kongott a gvönyö rüen díszített terem. Az idén sok is volt a jóból. Karácson óta 11. mulatság! íme a sorozata: Decz. 26. Nőegyleti hangverseny Jövedelme 402 K, Január 10. Iparos ifjúság bálja. » 174 K. Január 21. Jégünnepély. — » — Január 24. Ifjúsági bál. (Deficzit.) Január 31. K. legényegyl estélye. » 110K. Február 1. Lutheránus bál. » 532 K. Február 7. Dalár estély. » 229 K. Február 14. Reform, batyubál. » 670 K. Február 21. Gör. kath. bál. (Jövedelme még nem volt közölve.) Február 21. Bányatisztek estélye. — Február 24. Nőegyleti calicó estély — Valóban csodaszámba megy, hogy a j^szivü, áldozatkész nagybányai közönség ennyit kibirt. Ha végig nézünk a sorozaton. Az ifjúsági bál és a nőegylet farsangi estélye nem hozott jövedelmet. Pedig mind a kettő szép, előkelő, díszes mulatság volt Én azt hiszem, eltaláltam az okot, mikor azt mondom, hogy mai napság már csupán a tánczczal nem lehet közönséget vonzani, kell egyéb is. Hang­verseny, batyu, tombola, dal, tréfa stb. a mivel a nem tánczos közönséget is össze lehet hozni. Ezért mindig a jövedelem rovására megy az, ha pl. bizonyos öltözékhez, vagy diszhez kötjük a mulat­ság jellegét, mert vagy választom a csínt és különösen előirt jelleget, vagy a nagy jövedelmet olyan rende­zéssel, mikor mindenki elmehet. A világért sem akar ez a nőegylettel szemben bírálat lenni, hiszen jól tudom én, hogy a jelmez-es­télyek azelőtt pompásan sikerültek, csupán tanulságot kívántam, a mindnyájunk által kiválóan tisztelt nő­egylet javára levonni s ez az, hogy az idők változ­ván. ezután a nőegyletnek más jellegű mulats4gokat fog kelleni rendeznie, ha nagy jövedelmei akar. Jól tudom, hogy a hónap vége és az a megelőző 10 mulatság is belejátszott ebbe a dologba. Ha mégis gondolkozunk ezen, hogy miként lehetne jövőben segí­teni a dolgon, azt hiszem, a jóakaratot senki sem ta­gadhatja meg tőlünk. A táncz be van fejezve, de már is előre veti fényét egy nagyszabású ünnepnap, a szabadságnak soha el nem halaványuló ünnepe. Ez a márcz. 15-ike. A készülődések ez irányban folynak most láza­san, ünnepi sorrenddel azonban, csak a jövő számban szolgálhat a krónikás. Különfélék. XIII. Leo jubileuma. Országszerte fényes ünnep­ségek folytak le f. hő 22-én vasárnap XIII. Leó pápa tiszteletére ki most töltötte be pápaságának huszon­ötödik esztendejét. XIII. Leó előtt úgy magas méltó­sága, mint rendkívüli egyénisége miatt nagy tisztelet­tel hajlik nrmg az egész katholikus világ. Ez a tiszte­let nyilatkozott meg a most lefolyt ünnepségekben, melyekből városunk is kivette a maga részét. Harang­zúgás, zászlók lengedezése, ünnepi hálaadó istentiszte­letek hirdették a nap jelentőségét. A hivatalos isten- tisztelet a róm. kath. plébánia templomban volt, melyet Szőke Béla végzett. — Jelen voltak a különböző hi­vatalok, iskolák, testületek stb. A beszédet Lakatos Ottó tartotta. Személyi hir. Grünwald Béla festőművész Tu­niszi, siciliai, maltai és olaszországi 6 heti utjából nejével együtt tegnap, febr. 27-én d. e. 10 órakor Nagybányára visszaérkezett s a tavaszi évadot itt fogja tölteni. A ref. batyubál jövedelméhez újabban dr. Mis- kolczy Sándor küldött be az egyház pénztárába 10 koronát; köszönettel nyugtatja a pénztárnok. Eljegyzés. Morvay Gyula helybeli nyomdász, a napokban váltott jegyet. Kornis Ilonkával, Kornis Ernő helybeli polgár leányával. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik néhai felesé­gem gyásztisztességtétele alkalmából, bánatunkat rész­vétük kifejezésével vagy a temetésen való megjelené­sükkel enyhíteni kegyesek voltak: fogadják őszinte szívből eredő hálás köszönetünket. Nagybányán, 1903. február 27. Sziberth Adolf és családja. Uj tanár. Zsuffa Fausztin helyére az illetékes miniszter Patkó József okleveles h. tanárt nevezte ki, a ki állását a múlt héten el is foglalta. Németh József tiszteletére, ki holnap utazik el uj állomás helyére, Szolnokra, mint előre jeleztük, díszes közös vacsora volt 23-án a polgári körben, hol a vendéglős olcsó és mégis gazdag vacsorával látta el a vendégeket. A vacsora alatt Torday Imre elnök a kör nevében, Vida Aladár, mint igazgató, Dergáts Sándor, mint hivatal szerint legidősebb tanár mon­dottak köszöntőket az ünnepekre. Ezután Németh József meghatottan válaszolt. Beszédet mondottak még : Szabó Miklós, Szabó Adolf, Szabó József, Révész János, Incze Lajos, Torday Lajos, Vida Aladár, Friedman Antal, Gellért Endre, Almer Lajos, Szabó István. A dalárda gyönyörű dalokkal lepte meg a bucsuzót va­csora alatt. Reggelig tartott a kedélyes mulatozás. Az egész vacsora kivállő megnyilatkozása volt a távozó iránt való szeretetnek és tiszteletnek. A nőegylet utolsó farsangi bálja díszes, előkelő látványt nyújtott ugyan, de nem sikerűit úgy, a mint a jótékony czél megérdemelte volna. A terem gyö­nyörű piros s fekete szövettel volt díszítve, a folyosók fenyőágakkal sürven kirakva. A díszítése egy idei mu­latságnak sem volt igen szép. A piros reform ruhába öltözött álarezos hölgyek bevonulása 9 óra tájban ked­ves látványt nyújtott. A közönség azonban kicsiny volt. a nagyteremhez képpest. Ennek daczára vig ke­délyben nem volt hiány. A tánezrend épp oly kimerít­hetetlen volt, mint máskor. Az estélyen — eltekintve a karzattól —- jelen voltak piros reform ruhában: Bó- nis Istvánné, Hoffmann Árpádné, Hudoba Etus, Kádár Ilonka, Mikes Annus, Muzsnay Ferenczné, Oblatek Ju- ezika, Stoll Edit, Weisz Lajosné. Estélyi öltözékben: Drumár Jánosné Egyed Margit, Harácsek Vilmosné, Dr. Kádár Antalné, Kosztka Viktória, Lukács Ferenczné, Merzenich Hubertné, Mikes Jánosné, Oblatek Béláné, Oblatek Sárika, özv. Pós Albertné, Révész Jánosné, Stoll Gáborné, dr. Szokol Pálné, Szokol Margit, Szokol Jerta, Waigandt Anna. Régi igazság, hogy az u. n. nem sikerült bálokon még jobban lehet mulatni, itt is bebizonyosodott az, a hol reggel 8 óráig szólott a zene. Az anyagi eredményről lapunk más helyén tudósitnak. Márczius tizenötödikének megünneplése ez idén nagyban el fog térni a nálunk eddig szokásos ünnep­léstől. Nevezetesen az ifjúsági kör lelkes hazafias tag­jai a főtéren szándékoznak délután ünnepélyt ren­dezni, hol a szónoklatokat és szavallatokat az erkély­ről tartják. Eddig mindig teremben volt az ünneplés, most az Isten szabad ege alatt lesz, s a szabadság fogalmának ez kétségkívül jobban megfelel. Az ünnep­lésben a polgári kör, a dalárda is részt fog venni s a szokásos istentiszteleteket megtartják a templomok­ban. mivel azonban a kiszemelt szereplők még nin­csenek fölkérve, részletes sorrendet, csak a jövő szám­ban hozhatunk. Értesítés. Van szerencsém a t. közönséget érte­síteni, hogy Berlini utamról hazajöttem és márczius hó 1-től fogászati műtermem a t. közönség becses rendelkezésére áll. Egyúttal ez utón vagyok bátor köz­hírré tenni., hogy szegényeknek a fogászathoz tartozó teendőket (8—9) reggel ingyen végzem, csak a hozzá való megtérítését kívánom. Tisztelettel Nagy Jenő fogmüvész. Sziberth Adolf városi képviselő, evang. presby- tert súlyos csapás érte, felesége, kivel 46 évig élt csendes és zavartalan boldogságban, sok szenvedés után elhalt a napokban Temetése február hó 25-én volt nagy részvét mellett. A család gyászlapja igy hangzik: Fájdalomtelt szívvel jelentjük úgy a maguk, mint az összes rokonaink nevében, a forrón szeretett jó anyának, nagyanyának, anyósnak és nemes szivű rokonnak Sziberth Adolfné, szül. Végh Teréziának hosszas, gyötrelmes szenvedés után, élete 68-ik, boldog házasságának 46-ik évében, folyó hó 23-án délután fél 4 órakor történt csendes elhunytét. Kedves halottunk hült tetemeit február hó 25-én délután fél 4 órakor helyezzük az ev. ref. sirkertben örök nyugalomra. Nagybányán, 1903. évi február hó 24-én. Áldás legyen emlékezetén! Sziberth Adolf, mint férj. Lajos, Ida, férj. Ajtai Nagy Gyuláné, Róza, mint gyermekei. Ajtai Nagy Gyula, mint veje. Ajtai Nagy Vilma, mint uno­kája. Özv. Burján Sándorné szül. Végh Eszter, mint testvére.

Next

/
Thumbnails
Contents