Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-09 / 10. szám
(2) 1902. niárczius 9. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 10. szám. s a kivitel lehetőségére kíséreljünk meg egy-kél évi próbaidőt. Derék munka lesz, ha a megtakarítás sikerül. Hozsannával fogadjuk. De ne kössük meg kezeinket most jó eleve s tartsuk fentszabad elhatározásunkat az esetre, ha a megtakarítás a legnagyobb erőmegfeszités- sel sem sikerülne, hogy semmi körülmények között és semmi szin alatt se legyünk kényszerítve a pótadó behozatalához folyamodni. Stoll B. képviselő ur azt mondja, hogy ily módon nem bízik a megtakarításban. Hogyan? Hát a város háztartásának költségvetése nem a képviselő- testület retortáján megy keresztül? Nem az állapítja meg a kiadási tételeket s lehetséges még a feltevés is, hogyha a képviselő-testület tanácsosnak, jónak vél valamit, annak — ha lehetséges — érvényt ne szerezzen? A közgyűlésnek tagja iparos és keres kedő osztályunk szine-java; hogyan volna hát feltételezhető, hogyha a megtakarítás eszközölhető, döntő szavazatával a maga érdekében hozzá ne járulna a megtakarításhoz? A tanács pedig egymaga — még ha más véleményen volna is, de nincs — a közgyűlés hozzájárulása nélkül mit se tehet. Kérdések, melyekre igen bajos a felelet. Ismétlem, mindnyájan egyetértünk abban, hogy a vízvezeték megalkotása sürgős és égető szükséget képez, de hogy a modus procedendire nézve melyik álláspont felel meg inkábba város és a polgárság érdekeinek, annak elbírálását szívesen bízom magára a polgárságra. Nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy az alispán ur az én közvetitő indítványomat tette magáévá s én a szabad kéz fentartásának klauzulájával szívesen szegődöm Stoll Béla képviselő ur leghűségesebb munkatársává, hogy a Lapos-erdő vágásainak még meglevő vételára a város és a polgárság érdekeinek teljes megóvásával a vízvezeték czéljaira megtakarittassék. Akár sikerül azonban a megtakarítás, akár nem, egy azonban bizonyos: a vízvezeték megvalósításának közel három éve megindított ügye tengeri kígyóvá fejlődni nem fog s már a közel jövőben az eszme testet fog ölteni; nem ugyan a takarékpénztár alaptőkéjéből, hanem esetleg a kir. kisebb haszonvételek után nyert kártalanítási kötvények igénybe vételével. S ez eset- , ben érvényesülni fog az az általánosan elfogadott elv is, hogy a midőn egy századokra szóló monumentális mű megalkotásáról van szó, annak összes költségeit nem fogjuk egy nemzedékkel — mely úgyis zilált anyagi helyzettel küzd — megfizettetni, hanem arányosan megosztjuk a terheket a jövő generáczióval. Stoll Béla urnák a város elöljáróságát biráló szavaira nem reflektálok. Teljes joga a bírálat, bár kissé különösnek találom, hogy az ipartörvény s más törvények rosszaságáért nem a törvényhozást, hanem a tanácsot, a végrehajtó közegeket vonja felelősségre. Ha minden rósz törvényért a tanácsnak kellene viselnie a felelősséget, e felelősség súlya alatt már rég össze- roskadt volna. Nincs oly elöljáróság a világon, melynek kisebb- nagyobb hibái ne volnának. Hibák történhettek és tör- történhetnek nálunk is, azt azonban jó lélekkel senki- sem állíthatja, mintha a város elöljáróságának minden törekvését, minden tettét önös szempontok s nem a város és polgárságának jól felfogott érdeke, anyagi boldogulása irányítaná. Égly Mihály. Heti krónika. Egy ellenzéki lap mit ir: hogy Nagybányát Felsőbányával egyesitik. Nálunk minden egyébről sokat beszélnek s az iparművészeitől kezdve egész a szójababig minden iránt érdeklődnek, de erről nem beszél senki semmit. Sok évi tapasztalat tanított meg engem arra, hogy a nagy- és felsőbányaiak barátsága, a két város egyesítésével fordított arányban áll, vagyis, hogy közelebbről meghatározzam a dolgot, mikor a 2 testvérváros lakossága jó viszonyban van, akkor nem is gondol senki az egyesítésre, de mikor a 2 szomszéd város lakói haragban jutnak, akkor mindjárt szőnyegre kerül az egyesítés kérdése. Mivel ma a lehető legjobb, barátságos viszonyban élünk Felsőbányával, tehát szó sem lehet az egyesítésről,- az »Ellenzék egy sajnos té védésnek áldozata. Minekutána ezt az ügyet lovagias utón befejezettnek nyilvánítjuk, térjünk át az országos vásárra, kevés róla a mondani valónk, miként a pénzünk, ha több lenne a pénzünk, akkor több lenne a mondani valónk is. Elmúlt és mélyebb nyomokat nem hagyott maga után. Ma talán már nem is szeret rágondolni senki. Részemről a hét legkiemelkedőbb pontjának tartom a legutóbbi kaszinó estélyt, hol népszerű dalárdánkat ismét alkalmunk volt hallani. Az estélyen nem voltak ugyan túl sokan, de azért kedvesnek, élénknek és emlékezetesnek jelezhetjük. A dalárdában hatalmas hanganyag tömörült össze s a karmester az ő odaadó buzgalmával kiváltó eredményeket tud felmutatni. Itt már elvárhatjuk, hogy a dalkar haladásával a pártoló tagok száma egyenes arányban álljon s legközelebb a 200 -ik pártoló tag belépéséről adhasson hirt a krónikás. A veresvizi iskola ügye. Mozgalom indult a veresvizi iskola telkének kijelölésében, de még végső megállapodás nem létesült, azért a szóba került telkeket vitatárggyá teszem. Döntsön a telek meválasztásban a vallás és közoktatási miniszteri utasítás, melyét az országos közegészségi tanács javaslata alapján adott ki, melyből a főbb elveket idézem. »Alkalmas telek lényeges kellék a czélszerü és egészséges iskola építéshez. — A' rosszul választott telek minden időre megronthatja az iskolát.« — »A telek környezetére ügyelni kell, hogy ne legyen a telek ország ut. folyó vagy zápor árkok mellett, ne legyen zajos, bűzös gyár, rakodóhely, pocsolya, korcsma és efélék közelében, mi zajt, bűzt vagy port okozhatna, avagy erkölcsileg ronthatná a gyermeket.« — Most ezzel ellentétben a veresvizi iskola telkének a Svaiczer utczában a korcsma közelében, a záporárok mellett 7—8 ház helyén tervezik az iskolát. Tehát a terv két kardinális pontban ellenkezik az 1897. évi 72370 sz. körrendelettel, mit idéztem. Ezen miniszteri rendelet még azt is mondja: »Előre meg kell állapítani, hogy a szemügyre vett telken a szükséges épületek s egyebek czélszerüen elhelyezhetők-e ? Nevezetesen pedig az iskola épülete úgy legyen elhelyezhető, hogy utczai portól és zajtól oltalmazhassák « Azért nem czélszerü az annyira szűk telek, hogy az iskolát az utcza sorba kelljen építeni.« Tehát 30 méter széles és 60 méter hosszú 4 tantermes iskola és egy tanító lakás, hogy helyezhető el a Svaiczer utcza kérdéses telkén, hogy az iskola az utcza sortól 10 méterrel beljebb legyen ? Hogy a követelménynek megfelelhessen, az iskolát épen a patak tetejére és a mellette levő kincstári rétre is kellene építeni. A játszó tér a patakban lenne? Hadd lubicz- koljanak őszkor, tavaszkor a vízben, nem baj az, ha meghűlnek, nem baj az, ha iskolában köhögéssel zavarják a tanítást, nem baj az, ha a hülés egy két gyermeket korán a sírba visz. Vagy a tanító mikor nem kötelessége, akkor is mind a patakot őrizze? Vagy minden lépten a patakért büntesse a gyermekeket? Nincs neki fontosabb hivatása? A kérdéses telek nem csak e szempontból nem alkalmas, hanem nem alkalmas még azért se, mert az említett miniszteri utasítás még azt mondja: »Figyelni kell arra, hogy zápor árkok kiöntése ne veszélyeztesse az iskolát. Nem olyan régen mikor a patak nagy volt az ottani épületeket elárasztotta az árvíz, a házakat ki kellett kötni. Ez csupa szerencse lenne a gyermekekre nézve, mert lenne legalább árviz-szünet is. — A mellék épületekben vagy másban kárt tenne a viz, a városnak lenne mit igazítani. A kincstárnak a patakon túl a domb aljában van egy dombos rétje, a melyen vaskolomp is van, abból a telekből legalább 2 holdat kell kérni, mert az 1868. évi XXXVIII. és 1876. évi XXVIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában kibocsátott miniszteri utasítás 13. §-ának b.) 10-ik pontja értelmében tartozik a község minden esetre az iskolának kertül alkalmas és bekerített telket legalább két holdat és a gyermekek létszámához mért nagyságú testgyakorló tért adni. Ez kiszakítható, az említett Vájná mérnök által használt kincstári telekből, és az igaz hogy kevesebb lesz a mérnök ur utódjának jövedelme, de a kincstár ezt pótolhatja más módon. A bányászok házaikat más kincstári telekre átvinnék, ott is a telek, úgy lenne az övék. mint itt. A kincstár mikor akarná onnét is elküldhetné. Az átköltözés egyenkint 200 koronába is kerülne. Vájjon fedeznék-e ezt ? Azonkívül a telekkönyvezés is, mily költséget okozna a népnek ? A bányász nép nyomora óriási, köztük élek látom, mint küzd a bányász a betevő falatért, alig kap annyi fizetést, hogy gyermekének télire nyári ruhát vehessen, mert télire nem telik. A szegény nép gyermekeit karácson táján ruhával kellene segíteni, mint olvastam, hogy más bányakerületben ez megtörténik. A népnek, hogy üres óráiban lekötve lehessen, népkönyvtárt kellene állítani a veresvizi iskolában. 600 korona kezdetnek elég lenne. Jókai és Benedek könyveit meghozathatnák, mint a nép által a népkönyvtárakban legjobban kedvelt könyveket, a bányász népet ez elvonná, habár részben is a pálinka ivástól. A nép erősebb, fejlettebb lenne, több ideig élne, nagyobb tiszteletet és szebb heszédet tanulna, rendesebb lenne a gondolkozásának modora, a bányafisz- tekn-k és városi hatóságnak kevesebb baja lenne velők. És mind ezt csinálná az a figyelembe nem vett népkönyvtár. — A népkönyvtárral képezi tovább magát a nép, a népkönyvtár kiegészíti az iskolai- tanítást. — A minisztérium már 1000 népkönyvtárt állított nehány év alatt. — Kérvényt kellene a minisztériumhoz a bányászok érdekében benyújtani, hogy népkönyvtárt létesítsenek. A népet pedig mind csupa humánitásból is, ne bolygassák és nyomorukat ne nagyobbitsák, annál inkább, mert a kérdéses telek alkalmatlan és ha el is vinnék a házukat, akkor is ott nem lenne iskola, mert 4 pontban a telek ellenkezik a miniszteri utasítással. Ezt pedig a tanfelügyelőség nem hagyná jóvá. Különfélék. Személyi hirek. Gellért Endre polgármester városunkba visszaérkezett. — Schönherr Antal főkapitány megrongált egészsége helyreállítása végett hosszabb időre délvidékre utazott, távollétében a főispán a főkapitányi teendőkkel Smaregla Mihály alkapitányt bízta meg, a ki a napokban Nagykárolyba utazott s ott az erdő bírói esküt letette. A pápa jubileuma. E hó 2-án, a pápa 25 éves jubileumának emlékét tartóba a r. kath. egyház, este 7 órakor megszólaltak a harangok minden községben és városban. Felsőbányán egyes épületek vasárnap este ki voltak világítva. — Az ünnepélynek holnap folyatása lesz. Változások a lelkószi karban. Szépi Béla helybeli r. kath. s. lelkészt a szatmári püspök, ugyanazon minőségben Munkácsra helyezte át. Barátai és tisztelői f. hó 2-án tiszteletére a legényegyletben népes búcsú lakomát rendeztek, melyen számos köszöntőt mondottak, helyére a püspök dr. Csókás Vidort nevezte ki Nagybányára Munkácsról. Felsőbányáról Juhász János s lelkészt Szatmárra s helyére Ékkel Lajos szatmári s. lelkészt helyezte át. Előléptetés. Virág Lajos helybeli posta főtisztet a kereskedelmi miniszter a X. fiz. osztály 3. fokozatából a 2-ik fokozatba lépt ette elő. Búcsú. Dr Olsavszky, városunk egyik kitűnő orvosa, mint fájdalommal értesülünk Bozovitsra megy s városunkból végleg elköltözik. őszintén sajnáljuk a kiváló doktor távozását s reméljük, hogy a búcsú nem lesz végleges. Olsavszky a következő levelet küldte be hozzánk: — »Nem szóval mondok búcsút Nagybányának, mert ezt megtennem mai kedély állapotom mellett még jobban fájt volna, mint. ennek a levélnek megírása. Villámcsapás nem rombolhat úgy, mint ahogy engem az a gyászeset lesújtott Elmegyek feledést, vigasztalást keresni, de nem örökre bocsuzom. A végzet, a mely most kezembe adta a vándorbotot, újra vissza terelhet arra a földre, mely kebelében forrón szeretett kis fiam porait őrizi. Tartsanak meg jóindulatú emlékökben, a mint én is magammal viszem megtisztelő rokonszenvük és tapasztalt nagyrabecsülésük hű emlékezetét, mintegy becses ereklyét, melyet ottartózkodásom alatt szerény munkásságommal kiérdemelni szerencsés lehettem. — Dr. Olsavszky. A nagybányai főgymn. Petőfi-önképzőköre f. hó 15-én (szombaton d. e.) diszüléssel ünnepli meg 54-ik évfordulóját a magy. szabadság első felvirradásának. Műsor: 1. »Talpra magyar« zengi az intézeti dalkar. 2. Alkalmi ódáját elszavalja Stetz Sándor 8 oszt. t., az önképzőkör jegyzője. 3. Emlékezés márcz. 15-re, előadja Kalz Izsák 8 oszt. t., a körnek titkára. 4. »Előre« Tóth K. költeménye. Szavalja Szántó Manó 8 oszt. t. 5. Felolvasás Petőfi Sándor forradalmi költészetéről. Tartja Kiss Sándor 7 oszt. t. 6. Petőfi Sándor »A nemzethez« ez. versét szavalja Körösi K. 8. oszt. t. 7. Petőfi Sándor »Ledőlt szobor« ez. versét elszavalja Hetkó Aurél 8 oszt. tanuló. 8. A szabad- ságharcz népdalainkban, mint saját tanulmányát felolvassa Kuszkó Dezső 7. oszt. t. 9. »Tavasz elmúlt« énekli az int. dalkar. — Az ünnepély nyilvános. Bimbóhullás. Kuhajda József bányakincstári tisztviselőt a sors nehéz csapással látogatta meg, mert alig van súlyosabb csapás annál, mikor a szüle gyermekét temeti. Kis leánya, a 2 és fél éves Mariska, sok szenvedés után meghalt múlt vasárnap. Részvevő szívvel adunk hirt a szomorú esetről s kívánjuk, hogy a kesergő szülők a sebre találják meg Gileád balzsamát. A család gyászlapja igy hangzik: »Megtört szívvel tudatjuk, hogy rajongásig szeretett kedves kis leánykán- 5 kát, illetve nővérkénket, Mariskát, élte 3-ik évében, | agyhártyalob okozta egy heti borzalmas és reménytelen szenvedésétől a halál angyala e hó 2-án d. u. 4 és fél órakor megváltotta. Földi maradványa e hó 4-én d. u. 4 órakor fog a róm. kath. szentegyház szertartása szerint az anyaföldnek vissza adatni. Az örök világosság fényeskedjék neki! Nagybánya, 1902. már- czius hó 3-án. Kuhajda József és neje, szülők. Józsika, Sándor és Erzsiké, idősb testvérei.« Adakozás. A csillárra e héten id. Beregszászy Sámuel úrtól 2 koronát kaptunk s azt köszönettel nyugtatványozzuk. Az ág. h. e. egyház elnöksége. Márczius 15-én d e. a templomokban istentiszteletek lesznek, a protestánsok együttesen tartják d. e. 9 órakor az istentiszteletet a ref. templomban. Este a polgári körben 7 órakor ünnepély lesz, melyen Németh József tanár felolvas, Szabó Miklós s. lelkész szaval s a dalárda is közreműködik. Az ünnepély után 8 órakor, a szabadság serlegének felemelése mellett társas vacsora 1 K 40 fillér dij mellett az aláírók részére. Hölgy vendégeknek^ a kik a társas vacsorában résztvenni nem óhajtanak, külön teremben thea, sültek, hideg ételek és ezukrászat fog rendelkezésre állani. Szabad lyceum. Holnap, vasárnap d. u. 3 órakor a főgymnasium kísérleti termében Kiss Gábor főgynm. r. tanár fog előadást tartani a Röntgen sugarakról és a sodronynélküli távirásról. A rendkívül érdekes előadásra külön is felhívjuk a figyelmet, a felolvasások rendezőségét pedig arra kérjük, hogy az egyes felolvasások megtartásáról lapunkat mindig előlegesen értesíteni szíveskedjék, hogy a közönséggel szemben hiradási kötelességünknek mi is megfelelhessünk. Beküldetett. Igen tisztelt szerkesztő ur! Közegészségi ügyben néhai Tarzinszky Bonifácz végzést kapott 1 a várostól a Postaréti tó lecsapolása végeit, de mivel az illető vasúti főmérnök e világból elköltözött, a le- csapolás ügye is el lett temetve, pedig akkor az volt a baj, hogy a városnak nem volt mérnöke, most pedig már van, én fel nem foghatom, hogy az egész magistralus az ily veszélyes és a maláriát nagy mérvben terjesztő posványos tó lecsapolását miért nem foganatosítja? hiszen az alispáni hivatal által is utasítva lett e tárgyban ; ez nem egyéni, hanem társadalmi jótétemény, de fel nem foghatom azt sem, hogy a képviselő-testületben nem akad egy egyén sem, a ki ezen ügyet felkarolná. Isten ments, ha a várost valami ragályos betegség látogatná meg, akkor azonnal meg-
