Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-09 / 6. szám

(2) 1902. február 9. NAGYBÁNYA ÉS VIUÉKE 6. szám. törekedjünk társadalmilag a közhatóságnál odahatni, hogy ily irányban működni szíveskedjék A*helyi körülmények megfontolása és jól fel­fogott kényszere visz bennünket a kis jelzálog hitel erősítésére. A viszleszámitoiás érdekében a vidéki pénztá­rak által a központi intézetek kívánalmaihoz képest növelni szokásos váltótárczát fenntartottuk, de avisz- leszámilolást 250000 koronával apasztottuk, mert fel­használva a jobb ével. a befolyó összegeket a viszle- számitolás csökkentésére igyekeztünk fordítani. Az üzleti életünk kezdetén a tapasztalat hiányá­ban nagy súlyt fektettünk a viszleszámitoiás fejlesz­tésére, mint forgalom és jövedelmet egyaránt fokozó üzletágra s így 1896. évben 550000 korona volt viszleszámitolási zárla unk, de beláttuk, hogy megvan­nak annak árnyoldalai is s hogy éppen nem oly jöve­delmező, miért is azt 250000 koronával apasztottuk s a mint viszonyaink engedik ezt is lehetőleg igyek­szünk csökkenteni, mert bármit is mondanak a váltó égisse alatt működő központok, mind inkább gyöke­redzik meg bennünk a meggyőződés, hogv vidéki földmives népünknek akkor teszünk szolgalatot, ha olcsó jelzálog kölcsönhöz juttatjuk; nem szűnünk meg tehát ezen eszmének előharczos ii lenni és kis körünkben szerény körülményeink arányában ezt lehetőleg terjeszteni kötelmünknek tartjuk, — kö­zönségünk tőke tulajdonosai ezen eljárásunkat, hogy helyeslik, igazolja azon tény, hogy betétünk állandó arányos növekvőben van és a tőkésített kamattal a zárlat szerint egy millió koronát már túlhalad. Igyekeztünk szigorúan betartani a kamat korlá­tokat s azt semmi mellékczimen átlépni nem engedtük. Összes nyomtalványi illetékünk bevétele 552 korona s igy teljes megnyugvással vagyunk, hogy semmi tisz­tességtelen czimen a kamat-bevételt nem fokoztuk, hanem azon voltunk, hogy ugv az elhelyezést kereső tőke, valamint a hitelt igénylő közönség gyorsan és minden áldozat nélkül nyerje igényei kielégítését. A helyi piaczon a városi takarékpénztár nagyobb készletére való tekintettel, ho >y az elhelyezésben se­gélyére legyünk vele, visszleszámitolást indítottunk s igy úgy vele, mint a fővárosi és felsőbányái takarék- pénztárral a legjobb viszonyt igyekeztünk fenntartani s ha bárhol a legkisebb hátrányt láttuk forgalmunkra, az összeköttetést megköszönve mellőztük, viszont, hol méltányos eljárást tapasztaltunk, ott a legnagyobb pontossággal igyekeztünk bizalmukat kiérdemelni s megerősíteni. Fájdalom, az országos állami bank, mint tisztán mercántilis alapú közintézet sokkal magasabban áll, semhogy a mi agrikultur szerény viszonyainkat figye­lemre méltathatná s igy, miután nagy kereskedelmi és iparviszonvokat pártolni hivatott berendezkedése a mi hazai vidéki kis pénzintézeteink sféráján túl emelkedik, javunk előmozdítására alig szolgál, miért is addig is, mig a jobb viszony és azon közös óhaj, hogy minden nép a maga viszonya szerint nyerje hiteligényei kielégítését beteljesül, tartsuk ősi mon­dásunkat, s éljünk a szerint: >Segits magadon, az Isten is megsegít!« Kérjük a közállapotok tényleges helyzetét, fel­táró jelentésünk és számadásaink tudomásul vételét.« Lovász, Ökrös, Csirkés, Kecskés, Macskási, Agárdi, Ménes, Méhes, Lábos, Faragó, Vágó, Varró, Gyúró Kertész, Igaz és Hazug is, Vajas, Szennyes, Haragos, Füves, Pásztor, Szolga, Mester, Csomós, Darabos, Tobák, Szőllős, Köves, Vass, Könyves, Kiss, Képes, Mozsár, Zigány, Vajda, Köcsög, Bányász, Tánczos, Simái, Réti, Ócskái, Repkényi, Csontos, Tüdős, Somfai. Fái, Tükör, Gazdag, Koldus, Virág, Sós kolbász, Zudar, Palacsinta, Erszény, Csők, Borzas, Csaló, Toglár, Csillag, Képes, Makk, Keresztes. Akad kereszt név is Gébért Mi- hályfi, István, Páli, Péteri, Bertalan Jánosi, Árpád, Incze, Vincze, vallás különbség nélkül már e földön is szenteknek Írják magukat, Szentléleki. Szentimrei, Szentiványi, Szentpáli, Szenigyörgyi, Szentkirályi. Egy Ember nagyon szeretvén a ruczahátat, utódai Rucza- háti néven szerepelnek és még itt jönne az a rengeteg név, kikről nem tudok, mert a fentieket rendre ismer tem, főként az Erdélyi részek, a magyar országi ré­szeken már sok az idegen név is. Bánya vidékén félve ismert volt Patkó nevű zsivány, kiről a nóta is fenmaradt. Czifra csárda, kívül belül fakó, Oda ugrat hires betyár Patkó, Csapiároshoz igy intézi a szót, Látott e mar egy lovon hét patkót: Ha nem látott jöjjön kend és lársa, Négyet visel ez a nemes pára, Az ötödik magam vagyok nemde: Kettő pedig csizmámra van verve. Azt már talán felesleges is mondanom, hogy a Sereg névben minden megye város és falu után fordul elő egy-egy az Országban mikre, ha kiváncsi valaki, regyen egy kis iskolás földrajzot és sorjában gyönyör­ködhetik bennök. Dunay János. A közlőit jelentés mindenesetre oly dolgokat is tartalmaz, melyek nem csupán a részvényeseket érdeklik, de városunk nagv közönségét is, épp azért láttuk szükségesnek múltkori czikkünket ezen máso­dikkal kiegészíteni. Heti krónika. Lezajlott a kálvinista bál, valósággal lezajlott, mert az a rengeteg sokadalom, a mit szombaton lát­tunk, páratlan volt a maga nemében, talán a húshagyó keddi polgári köri estély lesz hozzá hasonló, ha a legjobban értesült köröknek hinni lehet. Akárhányszor megtörténik, hogy elbeszéljük egy­másnak a történteket ismerőseinkkel s csak a végén jövünk rá, hogy mind a ketten ott voltunk a batyu­bálon, mert ott ugyan nem vettük észre egymást. S mindegyikünk azt hitte a másikról, hogy az nem vett részt a sokadalomban. Valósággal nem bírom megérteni, hogy lehetett elég Nagybánya közönségének egy emberöltővel ezelőtt a mai városháza tanácsterme, mikor az 5-ször akkora diszterem is megszégyenül ma akárhányszor. Hogyan játszhattak a nagy Lendvay, Egressy, a régi »fekele sas«hoz czimzett vendéglő kis termében, mikor most az ezer embert befogadó színházban is deficittel dol­goznak az igazgatók. Ha ezt valaki megmagyarázná rendkívül szíve­sen vennők. A hét eseménye még a kaszinó tisztujitása, mely oly csendben, békésen ment végbe, akár egy nem­zeti ünnepély, a pártoskodásnak hire sem volt, cso­dálatos egyértelemmel szavaztak az emberek s mi­ként a kaszinó a múlt század elején a békesség jegyében született, úgy látszik, a békesség legtiszteletremél­tóbb hangulatával fogja tovább is élénkíteni a tár­sadalmat. A farsang különben haldoklik. Carneval herczeg- nek már készítik a dhzes koporsót s az ünnepi szónok lázasan Írja az emlékbeszédet, melyet a polgári kör keddi estélyén el fog szavalni. A megérkezett orrok és trombiták előre vetik árnyékukat, a mulatásh kedv utolsót lobban, hogy elveszszen a böjt komor hangulatában s a borongós, felhős idő kelletlen unalmas hangulatától előre retteg a krónikás. Különfélék. Előléptetés. A m. kir pénzügyminiszter Kondor Sándor számvizsgálót a IX. dij oszt. 3-ik fokozatából a 2-ik fokozatba léptette elő. Kaszinói választások. A Kaszinó múlt vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését, melyen a tagok az előterjesztésekből arról győződhettek meg, hogy ez a 70 esztendős egyesület úgy anyagilag, mint s. jllemileg biztos alapokon áll. Az elért szép eredményekért a tisztikarnak és választmánynak a közgyűlés köszöne­tét szavazott. Az elnök beszédében megemlékezett a kaszinó két elhunyt derék tagjáról : id. ßiltz István­ról és Bittsánszky Edéről. A választást úgy ejtették meg, hogy előbb kellett szavazni a tisztikarra s azu­tán külön a választmányra. A szavazásban mintegy 60-an vettek részt. A választás végeredménye követ­kező: Elnök Stoll Gábor, igazgató Stoll Béla, ügyész dr. Harácsek Imre, pénztárnok Kondor Sándor, ellenőr Weisz Lajos, jegyző Myskovszky Ernő. Választmány : Gellért Endre, dr. Kádár Antal, dr. Komjáthy Gyula, dr. Lovrich Gyula, Madán Ferencz, Moldován Antal, Neubauer Ferencz, Oblatek Béla, Km. Pap Sándor, SchönheiT Antal. Szabó Adolf, Vida Aladár, Weisz György. Áthelyezés. Mády János kir. bányatisztjelöltet a minisztérium Nagybányáról Verespatakra helyezte át. Művészet. Mint értesülünk Erkel Gyula zenemű­vész Takács Mihály opera énekessel együtt nemsokára városunkba rándul s itt Schönherrné Csausz Anna közreműködésével nagyszabású hangversenyt fog tar­tani E nevezetes hírre lapunk legközelebbi számában visszatérünk. A nagybányai polgári olvasókör estélyt tart febr. hó 11-én húshagyó kedden, saját helyiségében következő műsorral: Műkedvelői prolog. Előadja Csüdör Ferenz Dalegyveleg. Előadja a dalárda. Felolvasás. Tartja Szabó István tanár. Dalok. Zenekar kísérettel előadja B. Rácz Anna. Dalbokréta. Előadja a dalárd.i. Há­zassági ajánlás. Előadja Szabó Miklós Bányasze­rencsétlenség. Előadja Csüdör Ferencz. Bemeneti dij személyenkint 60 fillér. Kezdete pontban 7 és fél órakor. A mulattató tréfás játékokat Carneval her- czeg ünnepélyes temetése és álarczos menete fogja befejezni. A nagybányai gör. kath. egyház elöljárósága 1902. február hó 15-én Kosziin Sándor helyiségében, az újonnan építendő egyház javára zártkörű tánczvigal- mat rendez, melyre a nagyérdemű közönséget szíve­sen meghívja. Belépő-dij személyjegy 2 korona, csa­ládjegy 4 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz — az egyházi gondnokság. Kegyes adakozás. Az. ev. templomi csillár be­szerzésére adakoztak : Platthy Loltán 2 K, özv. Ötö- mösy Gyuláné 2 K, Robelly Lajosné 5 K, Szokol Mar git 2 K, Tóth Ernő 2 K. A szives adományokért hálás köszönetét mond — az elnökség. A felsőbányái takarékpénztár részvénytársaság február 2-án tartotta meg XI. évi rendes közgyűlését. Az előterjesztett igazgatósági jelentés tudomásvétele s a zárszámadás jóváhagyása után megadatott a sza­bályszerű felment vény az igazgatóságnak és a felü­gyelő bizottságnak. Stoll Béla ügyvéd indítványára a közgyűlés 200 koronát szavazott meg a város szépé­szeti közczéljaira s ugyanehez az indítványozó maga is hozzájárult 200 koronával. Ezért az adományozókat méltán m gilleti a hálás köszönet! Az intézetnek 2521898 88 forgalma volt. A folyó évi nyeresség 18017 korona 92 f. A Szatmár-Németi Dalegyesület 1902. év febr. 10-én, a polgári Társaskör termeiben tagjai részére Réthy Lina és. Papp Gizella szives közreműködése mellett dalestélyt rendez. Műsor: í. A zöld erdőben; férfikar Ziegler Bélától. 2. A hazatérés ; kettős Kiicken- től; zongora kiséret mellet éneklik: Réthy Lina és Orosz Alajos. 3. Bordal; Palotásytól, (férfikar) Ziegler Bélától. 4. Sejtett »Lucziá«-ból Donizettitől; zongora kiséret mellett éneklik: Réthy Lina és Papp Gizella dr. Vajai Imre, MondikEndre, Orosz Alajos és Ékkel Lajos 5. Kettős. Zongora kiséret mellett éneklik :dr. Vajai Imre és Orosz Alajos 6. Elvennélek én csak adnának ; férfikar Erkel Ferencztől. A dalegyesület tiszteletbeli, alapitó, pártoló és működő tagjai és családjai részére színes meghívók bocsáttattak ki, melyek belépti je­gyül szolgálnak. Nem tagok számára a belépő dij sze­mélyenként 2 korona, családjegy 4 korona. Kezdete fél 8 órakor. Választás Felsőbányán. Felsőbányán az alorvos válasz'ásf. hó 20-iki közgyűlésben lesz s ugyanekkor az állatorvos választás is meg lesz tartva. Pályázati kér­vények február 18-ig adandók be Felsőbánya város polgármeseri hivatalához. »A nagybányai ifjak köre« Budapesten f. hó 1-én tartotta meg a megüresedett elnöki szék betöltéséért IV ik évi rendes közgyűlését, mely alkalommal a kör­nek az elnöki teendőkkel ez ideig is megbízott buzgó alelnöke Thurzó Ferencz választatott meg elnöknek, s az ez által betöltetlenül maradt alelnöki tisztség a kör múlt évi főjegyzőjére, Kerekes Sándorra ruház- tatott át egyhangúlag. Végül pedig a választmányi rendes tagok sorába Merlák Lajos vétetett fel általá­nos lelkesedéssel. A burgonya namesitése. Terméseink fokozására minden kultúrnövénynél számtalan eszköz áll rendel­kezésre, de ezen eszközök között jelentősebbet alig találhatnánk a nemesítésnél, a mely nemesítésnek tu- lajdonképeni lényege abban áll, hogy a növényeknek egyes tulajdonságait öntudatosan fejlesztjük, egyes tu­lajdonságuk fokozására különböző, a rendes műve­léstől eltérő eljárásokat alkalmazunk. Ha indokolt — a mint hogy tényleg az — a gabonanemüek nemesí­tése, úgy még inkákb helyén való a burgonyáé, mint a mely növényről a gyakorlat is igazolja, hogy bizo­nyos évek eltelte után egy bőtermő burgonya varie- tásnak és hozama észrevehetően ^sokkén, az egyes tulajdonságok visszafejlődnek, degenerálódnak, vagy a mint közönségesen mondani szokták: elöregednek. A degenerálást a tenyészők abból magyarázzák ki, hogy miután a gumóvetés utján termesztett újabb generá- czió gumói nem tekinthetők újabb növényeknek, ha­nem ugyanazon növény újabb hajtásának, a melyet legelőször $ varietás előállítása alkalmával magvetés (és ugyanazon egyed) utján nyertünk, tehát a gene- rácziók összesége tulajdonképen egy és ugyanazon egyed, a mely — mint minden egyed — idővel elvé­nül, vissza fejlődik. Ámbár a tenyésztőknek a burgo­nya degenárására vonatkozó ezen vélekedése termé­szettudományi szempontból nem álhatja meg teljesen helyét, mégis kétségtelen, hogy valami alapja van e feltevésnQk s hogy nemesítés utján lehet a degenerálást csökkenteni, illetve annak bekövetkeztét későbbi idő­kig el hu „ni. Kérdés, miben nyilvánulhat a nemesítés? A feleletet nem nehéz rá megtalálni. Nyilvánulhat abban, hogy egyrészt gondosabb művelésben részesít­sük a burgonyát, másrészt nagyobb súlyt helyezzünk a vetőgumók kiválasztásába A gondosabb mivelés ma­gában foglalja a burgonyának kertileg megmivelt jó erőben lévő talajra való elhelyezését, e talajnak leg­megfelelőbb előkészítését, a műtrágyáknak helyes al­kalmazását, magának a növénynek tenyészideje alatt való legtökéletesebb ápolását stb. mindazon intézke­dések megtételét, melyek alkalmasak arra. hogy a burgonya életszükségletéhez szükséges feltételek a leg­kedvezőbben legyenek képviselve. Azonban a neme­sítés ezen módjánál a keletkezett tulajdonok csakha­mar veszendőbe mennek, ha a nemesitett burgonyát ismét közönséges módra neveljük, mert a külső be­folyások által előidézett javulás csak addig tart, mig a létrehozó befolyások hatása alatt vannak. Épen ezért, ha tartós eredményt óhajtunk, a nemesítéstől, akkor helyesebb annak másik módját, vagyis a gumók kivá­lasztása utján való eljárást választanunk, vagyis vetésre csak azon egyedeket felhasználnunk, melyekben a tulajdonok legnagyobb mértékben vannak kifejlődve. „Sahara“ jSziDarßa V V V V V V Í^ÜDclyefi Nagybányán kapható: HARACSEK VILMOS A dohányzóknak igazi élvezetet csakis a legjobb­nak elismeri valódi egyptomi szivarka hüvely a „Sahara“ nyújt, mely a dohányzás alatt sem fekete, sem zsíros nem lesz és ki nem alszik. Óvakodjunk értéktelen utánzatoktól I Egyedüli készitők: ELSTER TESTVÉREK, Lemberg. UTÓDAINÁL.

Next

/
Thumbnails
Contents