Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-26 / 30. szám

Nagybánya, 1903.

Julius 26. — 30. szám.

XXIX. évfolyam.

TÁRSADALMI HETILAP

A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

mesxeleitik: ist ideit

Előfizetési árak : Egész évre 8 Kor. Fél évre í Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Felsőbányai-uteza 20. sz.

A kath. egyház gyásza.

Napokig tartott a halálküzdelem, a doktorok bíztak, reménykedtek a 93 éves pápa szívós természetében, mindhiába a sors máskép intézkedett, neki mennie kellett, XIII. Leo pápa julius hó 20-án meghalt.

A róm, kath. egyház földi kormányzóját gyászolja benne s kegyelettel adózik emlékének. Békés pápának tartják őt, kinek vezetése alatt nagyobb egyházi harcz nem dúlta föl a hívek nyugalmát.

Tetteit, élete futását felsorolták a napilapok nagy részletességgel, hiszen hetek óta hoznak a pápaságról szóló czikkeket, mi e helyt azon intézkedésekről emlékezünk meg, miket Nagybányán elrendeltek a gyász kifejezésére:

Meszlényi Gyula püspök julius 22-én kelt IX. számú körlevelében ezekben közölte rendelkezéseit:

1) A temetés napjáig minden nap este 7 órakor egy negyed óráig huzassanak a templomok összes harangjai, a temetés napján szóljanak a harangok reggel 6 órakor és délelőtt 11 órakor egy negyed óráig, este pedig G órá - tói kezdve egy teljes órán át háromszori megszakítással.

2) Miként a székesegyházban történni fog, akként rendeleim, hogy az egyházmegye összes templomaiban f. hó 27-én, hétfőn a lehető legnagyobb ünnepélyességgel gyászmise tartassák boldogult Szent Atyánkért, melyre a hatóságok is meghívandók.

3) Az egyházmegye minden áldozó papja három szent misát ajánljon fel a Szent Atya lelke üdvéért.

4) Folyó hó 30-án, csütörtökön a székesegyházban s az összes plébánia és szerzetes templomokban az uj pápaválasztás szerencsés lefolyásáért ünnepélyes szentmise végzendő (pro eligendo Pontifice) legméltóságosabb Oltáriszentség kitétele mellett, a hivő nép részvételével. Ugyan-e czélra jelen rendeletem kézhezvételétől kezdve az uj pápa megválasztásáig minden áldozópap a szentmisében collcctát vegyen e Missa votiva pro eligendo Pontifice, valamint a jelzett ideig naponkint a főmise után a Ciboriumban kitett Oltári szentség előtt 3 Miatyánkot, 3 Üdvözlé- gyet és egy Hiszekegyet imádkozzék el a miséző- pap a hivőnéppel együtt, s végül mondja el az imát.

5) A híveket érdekló rendelkezések, úgymint amelyek a gyászmisére, a választandó pápáért tartandó ünnepélyes szentmisére s a közös imákra vonatkoznak, f. hó 26-án, vasárnap a szószékről kihirdetendők a hívekhez intézett ama felszóllitás kíséretében, hogy úgy elhunyt Szent- séges Atyánk iránti fiúi kegyeletüknek adóját leróvandók, halhatatlan lelkének megdicsőüléséért, mint az anyaszentegyl .áznak a pápaválasztás szerencsés kimenetében rejlő fontos érdekéért e napokban gyakran és buzgón fohászkodjanak a mindenség Urához, kérve' a boldogságos Szűz, | Szent József az anyaszentegyház pátrónusa, Szent Péter és Pál apostolok és Istennek minden Szentéi hathatós közbenjárását.

Városi közgyűlés.

1903. julius 22-én.

A tárgysorozat nem sok érdemleges dolgot mutatott s azért különben is esős idő Lévén, a városatyák nem nagyon törték magukat, hogy a tanácsterembe siessenek. 20 apró kérdés halmozódott össze ezen a napon. A nagyobbak, a fogasabbak nem voltak napirendre tűzve. Szerettük volna legalább a szatmári kertészeti kiállítás kérvényét olvasni a tárgysorban, az elnökség azonban, úgy látszik, ezt nem tartja sürgősnek, pedig Szatmáron már az építkezésekhez is hozzáfogtak.

Napirend előtt Gellért Endre elnök emlékezett meg a pápa haláláról s mivel a város a r. kath. egyház patrónusa indítványozta, hogy fájdalmának jegyzőkönyvileg adjon kifejezést, a gyászlobogót tűzesse ki s a gyászistentiszteleten a képviselet testületileg jelenjen meg. Ezt s* közgyűlés elfogadta.

1. Olvastatott a belügyminiszter leirata a harmadik gyógyszertár ügyében, tudvalevőleg ezt Baj- nóczy Sándornak engedélyezték, a felsőbányái utcza elején. Nagybányai fiuk annyiszor kérték és sohasem kapták meg. Többen a képviselők közül (s dr Miskolczy tiszti ügyész is) kifogásolták azt, hogy a város megkérdezése nélkül jelölte ki az utczát a miniszter, a helyet a város maga óhajtja megállapítani s e czélból az ügyet sürgős javaslattétel végett a közegészségügyi bizottságnak adja ki. A hangulat ugylátszik, egyértelmüleg a Szénatér mellett nyilatkozik s az igazságosabb is volna mint a piacz torkolata, pár lépésre a - másik 2 gyógyszer- tártól.

2. A bordélyházakról alkotott és módosított szabályrendeletet a képviselet elfogadta.

3. A törvényhatóság az 1901. évi házipénztári számadásokat jóváhagyta : Tudomásul szolgál.

4. A város tanácsa beterjeszti jóváhagyás végett az 1902. évi r. kath. templompénztári számadást. A számadás ellen érdemileg senki kifogást nem emel, de e tárgynál Soltész Elemér az iránt szólal fel, hogy a Szt István torony tulajdonjogával tisztában van-e a város, kié az s kire van az telek- könyvezve?

Polgármester jelenleg nincsen abban a helyzetben, hogy e kérdésre megfeleljen, a telekkönyvi és történelmi állapotot kimutassa, hanem a választ későbbre tartja fenn.

Vettünk magunknak annyi fáradságot, megtekintettük a kataszteri birtokivet és a telekkönyvet s az ügy következőleg áll. A kataszteri birtokiven ez van bejegyezve :

»1069. sz. iv. Tulajdonos: Nagybánya r. t. sz. kir. város. 413. sz. földadó alá nem eső terület: 1455 öl. Köztér. (Deáktér, Czinterem) Egyéb jegyzetek : A torony a r. kath. egyház tulajdona.«’

Ugyancsak megnéztük a telekkönyvnél is az ügyet s a hivatalban meggyőződést szereztünk, hogy a Szt. István torony, ezidö szerint, senkinek a ne- vi'n sincs telekkönyvezve, a kéidéses tulajdonjogot tehát csak levéltári (történelmi) alapokon lehet eldönteni, mivel ez idő szerint a telekkönyv határoz, s a kataszteri birtokiv jegyzete nem bir döntő erővel.

Ugyancsak ezen 4-ik pontnál Virág L. kérdést tett a r. kath., km. Pap Sándor pedig a g. kath. papválasztás ügyében s mivel e gyűlésből az ügyet megsürgetni nem akarták, Pap Sándor kijelentette, hogy ő indítványt fog e tárgyban beadni a legközelebbi közgyűléshez.

5. A kövezet vámszedési jogot a város újabb 5 évre kérelmezni fogja.

6. A községi iskolaszék annak kieszközlése iránt kérelmez, hogy a 6899—903. sz. vallás és közokt. min. rendelet hatálya Nagybányára, m: sz. kir. városra terjesztessék ki.

E tárgynál Révész János szólalt fel hosszasabban, kifejtette a mai állapotokat, hogy a népiskolai törvényt utasítással megváltoztatták s aztán egy újabb rendelettel, a szab. kir. és önálló törvényhatósági városokra nézve visszaszivták, ez a legújabb rendelet nincs ugyan czimezve a rend tanácsú városokhoz, de némely pontjaiban azoknak is szól. Ezeket törvényhozás utján kell rendezni, mert a törvénynyel szemben álló rendeletet bárkinek jogában áll el nem ismerni. Addig is, mig a kérdés törvény utján rendeztetnék, szükségesnek tartaná, hogy a 6899—903. sz. rendeletnek Nagybányára való kiterjesztése iránt kérelmezzünk.

Révész indítványát a képviselet egyhangúlag magáévá teszi s ilyen értelemben határoz.

7. A községi tanítók és tanítónők közül, azok, akik a városi nyugdijkötelékbe tartoznak visszamenőleg korpótlék iránt kérelmeznak, a jogügyi bizottság javaslatára azonban a gyűlés e?t nem találja teljesíthetőnek, annyival inkább, mivel a látszólagos sérelmet nevezett tanítók csak 10 év elteltével fedezték fel. Érdekes volt, hogy Wienerberger Géza felvilágosító szavait, bár mindenki szívesen vette volna, mégis nem hallgatta meg a közgyűlés, mert ő érdekelt fél e tárgyban.

8. A közmunka bizottság a ligeti nyaralókat a Bittsánszky-féle villa mellett, az országút mentén kívánja elhelyezni, a Troplovits-féle liget melletti telket pedig szűk volta miatt megvételre nem ajánlja.

A képviselet elfogadja a bizottság javaslatát, s átteszi a város takarékpénztárához.

spa?-*—

A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE” tárczája.

Érdekes jóslatok.

Irta: Csókás Vidor dr.

Gyakran halljuk XIII. Leo pápáról, hogy ő: »lumen de coelo,« égi világosság. Szinte hihetetlennek hangzik, hogy ez elnevezés már 1596-ban meg volt róla jövendölve. Csakugyan reáillik az égi világosság jelzője s pedig több oknál fogva; először mert valódi czimerében csillag van; másodszor mert rendkívüli nagy tudománya, éles elméje miatt mint égi fény tűnik fel; harmadszor, mert a bölcsészeti tudomány felélesztésére s művelésére körleveleket irt s aquinoi sz. Tamásnak a kath. egyház legnagyobb bölcsészének tanulmányozására szólította fel a papságot; a bölcsészet, a tudományok tudománya, valóban égi világosság.

Elődjéről IX. Pius pápáról az 1596-ban megje lent könyvecskében ez ál 1 »crux de cruce« kereszt a keresztről. S melyik pápának kellett súlyosabb keresztet viselnie, mint IX. Piusnak ? Trónra léptekor megnyittatta a börtönöket s a foglyokat, kik forradalmi vétség miatt voltak becsukva, szabadon bocsátotta. Atyai kegyességgel s kiváló szivjósággal akarta

megnyerni s megnyugtatni a háborgó lelkeket. Jóságáért hálátlanságot nyert. Miniszterét meggyilkolták s a pápai palotát ostromolni kezdték. Azok, kiknek szabadságot s mindenféle engedményeket adott, élete ellen törtek úgy, hogy kénytelen volt Gaetába menekülni. Erre Rómában kikiáltották a köztársaságot s valóságos rémuralom vette kezdetét.

Később II. Viktor Emánuel szardíniái király elfoglalta a pápai államot s csak Rómát s környékét hagyta meg a pápának. Majd 1870. szeptember 20-án ezt is elvették tőle s csak a Vatikán maradt az övé, hol mint fogoly halt meg.

Igen sok esetet lehetne még felhozni, melynél az említett évben kiadott jövendölések, csodálatosan beváltak.

így VI. Piusról ez áll: »Peregrinus apostolicus moriens in exilio,« apostoli zarándok, ki számkivetésben hal meg. Tudjuk, hogy VI. Pius Bécsbe ment, hogy II. Józsefet egyházellenes törekvéseitől eltérítse s azt is tudjuk, hogy a francziáék a nyolczvan éves aggastyánt tél viz idején szekérre tették s magukkal hurczolták. Hiába könyörgött az aggastyán, hogy hagyják Florencz mellett meghalni, mert úgyis kevés napja van már hátra, nem könyörültek rajta, hanem Francziaországba vitték járatlan utakon esőben, szélben, rázós szekerem Ott szigorú őrizet alá helyezték; még a papságot se engedték hozzá s igy csakugyau igazi számkivetésben halt meg az apostoli zarándok.

VII. Piusról igy szól a jóslat »aquila rapax,« ragadozó sas. De ez a ragadozó sas nem magára a pápára szól hanem a franczia sasra I. Napóleonra, ki az egész világot uralma alá akarta hajtani s ki VÍI. Pius jogait is el akarta ragadni s azt kívánta, hogy a pápa mindenben engedelmeskedjék neki s lelki hatalmával Francziaország érdekeit szolgálja.

A jóslatok más része a választandó pápa nevére, családi czimerére, születési helyére, egyéniségére stb. tartalmaz, feltűnő, meglepő vonatkozásokat, melyek csodálatosan beváltak.

A jövő fogja megmutatni, hogy a még hátralevő jóslatok beválnak-e.

»Ignis ardens,« égi tűz lesz XIII. Leo utóda.

E szerint Svampa bíborosra pondolhatunk, mert svampare annyit tesz, mint kialvó félben levő tűz s mint a lapok írják, Svampa kiváló tehetséges, nagyon népszerű, úgy, hogy ha nem lenne súlyos beteg, ő volna a legkomolyabb jelölt. Igazán különös lenne, ha csakugyan őt választanák meg, esetleg átmeneti pápának.

»Ignis ardens« után jő: »Religio depopulata,« »népszerűtlen vallás,« ez esetleg antipapa lesz, kit a világi hatalom erőszakkal fog a pápai trónra emelni.

»Fides intrepida,« rendíthetetlen hit, ez lesz az igazi, a törvényes pápa,

»Pastor angelicus,« angyali pásztor szentség hírében fog meghalni s az egyház és állam közt békét szülend.