Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-18 / 20. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 20. szám. A nagybányai gazdák kiállítások alkalmával gyakran szereztek — mint most is — dicsőséget, az egyletnek, az egylet viszont minden erejével mozdítsa elő a gazdák érdekeit. Egy Jelenvolt. (2) 1902. május 18. Meghívó. Az 1894. évi XIII. t.-czikkel kiadott egységesített engedély-okmány alapján alakult »Szamosvölgyi vasút részvénytársaság« t. ez. részvényesei ezennel meghivatnak az 1902. évi május hó 24-én d. e. 11 órakor a vasút társaság hivatalos helyiségében tartandó XXIX. rendes közgyűlésre. Napirend: I. Jelentés az 1901. évi üzlet eredményről az igazgatóság 1901. évi működéséről, a Besztercze-borgó-beszterczei vasút építéséről és ezzel kapcsolatban az építési költségekre vonatkozó leszámolás bemutatása. II. Az 1901. évről felállított zárszámadások előterjesztése. a mérleg megállapítása és javaslat az üzleti felesleg hová fordítása iránt. III. A felügyelő-bizottság jelentése az 1901. évi mérleg megállapításáról, valamint az igazgatóságnak az üzleti felesleg hová fordítása iránt tett indítványáról. IV. Jelentés az alapszabályok 11. §-a alapján 1902. évben törlesztendő 37 drb elsőbbségi részvény kisorsolásáról. V. A felügyelő-bizottsági tagok évi tiszteletdijának megállapítása. VI. Az alapszabályok 40. §-a alapján 3 igazgató- sági tag kilépése folytán üresedésbe jött 3 és a múlt évben betöltetlenül hagyott egy, összesen 4 igazgató- sági tagsági helynek választás utján való újólagos betöltése. VII. Négy felügyelő-bizottsági tag megválasztása. Kivonat az alapszabályokból. 28. §. Ötszáz forint névszerinti értékű részvények birtoka egy szavazatra jogosít. Minden ily szavazattal biró részvényesnek joga van a közgyűlés tanácskozásaiban személyesen, vagy más szavazatjoggal biró részvényes, mint meghatalmazottja által részt venni és szavazatával élni. A kormány által az 1880. évi XXXII. t.-czikk 2. §-a alapján s illetőleg a kir. postaigazgatóság által az e részben kötött szerződés alapján átvett törzs- részvényeknek megfelelő szavazati jogot és pedig a nélkül, hogy a részvényeket letenni köteleztetnének, a pénzügyi- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által kiküldendő képviselők által mindaddig, mig az átvett részvények az állam-kincstár birtokában maradnak, oly képen fogja gyakorolni, hogy a kormány képviselőinek szavazata az illető közgyűlésben képviselt többi szavazatok felével felérőnek fog számba vétetni. Egyébként azonban a szavazati jogok gyakorol- hatására megkivántatik, hogy a részvények, még le nem járt szelvényeikkel, vagy pedig, hogy a 20 §. értelmében a részvényletéteményezéséről nyert elismervény legfeljebb 3 nappal a közgyűlés megtartása előtt a társaság pénztáránál vagy ezen kívül az igazgatóság által e czélból kijelölt más helyeken letétessenek. Ezen részvényeseknek, kik a fentebbi határozatok értelmében részvényeiket, illetőleg az elismervényt idejekorán letették, belépti jegyül igazoló-jegyek adatnak. E jegyekben a letéteményezett részvények és a letéteményezőt megillető szavazatok száma kitüntetendő. A letéteményezett részvények vagy elismervénvek a közgyűlés befejezéséig letétbe maradnak. 30. §. Közgyűlésen a részvényes szavazati jogát vagy személyesen, vagy egy másik szavazatképes részvényes, mint meghatalmazottja által gyakorolhatja. Egy részvényes azonban egy ily meghatalmazásnál többet el nem vállalhat. A meghatalmazás alakjára nézve szükséges, hogy a meghatalmazó aláírása vagy hitelesítve legyen, vagy, hogy a meghatalmó okmány két tanú által legyen aláírva. Gyámság alatt állók, jogi személyek, hatósági, kereskedelmi vagy egyéb testületek, részvénytársaságok, községek, valamint olyanok is, a kik legalább 2(M)00 forint névértékű részvénynek tulajdonosai, szavazási jogukat a közgyűlésen törvényes vagy rendszerint képviselőik által gyakorolhatják még akkor is, ha az utóbbiak maguk nem is részvényesek. Az igazgatóság és a társulat képviselői az álialuk letéteményezett és esetleg még letéteményezendő részvények alapján birt szavazási jogukat a közgyűlésen más ilyen joggal biró részvényeshez hasonlóan gyakorolhatják. A részvények csak a vasúttársaság központi főpénztáránál Deésen és a Schoeller és társa bánkházánál Bécsien (7. Wildpretmarkt 10.) helyezhetők letétbe. Heti krónika. Nagybánya lakosságának szokatlanul szomorú látványban volt része a héten, kedden és szerdán fehér volt a Morgó és és a Jerikó hegye, s daczára a szerdai melegnek, két napig nem tűnt el a rideg téli tájkép. v A nagybányai gazdák megint leszüreteltek legnagyobbrészt. Most értem már, hogy a bölcs Nagy Lajos király miért adott ennek a vidéknek szabadalmakat, mer itt a gazdálkodást csak kedvezményekkel és állami támogatással lehet fenntartani . A mit produkál a gazda, az jó, az finom, de az a kérdés minden évben, hogy prodrkálhat-e valamit Az ünnep igy előre is megvan keserítve, hasztalan szólalt meg a czintermi térzene. Jóska hegedűjével, hasztalan kezdődik a ligeti nyári bányász zene és hasztalan próbálnak Dombayék minket az ő szellemes, tréfás darabjaikkal felvidítani. Ide nem zene, nem művészet, de államsegély és adóelengedés kell. Még az a sok kitüntetés 3em képes ünnepi hangulatot teremteni, a mit a kertészeti kiállítás hozott Nagybányának. Bánatában mit tehet a magyar ember mint, hogy sírva vigad s igy érthető, hogy ha az ünnep másodnapi dalestélyt a közönség jóakaratu figyelmébe ajánlja a krónikás. Különfélék. Kinevezés. Ö felsége a király a szatmári törvényszék elnökévé dr. Róth Ferencz budapesti kir. itélő-táblai birót nevezte ki. Szatmár szab. kir. város polgármesterévé e hó 12-én, 44 szavazattal Veréczy Antal 39 szavazata ellenében Papp Géza eddigi főjegyzőt választották. Állatorvosi kinevezések. Pécs sz. kir. város főispánja Kovács Bálint nagysomkuti kir. állatorvost a pécsi városi közvágóhíd igazgatójává nevezte ki. — Kaufmann Jenő helybeli állami állatorvost a földmi- velési miniszter Budapestre helyezte át s Nagybányára László Endrét rendelte ki. Bérmálás Nagybányán. Meszlényi Gyula püspök a bérmálás szentségének kiszolgáltatására folyó hó 24-én d. e. háromnegyed 10 órakor városunkba érkezik s másnap reggel 8 órakor sz misét tart, prédikál s a mintegy 500 bérmálandót megbérmálja. A fogadtatás napján fogja a tisztelgő küldöttségeket fogadni. Városunk hatósága, róm. kath. lakossága mindent meg tesz, hogy a püspök jól érezze magát körünk ben. A bányászati tisztviselők közt mozgalom indult meg, hogy Scholtz Vilmosnak a budapesti kerepesi úti temetőben díszes síremléket állítsanak, e czélból a gyűjtést már meg is indították. A szatmárvármegyei tanári kör holnap, május hó 18-án d. e. 11 órakor itt Nagybányán tartja rendes gyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki előterjesztések. 2. A magyar helyesírás kérdése. 3. Az elemi- és középiskola egymáshoz való viszonya. 4. Az országos és a kerületi tornaversenyek. 5. A szatmárvármegyei tanári kör választmányi tagjainak megválasztása. 6. Indítványok. Ratkovszki Pál elnök. Sándor Venczel titkár. Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagybánya-vidéki osztálya május hó 10-én, Felsőbányán tartotta gyűlését. A gyűlés népes volt. Neubauer elnök, Farkas Jenő, Grillusz Emil alelnökök, Bay Lajos Orsz. képviselő, Gellért Béla pénztáros, Szellemy Geyza titkár résztvettek a gyűlésen s kívül lőttük a tagok, mintegy 40-en Nagybányáról, Felsőbányáról, Fernezelyről Kapnikról stb. Megnyitás s a szokásos üdvözlések után elnök jelenti, hogy a székhely kérdésben kiküldött bizottság indítványozni fogja hogy az országos egyesület székhelye Budapestre té- téssék át, kéri az egylet tagjait, hogy e fontos kérdéssel fóglalkozzanak. Scholcz Vilmos síremlékére a gyűlés 50 koronát szavazott meg. Deutsch Aladár a folyton működő ponyvás lökőszérekről tartott érdekes és figyelemmel hallgatott előadást, melyért előadónak az elnök köszönetét fejezte ki. Ezután a gyűlés a — Isten hozta! fogadta őket szívesen a gazda, ki, déltájban lévén az idő, éppen az asztalnál kenye- rezett a gyermekekkel. — Tessék, foglaljanak helyet. Bizony, ha nem sietnek, erősen reájuk szakad az Isten áldása. Jól megáztak volna. Most értem haza én is, kivert ez az áldott jó idő a munkából. Ugy-e a faluba valók ? — Igen, oda — mondá rá a társalkodónő. •— Mi még nem rég jöttünk erre a vidékre, azért nem ösmerünk itt senkit. — Nem rég jöttek ? — Nem bizony, lelkem, nem régen lakunk itt, feleié az asszony. — Hát olyan formán volt az, — fűzte beszédjét tovább a gazda — hogy az asszonyom még kiskorában elkerült innen, mint szegény ember szokott szolgálatba. Ott ismerkedtünk össze az én hazámban, a mi tájékunkon és egy jó darab ideig ott is laktunk. De azután, hogy a szegény apósomék elhaltak, Isten nyugosztalja őket, aztán a feleségem utánuk örökölte ezt a kis házacskát, kertet, hát ide költöztünk az ősz utolján. Hisz a szegény embernek mindenütt egy a fizetése. Mindenüit dolgozni kell. Aztán meg itt az uraság körül tán jobban is akad egy s más tennivaló. Egész télen az uraság erdejében üztük a dolgot; most a nyáron meg jön már az aratás, kapálás. Bizony sok kell ezeknek az istenadtáknak a szájába. Alig győz két kéz nekik eleget keresni. Az asszony, az szegény ki sem mozdulhat tőlük. De mit csináljunk, ha megáldott az Isten velük. — Hányán vannak? kérdé a herczegnő. — Velük együtt már eddig nyolczacskán volnánk. Tudja Isten, hogy van, jobban megterem a szegény ember körül a gyermek, mint az urak körül. Tán jobban szeretik egymást, vagy mi, nem tudom. A herczegnő képe erre a szavakra elborult. Át- érezte ez együgyü ember szavainak igazságát. — Bizony megáldott, megszeretett bennünket az Isten. Ki őszi, ki tavaszi, kedves tekintetes asszony, vagy nem is tudom már, hogy tiszteljem magukat és fölemelte karjára a földön mászkáló legkisebb apróságot. A többiek pedig bátortalan szemekkel bámultak a gazdag öltözetű idegenekre. — És nem csüggednek el annyi gond alatt? szólalt meg a társalgónő. — Nem érünk mi arra rá, annyi a dolgunk. Ha csüggedünk, újra kezdjük. — Se nem bántja, hogy egyik embernek sok van, maguknak meg csak ez a kis hajlék jutott? — Nem bánt minket semmi. Úgy, a hogy csak betakaródzunk a magunk szegénységével. Tessék elhinni, ha végig nézünk azokon a gazdag embereken, azok se olyan boldogok ám, a milyeneknek látszanak, megvan azoknak is a maguk baja. Sokszor, a mikor látom kis cselédkéimet, biz Isten ! nem cserélnék velük. Ha nehéz a dolog megosztjuk Istennel, a hogy megosztjuk ételünket és italunkat. így aztán mindennap gondoskodik rólunk, mindig rendel napról-napra valót azoknak, kik őt szeretik. Aztán rendes szokásukhoz híven imádkoztak, a herczeg önkényielenül is utánozta a parasztgyermekeket. Jól esett a herczegnő anyai szivének e látomány. Az örömnek fényes harmata csillant meg szemében. — Ejnye, majd el is felejtettem megkínálni egy kis puha kenyérrel az ifjuurat. Szegjen csak apjuk neki egy karajkát. ... Itt van, nézze csak kedves, nagyon jó puha, kakastejje* sütöttük az éjjel. És a kis herczeg elvette a fekete kenyeret. — Tekintetes asszonyékat is megkínálnám már vele; de most nagyon csermolyás a lisztünk, ezért ilyen fekete. De azért nagyon jó izü, csak tessék megkóstolni. Tisztán szoktam én vele bánni, azért ha szegények vagyunk is. És odanyujtá a kenyeret a zöldes nyelű csillagos bicskával együtt. A herczegnő finom glacé-keztyüs kezével elvette a kést és egy-egy harapást szegett a kenyérből mindkettőjüknek. — Igazán nagyon jó ez a barna kenyér, mondá a herczegnő. — Tudom, maguk rég nem ettek ilyent, vagy talán sohasem, mert az urak csak fehéret esznek. Pedig a szegény ember kenyere is jóizü ám. — Bizony jóizü, folytatá a társalgónő. — A szegény ember kenyere csak a jóizü, az az édes kenyér, mert a munka verejtéke és az imádság szenteli meg. — Mit mondott bácsi? kérdé figyelmesen a herczegnő. — Azt, hogy az az édes kenyér, mit a becsületes munka és az imádság szentel meg. A herczegasszony mélyen elgondolkozott a jámbor paraszt e bölcs szavain. Igaza van, bácsi, az az édes kenyér csakugyan. És uj élet reménye villant meg ragyogó szemében. Azt a darab fekete kenyeret pedig, a mi a kis fia kezében volt még, betakarta fehér selyem keszkenőjébe. és elvitte magával. A szegény, gyámoltalan paraszt igy tanította meg a dúsgazdag hölgyet a valódi boldogság titkára. S attól fogva egészen uj rend költözött a her- czegi házba. A kis herczeg nevelését, bármennyire ellenezte is férje, maga vette át. S naponként szigorú munkával kellett kiérdemelnie a kis herczegnek a mindennapi kenyeret és imádsággal megköszönni. Uj asztalnemüe- ket is hozatott, melyekbe annak a becsületes, megelégedett munkásnak az igéit himeztette, a kinek már ezután jobban rendelt az Isten a jószivü herczegnő keze által napról-napra valót. Annak a darabka fekete kenyérnek pedig, mit a nyomorult kunyhóból hozott magával, egy remek kis üvegszekrényt csináltatott a kis herczeg szobájában. Ott állt a fényes palotában a szegény munkásember áldott kenyere egy drága müvü ezü-ttartón, rajta aranybetük ragyogtak ékesen kiverve, hogy valamikor visszatartsa a léha könnyelműség sikamlós utjától a koronás sarjadékot, hogy mindennap lássa, sohse feledje el, a mit az az okos, józaneszü paraszt mondott, hogy: »Az az édes kenyér, mit a becsületes munka és az imádság megszentel.«-oo®azó bőröndök gyári raktára! A legjobb minőségű, szabású és formájú férfi urak részére kalapok, IftíUU UUI U1IUUA női és gyermek ingek, kézzel kötött harisnyák és mindennemű férfi-divat czikkek legolcsóbb forrása Nagybányán: Radó Andornál (Fő-tér.) „Ideál“ ezipők egyedüli raktára.
