Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-09 / 10. szám
2. szám. tennék ez ügyre vonatkozó intézkedést. Tekintettel arra, hogy az ördög ároknak most mivel a házak építése és a telkek kibővítése folytán lefolyása igen nagy mérvben meg van akadva és a Kigyó-utczán a Tótfalusi háza átellenében vasrostélylyal ellátott vízvezeték sárral telitelt. tehát nagyon szomorú képet nyújt, hogy á legcsekélyebb eső következtében annyi gazdának földjei most már mindég viz alatt vannak. Mindez a város közepén látható. Mit mond erre a városi mérnök ur, ajánljuk becses figyelmébe, mert nem beszéddel, hanem tettel venné elejét a már évtizedek óta vajúdó lecsapolási ügynek, hogy ezáltal a város a nagymérvű posvány kigőzölgésétől, bűzétől megszabaduljon. Csak azután jöhet p.z utcza kövezése és az ivóvíz ügye. Két testvérváros egyesülése. Ez alatt a czim alatt a kolozsvári »Ellenzék« f. hó 5-ik számában hir jelent meg. melynek tartalma következő: Szatmár vármegyében két sz. kir. bányaváros van: Nagybánya és Felsőbánya. Nagybányának 10 ezer lakosa és virágzó anyagi helyzete van, Felsőbánya azonban 5000 lakosával kimerült érczbányái miatt küzdve küzd a létért. A város nem bírja tisztviselőit fizetni. Az anyagi züllést meggátlandó nagy községgé óhajtja a polgárság egy része degradálni az egykor virágzott sz. kir. várost. Az intézők most úgy akarják a pusztuló várost az anyagi romlástól vagy nagy községgé alakulástól megmenteni, hogy egyesitik Nbányával s bekebelezik Giródtótfalut. E két testvér várost egy tanács alá helyezik és vasúttal kapcsolják össze.« Eddig az «Ellenzék« czikke. Mi úgy hisszük, hogy az egyesülés tői sohasem állottunk oly távol, mint ma, s igy az »Ellenzék« értesülése nem időszerű. Az eszme szépségét mindenki belátja, de a gyakorlatban keresztül vinni senki sem akarja. — Nagybányán ez a kérdés egyáltalában nem aktuális. Uj könyv. Dunay János r. kath. lelkésztől érdekes füzet jelent meg az »Áttérésekről.« — A műben szerző ismerteti a vallásváltoztatásra vonatkozó magyar törvények történetét, majd részletesen tárgyalja az 1868-iki vallásügyi törvényt a bevett kér. felekezetek viszonosságáról s végül az újabb u. n. egyház- politikai törvényeknek idevonatkozó részét. Lelkészek haszonnal forgathatják e könyvecskét, röviden, könnyű tájékozódást szereznek maguknak ebben a fontos kérdésben. ügy értesülünk, hogy Dunay ezen müvét a kultusminiszterium is elismeréssel fogadta. Számadás. A helybeli gör. kath. ujjonan építendő templom javára febr. hó 15-én tartott tánczestély jól sikerült. Bevétele 331 K 8 kiadása 63 K, 82 f, tiszta haszon 267 K 26 f, melyet az újonnan építendő templom alapjához csatoljuk. — A rendező bizottság. Elveszett óra. Tegnap, márcz. 7-én, pénteken a kereszthegyi telepen elveszett egy szimpla fedelű női aranyóra, kis lánczczal. A ki megtalálja, szíveskedjék átadni e lapok kiadóhivatalában, vagy a kapitányi hivatalban, 10 korona jutalomban fog részesülni. Országos vásár volt márczius 3-án és következő napjain. — A külső vásárra felhajtottak 1812 darab szarvasmarhát, 216 lovat, 218 sertést, eladtak 736 drb marhát, 62 lovat, 115 sertést, az árak elég magasak. Kirakó vásár alkalmával a tűrhetetlen rossz, esős idő miatt a forgalom csekély volt. Jegymegváltás. A helybeli újonnan építendő g. kath. templom javára febr. hó 15-én Kosztin Sándor ur saját lakásán rendezett tánczestély alkalmából a következők voltak szívesek jegyeiket megváltani illetve jegyeiken felülfizetni: családjegyet Hanzulovics Kristófné, Dumitrán Abrahám, idős Berindán Pál és Jeremiás Jenő. Személyjegyet: özv. Kovács Jánosné, özv. Fülöp Jakabné, Frits Sámuel, Bányai József, dr. Drágos Toofil, Spinetti Sándor, Komzsik alajos, Gitta Jusztin, Lapusán Demeter, Illés Zachariás és Kupás Mihály, Felülfizettek: özv. Bilcz Istvánné, Grünwald Béláné, Komzsik Alajos, Török Antal, Berindán János, Moldován György, Flórián Gábor, Prigya Mihály és Török Sándor 1--1 K. Dumitrán Abrahám, Gyira- szin M. János, Galló Antal, Drágos Demeter, Jeremiás Jenő, Petrován Péter, Bálint István, 2—2 K. Szincsán László 3 K. Ft. Pap Endre 2 K 40 f. Moldován Miklós és Kosztin György 4—4 K. Román Demeter 6 K. Ilia Ignácz és Karácsony János 40—40 f. Ezen kegyes adakozásokért köszönetét mond — a gondnokság. Kérelem. A nemzeti múzeumnak a Nagybánya és Vidéke 1900. évi 26 és 30 számaira szüksége lévén, mivel kiadóhivatalunk már ilyen példányokkal nem rendelkezik, felkérjük tisztelt olvasó közünségün- ket, hogy ha valakinek a nevezett számok birtokában volnának, kegyeskedjék kiadóhivatalunknak megvételre beküldeni. A szatmári Czeczil-egylet saját dísztermében f. évi márczius hó 9-én, vasárnap este 6 órakor XIII. Leo pápa ő szentsége uralkodásának negyedszázados jubileuma alkalmából ünnepséget rendez, igen változatos és érdekes műsorral. A felsőbányái kath legényegyletben febr. 9. megtartott tánczmulatság bevétele volt 184 K 59 f, kiadása 69 K 84 f, jövedelem 114 K 75 f. Jegyeiket megváltották : Pemp Antal 10 K, Ratkóvszki Soma 1 K 20 f, Dácsek Péter 2 K. Felülfizettek: Páli Ede 8 K 80 f, Tánczer György 3 K 80 f, Fizeli Sándor 2 K, Sulcz Vilmos 2 K, Pásztor József 1 K, Róth Lázár, Marcsics Menyhért, Smillár Mihály, Májercsik János 80—80 f, Gservenyák Gábor és Pintyili György 60—60 f, Vigyikán József 40 f, Mihálcsik György 20 f — Mindazoknak, kik a bál sikeréhez hozzájárulni szívesek voltak, legmélyebb köszönetét nyilvánítja — a rendező bizottság. A nagybányai kereskedelmi bank részvénytársaság az elmúlt vasárnap tartotta évi rendes közgyüléNAGYBÄNYA és vidéke sét. Az intézet uj vezetősége működésének rövid pár éve óta teljes igyekezettel azon volt, hogy a kereskedelmi bank méltó helyet töltsön be piaczunk üzlet világában, s úgy a tőkéjét megtakarító belévő közönségnek, mint a hitelkereső érdekelteknek bizalmát kiérdemelje. Kellő értéknek az emelését solid üzletvezetésével, ügyfeleivel tanusitott tapintatos elbánásával és legelső sorban mérlegének a való tényeknek megfelelő korrect összeállításával érte el. A részvényesek kellő elismeréssel is voltak az igazgatóságnak e méltányos törekvésével szemben, a mikor az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentéseit tudomásul véve, nemcsak a szokásos felmentvényeket adták meg a vezetőségnek, hanem kezére bizalmat és köszönetét is szavaztak. Az ülés nevezetesebb mozzanatai közzé tartozott az intézet eddigi érdemes elnökének b. Kovács Gézának e tisztéről való leköszönése, a mit a részvényesek őszinte sajnálattal vettek tudomásul s a távozó elnök érdemeit jegyzőkönyvileg örökítették meg. A leköszönt elnök helyére ludányi Bay Lajost a kerület népszerű képviselőjét, választották meg egyhangú lelkesedéssel, a ki ez állást mint értesülünk, az intézet igazgatójához írott meleghangú levele szerint elfogadta. Moldován László vezérigazgatónak. Almer Károly és dr. Harácsek Imre igazgatósági tagoknak, valamint Platthy Géza, Neumann Sámuel és Bónis István felügyelő bizottsági tagoknak mandátuma lejárván, oz állásukra egyhangúlag ismét megválasztattak. Gazdák figyelmébe, A helybeli ipari hitelszövetkezet kebelében, felsőbb helyről jiitt biztosításra mozgalom indult meg az iránt, hogy az ipari hitelszövetkezet »ipari és gazdasági«-vá alakuljon át. Ez könnyen volna eszközölhető, a szövetkezetnek már is elegendő tőke áll rendelkezésére s ily módon minden megerőltetés nélkül megalakítható volna a gyümölcs értékesítő szövetkezet is a hitel szövetkezet kebelében. Ez érdekes indítvány tárgyalásra kerül az ipari hitelszövetkezet márcz. 16-iki közgyűlésén s mint halljuk, a gazdasági egyesület is foglalkozni fog vele; ha a gazdák kellő érdeklődést tanúsítanak s belátják, a szövetkezés előnyeit, akkor ezen átalakulásnak mi sem áll útjában. Egészségügy. Márcz. 1-én megbetegedett Panajot Antal ügyészségi tisztviselő, Pénzverő-utczai lakos, tífuszban. Kihirdetés alatt állanak: 1. Kovács György és Reselák Klára nagybányai. 2. Bottye György és Marosán Anasztázia. 3. Kálmán Mündel hidegkúti és Rosenfeld Blánka nagybányai lakosok. Születtek : 75., febr. 21 .Tóth J. »József« 76. febr. 20. Minik Györgynek »Ilona« 77., febr. 18. Marosán Mihálynak »Erzsébet« 78., febr. 20. Veisz Rózának »Zseni« 79., febr. 22. Debreczeni Annának »Sándor Ferencz« nevű gyermeke. 80., febr. 23. Csákási Demeternek »Péter« 81., febr. 24. Butyikás Istvánnak »Gizella« 82., febr. 23. Sop Lászlónak »Róza« 83., febr. 26. Szomáti Károlynak »József« 84., febr. 28. Kert Sándornak »József« 85., febr. 26. Szilvást’ Józsefnek »Sándor, Viktor« 86. febr 26. Horinkár Rózának »József Szilárd« 87., febr. 26. Izsák Mártonnak »Sándor« 88., márcz 2. Égly Mihálynak »Sárika« 89., márcz, 4. Juam Eza:ásnak »János« 90, márcz. 3. Klein Hermannak »Berta« 91., febr. 27. Grünberg Antalnak »Blanka« 92., febr. 28. Tulics Marinak »Lenke« 93., márcz. 3. Kovács Dánielnek »Mária Katalin« nevű gyermeke. Elhaltak: 35., febr. 13. Májdik Bertalan, róm kath. 28 éves, czipészsegéd, tüdővész. 36. febr. 13. Hirsch Léni özv. Hersch Farkasné, izr. 67 éves, tüdőlob. 37., febr. 14. Repáczki Erzsébet, róm. kath. 3 hónapos, gépkezelő gyermeke, bélhurut. 38., febr. 14. Draveszki János, róm. kath. 2 hónapos, mészáros gyermeke, hugyrekedés. 39., febr. 13. Szentesi Erzsébet özv. Szabó Károlyné, ev. ref. 61 eves, városi alamizs- nás. méhrák. 40., febr. 16. Vajkoszky György róm. kath. 5 éves, bányász gyermeke, torokgyík. 4L, febr. 18. Moldanán Ádám, gör. kath. egynegyed órás, állam utkaparó gyermeke, veleszületett gyengeség. 42. febr. 20. Harácsek József, róm. kath. 85 éves, birtokos, végelgyengülés. 43., febr. 20. Sümeges Piroska, ev. ref. 5 éves, csizmadia gyermeke, tüdőlob. 44., febr. 20. Juhász József, róm. kath. 22 éves, czipészsegéd, sziv- tultengés. 45., febr. 21. Facsinai Gábor, ág. hitv. evang. 80 éves, városi alamizsnás, aggkor. 46., febf. 22. Gere Ágnes özv. Kornis Sándorné, róm. kath. 67 éves, tüdő hörghurut. 47., febr 22. Hobán Márta, gör. kath. 1 hónapos fuvaros gyermeke, veleszületett gyengeség. 48., febr. 24. Lajos Károly, ev. ref. 13 napos, kisbirtokos gyermeke, rángások. 49., febr. 24. Laurán Sándor, gör. kath. 17 hónapos, bányász gyermeke tüdőhurut. 50, febr. 24 Kernyecsuk Flori, gör. kath. 4 éves, napszámos gyermeke tüdővész. 51., febr. 20. Marosán Erzsébet, gör. kath. 9 napos, vinczellér gyermeke, veleszületett gyengeség. 52, febr. 25. Szász Juliánná özv. Lucskai Lajosné, gör. kath. 45 éves, szatócs, ütés daganat. 53., febr. 25. H&rasztkó István róm. kath. 17 hónapos, kocsigyártó gyermeke, bélhurut. 54. febr. 26. Demeter István, ev. ref. 78 éves, paprikaárus, végelgyengülés. 55., febr. 26. Nagy József, róm. kath. 9 éves, bányász gyermeke, agyhártya- lob. 56., febr. 27. Májer Károly, róm. kath. 2 éves, kovács gyermeke, hörggyuladás. 57., febr. 26. Marosán Mihály, gör. kath. 40 éves. napszámos, hasvizkró. 58., febr. 27. Petruska László, gör. kath. 15 napos, bányász gyermeke, veleszületett gyengeség. 59., márcz. 1. Svai- czer Sándor, róm. kath. 70 éves, nv. bányatanácsos, szivburoklob. 60., márcz. 3. Horinkár Katalin özv. Pap Andrásné, gör. kath. 57 éves, nyugbéres bányászná, tüdőgümő. 61., márcz. 2. Kuhajda Mária, róm. kath. 23 hónapos, kincstári kezelőtiszt gyermeke, agyhár- tyalob. 62., A konyhakerti növények trágyázása. Nagy városok közelében megbecsülhetetlen értékű egy konyhákért. mert annak termékei állandó és biztos piaczot találnak a városi lakosság körében; s ha van a gazdasági ügyvitelnek oly ága, mely a jövedelem fokozására minden körülmények között alkalmas, úgy elsősorban a kerti gazdálkodást kell olyannak tekintenünk. Hogy azonban valóban áldásthozó legyen egy kertgazdaság. nem c-uik okszerű s a népesség igényeinek megfelelő kultúrát, kell abban folytatni, hanem arra is kell törekedni, hogy a meglehetős költséges berendezés és kezelés minél nagyobb kamatot biztosítson, minél gyümölcsözőbb legyen. E törekvés elérésének egyedüli eszköze a trágyázás, mert trágyázással áll módunkban a növények fejlődését előmozdítani, azt siettetni, szóval a kerti újdonságokat idejekorán a piaczra juttatni. Konyhakerti terményeink az istálló trágyát mind igen jól tűrik, s bármennyit is alkalmazunk abból, hátrányos következméuyeit sohasem fogjuk észlelhetni, hacsak nem túlságosan száraz a talaj. A konyhakerti növényeknek rendesen túlérett szarvas- marha trágyát adunk s ez a legjobb, mert ezzel nem csak földünk táperejét növeljük, hanem televény tartalmát is szaporítván, annak fizikai tulajdonságait is kedvezően befolyásoljuk. Jó sikerrel használhatjuk fel a konyhakertekben az árnyékszékek tartalmát is, különösen ugv, ha azt vagy fahamuval keverjük, vagy pótlólag kálitartalmu műtrágyát adunk még, az emberi ürülékben a foszforsav és nitrogén a kálival szemben túlnyomó mennyiségben van képviselve, már pedig a lápanyag visszapótlásánál egyik főszabály az, hogy a tápanyagok között helyes egyensúly, megfelelő arány legyen. Hig ürüléket oly növényeknek adunk, melyek a friss trágyát szeretik pl. saláta, kalarábé, stb. de az ily hig ürüléket csak akkor lehet használni, ha nyirkos az időjárás, mert száraz, forró napokon nagyon könnyen megtörténhet az az eset, hogy a hig ürülék a növényeket, illetve azok tövét kiégeti. Feltűnően gyorsítja a zöldségfélék fejlődését a chilisalétrom. A gazdaságban, illetve háztartásban összegyűlendő fahamu és korom szintén jó szolgálatot tehet, különösen nedves talajon. Szóval a konyhakerti növények nagyon hálásak a trágya iránt s attól soha sem kell tartani, hogy az a növénynek ártana. Külföldön pl. a legizletesebb zöldségfélék spárga, kalarábé stb. ép oly földekről kerülnek le, melyek gyakran trágyáztattak. Selyem blousok 2 frt. 35 kr. és feljebb — 4 méter — ép úgy, mint a „Henneberg-selyem1 fekete, fehér és színes 60 kr.-tól 14 frt. 65 kr.-ig méterenkint. Mindé kinek bérmentve és elvámolva házlioz szállittatik. Minták postafordultával, Sweizba kétszeres levél-dij. Henneberg G. selyemgyáros, (cs. és kir. udv. szállító.) Szölőtelepitök figyelmébe. Eöldmivelésügyi m. kir. miniszter Ö nagyméltósága 9448/VIII. 3. 902. sz. alatt a legszélesebb körben leendő közzététel végett valamennyi gazdasági egyesülethez alábbi körrendeletét intézte: A szőlőfelujitást szolgáló szőlőoltvány kereskedés terén újabban azt a jelenséget észleltem, hogy a szőlőoltványok elárusitásával foglalkozó egyes egyének szőlőoltványokat akként és azzal az ajánlattal hirdetnek eladásra és hoznak forgalomba, hogy azok a beoltás után azonnal, vagy esetleg mohában történt előhajtás után, de iskolázás nélkül állandó helyre ültettessenek ki. Illetékes szakközegeim egyértelmű véleménye és nyilatkozata szerint ezen eljárás a szőlősgazdáknak, s általában a szőlőfelujitás ügyének tetemes kárára van, mert az iskolázás nélkül tehát a teljes és megszilárdult összeforradás előtt szállított oltványok közül az elültetés után majdnem kivétel nélkül igen csekély százalék forradhat össze, s a megforradottak közül is csak kevés az, a melynél a forradás oly tökéletes, hogy állandó tőkét adhatna. A szőlősgazdáknak az ily oltványok ültetéséből tetemes vesztesége és kára származik, mert az ily ültetésből kedvező esetben is csak imitt-amott elszórtan keletkező oltványtőkék lelkiismeretes kezelése rendkívül fáradságos, tetemes költséget igényel s az eredmény mégis majdnem a semmivel egyenlő. Az ezzel járó sikeretlenség nyomán keletkező bizalmatlanság pedig ártalmára lehet az egész szőlőfelujitás ügyének. Megjegyzem egyszersmind, hogy az ily oltványokkal való telepítés az 1896. V. t.-cz. alapján adandó szőlőfelujitási kölcsönök igénybevételének semmi esetre setn engedtetik meg, sőt a már rendes módon betelepített területekben mutatkozó hiányok pótlása sem történhetik ily oltványokkal. — Figyelmeztetnek ennélfogva a szőlősgazdák, hogy ily oltványoknak állandó helyre való kiültetésétől saját érdekükben tartózkodjanak. — Közli a gazd. egy. Mi a dadogás és hogyan lehet rajta segíteni ? Roboz József igazgató, a ki hazánkban annak idején a kormány megbízásából szerveszte a dadogok és he- begők oktatását, és a ki most Temesvárott működik, ilyen czimü füzetében érdekes példák idézésével és röviden megmagyarázza azt, hogy mi a dadogás, hogy hogyan kell és lehet a dadogok beszédhibáját orvosolni és főképen, hogy hogyan lehel a gyermekeket úgy nevelni, hogy ne váljanak dadogókká. Szülőknek, nevelőknek és tanároknak oktatásukra, beszédhibákban szenvedőknek vigasztalásukra lesz ez a hasznos kis Könyv, mely most újabb lenyomatban 60 fillérért kapható Temesvárott a »Corvina« könyvkereskedésben és általa az összes hazai könyvkereskedésekben Felelős szerkesztő: Révész János. 1902. márczius 9. (3) Kiadótulajdonos: Molnár Mihály.
