Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-07-01 / 27. szám
8 s&Éa ong essi bsbs kéa ess bsjg ebé? ibei ksa bs51 bess isra bses kssi ksbsi bss ksbs rsb bsei gssgiigH gga sasa sg%i tsza waa BE3 essa ^gq gg^j pg^ p^a r??p pq hrs k^s Bsgg brs esi ssa bsb isi i I 1 I 1 i 1 1 Is i 1 S hozzá még különösen a vidéki olvasóra nézve felettébb terhes és sok időbe kerülő munka volt, a Cím a kiadóhivatalban jelzésű apró hirdetéseknél, a kiadóhivatalhoz fordulni vagy pláne válasz-bélyeg csatolásával levélben tudakozódni a hirdetés feladója felöl. Ez volt az oka annak, hogy pl. munkaközvetítésre az 8PPÓ hirdfiféSBk rovatát alig vették a magyar lapoknál igénybe. Külföldön, mint említettük, ez már régen másképen van. A háziasszony, aki cselédet keres, a cseléd, aki helyet keres, mind az újsághoz fordul. Ezzel megtakarítja mindkét fél a drága közvetítést és leggyorsabban jut egymással érintkezésbe. Mindenki nagyon könnyen kiszámíthatja magának a hirdetés árát, melyet iBVBlbélysgBkbBn is be lehet küldeni. Az apró hirdBtés legjobban éri el célját akkor, ha lehetőleg rövid. Például ha igy szól: „Ügyes, fiatal szobaleányt keresek. Kecskeméti-utca 3., I. em. 10. ajtó.“ Vagy pedig: „Segéd felvétetik, fűszer-üzlet, O-utca 61.“ Ugyanilyen rövidséggel ajánlhatja szolgálatait a cseléd vagy a munkás, esetleg a tanító vagy a tanítónő is, mert okos ember, bárminő társadalmi állásban, a hirdetést nem tarthatja méltóságán alulinak. A munkás nem lesz kénytelen tiz helyen is bekopogni, mig végre olyanra akad, ahol esetleg foglalkozást talál. A cselédek meg, akik most órákat és napokat töltenek azzal, hogy egyik közvetítőt a másik után fölkeresik, egy huszkrajcáros hirdetéssel célhoz juthatnak. Hasznát vehetik az apró hirdetésnek a kisebb mesteremberek, akiket eddig éppen a legjobban fizető közönség alig ismert, sőt meg sem ismerhetett. A főváros környékén lakó kisiparos húsz krajcárért egész nagy közönséggel érintkezhetik anélkül, hogy csak be is kelljen fáradnia a városba. Például: „Asztalos munkákat, javításokat vállal Kovács Károly, Újpest, Fő-utca 40.“ Ez éppen tiz szó, aminek a költsége húsz krajcár. Lesznek bizonyára olyan vendéglősök, kávésok, akik az apró hirdetéseket mindennap igénybe veszik. Mert húsz krajcárt megér nekik az, ha címüket a közönségnek napról-napra emlékezetébe hozzák. Szóval, aki hirdetés utján eladni akar valamit, vagy aki venni akar valamit: kinyomatja a hirdetésben teljes címét; aki pedig az apró hirdetéseket olvassa, azonnal megkapja a hirdetés közzétevőjének nevét, lakását s igy egyenesen ahhoz fordulhat, a kiadóhivatal mellőzésével s a sokszor drága idő megtakarításával. A cim kitétele mindeddig külön 30 krajcárba került, ezentúl szavankint csak két krajcárba kerül, vagyis csak annyiba, amennyit eddig a „Cim a kiadó-hivatalban“ kinyomatásáért kellett fizetni. (Aki diszkrétebb természetű hirdetést tesz közzé, az persze ezentúl is elhallgatja a címét; de a posta restante jel- zésért sem kell külön 30 krt fizetni mint eddig.) Az apró hirdatések kétségtelenül hatalmas .közvetítői lesznek ezentúl az üzletkötéseknek s kiszámíthatatlan gyakorlati haszna lesz ennek a rovatnak a közönség minden rétegére, ha egyszer hozzá szokik ehhez a legolcsóbb és legeredményesebb közlekedési eszközhöz. Azért ajánlatos — éppen a szegényebb osztályok érdekében — hogy a közönség gyorsan megkedvelje s BlBlltŐI SÜrŰbbBil VBgjfB igénybe a §wr teljes címmel ellátott apró hirdetéseket “ssa Felvilágosítást ad a kiadóhivatal, ha a hirdetés alatt álló kis szám közöltetik. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszol, ha a szükséges postabélyeg beküldetik. liiSAHAKAraAi ▼▼▼VYYT AAMÁAÁ YYYYYY AAAAAA AZ APRÓ HIRDETÉSEK ELŐRE FIZETENDŐK. A LEGKISEBB HIRDETÉS 40 FILLÉR. YYYYYYYIYYYTYV AAAAAAAlAAAAAA = Vidékről = beküldhetők az apró hirdetések postautalványnyal | a postautalvány szelvényére az apróhirdetés szövege is ............. följegyezhető .............. HV I A PESTI HÍRLAP kiadóhivatala Budapest) V., Yáei-körut 78. sz.
