Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-04-29 / 17. szám
(2) 17. szám. Miklós 1, Szarvadi Károly 1, Szarvadi János 1, Hitter Albert 1, Pásztorka József 1, Kiss Lajos 3, Beregszászy János 2, Kornis Ernő 5, Prigya György 1. Incze Árpád 1, Incze László 2, Szabó József 1, Révész János 1, összesen 63 aláíró 127 üzletrészszel. 1. Dr. Horváth János az országos központi hitelszövetkezet ki küldötte az 1898. XXIII. t. ez. 5. §-a értelmében az elnöki széket elfoglalván, mindenek előtt konstatálja, hogy jelen közgyűlés napja a kellő módon közhírré lett téve, aláirt tagok valamenynyien meghivattak és megjelent 63 tag, kik együtt 127 üzletrészt képviselnek, ennélfogva a gyűlés határozat- képes, azt megnyitja, a jegyzőkönyv vezetésére felkéri Égly Mihály tagot, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Beregszászy Samu és Szerencsy József tagokat. Az elnök ezen előterjesztései tudomásul vétetnek. 2. Az elnök indítványára elhatározza a közgyűlés, hogy a hitelszövetkezet mint az országos központi hitelszövetkezet tagja czéggel, Nagybánya székhellyel, korlátolt felelősséggel a bejegyzéstől számított 25 évre ezennei megalakul. Egy üzletrész nagysága 50 koronában állapittatik meg, mely összeg 3 év alatt heti 40 filléres előleges részletekben fizetendő be. Belépési dij 40 fillérbe határoztatik. 3. Az alapszabályok felolvasása és megmagyarázása után aközgyülés azokat egész terjedelmükben a szövegbe irt pótlásokkal együtt elfogadja és megállapítja. 4. Az elnök felhívja a közgyűlést, miszerint 4 igazgatósági és 3 felügyelő-bizottsági tagot válasszon, megjegyezvén, hogy a keresk. törvények értelmében az igazgatók 3, a felügyelők 1 évre lesznek választva. Bejelenti egyszersmind, hogy az Országos központi hitelszövetkezet az 1898. XXIII. t.-cz. 56. §-a értelmében a szövetkezet igazgatóságába Égly Mihály városi főjegyzőt, a felügyelő-bizottságba pedig Révész János lelkészt nevezi ki. Ezek után a közgyűlés egyhangúlag és közfelkiáltással három évi időtartamra megválasztotta az igazgatóságba a következő tagokat: Beregszászi Sámuel, Szerencsy József, Kupás Mihály és Dobi Ervin. A felügyelő-bizottságba ugyancsak egyhangúlag és egy évi időtartamra megválasztattak: Gsepey Fe- rencz, Molnár Mihály és Jancsovits József tagok. A bíráló bizottságba szintén egyhangúlag és egy évi időtartamra megválasztattak: Kazamér János, Kornis Ernő, Szász József, Altnéder János, Gerdenits János, Element Károly, Szabó Antal, Spiczuli Károly, Kovács Lajos, Mátyásy, Ferencz, Takács Károly, Galló Antal, Szász Lajos, Molnár József, Sztupár Károly, ifj. Rásky Kálmán, Jevota Jakab, Lendeczky József tagok. 5. Végül elnök indítványára fel atalmazta a közgyűlés a megválasztatt igazgatóságot, hogy amennyiben a törvények a fenti alapszabályokban bármely módosítást vagy változtatást rendelne el, azokat saját hatáskörében foganatosítsa és teljesítse. Ezzel a közgyűlés befejezést nyert, fölolvastatván, jóváhagyva aláíratott. K. m. f. Égly Mihály, Dr. Horváth János közgyűlési jegyző. közgyűlési elnök, Beregszászy Samu, Szerencsy József jegyzőkönyv hitelesítők. Gazdasági kirándulások. A m. kir. földművelésügyi miniszter a következő rendeletet intézte valamennyi gazdasági egyesülethez : Múlt évi 9998—1899. számú körrendeletéin kapcsán értesítem az egyesületet, hogy a falusi kisgazdák részére a folyó évben is kívánok tanulmányi kirándulásokat rendeztetni. Ez évben azonban ezen kirándulásokat csupán a magyar királyi földműves iskolákhoz, ellenben korai intésül szolgál, hogy fogainkat szakértő orvos által megvizsgáltassuk. Meleg ételre ne igyunk hideget s viszont; fogvájóul ne használjunk kemény tárgyakat, mint: kés, tü, aczéltoll stb. Legyünk óvatosak a fogtisztitó. szerek megválasztásában. Ne üljünk fel a hangzatos nevek alatt hirdetett szereknek, melyek amellett, hogy nem váltják be a hirdetett Ígéretet, nem ritkán ártalmas anyagokat tartalmaznak Legjobb e tekintetben is szakértő orvos tanácsát kikérni. A fogak helyes ápolásához tartozik még azoknak időnkénti megvizsgáltatása is. Az ily vizsgálatok sok későbbi fájdalomtól s költségtől menthetnek meg bennünket. Ha rossz fogunk van, ne nyugtasson meg az, hogy még nem fáj, mert az okvetlen bekövetkező fájdalomnak csak gyors töméssel vehetjük elejét. Ne áltassuk magunkat a lépten-nyomon hallható »majd elmulik«-kal, mert az odvas fog magától sohasem gyógyul. Ne rémítsen bennünket az orvosi beavatkozás hajdani fájdalmas volta, mert a mai magas fokon álló fogorvosi tudomány a fájdalmat teljesen kiküszöbölte működése köréből. Ne bízzuk magunkat holmi „fogművészekre“ mert a foggyógyászat is, mint az orvosi tudomány egyik magas fokon álló ága, csak szakértő kéz által végezhető eredményesen. A fogtömés nemcsak művészet, hanem tudományos törvényeken alapuló orvosi ténykedés s a helyesen tömött fog az egész életen át teljesiti feladatát. A hiányzó fogakat pótoltassuk műfogakkal, mert hiányosan működő rágószerv mellett zavartalan egészségről szó sem lehet. „Ápold tehát fogaidat, hogy hosszú életű légy a földön.“ NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE azok tanulmányozása végett kívánom irányítani, a ménes birtokokra ily kirándulások rendezését engedélyezni nem fogom. A kirándulások szervezézére a fent idézett körrendeletéin nyújt részletes tájékoztatást, mely rende- letemből a szervezésre vonatkozólag a következőket közlöm : 1. A kirándulásokban csakis oly falusi kisgazdák vehetnek részt, kik a téli előadásokat szorgalommal hallgatták s akik a múlt évben a ménes-birtokok és földmives iskolák meglátogatására rendezett kirándulások részesei nem voltak. A kirándulások csakis a látogatók vidékéhez legközelebb eső földműves iskolához történhetnek. Minden egyesület csak egy kirándulást tarthat 59—80 tagból álló csoporttal, egy szakember (földbirtokos, állatorvos) vezetése mellett. 2. A kirándulás engedélyezése iránti kérvényben határozottan kietendő a kirándulók száma és azon földműves iskola neve, a hova a kirándálás terveztetik. A kirándulás ideje, — ha az engedély megadatott, a kirándulást szervező gazdasági egyesület által, az illető földműves-iskola igazgatóságával rövid utón, megállapítandó. 3. A vasúti utazások költségeire nézve egyidejűleg felkértem a magyar királyi kereskedelemügyi minisztert, hogy fentartsa, illetőleg újból engedélyezze az 1888. évi április hó 30-án 25664—98. sz. rendeletével engedélyezett és az egyesületekkel 1898. évi május hó 10-én 32443. szám alatt kelt rendeletemmel közölt azon kedvezményt, hogy a kiránduló csoportok a magyar királyi államvasutak vonalain s részben a kezelésükben levő helyi érdekű vasutakon is az idézett rendeletben megállapított módozatok mellett s illetve a gazdasági egyletek által esetről-esetre kérel mezendő igazolványok alapján személy és vegyes vonatokon III. kocsi osztályon féljegygyel utazhassanak. A vasúti kedvezményt tehát az egyesületek eszközük ki, az útiköltségeket az 1898. évi junius hó 31-én 37514. szám alatt kelt rendelet értelmében kiállítandó számadás alapján az egyesületeknek meg fogom téríteni. 4. A vasútvonal kiinduló pontjához szükséges fuvar költségeit a kirándulók maguk viselik. A földműves iskolákhoz tekintettel arra. hogy a kevés kivétellel (mint Algyógy, Szentimre) a vasut-állomáshoz közel esnek, fuvar nem i s szükséges. Ahol arra szükség van. vagy ha a látogatók kocsin akarnak menni, a szükséges kocsik előállításáról és költségeiről maguknak kell gondoskodniok, a miben egyébként az illető iskola igazgatósága készséggel támogatandja őket. 5. A földműves iskoláknál csakis élelmezést kapnak dijtalanúl a kirándulók s csak kivételesen szállást. 6. A kiránduló csoportokat a gazdasági egyesületek szervezik s azok engedélyezése iránt a lent kötött határidőig hozzám felterjesztést tesznek. Ha a kirándulás engedélyeztetik, az egyesület arról az illető földműves iskola igazgatóságát előzetesen értesíti s ha a látogatásnak akadálya nincs, a csoportot indítja. A kirándulás megtörténtéről és eredményéről az előlegezett útiköltségek megtérítése iránti kérelem kapcsán nekem jelentés teendő. 7. A kirándulás engedélyezésének kérelmezésekor a kirándulás költségeiről pontos előirányzat mutatandó be. A vasúti költségek (féljegy) az útirány megjelölésével részletezendők, az élelmezési költségek felszámításánál pedig irányadóul veendő, hogy egy kirán- dutó élelmezése napra 70 krba kerül. Megjegyzem, hogy a költségek megtérítését illetőleg a kirándulást rendező egyesület vagy gazdakör, csak oly költségek megtérítésére tarthat igényt, mely tisztán a kirándulásban részveit kisgazdák vasúti költségeiből és földműves iskolánál való tartózkodás alkalmával élelmezés czimén merült fel. Az oda és visszautazás alkalmával való élelmezés költsége a kisgazdákat terheli, másnemű költségek, mint iroda dij, vezetők tiszteletdija. napdija, bérkocsi stb. az egyesület számára megtéríttetni nem fog. Vasúti péntárnál a lefizetett vasúti költségről dijnyugta kérendő, vagy pedig a csoportok kisérő igazolványra vezetendő a lefizetett összeg igazolására. Ily előirányzat bemutatása nélkül a kirándulást engedélyezni egyáltalán nem fogom s megjegyzem, hogy (500 korona) ötszáz koronánál többet egy-egy egyesület részére egyáltalán nem engedélyezhetek. Ennek alapján a fentiek figyelembe vételével elkészített tervezet folyó évi május hó 1-ig hozzám terjesztendő fel. A később beérkezendőket nem fogom figyelembe vehetni. Tekintettel a rendelkezésemre álló hitel korlátolt voltára, teljesen magamnak tartom fenn azt, hogy melyik egyesület által kérelmezett kirándulás megtartására adjak engedélyt. Végül megjegyezni kívánom, hogy a ménesbirtokok saját költségen, mint eddig is bárki által tapasztalatok szerzése végett megszemlélhetek. Kelt Budapesten, 1900 évi április hó 5-én. Darányi, s. k. Heti krónika. A hét története három gyűlésben foglalható össze. Ezeknek elseje az. ipari szövetkezet alakulója. Hire járt a városon, hogy uj pénzintézet lesz, sokan vésztjóslóan rázták fejüket, hát nincs még elég ? hát nem felel meg a kivánalmaknak 4 pénzintézet és 4 templompénztár ? Most már világos minden, nem pénzintézet ez, hanem szegény iparosok árvakasszája, melynek egész 1900. Április 29. vagyona nem fog annyit kitenni, mint egy pénzintézetnek sokszor egy napi forgalma. És segíteni mégis fog, olyannak kell lennie, mint a bibliai olajos korsónak, hogy soha ki ne apadjon, s ennek a titkát megoldani az igazgatóság dolga. Másik a városi közgyűlés, mindenki várt egy érdekes, nagy nevezetességű tárgyra és még vagy tiz más égető kérdésre s ahelyett meg kellelt elégednünk a gyámpénztári számadásokkal. Mondják, hogy ez egyik felekezet husvétja miatt volt, mert egyes tárgyakat nem lehetett az ünneplés miatt előkészíteni. így hát a gyűlés körülbelül ennyiből állott: — Megnyitom. (Éljen) —- Olvassa fel. (Felolvassa.) — Elfogadják. (Elfogadjuk.) — Bezárom. (Éljen.) Annál hosszabb volt azután a ref. egyházmegye közgyűlése, mely két napi erős tárgyalásból állott. Bámulatos az elnökség nyugalma és kitartása. A tagok jönnek, mennek, szórakoznak közbe n, részt vesznek annak a pontnak tárgyalásán, a mely őket éppen érdekli, de az elnökségnek eleitől végig kell hallgatnia mindent és meg is cselekedte. Szinte belefájul az ember feje a sokféleségbe, mi itt szőnyegen volt. — Derült epizódok meg ritkán akadnak az ilyen komoly egyházi gyűléseken. Most is legfellebb azon kaczagtunk, hogy a mi- kolai tanító kijelentette, hogy ő hem tanít, mert éhezik, ime korpótlék, államsegély, anyakönyvvezetői fizetés mellett is még mindig akad éhes tanító Vagy a méhteleki lelkész állapota szintén élénk derültséget keltett, hogyne mikor az élelmes egyháztagok vesznek 15 öl fát abból 17-et kiadnak és még mindig feleslegük marad. Áz állítják, hogy a kirakott öl fának neki hajtan k egy komondort s ha az valahol át tud bújni a hasábok között az ellenkező oldalon, akkor a fakirakást a presbyterium jóváhagyja s a lelkész és tanító elfogadni köteles. Az ősi patriarchaüsmus tehát még nem halt ki, a papot sok helyen ma is szénával, fával, zabbal fizetik s ezt eléggé nem méltányolható leleményességgel tudják teljesíteni Van ennél szebb, kedélyesebb élet ? igazán érthetetlen, hogy mindennek daczára, papnak senki sem akar menni, hanem világi pályát keres az ifjú ember. A gyűlés különben felekezeti különbség nélkül hasznot hozott, mert olyan hatalmas tavaszi esővel tisztelte meg vidékünket, a milyenre éppen a legnagyobb szükség volt. A jeget és a dért már nem a papi gyűlésnek tudja be a krónikás. Különfélék. Hangverseny. Riszdorfer Anna lapunk szerkesztőjének nővére május hó 19-én Nagybányán hangversenyt szándékozik rendezni, több helybeli erő szives közreműködése mellett. A hangversenyre a polgári olvasó kör elnöke szives volt, a körnek díszes uj nagy termét átengedni, melynek kitűnő akusztikája van. Á meghívókat jövő héten küldik szét s elsejétől kezdve jegyeket is lehet váltani Molnár Mihály üzletében. Riszdorfer Anna legutóbb a bodrogközi úri kaszinóban Senyei báró és Majláth gróf meghívására konczertezett s a Pesti Hírlap f. évi márcz. 25-ki számában igy ir róla : Riszdorfer Anna hangversenye. A bodrogközi úri kaszinó meghívására Riszdorfer Anna, a hírneves zongoraművésznő hangversenyt rendezett az újhelyi kaszinóban. A programmon csupa klassikus mesterek szerepeltek, akiknek műveit a szép művésznő bámulatos technikával adta elő. A messzi vidékről összegyülekezett úri társaság virággal, tapssal halmozta el a művésznőt. Hangverseny után pikniket rendeztek tiszteletére. Riszdorfer Anna másnap utazott el. Eljegyzés Klimkó Sándor kataszteri mérnök, f. hó 22-én jegyezte el Felsőbányán Pap Annát, Pap István gör. kath. esperes lelkész bájos leányát. Jönnek a festők. A Hollósy-iskola a nyarat ismét városunkban fogja tölteni s mintegy 50 taggal már a közeli napokban Nagybányára érkezik. Ezenkívül Réthy, Thorma és több más festőművész szintén itt lesznek a nyári évadban, tehát kilátásunk van reá, hogy a festő-kolonia ez évben még kiterjedtebb leend, mint ezelőtt. A kataszter végbucsuja. Sokáig vajúdott a dolog, ki volt mondva, hogy Nagybányáról el kell menni, de hova? ez a nagy kérdés. Szóba jött, Arad, Temesvár, talán Debreczen is, végre győzött Kassa, mert ott az államnak egy üres épületje «»«. Valóban megható, mily magas szempontok határoznak egy 26 tagból álló hivatal áthelyezésére nézve. Szivünk hő óhaja, hogy adjon az Ég az államnak sok üres épületet, hogy jótékony hivatását gyakorolhassa. A derék kataszterek tehát május elsején végkép búcsút vesznek tőlünk Minden esetre nagy űrt hagynak maguk után a társadalomban, hol tiszteletnek és szeretetnek örvendettek s a hol, a mi igénytelen viszonyaink mellett bizony nagyon nagy tényező 26 intelligens hivatalnok. Most már nálunk is nem egy épület, (mint Kassán) hanem sok épület fog üresen maradni s igy a kassai praecedens utánjogunk van reményleni, hogy tekintettel az üres falakra, a miniszter ide is csak helyez valamit. Róka P. Pál budapesti táncz- és illemtanár a nyarat városunkban szándékozik tölteni, jun. 15-én érkezik ide s ha kellő számban jelentkezik növendék, táneztanfolyamot nyit Róka Pál most Berlinből érkezett, hol az akadémián a magyar tánezművészet tanára volt, jövő hó elején Párisbi utazik, honnan sok érdekes tapasztalattal gazdagodva egyenesen Nagybányára jön. A jeles táneztanárt előre is ajánljuk a közönség figyelmébe.
