Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-25 / 21. szám
TÁRSAPALMI HETILAP ' A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE meg-teleitie: -^r.A-s.Á-Esisr.A.E5 Előfizetési árait: Egész évre 8 Kor. Fél évre í Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. Nagybányának örömünnepe van. Egyik legtekintélyesebb helybeli egyháznak, a r. kath.- nak főpásztora : Meszlényi Gyula időzik itt városunkban. Jött pedig a püspök nem magán kedvtelésből, hanem hogy meglátogassa az egyházat, híveit s részesítse a bérmálás szentségében azokat, kik azzal élni akarnak. Egy gyülekezetnek ünnepe, az egész város ünnepe s igy egészen természetesnek találjuk, ha Nagybánya díszt ölt erre a két napra. Üdvözöljük az egyháznagyot, a föpásztort és diszes kíséretét, hozzon valódi örömöt megjelenésük a híveknek, legyen itt időzésük kedves, emlékezetes! Meszlényi Gyula püspök ma délelőtt 10 órakor érkezett meg a vonattal városunkba, az állomáson nagy közönség élén Gellért Endre polgármester fogadta rövid, meleghangú beszéddel, mire a püspök szeretetteljesen válaszolt. Az állomástól hosszú kocsisor által kisérve, egyenesen a Deák-térre hajtatott s a Szt. István torony alatt újabban készített kis kápolnaszerü helyiségben öltözött át, honnan a Szt. Háromság templomába ment. Itt a templomi énekkar az »ecce sacerdos magnus«-sal fogadta. A templom igen szépen ki volt diszitve élő virágokkal. A délelőtt folyamán a különböző küldöt- segeket és tisztelgőket fogadta Öméltósága, Szőke Béla h. plébános lakásán, a kihez szállott egész kiséretével. Vele együtt vannak Pemp Antal kanonok, Szabó István irodaigazgató, pápai kamarás, Hámon Róbert szentszéki jegyző, Frank A „NAGYBÁNYA ÉS YIDÉ&E” tárczája. » A Vezúv. A tűzhányó már távolról magára vonja az ember figyelmét. Egyedül emelkedik ki a Campánia síkságból s úgy tűnik fel, mintha e síkság csak azért volna teremtve, hogy a hegy érdekessége annál szein- beszökőbbé váljék. Mint kiérdemült hős, ki véghezvitt nagy tettei után a nyugalom napjait élvezi, sűrű füst- gomolyagokat eregetve, önérzetesen néz le a távolban szerényen meghúzódó Apenninekre, a haragjától rettegő Nápolvra, a takarója alól félénken kikandikáló Pompejire s mintha még a tenger is neki akarna hi- zelegni, úgy néz feléje, hogy legalább lábai zsámolyát ölelhesse hullám karjaival Valami különös hangulat fogja el az embert, ha e sajátságos képet látja, olyan hangulat, a mely némává tesz, hogy elfelejtünk még bámulatunknak kifejezést adni is. Nem csoda, ha távoli országok lakóit, a legkülönbözőbb nemzetek fiait egyaránt vonzza magához. Évenkint rendkívül sok idegen fordul meg itt, különösen angolok, németek és francziák látogatják nagy számmal e hegyet és vidékét. A kirándulók vagy Nápolyból indulnak el kocsin s mennek a Vezúv aljáig, hol a funicularéra (sodronykötél-pálya) ülnek s ezzel 12 perez alatt felérnek a hamukup aljára, honnan 12 —lő perczig tart az ut a kráterig, vagy a felvezető más 3 ut valamelyikén, főleg Pompejiból indulnak el lovon, öszvéren avagy gyalog. Amint leszáll az ember a vonatról Pompejiben, rögtön körülveszik az emléktárgyakat áruló gyermekek, a kik a Vezúv ásványait, vagy megfeketült fenyőtobozokat, képeket, levelező lapokat, kagylókat és Isten tudná még mi mindent akarnának az emberre ráeröJózsef sz.-váraljai plébános, ugocsai főesperes, Páli Ede felsőbányái esperes-plebános. Ma, szombaton délután egyházi visitacziót tart, a templomot, temetőt, plébániát meg fogja szemlélni és vizsgálni. Este 6 órakor májusi ájtatosság lesz, melyen a püspök is részt vesz. Este Vg 8 órakor a bányász-zenekar és a dalárda szerenádot ad a liszteletére. A holnapi nap rendje a következő: 7 órakor gyülekeznek a hivek a czinterem- ben, mindjárt ekkor mise a nagytemplomban, 8 órakor praedikáczió, tartja a püspök maga. Beszéd után kezdetét veszi a bérmálás, a mely, minthogy 770-en jelentkeztek, valószínűleg délig is el fog tartani. Felsőbányára ez alkalommal nem megy a püspök, mivel nem sokára a máramarosi nagy körútra kell elindulnia. Holnap, vasárnap a püspök nagy ebédet ad a plébánián, melyre számosán kaptak a városbeliek közzül meghívót. Láthatjuk ebből, hogy Nagybányának holnap mozgalmas napja lesz. Adja Isten, hogy az idő is kedvezzen a katii. egyház szép ünnepségének. rDdhányTzsigmo^ Délibáb az élet, bájos csalóka ábrándkép, elég egy felhőcske az égen, hideg szél gyenge fuvalma, elég a napnak egy villanása s a kép, melyben annyi gyönyörűséget falábunk, eltűnik nyomtalanul. Szegény Zsiga ! a mi kedves barátunk, kortársunk, Nagybánya ifjúságának egykori lelkes vezetője, társadalmunk közkedvelt alakja s annak a szép kis családnak ott Felsőbányán, igazán szerető, meleg szivü édes atyja nincs többé az élők sorában. Ide jött egy évtized előtt, mint fiatal ember dolgozni a szakpályán s élvezni a fiatalság örömeit, ide jött, hogy feltalálja családi boldogságát s most, két hét előtt elutazott gyógyulást keresni — és nem tért többé vissza. szakolni. Mások a csomagok után leselkednek, s ha tehetik kikapják az ember kezéből még a legkissebbet is, csak bogy valamit vivén, néhány soldit kaphassanak. A szerkocsisok és a vezetők is kitesznek magukért, mert ha egy áldozatra rávetették magukat, annak ugyancsak meg kell szenvednie, még kiszabadíthatja magát közölük. A szives fogadtatás hiánya miatt tehát senki sem panaszkodhatik De nem is csodálható a lakosoknak az a nagy igyekezete, melyet az idegen megnyerésére vagy inkább lefülelésére fordítanak, mert hiszen az olasz nép e része abból él, hogy hazája természeti szépségeit s egykori nagyságának romjait mutogatja, magyarázza az idegennek. És ehhez kitünően ért még — a gyermek is. A vezuvi vezetők 3—4 nyelvet beszélnek, a hozzájok intézett kérdésekre kimerítő felvilágositást adnak s annak bizonyítására, hogy kötelességüket jól szokták teljesiteni, előmutatják könyveiket, melyekbe az utazók elismerő nyilatkozataikat írják, ezek között egy-két magyar feljegyzésre is akadunk. Pompejiből lovon 2* * 1/8 óra alatt lehet feljutni a legmeredekebb rész aljáig, hol a kigyódzó ut kezdődik, azon már csak gyalog lehet járni s körülbelül 1 órai fárasztó gyaloglás után érkezünk a kráterhez. A ki gyalog indul neki a Vezuvnak, az nehéz feladatot tűz maga elé, mert habár a hegy csak 1301 méter magas, mégis mintegy 6 órai folytonos menés szükséges ahhoz, hogy az ember czéljához érjen. Eny- nyi fáradság pedig csaknem kimeríti az ember erejét, főleg ha meggondoljuk, hogy a 30 fokos meredeken fölfelé vivő útnak legnagyobb része vastag homokréteggel van borítva s azon a járás sokkal nagyobb erőfeszítésbe kerül, mint szilárd talajon, mert a lábak mintuntalan megcsúsznak, besüppednek. Növeli az ut kellemétlenségeit az a szinte elviselhetetlen meleg, mely Olaszországnak e vidékén az év nagyobb részében uralkodik, s melyet a Vezuvon a homok kisugárzása még fokoz. 1858. szept. 27-én született Szarvason Békésmegyében, egy ottani gimnáziumi tanárnak fia volt. Középiskoláit természetesen Szarvason végezte s 1876. jun. 24-én tett érettségit. Hajlama előbb a műegyetemre vitte Budapestre, a hol két évet töltött, majd a selmeczi akadémiára ment s ott végezte a bányászati szakot 1879-ben, október 7-én. Szolgált a katonaságnál s tartalékos honvéd főhadnagy volt. 1882-ben decz. 5-én állott kincstári szolgálatba s hol Szélaknán, hol Aranyidkán volt bányagyakornok mindaddig mig 1890-ben Nagybányára jött, itt a Kereszthegynek volt egy darabig h. üzemvezetője, 1892. május 27-én bányatisztté nevezték ki Felsőbányára s attól kezdve előbb mint s. mérnök, majd 1900. julius 21-ike óta mint mérnök vezette eredménynyel az ottani egyik kincstári bánya üzemét. Pár év óta egészsége meggyengült, beszélték, hogy meghűlt a bányában s ez nem is csoda a tárnák egymástól nagyon is eltérő hőmérsékü levegőjében, azt is emlegették, hogy valami szerencsétlenség érte egy bemérés alkalmával. Tény az, hogy láthatólag napról-napra hanyatlott testi és szellemi ereje, E hó folyamán Budapestre, rokonához, Moravcsik Emil dr. egyetemi tanárhoz ment gyógyulást keresni és ott Budapesten halála nagy hirtelenséggel következett be május 21-én reggel. Neje Moldován Erzsébet s 3 szép gyermeke gyászolják. Nagybányán épp úgy, mint Felsőn megdöbbenve, igaz részvéttel vettük a hirt. Felsőbányán a m. kir. bányahivatal, a városháza és az olvasó-egylet gyászlobogót tűzött ki. Temetése tegnap 23-án d. u. 3 órakor volt Budapesten. Ez órában Nagybányán is meghúzták a harangokat az ö emlékezetére. * A mélyen megszomorodott gyászoló család a következő gyászjelentéssel tudatja veszteségét: »Delhányi Zsigmondné szül. Moldován Erzsébet mint neje, úgy a maga, mint gyermekei: Margit, Erle és Ernő, továbbá az alulírottak és az összes rokonság nevében mérhetetlen fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy az imádva szeretett, felejthetetlen férj, illetőleg legjobb atya, vő testvér, sógor és bácsi Delhányi Zsigmond felsőbányái m. kir. bányamérnök folyó évi május hó 21-én, reggeli 5 órakor életének 44-ik, a legboldogabb házasságnak 10-ik évében szivszélhü- désben elhunyt. A drága halott hült tetemei folyó évi Gondoskodott ugyan a Cook vállalat, melynek a vezuvi kirándulások vezetése monopóliuma, arról, hogy a gyalogosoknak is könnyebbé tegye az utat, pl. ajutóval, mely abból áll, hogy az utazók derekára erős kötelet csavarnak, avval egy vezető maga után vonja, hátulról pedig egy másik tolja az utast, a ki e mellett még hatalmas hegymászó botjára is támasz- kodhatik. Ilyen mulatságot természetesen csak az szerezhet magának, a kinek zsebéből a lírák egyhamar ki nem fogynak. Az útnak körülbelül fele részén, hol az igazi meredek kezdődik, mindig vannak készen hordozható székek két rúdra erősítve s a ki a további fáradalmaktól megakarja kímélni magát, felhasználhatja azt, természetesen szintén busásan megfizetvén a két izmos olaszt, kik azonban a jó kereset reményében örömmel vállalkoznak a nem csekély fáradsággal járó szállításra. Ha Uj-Potnpejiből indulunk ki, utunk a régi Pompeji romjai mellett vezet el, majd rétek és kertek közé érünk. Az ut mellett itt-ott hatalmas olaszfenyőket láthatunk, melyeknek sudár törzse egészen csupdsz s tetejökön ernyő alakban terjed szét széles koronájuk. A kertekben csinos villák fehérlenek, melyeket déli növények, czitrom, narancs és fügefák vesznek körül s teszik illatossá a levegőt. Madárcsicsergés lombsusogás közé az örökké vig olaszok csengő éneke vegyül. A derült égről vidáman mosolyog le a nap, öröm, kedv, boldogság árad el itt mindenen. Nem csoda, ha e nép oly makacsul ragaszkodik szülőföldéhez, hiszen az a természet remeke. Az örökké zöl- delő fák, az örökké mosolygó ég az örökifjüságot hirdetik itt. A Vezúv körül épült 12 község lakói nem törődnek avval, hogy a halál torkának közelében vannak. Bármely perezben meglepheti őket egy kitörés, a láva elpusztíthatja viruló mezőiket, jól müveit kertjeiket, eltörölheti a föld színéről házaikat, nem gondolnak vele, örülnek az életnek. S ha megesik a szePüspöki látogatás,
