Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-11-08 / 45. szám
Nagybánya, 1903. November 8. — 45. szám. XXIX. évfolyam. I TARSAPALMI HETILAP w?. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEG-TELE1TIK IST FEZEIT T7\A.S.Á.I3:iSr.A.:E= Előfizetési árak: •. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egye3 szára 20fill. ......................--------------------------------------rr——rr ■.... ■ ■■ — rr riírniírBBa— Sz erkesztőség és kiadóhivatal Felsőbányai-utcza 20. sz Kétféle munkaprogramm. Elmúlt a nyár, a levélhullás is beköszöntött, végre, sok várakozás után megérkezett a 70000 koronás építkezés jóváhagyása a vármegyétől. Lapunk szerkesztője a f. év április 22-iki gyűlésén megmondotta előre, hogy az igy lesz, őszig nem érkezik a jóváhagyás, de nem is ér- kezhetik, mert a tavaszi megyei gyűlésről lekéstünk, rendkívüli gyűlésen ez a tárgy föl nem vehető, akkor jő meg tehát az engedély, mikor már nem lehet építkezni. (Lásd Nb. és V. 17. sz. április 26.) Erről azonban ne beszéljünk, túl vagyunk rajta. Hanem tisztázzuk egy kissé ezt az ügyet más oldalról, mert egy év alatt sokat felejtenek az emberek. Először is azt akarjuk hangsúlyozni, hogy ez a pénzösszeg a vízvezeték czéljaira félretett 340 ezer koronából fedezendő. így mondta ezt ki a képviselet 9 szavazat ellen 35-tel. Az április 22-iki közgyűlés idevágó határozata ugyanis igy hangzik: »a város tanácsa azon javaslatot terjeszti elő, hogy a 70000 ezer korona szükséglet a Laposerdő vételárából félretett s még meglevő 340 ezer koronás Összegből fedeztessék, mely összeg részletei a város rendes évi jövedelmét képezvén, ehez hozzájárulni a képviselőtestületnek joga van s ha a vízvezeték és csatornázás ügye a megvalósulás stádiumába jő, mint amelynek költségeire a 340 ezer korona, ha nem is határozottan kifejezve, de legalább azzal a czélzattal az évi költségvetésből kísérletképpen kiszakittatott, akkor a vízvezeték s csatornázás költségeire fordítandó 340000 koronából most felhasznált és hiányzó 70 ezer koronát fedezze a város törlesztéses kölcsön utján, mely kölcsöntöl, mint jövedelmező beruházási összegtől a felsőbb jóváhagyás nem fog megtagadtatni.« Ez a határozat szótöbbséggel keresztül ment s a vármegyétől most ez érkezett le jóváhagyó végzéssel. Ezek alapján kétségtelen tehát, hogy most már a 70000 K rendelkezésre áll, a számvevő kezébe veszi az O. 12. számú betéti könyvet, elmegy a takarékba és szépen hozhatja a város kasszájába a pénzt. Egészen más kérdés azonban az, hogy ez összeg mire fordítandó? Az 1902, október 22-én tartott városi közgyűlés a gazd és pénzügyi bizottság ia\ttakat^i~á^l elhatározta, hogy 70000 K kölcsönt vesz fel, a mely összegből a sürgősen szükséges építkezések és egyéb alkotások létesittessenek. Akkor tervbe vették a következőket: 1. A Petöíi-uton vizmeder, hid, közút és járdakészités. 2. A Easor szabályozása, partépités és fásítás, 3. Az Ekstein-féle telek szabályozása és külső vendéglő épités. 4. A ref. templom mellett való utcza szabályozása és kiépítése. 5. A felső kis hid átépítése és parterödités. 6. A vágóhíd parteröditése. 7. A tüzörtanyai viszonyok rendezése. 8. A zártutezai vízlevezető árok bebol- tozása. 9. A fernezelyi híd javitása. 10 A polgári leányiskola előtt való tér kertté alakítása. 11. Ezenkívül az előirányzat 21 —23, 50—55 és 80 tételei alatt felsorolt kiadások régibb városi, egyházi és iskolai .épületekre, közterek, utczakövezések, csatornázás és erőmüvi árok, utak, hidak, vétgátak, töltések és temetőtérre. Nyilvános kutak és vízvezetékekre, kisajátításra. 12. A vár-utezának végén utszabályozás. 13. A postaréti ut külső rendezése. Az 1903. április 22-iki gyűlés alkalmával azonban mikor a belügyminiszteri elutasitó végzés leérkezett, a mérnök számításai alapján következő beosztást csatolták az iratok mellé : Petőfi-ut........................... 2400 Fasor 24000 Ekstein telek , 126.00 Ref. utcza ..................... 34 34 Felső-hid ...... 2600 Vágó-hid........................... 1250 Fernezelyi-hid .... 1000 Vár-utcza . . . , . 8000 Zazari-gát...................... 2100 Közös temető .... 6000 Iskolai vizparti kerítés. , 530 Szent János völgyi ut 6000 Egyenleg...................... 86 A két munkaprogramm között lényeges ["különbség van. Abban a másodikban nem találjuk a tüzörtanyai viszonyok rendezését, a zárt utc:ai árok beboltozását, a leányiskolái tér kertté elakitását, a postaréti ut külső rendezését. És viszont benne találjuk a zazari malomgát, közös temető, vizparti kerítés, Szent János völgyi ut költségeinek tervezetét. Hozzájárul még az is, hogy az előirányzat 21—23, 50 —55 és 80. t. alatt felsorolt kiadásokról nem eléggé világos, hogy ezek azono- sak-é a második tervezet némely pontjaival, vagy azokból is fedezetlenül maradt-e egy nehány tétel. A zárt utczai árok boltozásának elhagyásába s a polgári iskolai tér díszítésének elejtésébe semmi szin alatt bele nem mehet a képviselet, mig viszont a közös temető berendezését helyeslőleg fölvenné a tervbe, mi legalább úgy véljük. Végelemzésben a gazd. és pénzügyi bizottság javaslata volna az irányadó a kérdésben, az dolgozta fel részletesen a szükségleteket s a kedélyek megnyugtatására korántsem szolgálna az, ha egyik vagy másik tétel a tanács által egyszerűen töröltetnék a tervezetből, az is igaz, hogy vannak oly tervbe vett kiadások, melyeknek törlésébe akár a pénzügyi bizottság, akár a közgyűlés szívesen bele menne. összegezve a mondottakat, a tanács és a polgármester előtt ma egyáltalában nem lehet világos dolog az, hogy mit kell csinálni a 70000 koronából. Épp ezért igen kívánatosnak tartanók, ha a polgármester összehívná a gazd. és pénzügyi bizottságot, azt még egyszer megkérdezné, hogy mely munkálatok teljesitendök az engedélyezett 70000 koronából, a bizottsági javaslatot a képviselettel jóváhagyatnák és csak azután kérdené meg a munkálatok megvalósítását. Máskülönben zavarok, félreértések, panaszok, zúgolódások lesznek a dologból s ha lehetne is erőszakolni, pl. hogy a második terv az újabb, tehát az az érvényes, az ilyen dolgoknál, nem a formalitás boldogit, hanem a dolog lényege, vagyis az, hogy a legszükségesebbet és a legczélszerübbet létesítsük első sorban. Összesen 70000 K A „NAGYBÁNYA és VIDÉKE“ tárczája. Lavotta hegedül. (Kép a Tokaj-Hegyalja régi életéből.) Vig az élet, szüretelnek Tállya városában, Köröskörül a hegyeken sürgés, danolás van. Fosztogatják a tökét, szemelik az asszut, Tapossák a sürii mustot, kurjongatnak hosszút. ITordóvivö nagy szekerek csörömpölve járnak. Könnyű lovon, hintós kocsin hölgyek, urak szállnak. Hegyen, völgyön lakodalom, pincze, borház nyitva, Máglyák tüzén fö a katlan, sül a borjú, birka. Húsz vármegye czigánya ide készült régen, Húsz vármegye úri népe mulat itt a héten. Hegytetőről fehér borház mosolyog a tájra, Ott is ünnep, vendéglátás, dal, muzsika járja. Mint a kasba, ki- s berajzik ajtaján a vendég: Kardos, mentés föurak, sastollas leventék. Benn ragyogó társaság, hölgyektől derítve ; Hosszú asztal, uj damaszttal, óborral terítve, Metszett kristály üvegek, arany kelyhek, csészék; De még kincsebb az a bor, mint e drága készség. Mint a smaragd, úgy ragyog, mint a rubin, lángol, S illatos a levegő illő zamatától. Fenn asztalfön, egyszerű fekete ruhába’ Egy szomorú ember ül s elmerül magába. Hamvadó szem, borús arcz, fehérebb a falnál. O a legkurtább nemes ennél az asztalnál. Ha szólítják, nem felel, föl se tekint rájok, Mégis kedvét keresik férfiak, leányok. Hosszú prédikátumok felköszöntik sorba’, Ö csak hallgat, csak iszik, s csak tovább mogorva. — »Jó Lavotta, jó barát! — kél a házi gazda, — Mért búsulsz ott? mit fülelsz? mint a nyúl a gazba’. Azt hiszed, az én borom békás-tóba’ termett, Hogy nem vidulsz, lusta vér, búsulsz, mint a gyermek. Igyunk egyet, Jánosom a magyar hazáért! Másodikat zokogó, hires szárazfádért ! S még egy »servus humillimus«-t*) a jóbarátságért! « — Zug az éljen, zeng a tus, és mint a kiöntött Ázott ürge, bosszúsan kél a felköszöntött. — »Hegedűmet! Ácsi, hé!« — a czigány elhallgat. S a tornáczrul szolga, lány, vinczellér beballag. — »Nem vagyok én poéta! nem vagyok én szónok, Hárfása a verseknek, mestere a szónak. Hegedűmmel felelek, kiki ahogy’ szokta. Szónokoljon, aki tud! hegedül Lavotta!« — ...»Halljuk! halljuk! nemzetünk él-hal muzsikádért! Halljuk, halljuk!« . . — »Első dal: Ima a hazáért. Régi nemzet, árva nemzet, híres magyarok ! Bánt a lét, viharja tép, veszélyben jussotok! Nincs reménység csak az Urban, hozzá fussatok! Ott megenyhül a bánat. *) Vonatkozás az akkoriban még dívott latin Prosit — Servus humillimus pohárköszöntésre. Lavotta magát a bort nevezte tréfásan servus humillimus - n a k. Száz keserűség, gyász veszedelmek Zápora mossa árva fejünket, Lg ura szánd meg súlyos életünket, Áldd meg, Isten, hazánkat! Adj népünknek bőv aratást, lelki hős erőt, Ha óra int, lebirja mind az ellenünk törőt, Visszaverjünk diadallal minden vakmerőt, Mikor haddal kiszállunk. Ám, ha bukásunk Írtad az égre, Ne adj bennünket szolga ínségre, Emelj magadhoz, juttass hősi végre: Tisztes légyen halálunk« . . . Mintha felhő száll sötéten napvilágos égen, Hideg szellő, barna árnyék vonul át a réten, Kertek ölén megremegnek halvány őszi rózsák Oly borultan, borzadozva ül a hallgatóság. Minden szónál jobban értik, a mit a húr zengett, Bus, keserű sejtelemtől szorulnak a lelkek ; Nincs szavakban annyi bú, mint e fájó dalban ; Felejtik az áldomást, ülnek mozdulatlan. Meg van hatva maga is, csak néz főre, szemre S szól habozva: — »Második: Lavotta szerelnie. Éltem gyöngysora, édes angyalom, Él szivemben, él ama régi fájdalom. Álmom te maradsz, álnok délibáb, Itt lebegsz, hitegetsz, Csalsz tovább, tovább. Szőke kis lány arany alma, Megszerettelek : Nincs a sorsnak oly hatalma, Hogy feledjelek ! Tisza vizét, Duna vizét Kis kezeddel könnyebb szerrel Kimerítheted, Mint szerelmemet !
