Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-30 / 48. szám
Nagybánya, 1902. November 30. — 48. szám. XXVIII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKÉ TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE megteleitik: üxzc: tust ide: ist tt" s_A.es et Előfizetési árak•. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. ~ ------A gör. kath. papválasztás ügye. A városi képviselőtestület f. évi junius hó 25-én tartott közgyűlésében Hozás János szatmári hitoktatót válaszlotta meg gör. kath. plébánosnak. E választás ellen Szabó János szamosuj- vári püspök felebbezéssel, élt a vallás- és köz- oktatásügyi miniszterhez, mert a képviselőtestület nem az általa kandidált három lelkész közül választott. Midőn Szabó püspök a város ez eljárását az egyházmegyei halóságra nézve felebbezésében sérelmesnek állítja, ugyanakkor ha nem is vonja kétségbe a város kegyúri jogát, de azt kétesnek, vitásnak jelzi. A felebbezést a miniszter másodfokú elbírálás végett Szatmárvármegye közigazgatási bizottságához tette át; a közigazgatási bizottság pedig azzal küldte le a város tanácsához, hogy a kegyúri jog eredetére s gyakorlására vonatkozólag kimerítő jelentést tegyen. Olvasóinknak vélünk kedves szolgálatot tenni, midőn a v. tanácsnak jeles tollal szerkesztett s hiteles okmányokkal támogatott jelentését egész terjedelmében közöljük, melyből minden kétséget kizárólag kitűnik, hogy a város igen is kegyura a gör. kath. egyháznak; továbbá, hogy a képviselőtestület a lelkészválasztásnál nem tartozik a püspök hármas kandidácziójá- hoz ragaszkodni, hanem az összes pályázók közül szabadon választhat. A jelentés igy hangzik: 4857-902. sz. Tekintetes Közigazgatási Bizottság! Szabó János szamosujvári gör. szert. kath. püspök ő nagyméltósága a városi képviselőtestületnek f. évi junius hó 25-én tartott választó közgyűlésében megejtett gör. szert. kath. lelkész választás ellen fellebbezéssel élvén, a tekintetes Közigazgatási Bizottság f évi 3265. sz. alatt kelt rendeletével arra utasittattunk, hogy a nagybányai gör. szert. kath. papválaszlás eddig gyakorolt módozatát hiteles okmányokkal mulassuk ki s a szamosujvári gör. szert. kath. püspök felterjesztésében foglaltakra részletesen indokolt felvilágosító jelentést tegyünk. E jelentésünket a következőkben van szerencsénk előterjeszteni: Szainosujvár nagyméltóságu püspöke a megválasztott gör. szert. kath. lelkésztől azon okból tagadja meg az investiturát, mert a képviselőtestületi közgyűlés nem az ő általa kandidált három lelkész egyikét választotta meg nagybányai gör. szert. kath. parochusnak, hanem az összes pályázók közül választva gyakorolta kegyúri jogát; de ugyanakkor, midőn a képviselőtestületnek e ténykedéséi, mint a »felsőbb rendeletekkel és az eddigi gyakorlattal« meg nem egyezőt egyházjogi szempontból is határozottan sérelmesnek jelzi, felterjesztésében utalva a nagybányai gör. szert. kath. híveknek 1901. évi augusztus hó 18 án a városi tanácshoz intézett s a város kegyúri jogának stipuláczióját kérelmező beadványára, szükségesnek tartja, hogy a város vitás kegyúri jogának eredete, feltételei és mibenléte tisztába hozassanak. A kérdés teljes megvilágítása s könnyebb áttekintés szempontjából legyen szabad először is a nagyméltóságu püspök ur állal vitásnak jelzett kegyúri jog eredetével és mibenlétével foglalkoznunk; azután pedig áttérnünk azon állítólagos sérelemre, hogy a képviselőtestületi közgyűlés a hármas kandidáczió félreté- telével az összes pályázók közül választott lelkészt, mely ténykedése a képviselőtestületnek a felterjesztésben kifejtettek alapján arra kényszeritette ő nagyméltóságát, hogy a megválasztott nagybányai gör. szert, kath. lelkészt állásában mindezideig meg ne erősítse Nagybánya sz. kir. r. t. város kegyúri jogát a gör. szert. kath. egyházra vonatkozólag 1821-ben szerezte meg eredeti módon, dotatió által. A nagybányai gör. szert. kath. parochia azon időben a munkácsi gör. szert. kath. megyés püspök egyház kormányzata alá tartozván, néhai Pótsi Elek munkácsi megyés püspök 1819. évi j.nuár 27-én a városi tanácshoz intézett s az 1819. évi hivatalos jegyzőkönyvnek ide A. alatt hiteles alakban csatolt 283. sorszámú kivonatában azon kérést terjesztette elő, hogy a város a kebelbeli oláh parochus évi 600 fo- íintban megállapított kongrtiájának kiegészítéséhez a még hiányzó 134 forint 26 krajczárt utalványozza a város kasszájából, melynek ellenében a nemes városnak a patronatus jussát örömmel megadja. Ez átiratot a város 1819. évi február 17-én tartott tanácsi és közönséges ülésében vevén érdemleges tárgyalás alá, a 334. sorszámú s ide B. alatt csatolt jegvzőkönyvi határozat szerint a munkácsi püspök által pretendált 134 forint 26 krajczár pótlást a város kasszájára hárítani a közgyűlés szerfölött terhesnek találta, annyival is inkább, nivel a nemes város az oláh parachusnak már 150 forint fixum fizetést adott s ezen kívül az oláh parochus a várostól már régóta egy nagy kiterjedésű rétet birt minden haszonbér fizetése nélkül, mely rétnek — évi széna termése 30 szekérnél is több lévén — jövedelme szintén tetemes összegre rúgott. Ez okból a nemes tanács s esküdt közönség elhatározta, hogy a munkácsi püspök kérelmét döntés végett a nagyméltóságu m kir. udvari kamara elé terjeszti azzal, hogy miután az oláh parochusnak sok királyi munkás és bányász hive van, igazságos dolog volna, hogy e pótlást a kamara fedezze. A nagyméltóságu m. kir. udvari kamara 1821. év szeptember hó 19-én kelt 30 823. számú s ide C. alatt eredetben csatolt határozatával e kérdésben úgy döntött, hogy a gör. szert kath. parochus kongruájá- nak 600 frtra való kiegészítésére a magistratust kegyúri kötelezettségénél fogva kötelezte; tehát néhai Potsi Elek munkácsi püspöknek a városhoz intézett átiratában foglaltak után a nagyméltóságu m. kir. udvari kamara már 1821. évben úgy tekintette a várost, mint a gör. szert. kath. egyház kegvurét s minden félreértést és magyarázatot kizáró módon a várost kegyun kötelezettségénél fogva kötelezte az 134 forint 26 krajczár évi kongrua kiegészítés megfizetésére (»eandem ex obligati- one Patronatus alisquin stricte feriens.«) A nagyméltóságu m. kir. udvari kamara 30.823. számú s a kongrua kiegészítésére vonatkozó rendeletét a nemes tanács s az esküdt közönség az 1821. év november 24-én tartott közönséges gyűlésében hozott 2005. számú s ide D. alatt csatolt jegyzőkönyvi határozatában tudomásul vette s annak teljesítése végett, a bevevő tisztséget értesítette. A gör. szert. kath. lelkész kongrua ügye s a város kegyúri joga a nagyméltóságu m. kir udvari kamara 30.823—1821. sz. rendeletével tisztába hozatván, 1822-ik évben gyakorolta a város kegyúri jogát először a megejtett gör. szert, káth. lelkész választás alkalmával. A legelső választás igy történt : Néhai Potsi Elek munkácsi püspök 1822. év márczius 13-án kelt, az 1822-iki hivatalos jegyzőkönyvből kiirott s hiteles másolatban E. alatt csatolt levelében írja, hogy miután a gör. szert, kath parochus fizetése tisztába hozatott, a patronatus jogát a gör. egyesült ekklezsiára nézve a nemes tanácsnak átajánlja s egyúttal a választás megejtése végett tisztelendő Te- rebessy Sándort, Buday Jánost és Fábián Todort prae- sentálja. A patronatusi jogot eleinte a jurata communitás nem volt hajlandó elfogadni s erre vonatkozólag hozta 1822. évi május 22 én tartott közönséges ülésében a 936. számú s ide F. alatt csatolt határozatát, mely szerint elhárítván magáról a patronatus jussát, megkerestetni határozta a munkácsi püspököt, hogy valamint ez ideig úgy most is maga denomináljon parochust. A nemes tanácsnak csak nehezen sikerült kapa- czilálnia a Jurata Communitást, hogy a m. kir. udvari kamara 30 823—1821. sz. parancsolatja következtében a patronatusi jog a gör. egyesült parochiára nézve kétséget kizárólag a városi tanácsot s esküdt közönséget illeti, de a kapaczitáczió mégis sikerülvén, a Jurata Communitás az 1822-ik év julius hó 13-án tartott ülésében a G. alatt másolatban csatolt 1229. sz. jegyzőkönyvi kivonat szerint gör. szert, parochusnak Tere- bessy Sándor lelkészt választotta meg, kit is a munkácsi püspök készséggel praesentált. 1837-ben a nagybányai gör. szert. kath. parochus Terebessy Sándor elhalván, a munkácsi g. e. szertar- tásu püspökség helynöke néh. Csurgovits János H- alatt ide eredetben csatolt átiratában nemcsak nem tiltakozik a város kegyurasága ellen, hanem félremagyarázást nem tűrő módon, határozottan írja, hogy megürült »a pártfogói jussok alatt álló« parochia s kéri a tanácsot »mint pártfogót* fogadja el azon intézkedését, hogy helyettes lelkipásztornak Fásy Theofilt küldi Nagybányára ideiglenesen, mig az elhunyt lelkész özvegyének anyagi ügyei rendeztetnek. Egyébiránt pedig hivatalosan nyilvánítja, »hogy ezen ideigleni ellátás a pártfogói jussokat semmi kippen sem sértendi és rendes parochus csak az lehet, kit az ajánlandók közül a tek. tanács elválasztaná.« A püspökség helynökének e rendelkezésül-a;. városi tanács 1837. évi augusztus hó 23-án UiHoft ülésében hozott 1847, számú s ide I. alatt csatolt határozatával, mivel az a »tanács pártfogói jussát semmiben sem sérti« jóváhagyólag tudomásul vette s Fásy Theofil h. lelkésznek a város által teljesítendő fizetést kiutalványozta. Az ideiglenesen h. lelkésszel betöltött gör. szert, kath. lelkészi állás véglegesen az 1839. év márczius hó 2-án tartott közülésben töltetett be választás utján Fásy Theofil lelkésszel, mely választásra vonatkozólag a 447. sz. jegyzőkönyvi kivonatot hiteles alakban K. alatt csatoljuk. E választásnál kiemelendő két momentum. Első sorban az, hogy Popovits Bazil néh. munkácsi püspök a választás megejtése végett a városhoz intézett s ide L. alatt eredetben csatolt átiratában a város kegyúri jogát a leghatározottabban elismeri. (Pro vacante sub jure Patronatus amplissimi Magistratus constituta grae- co-catholica Liberae Regiae et Montanae Civitatis Nagybánya etc.) Másodsorban a kegyúri jog miként gyakorlására nézve nagyjelentőségű a K. alatt csatolt 447. sz. jegyzőkönyvi kivonat azon határozata, hogy >ámbár ezúttal a választás a mélt. püspök ur által kijelöltek egyikére esett, a V. E. község mindazáltal ezen pártfogása alá tartozó lelkipásztori hivatal betöltés módjára nézve az 1800. évi augusztus hó 12-én 18.836. sz. alatt kelt kegyelmes királyi rendeletben ada ott. jogához továbbá is ragaszkodván, a választás felterjesztése alkalmával méltósága s püspök urat-meg kéret ni kívánja, hogy ezentúl előfordulandó hasonló esetekben minden folyamodók neveit folyamodó leveleikkel együtt közölje.« A közgyűlés tehát már 1839-ben határozatilag kimondotta, hogy a 18.836—1800. sz. magas rendelet értelmében a püspök hármas kandidációjához kötve nincs, hanem az összes pályázók közül szabadon választhat lelkészt s e határozat ellen, mely Popovits püspöknek kézbesittetett, senki tiltakozással nem élt, de jogérvényes rendelettel állván szemben, tiltakozással az ellen senki nem is élhetett. Fásy János halála után Alexi János szamosujvári püspök, mint a kinek ujonan alakított egyházmegyéjéhez a nagybányai gör. kath. parochia a munkácsi egyházmegyéből átcsatoltatott, megkeresést intézett a város tanácsához a gör. kath. lel készi állásnak választás utján leendő betöltésére vonatkozólag s e megkeresés folytán a közgyűlés 1857. julius 25-én tartott ülésében 1232. számú s ide M. alatt csatolt határozatával nagybányai gör. kath. szert, parochusnak tisztelendő Szabó Tivadar ‘ lelkészt választotta meg s erről a szamosujvári püspökséget értesítette. Szabó halálával ugyancsak választás utján töltötte be a városi képviselőtestületi közgyűlés a gör. szert, kath. lelkészi állást 1874. évi február 14-én, midőn Pável Mihály szamosujvári püspök megkeresésére 470—31. számú s ide N. alatt csatolt jegyzőkönyvi kivonat szerint gör. kath. lelkészszé tisztelendő Bilcz István lelkészt választotta meg. E választásnál szintén kiemelkedő momentum, hogy a püspökség nem csak ajelöltek, hanem az összes pályázók kérvényeit áttette a városi tanácshoz s hogy a képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyvbe veszi, hogy »a város mint patronatus ezen jogából folyó ama gyakorlatához, hogy a kijelölés félretételével az összes folyamodók közül választhat, most is szigorúan ragaszkodván, a püspök ö méltósága által kijelölteket nem mint ilyeneket, hanem csak ajánltakat fogadván el.< A választásról felvett jegyzőkönyv Szamosujvár püspökének az összes folyamodványok áttételével megküldetett, de az ellen kifogással vagy tiltakozással senki sem élt. 0. alatt csatoljuk a városi számvevőség kimutatását, melylyel igazoljuk, hogy a város legutóbb is 1480 korona összeggel járult a gör. szert. kath. lelkész kongruájához. Tekintetes Közigazgatási Bizottság ! E hiteles okmányokkal támogatott adatokban kimutattuk, hogy Nagybánya sz. kir. r. t. város a nagybányai gör. szert. kath. egyházra vonatkozólag a kegyúri jogot eredeti módon, dotáció által szerezte meg s e kegyúri jog alapján majdnem egy évszázadon át minden felmerült alkalommal vagyis 1822. évi julius hó 13-án, 1839. évi márczius 2 án, 1857, évi julius 25-én
