Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-09 / 6. szám
Nagybánya, 1902. Február 9. — 6. szám. XXVIII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE awEEJCS-TElXjEIIíTIIC: MIITDEIT VASÁENAP Előfizetési ára Ve: Egész évre 8 Kor. Fél évre f Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók. és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. h t: o »Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá Nyilttér soronként 20 fill. küldendők. Gazdakörök szervezése a községekben. A Magyar Gazdaszövetség legutóbb tarlóit közgyűlésén elhatározta, hogy a gazdalársa- dalom szervezése s a kisgazdáknak a társadalmi működés körébe való bevonása czéljából országos mozgalmat indít, mert nyilvánvaló, hogy erőteljes és egységes gazda-közvéleményt teremteni s a gazdák kívánságának nyomaté- kot szerezni csak agy lehet, ha a kisgazdák is tömörülnek s mint hatalmas és tekintélyes szervezet követelik jogos kívánságaik figyelembe vételét. Eddig a kisgazdák mint oldott kéve lézengtek s egymásnak panaszolták súlyos bajaikat, de szervezkedni nem tudtak, daczára annak, hogy ők képezik az ország gerinezét, lelkét, kenyéradóját. Ezen szervezkedést akarja most a Magyar Gazdaszövetség megindítani és előmozdítani, megbízván Meskó Pált, a Magyar Gazdaszövetség titkárát, hogy támogassa a földmivelő népnek azon derék barátait, kik együltérezve a földmivelő néppel, annak sok mindenféle baján segíteni akarnak. A szervezkedés legczélsze- rübben Gazdakörök létesítése által történik. Gazdakört minden községben lehet alakítani, hol a lelkész, a tanító, vagy a jegyző, valamelyik intelligens gazda vagy értelmesebb földmivelő ezen jó ügyet a földmiveléssel foglalkozók jóvolta érdekében fölkarolni hajlandó. Ezen derék népbarátok forduljanak Meskó Pálhoz, a Magyar Gazdaszövetség titkárához, (lakik a f. évi márczius hó végéig Nyitrán, azontúl Budapesten) kitől a gazdakör alakítás tekintetében útbaigazítást nyerhetnek. A gazdakörök feladata: a község és a tagok összes gazdasági 'érdekeinek előmozdítása, mezőgazdasági ismeretek terjesztése, tenyészállatok beszerzése, hatósági intézkedések, rendeletek, községi és iskolaügyek megbeszélése, a jótékonyság és felebaráti szeretet fejlesztése, gazdasági szükségletek közös beszerzése, termények közös értékesítése, a hazai ipar, különösen a helyi kisiparosok támogatása, előnyös kölcsön-ügyletek közvetítése, közbenjárás terhes adósságok konvertálásánál, A „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ" tárczája. Vezeték neveink. A Világ dolgait Hosszú lenne apróra szedni, hiszen Magyarország dolgain is el mókázhalik az Ember, ki nem Rettegi a Mosolygó tréfákat. Országunknak vannak Alföldi, Felföldi, Mezei, Vetési, Erdős, Bérezi, Rónai, Szép Vidéki, melyeken Gazdag és Szegény úgy, mint elhagyatott Árva boldogan élhet Gondos szorgalma után. Vitéz, Bátor a Magyar nép, ez idő szerint, már mint a Termés, Gazdag és Jó, ha Sáros is esőben. Homok is akad itt-ott. Az Alföldi Földes Gazda az Igaz Hazai Kenyeres, mert Szántó Vető, Arató s bőven terem neki Búza, Gabona, Bab, Paszuly, mikből van Liszt is s töltik a Kamarát. A szolga nép Szalmás, Szénás, Kaszás munkára egyaránt Jó a Földmives munkáknál. Vig és Szomorú Gazda Ember Ellető munkáján örömest fárad. Szives, előzékenyen Kínál Vándor népet is nem Olajos holmival, mint a Talián, hanem Zsíros koszttal. Van Borsó, Kása és Lencsés eledel is. Vallását is szereti Pápa, Püspök, Káplán s Jámbor Kegyes Pap lelkiekben a Vezér, ki az ájtatosság- ban Karácson Pünköst napjain jámbor szerepet visz, mikor a Harangönlő által készített Harang zug Egei dolgokat hirdetve s.Orgona szó mellett Kántor énekel. A hazafiság nem szalma Tűz náluk, de Láng, Ördög vagy Angyal álljon előtte túllép rajta, ha Hazai érdek kívánja. Ha vannak is Bay, nem esik kétségbe, mondja, hogy Kontra neki, mely ha az ellenfél részéről Tilalmas is, Ha Tövis lenne útjában, Buzogány, Bot, avagy Csákány van kezében s Puskás Katona módjára közbe Vág, ha Bronz is állna vele szembe az a szövetkezés előnyeinek ismertetése, olvasókör és könyvtár létesítése, szóval a község lakói összes anyagi, erkölcsi és szellemi igényeinek kielégítése. Minden gazdakör tagjává lesz a Magyar Gazdaszövetségnek, összeköttetést tart fenn a vármegye gazdasági egyesületével^ kívánságait ezek utján a legfensőbb hatóságok étőtTís nyo-• matékkal tolmácsolhatja. A Magyar Gazdaszövetség támogatja a gazdaköröket könyvtáraik berendezésénél, közbenjár a tekintetben, hogy a lapokat kedvezményes árban kapják, gondoskodik szakemberekről, kik a gazdakörben gazdasági és társadalmi kérdéséből előadásokat tartanak, gondoskodik vidékenkint. megbízható szaktanácsadókról, kik a gazdakörök tagjainak a hét bizonyos meghatározott napjain adó, katonai, telekkönyvi, peres, hitelmüveleti s más ügyekben útbaigazítással szolgálnak. Alapszabály-tervezetet mindenkinek készséggel küld Meskó Pál, a Magyar Gazdaszövetség titkára (lakik: márczius hó végéig Nyitrán, azontúl Budapesten). A részvénytakarékpénztár zárószámadása. A nagybányai részvénytakarékpénztár február 9-én, vasárnap, d. e. 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését az intézet helyiségében. Az intézet ez idei összforgalma 9970532 K 76 f volt Évi nyeresége 36,558 K 5/ íiiler. Hz idő szerinti alaptőkéje 200,000 K, tarlaléktőkéje 98,000 K, külön tartalék 2301 K 72 f. Betétje ma 979,374 K 17 fillér. Részvényei után 10 koronát szándékozik osztani. A zárószámadásokat megelőző igazgatósági jelentésből már múlt számunkban hoztunk egyes részleteket. Multi czikkünk kiegészítéséül közöljük még a jelentésből a következőket : »Tizenegyedik évi működésünkről midőn számot adunk, inig egyrészt örömmel látjuk kis intézetünk gyarapodó megerősödését, másrészt a legőszintébb sajnálat és részvéttel kell szenvednünk tagjaink sorában, a természet rendje szerint itt is elmaradhat- lan vesztességeket. Hullatja levelét az idő vén fája mondja a költő, mi pedig mintegy évenként vesztjük legjobb intézeti barátainkat s igy a múlt évben ft. Biltz István igazgatósági tag, gör. kath. plébános, kerületi esperes ur hunyt el. Igaz, jó barátja volt Égető Ellen részéről. Erős Gyenge egyaránt helyt áll, Puskás, Botos Embertől meg nem ijed Huszár és Harczos Polgár nép s Rendes életben Szolgabiró Biró s Hajdú is résen áll. Munkás népét fizeti. Gyémánt, arany, Ezüst, Tallér, Réz, Piczula és Krajczár bőviben van róla Gyújtó Meleg és Hideg időben egyaránt. A muzsikának is kedves mivelője ám, a Hegedűs, Lantos, Sipos, Czimbalmos, Dobos, Dudás, Trombitás, Csutorás s más Pipás Ember jól megél nálunk, ha különben Csendes Polgár s zavargásért Kapitány elé nem kerül, vagy nem Beteg. Nagy Király tisztelő, bár a Császár is becsült neki, ha Bátor Győző is mindég a harezban, Herczeg vagy Polgár legyen a Vezér. A Hazai dolgokban egyek, bár van közöttük Pólyák, Magyar, Horvát, Szerb, Szász, Orosz, Porosz, Kozák, Muszka, Oláh, Lengyel, Vigyázó nép a Magyar Szorgos Gazda, vannak is Szép, Teleki, Ház és Földjei. Kocsis, Gulyás, Béres, Csikós s főként a Nádas Vidéki a Madár Világ Kedvelői a tóban Béka Is akad itt-ott Kígyós is, de itt rebdes a Csóka, Varjú, Daru. Rigó, Sas. Gólya, Harkály, Szarka, Stiglicz, Sólyom, Fogoly, Veréb, Vércse s más Szárnyas, röpkédnek, melyeket ügyes Madarász és Madaras Ember Öz, Nyár s Hűvös időben kelepczébe csalnak. Nagy vizeink a Duna, Tisza, Dráva, Száva, Szamos, Maros, főként, ha Széli Csöndes idő ven, a Halász kedvére sok halat adnak, mikből a Révész is kiveszi a maga részét, mert neki is a Csik, Csuka, Harcsa kedves eledel, a vad Kácsa nem külömben Vedres Ember kezében Kupa számra jön ki a Hering. Az ipar Fontos dolog ám nemzeti boldogulásunkban mit, e Pontos jegyzékből ki nem hagyhatunk: A Kádár, Mészáros, Tímár, Szabó, Nyerges, Fazekas, Fésűs, Késes, Kádas, Szitás, Suszter, Csizmadia, Szekezdettől intézetünknek, kinek nyugodt, körültekintő, jő akaratú tanácsa sokszor és sokban volt intézetünk javára. Ravatalára igazgatóságilag helyeztünk koszorút s elhunyta feletti részvétünknek gyászjelentésben adtunk kifejezést. Intézetünk tizenegyedik évi működését és az elért eredményt feltüntető, számadásokat és a felügvelő- hi^éffeág jelentését bemutatva, kérjük azt jóváhagyólag tudomásul venni, a felmentvényt megadni és az osztalékot részvényenként 10 koronában megállapítva, folyó év márczius 1-től kiutalni méltoztassék. A múlt év a helyi jó gyümölcstermés miatt közönségünkre a jobb évek közé volt sorolható, de a helyi szőlőtermés gyenge volta nem engedte, hogy közönségünk magát pénzügyileg jobban rendezhesse, a kerületünk nyugati községeiben pedig a gyümölcstermés hiányzott, de potólta ott az uj szőlők jó termése, ennek azonban még nem volt érezhető eredménye, mert az olcsó bor árak folytán alig volt bor eladás, miért is ennek pénzügyi eredménye nem volt érez hető, mégis nagy általánosságban a gazdasági helyzet nem romlott, hanem kis részben javult s igy természetes, hogy földműves népünk körében a földára és a befektetési kedv növekedvén, ha jövőjét mind jobban biztositni akarjuk, nem zárkózhattunk el a beruházásra egyedül alkalmas a kis jelzálogkölcsön, mind nagyobb arányú terjesztése elöl. Ezen kölcsönök a hasznos beruházás jellegével bírnak s igy még egyrészt nagyon keresettek, másrészt teljesen biztosak. A gazdasági helyzet általános javulását szokta követni az építkezési kedv emelkedése, minek áldásos hatása kiterjed mindenre, mert ez által a munka és forgalom létesül. A helyi építkezés azonban még nem indult meg s ép ezért az építő ipar és forgalom pang, mi a tapasztalt szükséglet daczára alig fejlődhetik, mert itt az építkezés drágább mind bárhol s ép e drágasága teszi azt meddő befektetéssé, miért is építkezésünk stagnálni fog, mig az olcsóbb mód az építkezésre meg nem adatik. — Van erdőnk, de nincs épület-farak- tárunk. — Van kőbányánk, de nincs hozzá utunk. Van tégla-gyárunk, de téglánk a nedvességet nem állja, miért is az építkezés itt háromszor oly ösz- szegbe kerül, mint rendes viszonyok közt kerülni kellene. Ha tehát a gazdasági viszonyokat e téren javitni óhajtjuk, az építési anyag olcsó előállítása és be- szerezhetésére kellene törekedni, mert az építkezés olcsóvá tétele megteremti az építkezési kedvet, ezzel létesül a munka s ez maga után vonja az ipar és forgalom emelkedését. Tehát az olcsó jelzálog megteremtése mellett keres, Kerekes, Szekrényes, Borbély, Rostás, Asztalos, Bodnár, Téglás, Beretvás, Kaszás, Szűcs, Bicskás Rézműves, Kalapos, Varga, Szappanos, Postás, Köszörűs, kik közt akad Kövér, Sovány, Vastag, Vékony egyaránt. Pólyás Baba a Csemete apróságuk nekik is. A Magyar. Nemes nép, a kétszínűséget soha se szerette ha már szin hát legyen Fényes és sok féle Van is Fekete, Fehér, Füstös, Kormos, Sárga, Czifra, Veres, Zöld, Piros Barna, mindannyi Vig, Bus és Szomorú alakban Sánta, avagy Egyenes járásuak, Bunda vagy Rokk felöltővel. A gyümölcs közül Almás, Körtés, Cseresnyés, Medgyesi, Diószegi. Ékes ügyességei fárad a szeder is jó gyümölcs, ha nem mind. Czukor édességü is, vagy bő Czukros tartalmú s nem éretlen Savanyu pláne Keserű. Az állatokra nézve Nagy Barát. Oroszlán, Gidó, Bárány, Ravasz, Róka sürjen él nálunk, Kecskés, Juhász, Nyúlás, Vadász módjára vigyázunk rájuk. A béres Csizma dolgában azt mondja jó a Bocskor is, melyhez több Kapcza kell. Bányán esett az eset, hogy a Tolvaj nép fejét, ki Farkas volt s Nagy Lator latinosán, vagyis rabló a derék Kakas csípte fülön. Népünk Italos nép is, de nem csak Viz, mit szeret, akad köztük Boros, Sörös Széles, Hosszú, vagy Magas alakban; Sátor alatt a szőllőben el iszogat, ha vannak elég Boray s főként az Öreg, Éltes, Gazda Ember, ki szereti a Színes ruhát, de nem Selyem, vagy Bársony Suba a felöltője Csütörtöki, Pénteki, Szombati napokon egyaránt. Ha Csárdás lakik közelben, hozzá is betér egy-két Csupor bor meg nem árt Pipa s Gyújtó lévén Pipás uraimék füstölgetnek közben, mig pár Óra eltelik. Becsület dolgában Aczél Kemény népünk, aki Rudas a rosszban, mégis vetik. Kerül közülök sok jó
