Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-30 / 48. szám
48. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1902. november 30. (3) Közlemény a kémlőházból. Tapasztalat közlése és eszmecsere képezvén az előhaladás főrugóit, bátor vagyok azon hivatalból, mely az összes bányakerületi üzemi hivatalok között legigénytelenebbnek, legkisebbnek látszik lenni, a t. osztálygyülés szives türelmét egy rövidke felolvasással igénybe venni. Előre bocsátom azt, hogy czélom tulajdonképen csak összefoglaltan elmondani azt, a mit a kémlőházi munkálatok iránt jobban érdeklődő laikus látogatóinknak elmagyarázgatni szoktam. A bányászattal is foglalkozó látogatónkat érdekelte tudni: minő az ezüst és aranypróbának pontossága, mekkora annak határa ? Elmegyünk mi kérem a pontosság azon határáig, melyen túl menni gyakorlatilag ajánlatos már nem lehet, mivel tény, hogy semmi egyéb czélra finomabb, érzékenyebb mérlegeket nem készítenek, mint minőket a kémlőházaknál használunk. — A legkisebb sulymérték, melyet az ezüst és arany felmérésénél használunk, egy grammnak a huszezred- része, és a mérlegrudra helyezett lovagocskával még a százezredrésznyi gramm súly-külömbséget is leol vashatjuk. — A gramm egy százezredrészének leolvasására azonban nincsen szükségünk, mert az egy- husz- ezredrész gramm lemérésénél is tapasztaljuk, miszerint a mérleg érzékenységére már befolyást gyakorolnak a föld delejességének napi változásai, a viharos és a szeles idő járások, mely befolyások által okozott ingadozás csak az ezredrész gramm lemérésénél nem tűnik fel. — Szabályaink szerint kötelesek vagyunk az arany és ezüst lemérésénél leolvasni a huszezredrész grammot, s azért, ha igen pontos eredményt akarunk adni, ál kor viharos vagy szeles idő járáskor nem mérünk Legalkalmasabb ilyen igen pontos mérésekhez nem viharos és nem szeles időben a nap feljötte előtti és a nap lemente utáni idő, mint egy bizonyságául annak, hogy már azon kis villamos ingadozás, melyet a nap okozta melegítés, illetve feljötte és lemente által előidézett légáram okoz befolyást gyakorol a mérlegre. — Alkalmatos még továbbá az igen pontos mérésre a nappal azon része, midőn a reggeli légáram elenyészett és az estvéli még nem kezdődött meg, tehát a későbbi délelőtti és a kora délutáni idő. — Már a termelő bányásznak a kémleminta vételénél úgy kell eljárnia, hogy maga az a minta kicsiben tartalmazza mind azt, a mit nagyobb adagokban a sziklából lefejtett, hogy a kémleminta vételénél megközelítse amaz ideális állapotot, melyet a kicsinyítő szemüveggel elérhetünk, hogy a 10-100 szorosan kicsinyítve nézett tárgy még minden tulajdonságát egyformán feltüntetni képes, hogy a kicsiny mértékben vett kémleminta az érez minden alkotó részét lehetőleg oly egyforma mértékben tartalmazza, mint tartalmazza nagyban. A kémlőházi munkák nagyrészben a kohómunkákat tüntetik elénk kicsinyített mértékben, mintha minden egyes kémléhez külön kemenezét szentelnénk és használnánk fel, nehogy más idegen érez anyagmaradvány meghamisíthassa az eredményt. Ugyancsak kicsinyített mérősulylyal bírunk a kémlék bemérésére és a nyert aranyezüst-szemek felmérésére, melynél l/m rész gramm egy kg.-nak és igy 5 gramm egy métermázsának felel meg. — Az egyhuszezredrész grammnyi pontosságig leolvasott ezüsttartalom tehát csak egyezredrész gramm pontosságig tünteti fel az egy métermázsában foglalt ezüstöt és a kémlejegyzék rovatában a Ig-nak egész és tizedes törtrészeiben Írjuk be a talált, tartalmat; minthogy pedig a kg. a métermázsának századrésze, a megadott ezüst tartalom kg-ja tulajdonképen a °/o-nak teljesen megfelel. — Azért a haladás egyik nagy alapvetőjének a franczia nemzetnél u/°'ban megjelölést találunk, a másiknál, az angolnál még mindig ragaszkodnak a trogwight-hoz, az unciához penny és grain-hez, mely körülmény hosszadalmas átszámítást okoz, ha az úgy megadott tartalmat a mi jelzésünk szerinti tartalomra átszámítani akarjuk; mivel 1 uncia 31, 10417 q 1 unciában van 20 penny wight és egy penny wight-, ban van 24 grain és igy a légkisebb súly, melynek még első tizedesséig pontosan adjak meg a tartalmat, egy grain megfelel 0, 0648 q-nak. A praktikus amerikaiak már tovább mentek, mivel külön mérő súlyt készítettek az ezüst és külön az arany számára, melyeknek egysége a dollár, úgy hogy a tartalmat közvetlenül dollárokban és tört részeiben a cents-okban mérik fel és igy közvetlenül az értéket adják meg. Többször elgondolkoztam a felett: mekkora nálunk a maradiság hatalma, melyet Európában diplomatikus nyelven conservativismusnak szoktak nevezni, hogy mi, miután megállapított arany-pénzrendszerünk van, még eddig nem igyekeztünk az aranyra nézve követni az amerikaiak példáját! Németországban a °/0-os tartalmat szokták megadni, csakhogy Pfund-okban és a Pfund százra felosztott részeiben, az úgynevezett Pfundtheil-ékben; e szerint megelégesznek két tizedes törttel a mely szokás annyiban praktikus, hogy a harmadik, rendesen több ingadozás alatt állható tizedes törtet elmellőzve a tartalom kiegyenlítéseknél jóval kevesebb különbözettél találkoznak a magán beváltófelek, mint találkoznak nálunk a 3 tizedesig megadott tartalmaknál és ennélfogva több bizalommal is tekintenek beváltási eredményük felé. Van egy régi szokásunk, melynek alapja talán a beváltott érez tartalmából tüzikár czirnen tett levonás egyszerűbb eszközlése volt, a mennyiben egyszerűen az aranyosezüst tartalomból vonták le a fokozat szerint megállapított százalékokat, és nem külön az ezüst bői, és külön az aranyból. Ez a szokás tisztán csak úgynevezett buchhalteri volt, és mégis fenntartja magát, holott a kohók élő- haladása folytán megszűnt már rég az aranyos ezüstre vetett tűzkár levonása. A hozzánk jött külföldi bányavállalkozók mindig megütköznek ezen szokásunkon és többszörös magyarázat nélkül nem értik meg kémlejegyzékeinket. Való igaz, hogy jelenleg már semmi helyes ok nem tartana vissza attól, hogy mi is ne jelezzük kém- lejegyzékiinkben kívánatra külön °/n-ban az érez tiszta ezüst- és külön százalékban a tiszta arany tartalmát. Minthogy pedig az aranytartalom megadásánál kívánatos a "/o nak 3—4 törtrészeiben is megadása, a francziák nyomán az angolok úgy egyszerűsítik népies felfogásra a jelzést, hogy nem metermázsa egységre és "/„-ban vagy kg-ban. hanem a tonna, tehát 10 q-ás egységre vonatkoztatva és grammokban kifejezve adják meg az aranytartalmat. — ügy hogy például mikor mi azt mondanék, hogy egy métermázsa érez tart 0.0015'70 aranyat, az angol azt mondaná, hogy amaz éreznek tonnája 150 gramm aranyat tartalmaz. Nem tagadhatjuk el azt, hogy az angol e szokásával tíz ő nemzetgazdasági előnyösebb felfogásának adja tanujelét, mivel, ha azt mondja, hogy egy tonna érez l’/ü g aranyat tartalmaz, azt nekünk egy g-ra vonatkoztatva már 0,000015 "/o vagy kg. jelöléssel kellene megadnunk. Csak például hozom fel, hogy a zalalhnai kohónál szabályrendelet folytán az aranytartalmat kiszámítják a kg. negyedik tizedes törtjéig; a fennebbi számnál a kg. hatodik tizedes törtjéig megjelölt tartalmat tehát az angol még az egész gramm első tizedes törtjeiben adja meg. Nincs ebben a körülményben semmi olyan felfedezés, mintha mi a pontosságnak csak kisebb haláráig mennénk el, mint az angolok; csupán a bányásznépbe kön yebben eljutó népies jelzésmód előnyét kell hogy felismerjük benne, mert a mint a régi ezüst világban a bányászok lat szerint becsülték és ismerték érczeiket, most a drágább aranypénz láb-világban éppúgy könnyű becsiimértéket juttatna értelmükhöz egy oly jelzés- szokás, hogy az aranytartalmat nekik tonnára vonatkoztatva grammokban adjuk meg. A beváltó felekre nézve mindig kis sérelem volt az, hogy a 0,001 kg. vagyis "/„-on alul mellőzött érték a kohó javára esett. — A mint fennebb érintettem Németországban a beváltott érczek tartalmát csak két tizedesig adják meg, és igy az 0,01%-on alóli értéket már mellőzik. Németországban tehát tízszer nagyobb okuk volna a beváltó feleknek sérelemről gondolkozni; azonbau a kik e miatt sérelemről tárgyalnának, nem gondolják meg azt, hogy minden technikai feldolgozás véletlen káros esélyeknek ki van téve, és az elmellőzött csekély értékek sokszor alig elégségesek a tényleges hiányokat pótolni. Voltak Magyarországon bányakerületek, a hol a magán beváltó felek egyesültek és saját költségükön állandó, a kir. kincstártól független kémlő házat, saját tisztviselőjükkel látva el, tartottak fenn, de a bizalmatlanságnak ezen ideje rég lejárt. Akkor igen sok °/„-ot vontak volt le a kohók tüzikár czimén és nyereséges gvári vállalatokat képeztek. melyek a bányásznépen mintegy uzsoráskodtak volt: e szerint volt némi alapja a bizalmatlanságnak a kincstári tisztséggel szemben. Nálunk Magyarországon az 1868-ik év óta a kincstári kohók megszűntek nyereséges gyári vállalatokat képezni és Nagybánya városa büszke lehet, mert az ennek kivivására megszületett mozgalom és nemzetgazdasági fontosságának öntudatra jutása innen indult volt ki. A kincstári kohók azóta minden nyereségüket viszszaadják a beváltó feleknek azon arányban, melyben beváltottak, és igy megszűnhetett méltán a bizalmatlanság minden addigi indoka. A kincstári kohók igazi haladása 1868-ik év óta kezdődött és folyt mai napig, s ha oly erős rázkódta- tás, minő volt az ezüstárhanyatlás, e bányakerület bányászatát nem sújtotta volna, a magán bányászat, gyarapodásán is észlelhető volna e haladás üdvös hatása. A kémlőházi munkálatok között legdrágábbak az arany kémlék, és ez a körülmény visszariaszt az érczek aranytartalmának vizsgálatától sok szegény bányásznépet. Én kisérletképen uzusba hoztam a nagybányai kéinlőháznál egv aranybecslőkémlét 20 filléres árért, melyet gyakorlatból fölületes aranykémlénetc kereszteltünk, pedig találóbb volna quartkémlének keresztelni, a mennyiben az aranyezüst vegyületnek azon tulajdonságán alapszik, hogy a salétromsav az olyan aranyos ezüstöt, melyben 3 rész ezüst és 1 rész arany van, feloldani nem bírja. — Egy kis gyakorlattal azután lehetett több fokozatot is megbecsülni, mely az aranyos ezüstszem feloldásánál észlelhető volt, úgy hogy most már a magánfelek széliében igénybe veszik, és igen olcsó módon előnyös tájékozást nyernek érczeik megközelítő aranytartalma felől, Van egy érzékeny fogyatkozása e bányakerület érczbeváltási szabályzatának, amennyiben még nem alkalmazkodott az ezüsttárhanyatlás okozta viszonyokhoz, t. i. a 6. §. mely az érczbeváltási feltételeket ahoz köti. hogy aranytartalmu ezüstben, vagyis aranyos ezüstben legalább 0,008 kg.-ot tartalmazzanak. — Minthogy ugyanazon szakasz 'ovábbi mondatában amaz elv van kinyilatkoztatva, miszerint az előre bocsátott feltételek mellett beváltásra érdemes minden oly bányatermény, melynek fémtartalma oly értéket képvisel, hogy azt a kohóköltségek, levonások egészen fel nem emésztik, bátran lehetne az előrebocsátott feltételeket elhagyva a beváltásra érdemességet az illető beváltó felekre hagyni és abban nem korlátozni. Miért ne lehetne pl. az arany jelen magasabb ára folytán beváltásra érdemes egy olyan érez, mely csak 0.006 kg. aranyos-ezüstöt, de aranyban 0,500 kg.-ot tart? Hisz akkor egy q-ra már 3 gramm esik és annak 9 korona 84 fillér, kitevő értéke bőven fedez minden kohóköltséget és levonást? Mint gyámkodási szükségtelen szabály megakadályoz sok bányavállalkozót abban, hogy a 6,008 kg-ot el nem érő, de beváltásra még érdemes terményeit értékesíthesse. A kémlőházban elérhető nagy pontosság hangsúlyozása melleit kissé különösnek tűnik fel az arany- bányászok azon tapasztalata, hogy jobb a szabad aranyat minden lehető módon kivenni az érczből, vagy a szinporból, mivel a kohói beváltásnál más különben könnyen veszendőbe megy. Hogyan lehetséges ez? Pedig ugv van, igazuk van a bányászoknak; mivel tapasztalat szerint legpontosabb azon arany tartalom, melyet a zuzóban nagyban 2—3 ezer q érez feldolgozása által nyerünk, ezután következik a kézi szérke próba, melyen legalább 1 kg. anyagot szoktak egy próbához kezelni és csak a kézi szérke próba után következik a tűzi arany-kémle. Lássuk egy példával megvilágítva : A kémlőházi mérlegen 0,0005 kicsinyített súlyú kg. felmérése elhanyagolható, sőt nem is kívánható, a kezdetben előadott okoknál fogva, pedig az tonnánként már 5 g aranyat teszen ki, melyet hogyha szabad arany képen képesek volnánk előbb kivenni az érczből vagy beváltmányból, az nekünk, mint beváltó feleknek tiszta nyereséget képezne. Hogy pedig mennyit jelent a tonnánkénti 5 g szabad arany, ahoz ismét csak például hozom fel a rudai 12 Apostol nevű erdélyi aranybányát, mely hazánkban eddig még mindég a legnagyobb aranytermelő és a hol a kitermelt kőségben átlag nincsen több 6—7 g szabad aranynál. E körülményért, a mint látni sem a kémlőházat, sem a kohót pontatlanságért vagy hanyagságért okolni nem lehet, mert a nagyobb pontosság csak a nagyobb mennyiség feldolgozása által kivonható nagyobb és igy már inkább felmérhető, mennyiségnek a kisebb mennyiség feldolgozása által kinyerhető kisebb és igy nehezebben felmérhető, mennyiséggel szemben birt előnyéből következik. Az ezüst-kémlénél is megnevezhetek egy annak pontosságára vonatkozó tudni nem érdektelen tapasztalatot, mely abból áll, hogy a tűzi ezüst-kémle pontosabb sokkal, mint az analytikm, p. o. a Gay-Lussac-féle ezüsttartalom meghatározás, mely a pénzverdében használatos. Minden oly tér, melyen az ember egyedül áll, észlelésével, Ítéletével, hasonlóan a vadászhoz, ki egyedül láthatja vadját, igen alkalmas arra, hogy esetleg az igazságtól eltérő nyilatkozatot tehessen és a mint a vadászok betévedhetnek a Jügerlatein-ba, mi könnyen jöhet gyanúba a kémlőházi tiszt is a felett, hogy hátha az igazságtól eltérő tartalmat nyújt. Egyedüli garantiát az illető tiszt és munkás-személyzet szakértelme, szorgalma, józansága és rendit- hetlen becsületessége szolgáltathat; de megnyugvást szolgáltathat a bánvászkodó felek részére azon fennálló intézkedés, hogy a beváltási kémlék három kémlőházban vizsgáltatnak meg egyszerre egy és ugyanazon időben, hogy az eredményeknek a megengedhetőség határán túl menő különbségének esetén a kémlék mindaddig megismételtetnek két kémlőház által, mig az eredmények az elfogadható különbségi határon belöl kiegyenlíthetők nem lesznek A különbségek előfordulása, létezése pedig ne indítson könnyen rossz véleményre a végzett kémlőházi munkák felől, mert oly munka, melynek anyaga annyi különböző munkáskézen megy át s melyhez mégis oly nagy pontossági igény köttetik, épp úgy, sőt még inkább ki van téve az esetlegességekből támadható hibáknak, mint ki van téve az ember egészségi állapota, bárhogyan vigyáz is az ember magára, az esetleges megbetegedésnek. Az általános statisztika törvénye alól itt sincsen kivétel. Mindennemű órák és ékszerek ===== kaphatók == I11 Riesenbach Gyula órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér.
