Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-26 / 21. szám

1901. május 26. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 21. szám. (3) lomba jöttek a vezeték nevek. Mikor a szabadság szele kezdett főni, érezni kezdtük, hogy magyar nemzet va­gyunk, az idegen nevektől szabadulni igyekeztünk, a név lett a dolmány, a mi nagyon természetes is. Ad­dig ráerőszakolták a népre az idegen nevet, menekülni igyekezett tőle mindenki, kiben igaz magyar lélek lakott. Nagybánya mindig elül járt. Lakosait igaz haza- szeretet, mély fajbecsülés, egyenes magyar természet jellemezte mindig. A közérzés roppant ereje áthatotta lakóinkat. Nem kellett itt verbuválni, rábeszélni jobb­jainkat, egyik, a másik után sietett, a köznépre pedig jobbjaink példája szokott hatni. 1846-ot írtak, tehát a szabadságharcz ideje előtt voltunk s vezérembereink elől vitték a világítás fák­lyáját, ifjaink voltak ezek, kik atyjukat is vagy rávet­ték a nemes dologra, vagy nélkülük is megtették, mit hazafias lelkűk diktált. Breierből Béreséi, Schlihenstulból Széki, Halbe- dinstből Felényi, Bergfestből Sziklaváry lett, a néhai Stoll gyermekeinek ma is igazi magyar büszkeségük a kapott magyar nemesség, a Riesenberger ivadék ma Farkas és mondjuk ki őszintén, tetteik, gondolkozásuk, szereplésük mintaképe annak, miként kell szeretni a magyar hazát, nem beszélni, de tenni és fáradni ma­gyar fajunk boldogulása, nemzeti nagyságunk fejlő- déseén. Nem lehet tagadni, hogy e szellem erősbödött s meggyűlne a baja ha e város falai közt valaki nem­zetünk, faji nagyságunk ellen működni merészelne, plane nyíltan beszélne. Jobbjaink, vezérférfiaink kötelessége, hogy váro­sunk régi nagyságát, gyönyörű szép nevét megőrizzé k s oly tisztán, nemesen adják át az utódoknak, mint azt kapták és átvették. Jól esik konstatálni, hogy hűen őrködik is, résen áll, mit fényesen bizonyított be mi­kor megakadályozta oly mulatság tartását, hol nem a trikolor volt a külső és első disz. Dunay János. Heti krónika. Harsog a trombita, riadoz a kürt. Katonás csapat vonul ki a vasúti állomáshoz. De azért ne tessék meg­ijedni, nem lesz háború, a muszka nem fütyülte ki az európai konczertet, a tatárok nem hagyták el Ázsiát: a gymnasiumi ifjak mennek az isthmusi játékokra. Fejükön kék sapka bányász jelvénynyel, szivükben öröm és hősi vágy. A hegylakók leszállnak a verseny sik porondjára. Még az öreg Orbán is fölmelegszik a lelkes csa­pat láttára s hamarjában elfeledi, hogy ő nem a káni­kula jegyében született. Áz ifjúság dicsőségre, a föld pedig esőre szom- juhozik. Hetek óta porzik az országút, meghasadozott a szántóföld s a Zazarból elapad a viz. Sokan két­ségbeesnek, mások pedig azzal . vigasztalják magukat, hogy majd lesz elég eső úgyis akkor, mikor kaszálásra kerül a sor. Ily rekkenő melegben, hogy lehet influenzát kapni, azt én nem értem, de tény, hogy Tordai Grail Erzsi influenza miatt bizonytalan időre elhalasztotta várva várt előadását. Érdekes, hogy véletlenül éppen most ide került egy másik magyar recitator művésznő s igy megtör­ténhetik, hogy az ünnepi élvezet elvesztéséért a kö­zönség kárpótolva lesz. Most azt talán mondanunk sem kell hogy ün­nep következik, az utolsó sátoros ünnep, mely után a nyári évad szokott következni. Minden jel oda mutat, hogy igazi piros pünköst napja lesz holnap, ez Magyarországon a kirándulások ünnepe, Jtarácsonkor, husvétkor odahaza ülnek az em­berek, de pünköstkor kimozdul még a legflegmaticu- sa,bb természetű magyar is a zöldbe, árnyas lige­tekbe, erdőkbe. Ám ez az ünneplés is csak olyan pünkösti ki­rályság, jő utána a nehéz fárasztó munka, szülékre, if- jakra legfárasztóbb : a vizsgálatok, ezek sohasem tar­toztak a népszerű intézmények közzé, mióta csak vissza emlékezik a történelem és a krónikás. Különfélék. Előléptetések. A m. kir. vallás és közoktatási mi­niszter Lukácsi György nagybányai főgymnasiumi ta­nárt a IX-ik fiz. osztály első fokozatába léptette elő. A kultuszminiszter Dergáts Sándor helybeli főgmn. rendes tanárt a IX. fizetési fokozat I. osztályából a VIII. fizetési fokozat 3-ik osztályába, Hickl József rendes tanárt a VIII. fizetési fokozat 3-ik osztályából a 2-ba léptette elő. Kinevezés a postánál. A kér. miniszter Facsinay Sándor és Bommersbaeh Lajos posta és táviró-tiszte- ket a X. fizetési osztály 2 fokozatába léptette elő. Szaimáron mozgalom indult meg, hogy a Kölcsey szobrát a Főtérről az ev. ref. templom kerti helyisé­gének közepére helyezzék át, mivel a régi törvényszék helyére vendéglő és korcsma jön s igy nem volna illő, ha nagy Kölcseynk egy szálloda felé vetné állandóan tekintetét. Ligeti térzene lesz május hó 28-án. Következő műsorral: 1. Sluft! magyar népdal induló szerzé Muzsik. 2. Stradella nyitány szerzé Flotov. 3. Négyes, Bánk-bán czimü dalműből szerzé Erkel. 4. Nagy taka­rodó egyveleg szerzé Kéler. 5. Tavasz ébredése ro- máncz szerzé Bach. 6. Pás de Quatre szerzé Meyer Lutz. Országos tornaverseny. Május hó 26. és 27 én. vagyis pünköst első és második napján országos torna­verseny lesz Budapesten, a melyen a helybeli főgim­názium is részt vesz. A versenyre jelentkezett 98 intézet. Ezek közül 63 főgimnázium, 16 főreáliskola, 12 tanitóképzőintézet és 7 polgári és felsőkereskedelmi iskola. A fővárosi tanintézetek közül a II. kerületi állami főgimnázium a Ferencz József-internátussal, valamint a II. kér. áll. főreáliskola nem vesznek részt az országos mérkőzésben. Az összes résztvevő tanulók száma 3500. Magából a vidékről 2500 körül. Az összes résztvevő intézetek 26 oszlopba lesznek beosztva, akik a kötelező szabadgyakorlatokat egyszerre fogják be­mutatni, ami igen szép festői látvány lesz. A játéknak igen nagy előny van biztosítva. Játékversenyt 68 in­tézet kíván vívni (49 füleslabdát, 7 csalogatót és 11 kótyát.) Szabadon választott játékokat 41, szabadon választott szabadgyakorlatot 48 intézet fog bemutatni. Az összetett versenyre 70 intézet jelentkezett. Ezen 70 intézet közül sz 500 forintos zászlót az nyeri el, a ki a magasugrásban (földről) és a sulydobásban a legjobb eredményt fogja bemutatni. Lesz még verseny a futásból, rudmászás- és függeszkedésből. Szertorná- zás is lesz. A nagybányai főgymnasiám növendékei e hó 23-án a délutáni vonattal utaztak el Incze La­jos és Németh József tanárok vezetése alatt. A vo­nathoz számosán kikisérték és megéljenezték a csi­nos fiukat. Az első napon reggel nyolezadfél órakor együttes próba lesz, délután 1 órakor pedig gyüleke­zés a Hunyady-téren, a honnan oszlopokban a ver­senytérre vonulnak. A részletes programm a követ­kező: Első nap: 1. Fölvonulás. 2. Oszlopokba állás. Himnusz (ének). 3. Szabadgyakorlatok, bemutatják az összes résztvevő tanulók. 4, Csapattornázás szereken. 5. Egyes intézetek szabadgyakorlatai kézi szerekkel vagy a nélkül. 6. Egyes intézetek által szabadon vá­lasztott játékoknak bemutatása. 7. Csapatversenyek (összetett verseny), magas ugrás, összekötve sulydo- bással távolba. 8. Egyéni versenyek. Futás: V—VI. oszt. 1000 m., VII—VIII. oszt. 1500 m. 9. Oszlopokba állás és Szózat (ének). 10. Elvonulás. Második nap: 1. Fölvonulás. 2. Oszlopokba állás. Himnusz (ének). 3. Szabadgyakorlatok, bemutatják az összes résztvevő tanulók. 4. Egyéni versenyek. Mászás rúdon : V—VI. oszt. Függeszkedés kötélén: VII—VIII. oszt. 5. Játék­verseny: 1. Kótya. 2. Csalogató. 6. Füleslabda-verseny. Oszlopokba állás. 7. Versenydijak kiosztása. 8. Szózat (ének) 9. Elvonulás Elhalasztott estély. Mint legmélyebb sajnálattal értesülünk Tordai Grail Erzsi influenzában fekszik, s igy előre hirdetett estélyét nálunk e hó 27-én nem tarthatja meg. Minthogy felgyógyulásának idejét ter­mészetesen nem lehet előre meghatározni, a rendező­ség a Tordai-estélyt bizonytalan időre elhalasztotta. Reméljük azonban, hogy a bizonytalan idő rövid idő lesz s hazánk jeles művésznője mielőbb fölépül. A nagybányai múzeum-egyesület 1900. évi értesí­tője megjelent s szerkesztőségünkhöz beküldetett. A füzetet Dr. Schönherr Gyula akad. tagtól a múzeum megteremtőjétől tartalmas közlemény vezeti be, mely­ben a múzeum keletkezését irja le érdekesen. Azután következnek az egyesület alapszabályai. A tagok név­sora (5 nlapító, 95 rendes, 8 pártoló. Lakatos Ottó az egyesület fáradhatatlan titkára az év történetéről tesz jelentést, mely szerint a múzeum-egyesület 1899. aug. 31-én alakult meg, de miniszteri jóváhagyást 1900. jun. 3-án nyert. Nagybánya városa 600 koronát sza­vazott meg. a létesítendő (múzeumra, a kultuszminisz­ter 500 koronát engedélyezett. Az előkészítő-bizottság­tól 624 drb. tárgyat vettek át a gyűjtemény számára, 1900. végén már 1475 leltározott tárgy volt a minori­ták rendháza által szívességből adott helyiségben és mintegy 800 drb. még leltározatlan. Az ajándékok közül kiemeli a Svaiczer család által átengedett, könyveket és irományokat, valamint a Szeudy család 800 kötetes könyvtár adományát. Az egyesület bevétele 1700 K 52 f. Kiadása 1265 K 03 f volt. Vagyona a gyűjteményen kívül 1039 K. 49 f. Láthatjuk ezekből, hogy a múzeum-egyesület rövid idő alatt nagyot al­kotott s itt volna az ideje, hogy már most a nagy közönség számára berendeztessék és megnyittassék. Meghívó. A nagybányai dalegyesület 1901, évi junius hó 1-én a polgári olvasókör helyiségeiben díj­mentes bemutató estélyt tart. Műsor: 1. Horváth. Esti csillag. Románcz. 2. Szentirmay Elemér. Dalbok­réta a) Suhog, suhog ....................b) Kaptam csókot c) Cs ak, csak, csak. 3. Költemény. Incze Lajostól. Felol­vassa a szerző. 4. Hermes. Völgyi rózsa. 5. Lányi Ernő. Régi nóta. A dalegyesülel Muzsik Jakab vezetése alatt oly szép fejlődésnek iudult, hogy közönségünk meleg érdeklődését megérdemli. R. Kovács Laura asszony ország szerte ismert hírneves magyar recitator, városunkban időzik, s mint értesülünk e hó 27-én műszavalati estélyt fog tartani. A műsor Petőfi, Arany, Tompa, Gyulai, Rudnyánszky, Jókai, Kiss Gabányi, Heine, Coppee, Eugen, Leopárdi, stb. költői műveiből van összeválogatva. Kétszeresen érdekessé teszi az estélyt, hogy a művésznő nővére Kovács Bella is szerepelni fog vig darabokkal és pár dallal. A művésznő, kit fellépésében igazán jó hírnév előz meg, meg fog felelni annak a várakozásnak, me­lyet a közönség előadásához fűz. Jegyek előre vált­hatók Molnár Mihály üzletében. A gazdasági egylet ez utón is tudatja a tagok­kal, hogy a permetezők évenkinti javítási (ez idén is 24 korona) költségeinek kikerülése szempontjából per­metezőt többé senkinek sem ad használatra. Emlékeztető. Az iparos ifjúság kirándulása má­jus hó 27-én a Petőfi-tanyán, részvételi dij egy korona. Gyúlás. F. hó 21-én d. e. 10 óra tájban a szé­natéren, özv. Bányai Károlyné tulajdonát képező s jelenleg Téglás Imre kertész által bérelt kertben is meretlen okból meggyűlt a fakerítés és a csűr mellett évek óta lerakott kukoricza szár-töredék és szemét s hatalmas lángokbau csapott fel a tűz. Sipos Géza tűzoltó parancsnok, ki éppen a Szénatéren volt, a hely­színén megjelent s többek segítségével elfojtotta a tüzet, mielőtt az legcsekélyebb kárt telt volna. A bér­lőnek egész családja távol volt, csupán egy 6 éves kis leánya volt otthon s a kert ajtója rá volt zárva. Nem lehetetlen, hogy a gyermek játszott a tűzzel, vagy az utczán járók közül valaki gyufát dobott el, bár a rendőri vizsgálat a tűz okát nem derítette ki. Nyilatkozat. Dr. Albeker Károly körorvos, Pitva­ros, Csanádmegye. A »Kristály« viz absolut tisztasá- gánál'fogva főleg olyan helyen, a hol a talajvíz szeny- nyezett, megbecsülhetetlen segítőeszköz úgy a beteg­ség leküzdésére, mint különösen annak elkerülésére; kellemes ize miatt pedig mindenki szívesen issza. Ezért úgy családomban mint praxisomban állandóan használom. Zempléni Árpád ma hazánk legjelesebb költői közé tartozik, kinek müveiben nemcsak a forma szép­sége, de a tartalom, a hangulat mélysége is gyönyör­ködtet. A költő nagy feltűnést keltett »Didó« czimű legújabb verses lírai regényével, melyhez foghatót ma­gyar irodalmunkban még nem olvastunk. Nehánv száz szebbnél szebb költeményt talál ebben az olvasó, melyek mindegyike egészen külön is élvezhető, ám azért egy összefüggő regényt képez. A mű Tóth Ist­ván szobrász négy dombormű képével van díszítve, ez is eredeti ötlet, szobrász által illuszrált művet még nem tudunk eddig könyvpiaczunkon A 13 ivre terjedő vaskos kötet ára merészen olcsó : 2 korona. Kapható minden könyvkereskedésben. Mai számunkban mutat­ványt hozunk Zempléni e nagy szenzációt keltett művéből. A budapesti panoptikum látható mai naptól kezdve városunkban, a melyben érdekesnél érdekesebb cso­portok láthatók. Ezek közül különösen kiemelendő Krisztus keresztre feszítése 9 életnagyságu személy- lyel ábrázolva Munkácsy Mihály festménye után. Oknélküli idöpazarlás. Minden évben kellemet­lenkednünk kell érte, hogy a város hatósága a csorda kihajtására nézve szörnyümód kellemetlen és czél- szerütlen intézkedéseket tesz. A gazdák hajtsák ti mar­háikat a Bodonkutra! Ez jókora kívánság. Pár év előtt be jöttek a csordások a városba. 3 utczán megkezdték a hajtást, aztán szépen terelték ki együttesen a csor­dát, tavaly legalább a szénatéren gyűlt össze a csorda, most azonban azt kívánják, hogy magunk hajtsuk ki egészen a legelőre, vagy a cselédeinkkel lopassunk el a reggeli drága időből legalább is egy órát. Mivel a marha van az emberért és nem az ember a marháért, több kényelmet kívánunk és ügyesebb intézkedéseket, sőt nem csak kívánjuk, de követeljük, hogy a város összes cselédeivel ne lopassák a napot, azért a nyo­morúságos kopár legelőért, a mely különben sem ér egy batkát sem. A mátészalkai országgyűlési képviselőválasztó kerület Gebén, 1901. évi junius hó 5-én d. e 11 óra­kor kegyeletes ünnepet ül, néhai péchujfalusi Péchy Jenő, mint a mátészalkai választó kerület 1872 — 1882. éven át volt országgyűlési képviselőjének, a mátészal­kai kerületi választó polgárság szeretetének adomá­nyából emelt síremlékét, mint kegyeletének mara­dandó jelét leplezi le a gebei ev. református sir- kertben .Az ünnepély programmja : 1. Gyülekezés Gebe községházánál, ahonnan d. e. 11 órakor testületi ki­vonulás az ev. ref. sirkertbe. 2. A gebei ev. ref. da­lárda a »Kölcsey Hymnust« énekli. 3. A Síremléket Gebe község kegyeletes megőrzésébe átadja: Ilosvay Endre járási főszolgabíró, mint a síremlék felállítá­sára alakult bizottság elnöke. 4. A síremléket Gebe község részéről megőrzés és gondozás végett átveszi Szigethy Gyula gebei ev. ref. lelkész. 5. Emlék­beszédet tart néhai Péchy Jenő volt országgyűlési képviselő emlékét méltatva Szabó Gusztáv ev. ref. lelkész. 6. Befejezésül a dalárda »Vörösmarty szózatát* énekli. Az ünnepélyt a községháza tanácstermében társas ebéd követi. Szabadalmazott viharmentes homlokzatfestéket szállít Kronsteiner Károly I. cs. és kir. szab. homlok­zatfesték gyára Bécs, Haupftsr. 120. Ezen épület fes­tés úgy szépségénél, alapszínénél, esőben is szintar- tóságánál és szaporaságánál fogva a legjobb és leg­olcsóbb gyártmány. E homlokzat festék 40 különböző mintában poralakban kilogrammonként 16 krajczártól feljebb kapható. Ernke-iparczikkek. 1. Emke-gyujtó: Gyujtógyár — Temesvár. 2. Emke-levélpapir: Rigier József Ede- féle papirnemügvár r. t Budapest, VI.. Rózsa-utcza 55. 3. Emke-ténta és Emke-pecsétviasz: Hochsinger test­vérek, Budapest, VI. Rózsa-utcza 84. 4. Emke gyertya és szappan Budapest. IX. Soroksári-ut 7. 5. Emke szi- varkahiively és Emke-szivarkapapir: Halász Ferencz és Pál, Budapest, VII. Nagy-Diófa-utcza 13. sz. 6 Emke- fütőcsöves cserépkályha: Frank-Kiss János fiai, Ko­lozsvár 7. Emke-pamutvászon: Magyar pamutipar r t. Újpest. Iroda: Budapest, V. Sas-utcza 25. 8. Emke- mellény és Emke-czimke: Schvarcz Lajos, Budapest, Bajza utcza 4 szám. 9. Emke-keményitő: Unió kemé­nyítő gyár Beimel és Basch, Budapest, IX. Szvetenai-u. 3. 10. Emke-kék: (Ultramarin) Stiassny testvérek és társa, Budapest. VI. Ó-uteza 27. sz. 11. Emke-padló- fénymáz: Berkes Bertalan, Nagy-Várad. 12. Emke-édes paprika : Kisági József, Szeged.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents