Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-12-23 / 52. szám
1900. deczember 23. 52, szám. (3) NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE A képek közt nem mindig csak a győzelmek vannak megörökítve, hanem vereségek is. Ott van például a Watterloói csata, melyen a magát feláldozó gárda küzdő alakjai életnagyságban és arczképek után vannak előtüntetve. A Napóleoni csatákon kívül feltűnnek különösen IV. Henrik bevonulása Párisba és az austerlitzi csata Gerardtól, a taillebourgi csata Delacroixtól és Horace Wernének számos képe Nagyszerű kép, mely a terem egyik oldalfalá egészun elfoglalja »Thiers apotheozisa.« A nagy államférfi a ravatolon fekszik s mellette sir a Francziaor- szágot képviselő gyönyörű asszony, testén csak egy fekete fátyollal befedve. Sirás közben harczra kész a nyílt mennyországból hatalmas fény mellett alászálló angyallal, a ki a halott lelkét viszi a mennyekbe Oly gyönyörű kép, melyhez hasonlót nem láttam s melytől alig tudtam elválni. A nagy terem 80 hires franczia férfi szobrával van díszítve s végül befejezésül a sok dicsőségnek van 12 bronztábla a haza összes védőinek névsorával. A Richelieu palotájából származó képek, melyek XIII ik Lajos győzelmes csatáit ábrázolják az ő utána elnevezett és a márvány udvarra szolgáló vés ti bűiben vannak elhelyezve. Nagyon szépek Van Blarenberghe festményei XV-ik Lajosra vonatkozólag nevezetesen a f'onleroi csata és Boulanger festménye: a nagy hatalmak processioja Versaillesben. A Maintenon asszony volt lakosztálya teljesen forradalmi képeket foglal magában. A nagy tükörterem egy terrase felett van felépítve, mely elválasztja a király és királyné lakosztályait. A nagyszerű terem annak idején a legnagyobb fényűzéssel volt díszítve és a nagyhatalmak képviselőinek fogadására szolgált E teremben lett az öreg Vilmos porosz király kikiáltva német császárrá A királyi lakosztályban leghíresebb a XIV-ik Lajos hálószobája azon ágygyal, a melyben a grand roi meghalt. Mellette van a hires tanácskozó szoba a zöld posztóval terített asztallal, a melynél XIV-ik Lajos fogadta a ministereit és elintézte az államügyeket. A királyi lakosztály és a tükör terem előszobájául szolgált az ökörszemszoba a XV-ik Lajos korabeli ingaórával. Ez volt a kihallgatás előtti váró szoba, mely nevét elyptikus ablakairól kapta. A királyné lakosztályából feltűnik Mária Anloi- nete hálószobája a régi ágygyal s azon fali ajtóval, melyen a királyné a végzetes éjszakán férje lakosztályába szökött s helyébe egy szobaleánya feláldozta magát. E teremben meg van a szerencsétlen kiiályné márványszobra, melyre a Cicerone franczia kiejtésével elmondta: »So schön war sie und sie wurde doch geköpft.« A királyi lakosztályok szomszédságában van a Madame Adelaide lakosztálya, melynek helyén azelőtt volt felállítva a világhírű s gyönyörűen díszített márvány lépcső, melyen csak kiváló emberek járhattak. Mikor egyszer a vén frondeur Conde herczeg jött XIV-ik Lajos látogatására s öregsége folytán lassan ment fel, a király oda kiáltott neki : »Kedves Cousin ne siessen nagyon, mert a ki annyira meg van terhelve a dicsőség koszorúival, az csak lassan járhat.« Mindezen termek jelenleg műcsarnokokul szolgálnak kiváló műremekeknek s csak a régi pompás díszítés és a bútorok egy része emlékeztetnek XIV-ik Lajos régi dicsőségére, a kit jelenleg is minden franczia »le grand roi«-nak (nagy királynak) nevez. A legfelsőbb emeleten vannak kizárólag államférfiak és a királyi családok arczképei a legrégibb időktől Loubetig. A várban vannak továbbá a képviselő és felső ház termei számos méllékhelyiséggel és több száz más helyiség, mely valószínűleg jelenleg üresen áll. A legszebb pontja a királyi kastélynak a tükörterem s onnét a kilátás a nagy parkra az ő gyönyörű bassinsjeivel és keresztalakban felállított tavaival, számos szoborra], szökőkutakkal, szeszélyes növésű fákkal s pompás virágokkal. A Latone, Neptune és az Apollon szökőkút csoportjainak tündéri játéka csak minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délután 3—6 óra közt látható s ezen 3 óra a franczia államnak 50 ezer frankjába kerül. A gyönyörű park teli van lakmározókkal, a kik a gyepen ülve a magokkal hozott étel és ital mellett degeunéroznak. A franczia és párisi polgárság nagyon takarékos és a kiállításon is az egész családjával szabadban a gyepen vagy 5 centimért kibérelhető székasztalok mellett ebédel s azután estig szorgalmasan tanulmányozza a kiállítást. A kerlből bementem a közeli restauratioba, a hol csak négy vendéget találtam és pedig pezsgő mellett erősen vitatkozó hazánkfiait, a kik erősen haragudtak a francziákra. Mert hát mi szegények vagyunk, de azért jól élünk. Versailles közelében van a két Trianon kastély, a melyek helyén valamikor három község »Trianon« állott. Ezeket XIV-ik Lajos megvette, épületeiket lebontatta s helyükön Mansart tervei szerint 1076-ban építtette a nagy Trianon kastélyt, a hova a Versailles! folytonos mulatságok elől visszavonult. A kastély csak földszintes és szobrokkal díszített nyílt folyósó környezte. XV-ik Lajos itten lakott Pompadour asszonynyal, ki egy gyönyörű parkot botanikus és állatkerttel állított fel a király mulatságára. A szobák berendezése ezen időből való, nevezetesen a háló- és bil- liárd-szoba, mely utóbbiban egy tök letes négyzet, alakú billiard lyukak nélkül van felállítva. A forradalom idejében a kert botanikus és állalgyüjteményét elvitték Párisba a »járdin de plantes« kertjébe s jelenleg a nagy Trianon kertje csak egy park, melynek minden fája egy egy specialitás. A kis Trianont XV-ik Lajos épitlette eredetileg Pompadour, később Barry grófnő számára. A kastélynak különösen belső része elegáns és kellemes s gyönyöröknek van szentelve. Barry grófnő luxuriozus berendezése még most is egész pompájában látható, melyet a forradalom alkalmával — ámbár a hely invalidusok lakásául szolgált — sikerült teljesen megmenteni. XVI-ik Lajos a kis Trianont oda ajándékozta Mária Antoinetnek, ki maga számára csak négy helyiséget rendezett be, mely most is látható. A kastélynak a kertje egyetlen a maga nemében. Nemcsak szobrok, szökőkutak, virágágyak és a legkülönbözőbb az egész világból összehordott szeszélyes növésű fák váltakoznak, hanem van benne gyönyörű épületekből álló falu mindenféle barlangokkal és szigetekkel, melyek egyikén áll a szerelem temploma az Amor szobrával. E kertben tartotta a szerencsétlen királyné éjjeli ünnepélyeit, mi egyik oka volt a forradalom kitörésének. Érdekes, hogy Mária Antoinete ezen paradicsoma mint a forradalom, úgy a communardoktól is meg lett mentve. Parisban azonban csak azon bástya maradt meg a szigeten, a melyben be volt csukva. Nehezen búcsúzik az ember Ver--aillestől kölcsönösen Trianon parkjától, hogy a tramvayon Párisba siessen, de 6 órakor ott kell lenni a törzsasztalnál Danubiában. A dunai confederatio eszméjét egyik izraelita hazánkfia gyakorlatilag keresztülvitte, csakhogy praktikusan hozzácsatolta az osztrákokat, sőt a nagy Németországot is. Ott lengenek a Danubia felett a különböző nemzetek zászlói, melyek közt leginkább kitűnik a magyar zászló, joggal is, mert a magyarok leginkább láA veresvizi kir. bányamüvet, mely a nagybányai kir. bányaigazgatóság közvetlen felügyelete alatt áll, két tisztviselő vezeti 5 altiszt segítségével. A bányaműnél 330 munkás van alkalmazva, kik a nagybányai kerületi társpénztár tagjai. A munkás személyzetet a nagybányai kir. bánya- müorvos gyógykezeli. Versailles. Páristól 19 kilométerre délnyugaira, de vele összeépítve fekszik az 50 ezer lakossal biró Versailles városa gyönyörű királyi kastélylyn 1 és XIV. Lajos korabeli tündérkertjeivel, melyek magokban megérdemlik az ide való utazást akár milyen távolról. Történelmi levegőt szivünk itt s a rokokó korszak bájos, finom idilljei ébrednek fel emlékezetünkben, ha e parkokban és termekben bolyongunk. A vár központi része Xlll-ik Lajos alatt épült, aki nem jól érezte magát Saint-Germainben a temető közelsége miatt s azért csaknem folytonosan Versaillesben vadászott. XIV. Lajos kiskorúsága alatt a kastély el voll hagyatva és csak későbben: 1662-ben (mikor a király a Fronde miatt nem szeretett Párisbin tartózkodni) építette ki a versaillesi kastélyt s maga köré gyűjtötte az összes nemességet több mint tiz ezeret, kik vele folytonosan mulattak s ez által visszatartotta őket a forradalmi eszméktől. A kastély csak 1685-ben készült el teljesen s bele került 500 millió frankba, nem számítva ehhez a 36 ezer munkást, kik az egész idő alatt mint jobbágyok ingyen dolgoztak. Az első munkák közé tartozóit a nagy márvány udvar kövezése, mely a nagy ünnepélyeknek volt szánva, melyek közt legnagyobbszeriiek voltak a Val- liére kisasszony és Montespan asszony estélyei. Ezen udvar az 1789-ik évi R/u októberi éjszakán rohammal lett bevéve a párisi nép által. A vár kápolnája Mansart tervei szerint a párisi Saint-Chapelle mintájára 1710-ben készült el. Kívülről három sor ablakkal van díszítve, elválasztva korintusi oszlopokkal s egy nyilt folyosóval, melyben 28 szobor áll. Belülről gyönyörű ives oszlopokon fekvő boltozatok a templomot három részre osztják. A középsőnek díszítése az »Isién dicsősége« Coypeltől, a külső Delafossetől való és »Krisztus feltámadását« ábrázolja, mig a királyi trónus felett a Szentlélek megjelenése tündököl. Ezen trónus úgy van elhelyezve, hogy a mikor a király az oltárra nézett, szembe nézett egyúttal a hölgyek tribünével. Az oltár maga márványból való gazdagon aranyozva gyönyörű gloireval. A kápolna fedélzete szintén egészen aranyozva van. A kastély 1837-ben Fülöp Lajos alatt lett átalakítva museummá, mely úgyszólva teljesen a franczia nemzet történetének van szentelve azon felirattal: »Minden a franczia nemzet dicsőségéért. A szobor galériákban vannak mindenekelőtt az összes franczia királyok szobrai Clovestől kezdve egészen XIV-ik Lajosig, utánuk következnek a keresztes háborúk barczai a pogányokkai s Jeruzsálem és a Szent sir meghódítása. A festészeti csarnokok foglalják magokban a leghíresebb régi és újabb franczia festők munkáit, többnyire csataképek és a franczia történet korszakalkotó jelenetei. A földszinten lévő csaták terme (Galerie des Batäilles) mely valamikor a kir. herczegek gyakorló terme volt, 120 méter hosszú és csaknem kizárólag csataképeket foglal magában többnyire forradalmi és Napóleoni időkből olyan nagy méretekben, a mit nem látva képzelni sem lehet. legyen; ám azért lelked maradjon mocsoktalan az élet csúnya, piszkos forgatagában Lila lábujjhegyen kiosont, ne háborgassa a szenvedőnek boldog álmait, aki nem sokára elrepül mesz- sze, messze, idegen világba s jutalmát fogja kérni a sok lemondásért és a földi szenvedésekért. A kóbor fiuk. (Jó gyermekek számára elbeszéli Révész bácsi.) Éppen karácson estéjén történt meg három fiúval az a nagy eset, a mit most nektek elakarok beszélni. A tanító bácsi megparancsolta a gyermekeknek, hogy délután 2 órakor ott legyenek az iskolában, nem lesz ugyan tanítás, mert már karácsoni szünet van, de éneket fognak tanulni a kis Jézus születéséről. Csudálatos szép ének volt az, Betlehemről, fényes csillagról, jászolról, pásztorokról. Hej ! de örültek a gyermekek, mikor megtanulták és mehettek haza várni, hogy este mit hoz a kis Jézus ? Három órakor kiengedte a tanító bácsi a gyermekeket, kaczagva, ugrándozva, futkosva oszlottak szét az apró emberek. A kis 6 éves Palika azonban nem ment haza, hanem két társával együtt csúszkálni kezdett a jégén Neki szaladtak jó messziről, azután a csizma szögeivel vágták, karczolták a jeget, jó hosszúra kihúzták a sikárkót, s mikor a közepére értek, akkor legugol- tak és úgy csúsztak tovább. Roppant gyönyörűségük telt benne. Majd bementek a városon keresztül folyó patak medrébe, ott folytatták a futkározást a jégtáblákon. Mindig feljebb és feljebb jutottak a patakon s mindig tisztább és simább jégre találtak. Egyszer csak azon vették magukat észre, hogy bent vannak az erdő közepében, a hegyek között, honnan a folyóvíz ered. A nagy mutatásba elfelejtettek mindent és csak most tapasztalták megdöbbenve, hogy teljesen beesteledelt. Pillanatról pillanatra erősebb lett a homály s rövid idő alatt korom sötétség vette őket körül. Palika, Jóska és Sanyo szörnyen megijedtek. A kopasz fák ágait recsegtette a szél, a zuzmaráz nyakukba hullott a fákról. Egy lélek sem járt az erdőben. Oly félelmes volt minden. Sápadtan, visszafojtott lélekzettel futni kezdtek a patakon lefelé. De alig futottak pár lépést, elbuktak mind a hárman. Sanyi az orrát megütötte egy darab jégbe s keservesen sírni kezdett. Palikának csak a lába sántult meg s csak sántítva tudott tovább haladni. így bandukollak tovább dideregve, zokogva rettegések között. A hegyoldalon egy nagy kutya vonítani kezdett. Palika sikoltva kiáltá társainak: — Jaj, itt a farkas, itt a farkas! És próbáltak szaladni megint, de bizony ez nem igen volt lehetséges a jégtömbök és kövek között. Egyszer csak olyan helyre értek, a hol a patak kétfelé válik. Az egyik ága bement a városba, a másik a mezőkön át ?, nagyobb folyóba ömlik Sohasem jártak ők erre és most nem tudták, jobbra vagy balra menjenek, mikor felfelé jöttek, akkor elkerülte figyelmüket a patak másik ága. Elhatározták, hogy jobbra mennek, de vesztökre, mert ez nem a városba, hánem a mezőkre vezetett. Odahaza meg nehezen várták a fiukat. Elteli. 4 óra is és még mindig nem érkeztek meg. Jsska és Sanyo Palikáék mellett laktak a szomszédban Felkeresték egymást a szülők s tanakodni kezdtek hogy mitevők legyenek ? Az iskolában hiába keresték, onnan elmentek. Voltak emberek, a kik látták csúszkálni a jégén, de az délután volt, most pedig már este van. Palika apájának jutott eszébe, hogy hátha felmentek a patakon a sikárkózás kedvéért és az éjszaka ott érte őket. Hamar összeszedték a kocsisokat, béreseket, szolgákat, botokkal, vasvilákkal, puskákkal megindultak, a három apa és a többi emberek az erdőbe. Azért vittek magukkal fegyvert, mert tudták, hogy az erdőben vadállatok is vannak. Hosszas keresés után végre egy óra múlva meg találták a három liut a patak túlsó ágában egy kidőlt fatörzsön ülve, a mint reszketve dideregtek és sírtak. Nagyon megörültek a fiuk, mikor meglátták az embereket, de féltek is, hogy ki fognak kapni. Bizony szerencse, hogy rájuk akadtak, mert még a farkasok is megehették volna őket. A szülők haza vitték a három fiút, tlieát adtak nekik azután bepólyázták őket dunnába, pokróczba és befektették az ágyba. Milyen szomorú volt a három kis fiúnak nézni az ágyból, hogy többi testvéreik mint mulatnak a szép, csillogó karácsonfa alatt a mindenféle csecsebecsékkel és játékokkal. Palika, Jóska és Sanyo büntetésből csak másnap kapták kezükbe a játékokat. Lássátok gyermekeim, hogy megbünhődik az, a ki rosszat tesz. Ti ne legyetek olyanok, mint a három kóbor fin, hanem iskolából mindig egyenesen menjetek haza.
