Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-07-19 / 29. szám
(2) 1903.Julius 19. 29. szám kedhetik az ember okosabbat most, mikor reggel 29° melegre ébredünk, hát még délben ! Az idegenek folyton érkeznek, a ligetben bizonyosan több vendég étkezik, mint Bikszádon s a festő növendékek száma 32-re szaporodott. Ilyenkor egész világváros lesz Nagybányából. A bányaiak meg másfelé veszik útjukat, ők Máramarosban, Erdélyben, Németországban nyaralnak. Igen praktikus dolog volna létesiteni a cserenyaralást, t. i. a bányi ember pl. felajánlja lakását egy salzburginak s az viszont, ilyen módon féláron lehetne élvezni az idegen forgalom előnyeit. Csak hogy ehez közvetítő intézetre volna szükség s attól mi még messze vagyunk. Az idegenek szórakoztatására találta föl a nőegylet a tombala estélyeket, ezek ezután minden kedden élénkíteni fogják a Széchenyi ligetet, egy-két. hatosért kedélyesen el lehet mulatni s a nemes szivü, mindig jótékony nőegyletnek is marad egy pár fillérje az ő szegényei számára. Ezután tehát mig a pavillonban a havasi kürtöt vígan fújja a trombitás, az alatt változó szerencsével tombolázhatik a nagy közönség és a krónikás. Különfélék. Személyi hir. Poszvék Nándor a szatmármegyei ; gazd. egyesület titkára e hó 11-én városunkba érkezett, I itt részletesen megtekintette a nőegyleti munkaházat s különös érdeklődéssel a gyékény fonást tanulmányozta. Hir szerint a megye 4 szegény lápközségében az olcsóbb fajta gyékény fonást óhajtaná meghonosítani. — Nyitray (Yartin) a Magyar Nemzet belmunka- társa s a Budapesti napló művészeti rovatának vezetője fiaival együtt városunkban időzik. Kapnikbányán fényes sikerű hangverseny volt, julius 11-én, A konczert műsorát annak idején előre közöltük s igy olvasóink a szereplőkkel tisztában vannak. Minden egyes pont nagy tetszéssel találkozott s lelkes tapsokat provokált. A rendezésben fáradhatatlan vezető volt Baltai János kir. érdőmester s az estélynek tánczmulatsági része is pompásan sikerült. A tiszta jövedelem értesülésünk szerint mintegy 300 korona. Sajnáljuk, hogy éppen ezen a napon Nagybányán is nagy szabású zene-estély volt (a »tiz évesek» tiszteletére) s igy a remekül sikerült hangversenyen mi bányaiak kevesen vehettünk részt. A kath. legényegyletben e hó 17-én Takács Károly munkácsi rom. kath. segédlelkész tiszteletére barátságos összejövetel volt, mely alkalommal Kondor Sándor világi elnök köszöntötte fel, mint az egylet egyik fáradhatlan volt munkását, Takácsot. A kedélyes estély egész az éjféli órákig húzódott. A tehnologiai iparmuzeumban megnyílt kisipari munkagép kiállítást s az aug. 20-án megnyíló ta- noncz és munkakiállitást, 10 főnyi csoportokban az iparosok, segédek és tanonezok féláru vasúti menetjegygyei tekinthetik meg. Gyászhír. Felsőbányán a napokban halt el Bujtor Endréné 55 éves korában. Kiterjedt rokonság siratja. > Temetése általános részvét mellett ment végbe. A család gyászlapja ez: Alulírottak a maguk s az összes rokonság nevében a szív legmélyebb fájdalmával tudatják a szerető testvérnek, a feledhetetlen nevelő-anyának és a jó rokonnak: özv. vöiösmarti Bojtor Endréné szüj. Zazula Etelkának f. hó 15-én a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 55-ik évében történt elhunytét. Az Istenben boldogult kedves halott földi részei f. hó 18-án d- u. 4 órakor fognak a róna. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint az anyaföld ölébe helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig f. hó 16-án d. e. 8 órakor fog az élők és holtak Istenének bemutattatni. »Kedves halott, Isten veled! Csendes legyen nyugvó helyed.- Felsőbányán, 1903. évi jul, hó 15-éu. Iván Gergelyné szül. Zazula Róza, Zazula Sándor, Zazula Béla, Zazula Mária, testvérei. Kovács Imre és Kovács Mária név. gyermekei. Zazula Róza cseppet sem illet egyházi öltözetéhez: talán jobb is ; lett volna úgy. Egészen megzavarodva sietett el. Este felé a plébános kint járt a kukoriczafóldjén s mikor haza jött, látta, hogy a sekrestye ajtajában benn van a kulcs. Ejnye ki jár ott ilyen későn r Vagy az a gondatlan ember, a sekrestyés, benne hagyta a kulcsot? Még valami csavargó erre vetődik s ellop valamit. Oláh czigá- nyokat láttak a napokban a falu alatt két ponyvás talyigá- val. Nem jó lenne, ha igy nyitva találnák a templomot. Már csak benéz, gondolta a plébános. Bement a sekrestyébe; ott senki sincs. Beljebb megy, hát ott látja a kispapot, az oltár előtt térdepelve. Verte a mellét és imádkozott. Olyan nagyon bele volt merülve a buzgóságba, hogy nem is hallotta a plébános ur csizmáinak kopogását. Az öreg pap fejét csóválta: — Ej, ej! Hiszen ö egész életében jámbor szolgája volt az Urnák, de ami sok, hát sok. A jó Isten nem kívánja, hogy az ember egyebet se tegyen, csak mindig verje a mellét: mea culpa, mea culpa. Meg is akarta szólítani az öreg ur a fiatal embert: — Elég lesz már, édes öcsém, menjünk. De aztán mégsem merte, Az urnák vannak kiválasztottjai, szentéletii férfiak, hátha ez is egy azok közül? Mit tudja az olyan egyszerű ember, akinek egérfogókon, galambduezokon, meg a kukoriczaföldjén, szölőcskéjén jár az esze, hogy mikor szabad háborgatni j az Ur kiválasztottjait? j NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. gyermekei: Irén, Róza, Jenő és Margit. Zzazula Mária gyermekei: Béla, László, Etelka és Endre. Ligeti térzene lesz kedden azaz '21-én a követ- ! kezö műsorral: 1. Sport induló (Kis Kohn.) szerzé Einódofer. 2. Utazás Chinába (nyitány) szerzé Bazián. 3. Du mein Girl (dalkeringő) szerzé Adói. 4. Nagy egyveleg »Svihákokból« szerzé Ziehrer. 5. Rózsabimbó és a méh angol dal, szerzé Pemm. 6. Magyar dalok összeállította Muzsik. A magyarláposi ev. ref. egyház saját pénztára javára folyó évi julius hó 26-án (vasárnap) a stojkai fürdő dísztermében zártkörű Annabált tart. Személyjegy I 2 korona, családjegy 6 korona. Felülfizetések köszönet- : tel fogadtatnak. Kezdete este 8 órakor. Koszorú a Lendvay szobron. Egy érdekes magyar ember járl erre a napokban Sárváry Samu szilágy- somlyói polgár Mikor a nemzet Kossuth Lajos 100 éves szülelése napját ünnepelte, ő a következő levelet intézte az aradi 48-49-es honvédegyesület elnökségéhez : Tekintetes elnök ur! Van szerencsém b. tudomására adni, hojy Kossuth Lajos hazánk nagy fiának születése százéves fordulójára elhatároztam, hogy száz babérkoszorút helyezek el a nemzet nagyjainak szobrára és sírjára. Ezen koszorúk közzül 30-at szántam Arad városának. A 13 vértanú szobrára tizenhármat teszek. Lenkey János sírjára egyet, a honvédek sírjára egyet, ez összesen Ifi. Tehát kérem méltóztassanak engem értesíteni tizennégy 1818—49. tisztről, a kik Aradon vannak eltemetve. De olyanokat méltóztassanak lehetőleg megjelölni, a kiknek sírjaira könnyen rátalálhatok, ha Aradra utazom a sirkoszorukat elhelyezni. Szíveskedjék mindenik tisztnek a nevét följegyezni, a kik ezen 1 í koszorúból részesülni fognak. A tek. elnök urnák alázatos szolgája, Sárváry Samu, Szilágysomi yó. 100 koszorúra válalkozott tehát s fogadását meg is tartotta. A héten Nagybánya városán kérésziül utazván, megkoszorúzta id. Lendvy Mártonnak emlékszobrát örök zöldből készített koszorúval, figyelmeztetvén igy minket is arra, hogy bizony hazánk e kiváltó jelesének szobrát mi is megkoszorúzhatnék néha-néha. Ex-lex patika. A harmadik gyógyszertárt a nagybányai közönség igen elmésen »ex-lex patikának« nevezte el, mivel törvényen kívüli állapotban engedélyezték s mivel a miniszterelnök maga is már 4 nap óta leköszönt, tehát szintén ex-lex volt, mikor aláírta az engedély-okiratot. Felesleges tehát a kígyóhoz, Aeskuláphoz czimezni, legmegfelelőbb neve lesz : »Gyógyszertár az ex-lexhez.« Az »Edison« tudományos villanyszinház nagy érdeklődés mellett tartja előadásait a kispiaczon fel- épitelt kényelmes színházában. A mozgó fényképek igen érdekesek és tanulságosak, vannak közöttük valóban szenzácziósok is. Műsora változatos és vagy 500 külömböző eseményt, tudományost és humorisztikust mutat be; valóban igen ajánlható úgy a műpártoió, mint a szórakozni óhajtó közönségnek megtekintés végeit. A hét elején a színház találkozója volt a város előkelő egyéniségeinek. A tulajdonos gondoskodik róla, hogy naponként uj műsorral fokozza az érdeklődést. A tűzoltóság köréből. Tegnap érkezett meg Fábry P. Pál városi tűzoltóságig Őrparancsnok, ki Budapesten 22 évet szolgált mint tűzoltó s ott csővezelő volt, ma átvette szolgálatát s Ember Elek főparancsnok felügyelete mellett a vészvonatot kipróbálta. Az egyik géppel 69 méterre lőttek, délután a többi gépeket fogja kipróbálni. A gyakorlatok és tanítások Ember Elek vezetése alatt az uj pesti tűzoltó közbejöttével nagyban folynak s most már van remény, hogy rövid idő alatt betanított tűzoltóságunk lesz. Gyászlap. Wieser Oltó, volt Kapnikbányai kincstári tisztviselő, mint budapesti fő fém jelző hivatali főmérnök sok szenvedés után meghalt jul. 13-án. A boldogultat, ki 52 éves volt Uj-bányán temették el. j Béke poraira! Vértessy Arnoldnak a jelenben nálunk időző kiváló magyar írónak legújabb regényéből mai számunk tár- czarovatában mutatváuynyal kedveskedünk olvasóinknak. A mü 1 forint 20 krajezárért Kovács Gyula könyvkereskedésében kapható. Gyászeset. Gurszky János helybeli bányahatósági tisztviselő nejének édes anyja özv. Dulovits Ferenczné, hosszas betegeskedés után elhalt, a napokban. Teme- j tése a rokonság és ismerősök részvéte mellett 13-án | volt a felsőbányái ulczabeli gyászháztól. A család | gyászlapja ez: Alólirottak fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a forrón szeretett édes anya, jó nagyanya és anyós özv. Dulovits Ferenczné szül. Majkuth Mária életének 79-i k, özvegységének 13-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó hó 11-én délután 1 órakor jobblétre szenderült. A boldogultnak hült teteme folyó hó 13-án d. u. 5 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint ellemetletni; lelki üdvéért pedig az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 14-én d e. 9 órakor fog a róm. kath. templomban megtartatni. Nagybánya, 1903. julius hó 11-én. Béke porain, áldás emlékezetén! Gurszky Jánosné szül. Dulovits Mária leánya. Gurszky János veje. özv. Dulovits Istvánná szül. Linkess Jusztina menye. Dulovits Miksa, Dulovits Róbert, Gurszky Mária, Gurszky Lujza, ifj. Gurszky János, Gurszky Gabriella unokái. Nyári tánczvigalom. A nagybányai iparos ifjúság önképző egyesülete folyó évi augusztus hó 1-én, a Széchenyi-Ligetben, saját pénztára gyarapítására zártkörű tánczmulatságot rendez, melyre a meghívókat a napokban küldötte szét a rendezőség. Belépő-dij személyenként 1 korona 60 fillér. Család-jegy (> személyre) 4 korona. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók : Jancsovits József és Kovács Gyula üzleteiben. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. A kik meghívót tévedésből nem kaptak, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek az egyesület titkárához Jancsovits Józsefhez fordulni. A mulatság kedvezőtlen idő esetén is meg fog tartatni. A meghívó kívánatra előmutatandó. Búcsú. Papolczy Lajost a helybeli kir. csendór- séglól, őrsparancsnokul a íabiánházai őrsre helyezlek át. Eltávozásából kifolyólag hálás köszönetét fejezi ki azon vidéki, helyi hatóságok és egyes személyek iránt, a kik működésében annyira támogatták, hogy legfőbb elöljárója nyilvánosan megdicsérte s ezenkívül elismerő okiratot is nyert. Személyes köszönetre alkalma nincs s mivel tudja, hogy e lap az érintett vidékre is kijár, azért ezt az utat választotta, hogy búcsút vegyen a hatóságoktól és ismerősöktől. Reform-villa. Szalay Miklós egri kir. aljárásbiró egy uj szerkezetű villát fedezett föl, mely különösen gyenge gyomruakra nézve, rendkívüli előnyökkel kecsegtet. A villára szabadalmat kapott s azt a Krupp- féle fémgyár készíti alpacca ezüstből, tehát a legtartósabb, legszebb gyártmány. Az aljbiró ur különben igy ir hozzánk: Nem vagyok kereskedő, azok között nincsenek összeköttetéseim s igy bizományi üzletbe nem bocsátkozhatom, nincs tehát más ut villáim eiá- rusitására, mint az, hogy azokat, a nálam történt megrendelések által értékesítsem. Ahhoz, hogy reklámot csináljak villámnak, nincs módom, mert ez csak nagyban és nagy költséggel fizeti ki magát, minthogy pedig a villákat nekem drága pénzért gyárossal kell készítenem s én csak tartós, erős és szép árut akarok vevőimnek juttatni, csak reális alapon kezdhetem és folytathatom villáim elárusitását. Ezen villával való étkezés még a legegészségesebb embernek is, de különösen gyenge gyomruaknak, hiányos fogazatuaknak, lábbadozó betegeknek, ülő foglalkozással biró egyéneknek, idősebb koruaknak állandó egészségére kétségtelenül a legjobb eredményt biztosítja. De nagy hasznát veszik annak a szülők és dajkák is, az enni kezdő gyermekek etetésénél és ennek használatával S anélkül, hogy egy szót szólt volna, csöndesen ldsompolygott. Már akkor két éve volt, hogy Varga Imre beöltözködött a kispapok közé. A faluban is nagy hire volt jámborságának. Istenes vénasszonyok vasárnaponként körülvették az özvegy harangozónét: — Jaj milyen szerencse az anyának, akinek ilyen fia van ! Vargáné hálálkodva tette össze a két kezét: bizony nagy szerencse. Áldassék érte a mindenható. De már ö nem hiszi, hogy megérje a fia első miséjét. Most már nagyon elbetegesedett s némelyik vasárnap alig tud vánszorogva elmenni a templomba. A lábai is dagadnak. Fia elhivatta Szentlörincz- röl a doktort, mert Nyúláson nincs, de az sem tudott sok biztatót mondani. Irt valami orvosságot a lábára is, bevenni valót is; de Vargáné úgy vélekedett, hogy nem ér az semmit. Ha az embernek eljött az órája és az Úristen nem akarja tovább megtartani, hát nem tartja meg. Azt nem lehet a doktoroknak elcsürni- csavarni. Bizony már ö nem látja meg azt, - mikor majd a fia plébános lesz, de szentül hiszi, hogy lesz még abból kanonok is, prépost is, nagy aranykeresztet fog hordani a nyakában s üveges hintóbán fog járni. Czifra- sujtásos, mentés, tarsolyos huszár fog ülni hátul a bakon. Mikor már ágyba döntötte a betegség, még akkor is arról fantáziáit. Az üveges hintó ... az arany kereszt . . . A fia szótlan halgatta. Az ö képzeletében egészen más víziók lebegtek. A déli oczeán szigetlakó vad emberei, vérszomjas malájok, afrikai négerek, mindenféle pogány nép, kik közt ö az Ur igéjét akarja i hirdetni. Pálmaíás rengeteg erdők, tele mindenféle szörnyű fenevaddal, sivatag puszták, hol szomjúságtól elepedve mezítláb fog járni a forró homokba i, mocsárlepte vidékek, hol gyilkos lázak lappanganak a nádasok közt, Oda készült ő. Képzelete, mely gyermekkora óta tele volt csodás, kalandos történetekkel, mesés vágyakkal, most ebbe az irányba ragadta. A hősök helyét elfoglalták a misszionáriusok. Nagy mohósággal olvasta történeteiket. ö is olyan hittérítő akart lenni, aki szőrcsuhában jár, tűr éhséget, fáradságot, bántaimakat, vértanú halált is a Krisztus nevéért. Álmodozó lelkében most ezek a képek zsibongtak. A perzselő nap, a hullámzó oczeán, Látja az emberevő kannibálok orditó csoportját, kik bunkóikkal reá rohannak. S ö ott áll bátran, még a halálban is diadalmasan, a szent kereszttel kezében. Ájtatossága összevegyült kalandok után való sóvárgásával s avval az erős becsvágygyal, mely nagy tettekre sarkalta s szabadulni késztette a szűk korlátok közül, a hová szorította alacsony sorsa. Csapongó képzeletét nem fojtotta el a papnevelő intézet négy fala s mint a himes szárnyú lepkék, úgy rajzottak fejében a csodálatosnál csodálatosába gondolatok. Néha már éjfél is régen elmúlt s lázasan égő agya még akkor sem birt megpihenni. A szegény beteg öreg asszony aközben napról- napra közelebb jutott a sirhoz s egyszer csak kiadta lelkét. A fia megsiratta, a plébános ur szépen elte-