Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-07-01 / 27. szám

i

IAPRÓ HIRDETÉSEK!

PESTI HÍRLAP

A LEGELTERJEDTEBB MAGYAR LAP.

NAPONKINT

TÖBB SZÁZEZER OLVASÓ REZÉN FORDUL MEG.

HIRDETÉSEK

A PESTI HÍRLAPBAN

LEGNAGYOBB EREDMÉNYNYEL JÁRNAK.

liUUUUl

wifl

a mii HIMTÉH

I>UAl

a Pesti Hírlapban

10 szóig 40 fillér; minden további szó 4 fillér; vastagabb betűkkel nyomatott szó 8 fillér. =

AZ APRÓ HIRDETÉSEK

ELŐRE FIZETENDŐK.

Az apró l]irdetésck világában

1900. évi Julius elseje történeti nevezetességű nap lesz. E napon szűnik meg a kincstár által eddig szedett hirdetési bélyeg. Ezzel szinte béklyótól szabadul az apró hirdetések nagy közönsége.

Ez a hirdetési bélyeg-illeték minden kisebb vagy nagyobb hirdetés, reklám vagy nyilt-téri közlemény után 30 krajcár = 60 fillér volt. De meg kellett fizetni a legolcsóbb 20 krajcáros apró hlrdetÓS után is, ha benne volt a hirdető cime; vagyis ha a pár szóból álló hirdetés ára 20 kr. volt is, mihelyt valaki a címét (nevét, lakását vagy üzletét) is bele irta, hogy mindjárt rátaláljanak, vagy hogy az ajánlatokat saját kezéhez kapja, már 30 kr. bélyeg-illetéket is kellett fizetnie, vagyis a legkisebb hirdetés is legalább 50 krajcárba (1 koronába) került, ami kivált helykereső szegény embernek bizony nagy pénz.

Ily körülmények közt nálunk OlCSÓ apró hirdetésről eddig nem igen lehetett beszélni s az apró Hirdetések nem vehettek olyan lendületet, mint például bécsi, berlini vagy londoni és amerikai lapokban.

Azt a két krajcárt, amennyibe a hirdetési szöveg minden egyes szava kerül, senki sem sajnálta, de nem is sajnálhatta, mert egy kisebb hirdetés tiz-busz szóval megfogalmazható s igy husz-negyven krajcárba kerül. Azt a harminc krajcárt azonban, melyet az állam szedett be egy címmel ellátott s mondjuk busz krajcárért közzétett hirdetés után, a legnagyobb rész sajnálta, a min nem is lehet csodálkozni. Ez az úgynevezett kincstári bélyegdij majdnem hogy megölője volt az apró hirdetéseknek