Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-04-29 / 17. szám
Nagybánya, 1900. 17. szám. Április 29. TÁRSAPALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN V^sAEN^-E Előfizetési árak:: Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik Nyilttér soronként 20 fill. szám alá — küldendők. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye, melyhez 42 egyházközség s ugyanannyi iskola tartozik, minden esztendőben itt tartja tavaszi közgyűlését városunkban. Ezúttal is számosán sereg- lettek ide már ápr. 25-én, m;ijd 26-án s a város lelve volt idegen fekele ruhás alakokkal, kik között nem egy fordult meg a nép köréből is. Szatmár megyében három ref. egyházmegye van, u. m. a nagykárolyi, szatmári és nagybányai, mindegyik rendszerint abban a városban tartja gyűlésed, melyről nevezik, csupán Nagybánya képezett eddig kivételt s van most is némi áramlat a képviselők között, kik Szatmárihoz közelebb lakván, ott óhajtanák a gyűléseket lartani, ez azonban indokolatlan volna már azért is, mert Szatmár idegen terület, továbbá mert a mily messze van a keletieknek nyugatra menni, épp oly messzire esik a nagybányai egyházmegye nyugati részének idefáradni. Ez a kérdés nem kerü t ugyan most tárgyalás alá, többen azonban a nyári gyűlésen akarták szóvá tenni, bár a jelen közgyűlés lefolyása után a hangulat egészen ismét csak nagybányai volt s igy reménykedünk, az egyházmegye hű fog maradni nevéhez. A gyűlés Bencsik István főesperes és gróf Dégenfeld Sándor főgondnok elnöklete alatt folyt le a legnagyobb érdeklődés mellett. Április hó 26-án, pont 11 órakor nyitották meg a közgyűlést. Bencsik I. egyházi elnök költői szárnyalásig meghatóan szép imát mondott s azután röviden megemlékezett a mai kor áramlatairól, melyekkel szemben az egyháznak fokozott tevékenységére van szükség. Majd számba vették a megjelent tagokat s a gyűlést megalakultnak jelentették ki. Mindjárt első tárgy volt a főjegyző választás bejelentése. Gergely Károly halálával ugyanis megüresedett az egyházmegyei főjegyzői állás, erre az egyházakat szavazásra hívták fel s 1899. decz. 13-án Soltész János, Széli György és Szabó József neve került ki az urnából, kik legtöbb szavazatot kaptak, Ekkor a főesperes uj szavazást rendelt el, levelét körbe bocsátotta s mikor az egyházról egyházra ment, akkor Széli György és Soltész János lemondtak a jelöltségről s igy másodszori szavazásnál nagy többséggel Szabó József aranyos^medgyesi lelkész lett a győztes, úgyis mint főjegyző, úgyis mint tanácsbiró. Mert a közgyűlésen többen kritika tárgyává tették, bogy lehetett-e egyáltalában szavazni, midőn csak egy jelölt maradt, az ügyész : Helmeczy jogi szempontból kijelentette, hogy a választás teljesen törvényes s logikailag is helyes. Az elnökség tehát Szabó Józsefet főjegyzőül kijelentette, ki is a 13-ik pont után a hivatali esküt nagy éljenzések között letette s székfoglalóját megtartotta. A tisztikarban történt változásoknál megemlítette az elnök, bogy Nagybányán Gergely K. utódául Soltész Elemért választották, a ki e; gyűlésen bemutatkozott, Megállapították a bírósági ügyviteli szabályzatot, az egyházi számadások és esperesi látogatás kérdőpontjait. szatmári prot. felső leánynevelő-intézet segélykérő megkeresésére, Szabó I. indítványára évenkint, mindig ősszel egy gyűjtést engedélyeztek. Elfogadták a tiszai ág. ev. egyházkerület azon indítványát, hogy Budapesten az egyetemen, államköltségen egy protestáns theologiai fakultás létesites- sék s hogy az_.1848. XX. t.-fez. értelmében megkerestessék az országgyűlés annak végrehajtására, hogy minden egyházfelekezet költségei közálladalmi utón fedeztessenek, az autonómia sérelme nélkül. Egyházmegyei levéltárnokul Soltész Elemért választották meg. Ezután több kissebb ügy következett, mint könyvtárnoki jelentés, vámfalusi telekvásárlás, és földcsere, a nagybányai temető használatának ügye. Érdekes volt a méhteleki lelkész kérelme, a ki panszolja, hogy az egyház 15 öl fát vesz, abból 17-et ki rak a lelkész és tanitó számára és még neki is marad valami, lelkész hiványában 10 öl fa szerepel kéri annak megállapítását, hogy 10 öl fa hány méter ? A szakértői vélemény ezt 34105 m8-ben állapította meg a pontosság fölött való általános derültség közepette. Több építkezés engedélyezése után Tóth Dániel nagykolcsi lelkész lényeges indítványai következtek, melyeket mind elfogadtak. T. i., hogy a pénztári hátralékok szigorúan behajtassanak, az esperesi hivatal részére egy tüzmentes szekrény szereztessék be, a közpénztári nyugtákat és előirányzati mintákat kinyomassák s a lelkészi gyám-intézet mellett nyugdíj- intézetet létesitnek. A tiszaberki egyház templom építésének engedélyezésével d. u. 5 órakor ért véget a gyűlés első cziklusa, mikor is a díszteremben közebéd következett. D. u. 5 órakor a gyűlést folytatták s ekkor több kisebb jelentőségű ügy mellett leginkább az egyház- megyei gyám-intézet alapszabályai felett folyt sokszor vehemens, sokszor elkeseredett vita. Még 1838-ban ugyanis a lelkészek egy egyház- megyei gyám-intézetet alapítottak, annak fenntartásához később az egyházmegye évenként 570 frttal járult s az egyes egyházközségek is önként megadóztatták magukat, továbbá kegyes alapitványozók szintén hoztak áldozatot az intézetnek. Két év előtt a gyámintézetet lezárták, az uj lelkészekre kimondták, hogy mivel országos gyám-intézet van, ebbe őket föl nem veszik. Most Ferenczi Imre kelt síkra az ifjú lelkészek érdekében, kimutatva, hogy az eljárás, méltánytalan, igazságtalan, sőt jogtalan volt. Nagy vitát provokáltak szavai s végre meglehetős izgatott hangulatban este 8 óra tájban 17 szavazat ellen 20 szavazattal Ferenczy Imre kérelmét a gyűlés visszavetette, a ki most a kerülethez fellebbezni fog. Este a polgári közben összejövetel volt, hol a gyűlés fáradalmai után a vendégek kellemesen szórakoztak. Tegnap délelőtt közigazgatási-birósági és fegyelmi ügyeket intéztek el a nyilvánosság kizárásával; itt csupán a tanácsbirák vettek részt, a közgyűlés tagjai többnyire már 27-én reggel elutaztak. Ki kell emelnünk az elnökség tapintatos vezetését, mely nagyban hozzájárult ahoz, hogy alig két nap alatt több mint 50 tárgyat voltak képesek elintézni. Az ipari szövetkezet megalakulása. Lapunk múlt számának vezérczikkébendsmertettük a hitelszövetkezet czéljait. Dr. Horváth János miniszteri kiküldött e hó 22-én, d. u 3 órakor tartotta meg az alakuló közgyűlést, hol részletesen ismertette a c/.élt, szervezetet, a támogatást, mire a nagybányaiak a központtól számíthatnak s az iparosok átlátva az intézmény helyességét az alakulásba még az nap bele is mentek. A dolog ismertetéséül legczélszerübbnek látjuk a jegyzőkönyvet egész terjedelmében közölni: Jegyzőkönyv Felvétetett Nagybányán, 1900. április hó 22-én a nagybányai ipari hitelszövetkezet mint az országos központi hitelszövetkezet tagja ezen napra kitűzött alakuló közgyűléséről. Jelen voltak: dr. Horváth János központi kiküldött és a következő tagok, kik a nevük melleit föltüntetett üzletrészeket képviselték, u. m.: Beregszászy tanú 2, Szerencsy József 2, Kupás Mihály 5, Kovács József 1, Szabó Antal 2, Mátyási Ferencz 5, Nagy Lajos 2, Tothfalusy József 4, Sztupár Károly 4, Hotya Miklós 3, Makray Sámuel 1, Weisz Márton 2, Takács Károly 2, Török Konstantin 2, Handelsmann Adolf 3, Grün Béni 2, Vojth János 3, Seres György 1, Sobi Ervin 1, Spiczuli Károly 1, ifj. Nagy István 2, Mursits Ferencz 1, Kovács István 2, Gerdenics János 1, Alt- néder János 2, Molnár Mihály 2, Rosenberger Mór 2 Lendeczki József 1, Fuchs Fábián 3, Simonka Péter 3, Csepei Ferencz 2, Galló Antal 5, Kovács Lajos 2, Barkóczy Sándor 1, Jevota Jakab 1, ifj. Rásky Kálmán 2, Szász László 2, Szász Lajos 2, Kazamér János 2, Feuerstein Manó 2, Grünfeld Herman 2, Suba Károly 2, Wágner András 1, Vass István 1, Babits György 1, Jancsovits József 5, Juhász Viktor 2, Kenyeres György 1, Harasztkó István 1, Kaszaniczky Béla 1, Korlát A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE” tárczája. A fogak ápolása. Közli: dr. Székely Kornél fogorvos. Egy világlap nem rég meginterjuholta korunk jeleseit a XIX-ik század elnevezése iránt. Az egyik Napoleon, a másik Bismarck századának óhajtja elnevezni; volt olyan, aki Edison, más ismét aki Pasteur, sőt olyan is, aki Dreyfus nevéről vélte legtalálóbban elnevezni, szerintem a »rósz fogak« százada lenne a legjellemzőbb elnevezés. Sirleletek bizonyitják, hogy a múlt századbeli emberek alig ismerték a fogfájást, mig ma alig van valaki, aki egészséges fogazattal dicsekedhetnék. A folyton kutató orvosi tudomány nem elégedvén meg ezen tény egyszerű konstatálásával, ma már okát is kiderítette, nem egyéb ez, mint a fogak helytelen táplálása s hanyag ápolása. Túl vagyunk azon az időn, midőn azt hittük, hogy a kifejlődött fog anyaga állandó; ma már kétségtelen, hogy a folytonos anyag-csere törvényei épp úgy érvényesülnek e fogban, mint a test egyéb szerveiben. A fogat alkotó anyagok túlnyomó részét mész- sók (phosphor- s szénsavas mész) képezik, melyeket tápszereinkkel viszünk a szervezetbe. Az egészséges fog képződésének alapfeltétele tehát, hogy táplálékunk elegendő mész-sókat tartalmazzon s hogy szervezetünk azokat feldolgozni tudja, Legelső tápszerünk — az anyatej — megfelelő mennyiségben tartalmazza ezen sókat. Ámde mig déd- s nagyanyánk büszkélkedve emlegette, hogy mind a tizenkét gyermekét maga táplálta, addig a mai »fin de siede« anyák sokszor egyetlen gyermekeküktől is elvonják a táplálás természetes forrását, pótolni vélvén azt mesterséges tápszerekkel, melyek a fogképzéshez szükséges anyagot vagy egyáltalában nem, vagy csak elégtelen mennyiségben tartalmazzák. A csecsemők helytelen mesterséges táplálása tehát alapoka a későbbi fogbetegségeknek. Egy későbbi s nem kevésbé fontos okot a mű- malom-ipar fellendülésében kell keresnünk. Mig hajdan a száraz s vizi-malmokból nyert liszt nagy mennyiségben tartalmazta a mész-sókban gazdag korpát, ma a műmalmok ezt teljesen elkülönítik a liszttől s igy mindennapi kenyerünk s tésztás eledeleink egyáltalában nem tartalmazzák a fogképző anyagokat. Ha ezen czélszerütlen táplálkozási viszonyok mellett figyelembe vesszük még az intelligens elemnél is tapasztalható hanyag fogápolást, megtaláltuk a fog betegségek nagy kiterjedtségének okát. Hogy fogainkat helyesen ápolhassuk, tudnunk kell, hogy a fogállomány legádázabb ellenségei a savak, melyek a fog mész-sóit feloldják s a fog ennek folytán ellágyul, elrothad, megszúvasodik. De mert elkerülhetetlen, hogy mindennapi eledelünk savakat ne tartalmazzon, a természet gondoskodott ezeknek ártalmatlanná tételéről: adván a száj-nyálban oly anyagot, mely ezen savakat közömbösíti. Hogy ez igy van, tapasztalhatta bárki, mert hisz esik rá kell gondolni valami savanyúra s már összefut a nyál a szánkban. Az étellel a szájba jutott savak tehát, részint mert csak rövid ideig tartózkodnak a szájban, részint pedig mert a nyál által közömbösittetnek, nem árthatnak fogainknak. Az ártalmas savak a fogak között s azok odvai- ban visszamaradó ételmaradék bomlása folytán keletkeznek. Ezek, mert soká érintkeznek a fogakkal s folyton képződvén, a nyál által eléggé nem közömbösittetnek, képezik a fog elpuhulásának s rohadásá- nak okát. A szájür s fogak helytelen ápolása azonban nemcsak helyi bajt okoz, mint fogszu, csonthártya s fog- husgyuladás, bűzös lehellet stb. hanem távolabbi, sőt általános megbetegedést is okozhat. A legfontosabb s soha ki nem maradó következményt, a gyomor megbetegedése képezi. A gyomor feladatát tudvalevőleg a szájban megrágott étel feldolgozása képezi. Ezen feladatát annál könnyebben teljesiti, minél jobban van az étel megrágva s nyállal keverve. A rosszul megrágott s nyállal kevéssé kevert étel megemésztése oly súlyos feladat, hogy azzal a legegészségesebb gyomor is csak rövid időn át, a beteg gyomor pedig egyáltalában nem képes megküzdeni. Hogy tehát fogaink épségét megóvjuk, fordítsunk kellő gondot azak fejlesztésére és ápolására. Szoktassuk a gyermeket korán hozzá, hogy fogait lehetőleg minden étkezés után, de esténkint okvetlen mossa. Inkább barna mint fehér, inkább kemény mint friss kenyérrel éljünk, mert az előbbi mechani- cus tisztitó szerként is hat. Óvjuk a gyermeket a pépszerü édességektől, milyenek chocolade, torta stb. de legfőképpen a ezukor élvezetétől. A ezukor bomlási terménye a tejsav, a fog legádázabb ellensége. Szájmosáshoz hideg vizet használjunk; mindig megnyugtató jel, ha a fog azt tűri, mig
