Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-09 / 6. szám
A magyar irodalom főművei. AGYAR REMEKÍRÓK, ez a czíme annak a nemzeti érdekű nagy irodalmi vállalatnak, a mely- ivei a Franklin-Társulat a magyar közönség elé lép, s mely nemzeti irodalmunk egyik legnagyobb és legterjedelmesebb vállalata lesz, mert ötvenöt testes kötetre fog terjedni. De nemcsak egyik legnagyobb vállalata lesz nemzeti irodalmunknak, hanem egyúttal a legértékesebb is, mert mi lehetne becsesebb egy nemzet irodalmában, mint szellemi nagyjainak, remek és jeles íróinak munkái összegyűjtve, gonddal, szakértelemmel, egyöntetűen a nemzet legszélesebb rétegei számára. 0 ----------------—— 0 A mívelt nemzetek régóta bírják remekíróik ily gyűjteményeit. Ott is a legbecsesebb ne mzeti kincsnek tekintik, a mely megmaradt az apákról az unokákra; a mely átöröklődik nemzedékről nemzedékre, folyvást gyarapodva, mindig gazdagabban. A hol az emberi szellem nagy alkotásai: a művészetek emlékei, gazdag gyűjteményekben jelölik a mívelődésnek azt a fényes útját, melyet e nemzetek megtettek, ott is a költésiét, a szónoklat, a gondolkodás nagy emlékeit becsülik legmagasabbra; ott is ezek az emlékek fogják túlélni az érez és a kő emlékeit, mert az emberi szellem örökkévalóságának a hirdetői. De a magyar nemzetnek még nagyobb becsben kell tartania remek és jeles íróit. A magyar szellem nagy alkotásairól művészi emlék nagyon kevés maradt ránk; annál inkább megbecsülendő az irodalmi alkotásokban reánk hagyott örökség. És ez az örökség gyarapodik napról-napra, a szellemnek, a szépnek kincsei egyre halmozódnak; minden nemzedék újakat hord a régiekhez. Ezeket a kincseket összegyűjtve a közönségnek minél szélesebb köreibe juttatni, czélja a Magyar Remekírók nagy vállalatának s ebben munkálkodott a Franklin-Társulat már huzamosb idő óta A MAGYAR REMEEJRO keletkezése. Nehéz vállalkozás volt e gyűjtemény létrehozatala. Nehéz már csak azért is, mert a magyar remekírók munkái természetszerűleg szét voltak szórva különféle kiadóknál. Kiadói jogaikat tehát meg kellett szerelni. Ez maga sok évi munka volt. De a terv kivitele parancsolóan követelte a végrehajtást s így először is Vörösmarty, Tompa, Garay műveinek kiadói joga szereztetett meg, ezt követte a Bajza- és Czuczoré, majd Szigligetié és Kemény Zsigmondé, utánuk Vajda János elhunytával ennek művei, s kevéssel utánuk Arany László munkái kerültek a Franklin-Társulat kiadói tulajdonába. A múlt század utolsó évében végre alkalom nyílt, nemzeti költészetünk nagymestere, Arany János munkái kiadói jogának megszerzésére. A Franklin-Társulat ezt is magához váltotta, mert tudatában volt annak, hogy a magyar köiönséget nem lehet megkínálni a Magyar Remekírók olyan gyűjteményével. a melyből ai imént fölsorolt nagy nevek hiányolnak, s a köiönség is méltán kérdezette volna: mi jogon hirdetik és kínálják nékik a MAGYAR REMEKÍRÓK gyűjteményét, ha a legelsők hiányának belőle? Azért csakis eme kiadói jogok megszerzése után gondolhatott komolyan terve megvalósítására. Két főszempont volt irányadó ennél. Egyfelől a «Magyar Remekírók» gyűjteményének magában kell foglalnia mindazt, a mit nagy költőink becseset teremtettek, másfelől ügyelni kellett arra, hogy költőinknek oly kiadása legyen, a mely minden magyar családban valóságos «Imii kincstár», a mit nem csupán siobadísinek siere\nek be, hanem olvasnak is. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a «Magyar Remekírók» gyűjteménye fölveszi mindazt, a mi valóban «remek» vagy kiváló, de mellőzi, a mi másod- vagy harmadrangú s inkább a kutató tudóst érdekli, mint a nemes olvasmányt kereső közönséget. Ily módon, mindig csak a javát adva, 55 kötetbe volt szorítható a gazdag anyag, holott mindent fölvéve, gyűjteményünk a kétszeresnél is nagyobb terjedelmű lett volna. Ez által volt elérhető, hogy beszerzése nem ró túlságos áldozatokat arra, a ki bírni akarja. A munkát a legelőnyösebb feltételek mellett szállítja: Molnár Mihály könyvkereskedése Nagy-Bányán. FRANKL] NTársulat kiadása- rí-.—-—-------r^—I nri^r- - r nr - rn rr - - ■
