Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-12-23 / 52. szám

NAGBÁNYA ÉS VIDÉKE.

1900. deczember 23.

(2) 52. szám.

Hol született? (Magyarországi szűletésüeknél elég a község és vármegye megnevezése, külföldieknél az ország vagy a tartomány neve is bejegyzendő )

Mi a honossága? (Magyar állampolgár-e vagy külföldi, ez utóbbi esetben, mely országból való ?)

Mi a vallása ? (Értelemzavaró rövidítéseket kerülni kell.)

Mi az anyanyelve, vagy az a nyelv, a melyet magáénak vall s legjobban s legszívesebben beszél ? Anyanyelvén kívül mely más nyelven beszél még?

Mi a családi állapota ? (Nőtlen, hajadon, házas, özvegy vagy törvényesen elvált-e ?)

Tud-e Írni és olvasni, vagy csak olvasni, avagy sem Írni, sem olvasni nem tud ?

Van-e valami testi vagy szellemi fogyatkozása s ha van, milyen ? (Mindkét szemére vak, siket-néma, hülye vagy elmebeteg ?)

Van-e háza? (A férj és feleség és gyermekek, illetőleg a családfő és családtagok közös tulajdonát képező ház csak a férj, illetve a családfő lapján mutatandó ki.)

Van-e földbirtoka vagy bérlete és pedig a bárhol létező birtokoknak vagy bérleteknek beszámításával ? (A férj és feleség, illetőleg családfő és családtagok közös földbirtoka csak a férj, illetve a családfő lapján mutatandó ki) a) a tulajdonban birt és házilag miveit földbirtok területe, b) a tulajdonban birt, de bérbe adott földbirtok területe, c) a haszonélvezett földbirtok területe, d) a bérbe vett földbirtok területe, e) az 1900. év fo'yamán részért (a termés feléért, harmadáért stb.) mivelésbe vett földbirtok területe.

Mi a főfoglalkozása, hivatala, vállalata, keresete vagy állása (a foglalkozási vagy keresetág s a hivatal vagy vállalat s nyugdíjasoknál a korábbi állás megjelölésével, s ha munkás [napszámos, szakmánymunkás stb.] a foglalkozási ág kitüntetésével) ? Ha semmi foglalkozása nincsen, vagy oly foglalkozása van, mely keresetet nem nyújt, (pl. iskolai tanuló, háztartásbeli nő) vagy ha házi cseléd [belső cseléd]) ki az eltartója? (a..yja, férje, gazdája stb.) névszerin) és mi annak foglalkozása ? Havalamely hatóságnál, hivatalban, intézetnél, gazdaságban, vállalatnál vagy üzletben alkalmazva van vagy alkalmazva szokott lenni: a) mily minőségben van vagy szokott alkalmazva lenni (üzletvezető, segéd, napszámos, családi kisegítő stb.) ? b) nevezze meg az alkalmazást nyújtó hatóság, hivatal, intézet, gazdaság vagy munkaadó egyén a vállalat pontos czimét, ezégét és székhelyét.

Főfoglalkozásán kívül van-e egyéb foglalkozása, hivatala, gazdasága, vállalata, vagy keresete és milyen ?

Főfoglalkozását tekintve :

Ha önálló iparos, kereskedő, vállalkozó, vagy valamely önálló üzlet tulajdonosa: a) vállalatának, üzletének mi a székhelye (esetleg ezége) ? b) vannak-e üzlettársai ? (ha igen, ezek megnevezendők, s a mennyiben lakóhelyük az üzlet székhelyével nem azonos, lakóhelyük is megnevezendő), c) vállalatában, üzletében hány személyt alkalmaz (a székhelyen kívül levő utazókat, a közönséges napszámosokat, szolgákat és a segítő családtagokat is beleértve) ? d) a c) pontban kitüntetett rendes segédszemélyzeten kívül hány egyént foglalkoztat még otthon darab vagy szakmány szerint fizetett munkával (ezek saját alkalmazottjait is beszámítva)?

Ha üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerinti munkát végez : a) nevezze meg azt a munkaadót, (székhelyét és ezégét) vagy munkaadókat, a ki vagy a kik számára dolgozik, b) alkalmaz-e segédszemélyeket és hányat (a családtagokat is beleszámítva)? c) a népszámlálást megelőző 12 hónapon belül hány hélen át volt keresete? d) inennyire rúgott heti keresménye?

Ha a bányászú, ipar, kereskedelem, hitel vagy közlekedés körében alkalmazva volt, vagy alkalmazva szokott lenni: a) hány órára terjedt napi munkaideje (á szünetek levoná- ! sával) ? b! évi vagy havi fizetést, heti vagy napi bért avagy darab vagy szakmány szerinti bért bűzött, esetleg mint családtag lizetés nélkül dolgozott-e? c) mekkora volt összes illetménye (keresménye) és pedig évi vagy havi fizetéssel alkalmazottaknál egész évre, egyéb alkalmazottaknál hetenkint számítva? d) a népszámlálást megelőző 12 hónapon belül hány héten át volt keresete ? e) ha a népszámlálás ideje alatt hely (alkalmazás) nélkül volt, mely okból és hány nap óta volt alkalmazás nélkül?

Van-e a bányászat, ipar, kereskedelem, hitel vagy közlekedés körébe tartozó mellékfoglalkozása vagy vállalata és milyen? Ha igen, e foglalkozását tekintve önálló-e vagy alkalmazott, vagy üzlet számára utthon darab vagy szakmány szerinti munkát vé?ez ? Ebben a minőségben: a) ha önálló vagy üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerinti mnnkát végez, alkalmaz-e segédszemélyeket és pedig hányat (az otthon darab szerinti vagy szakmány munkát végző egyéneket is beszámítva) ? b) ha üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerinti munkát végez, nevezze meg azt a munkaadót (székhelyét és ezégét) vagy munkaadókat, a ki vagy a kik számára dolgozik ? c) ha mint tisztviselő, munkás vagy egyébként mint segédszemély alkalmazva van, vagy mint családi kisegítő működik közre, ki a munkaadója (ennek neve, pontos czime, ezége és székhelye) ?

Ha önálló iparos vagy valamely iparűzlet tulajdonosa, (akár főfoglalkozás, akár mellékkeresetképpen) vagy ha üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerinti munkát végez, a mennyiben üzletében 20-nál kevesebb segédszemélyt alkalmaz, vagy segédszemélyt egyáltalában nem alkalmaz, feleljen még a következő kérdésekre: a) alkalmaz-e motorokat, milyeneket (gőz-, gáz-, viz-, ele';romos stb. motort vagy állati erőt) hányat es mekkora ezek lóereje ? b) alkalmaz-e munkagépeket és milyeneket, névszerint mindegyikből hányat ? c) minő nyers anyagokat vagy félgyártmányokat használ fel és mekkora a tényleg felhasznált anyagok és félgyártmányok mennyisége a népszámlálást megelőző 12 hónap alatt ? d) minő félgyártmányokat vagy kész iparczikkeket állít elő ? (Ha valamely czikk készítésében speciálista, az külön megemlítendő.)

Ezen kérdésekre legjobb meggyőződése szerint kiki megfelelni köteles, a ki hamis vagy valótlan adatokat vall be, vagy az adatszolgáltatást megtagadja, kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

A lakáshoz tartozó, de decz. 31-én távollevő egyéneket a házi gyüjtő-ivben kell kitüntetni.

A házi gyüjtő-ivben következő rovatok vannak: az épület megnevezése, földszintes vagy emeletes, milyen a falazata, tetőzete lakott nem lakott, háztartások száma, a népszámláláskor összeirt egyének száma, a távollevők száma.

Nagybányán a 10 év előtti népszámlálás is teljes rendben és kellő pontossággal ment, népünk józansága, társadalmunk műveltsége iit megkönnyítik a számláló biztosok nehéz feladatát.

Igyekezzünk segítségükre lenni s inkább támogatni őket, mint sem akadályokat gördíteni utjokba.

Biztat a remény, hogy városunk lakossága ez alkalommal megüti a 12000-el s igy majd esetleg ezen az alapon a város régi törvényhatósági jogát is visz- szaszerezhetjük.

A veresvizi m. kir: bányamű Nagybányán.

• A veresvizi bányamű Nagybánya városának észak-nyugati oldalán a 300 — 500 in. magas Kőalja. Szűkülő, Dongás, Szarkarét és Morgó hegyek által környezett veresvizi völgyben terül el.

A bányászat, itt már egy ezred év előtt vehette kezdetét ; ti háborús idők alatt azonban sokszor szünetelt.

E század negyvenes éveiben, három társulatot kivéve, a veresvizi völgy összes bányáit már a kincstár mivelte; az 1808, évben kötött egyezség folytán pedig a "Sarlós,, tárón át fektetett szintes lebegősik alatti végtelen mélység, a társulati bányák területén is kizárólag a kincstár részére biztositatott.

A veresvizi érczer ereket a ducit zöldköves kitörése foglalja magában, környezve harmadkom ne- ogen képződményekkel.

Az érczes erek majdnem párhuzamosak egymással, általában északkeleti csapással 00—80o keleti vagy nyugoti dőléssel s 5—G m., sőt 10 m.-ig terjedő különböző vastagsággal bírnak; — tölteményük lul- nyotnóan quarczból áll, földes ásványokkal keverve.— Ilyenek :

1. „Lőrnicz“-ér mely 720 m. hosszúságban ismeretes; főleg vörös-és korom-ezüst érczet tartalmaz nagy menyiségben.

2 A ,.Mihály“-ér; a Lőrincz-ér északkeleti kiágazása; amazzal egyező tölteménye helyenként ko- romérczet vezet; 100—120 m. kiterjedése után éjszak felé kiékül.

3. „Nepomuk‘--ér, melyet a Lőrincz-ér nyugati ágainak egyesülése alkot, 500—600 m. hosszúságban ismeretes; - helyenként szabad aranyat és aranyos kéneg érczet hord ; — északkelet felé szétágazva a II.

és III. „Calasanti”-i erekbe nyúlik ki, melyek nemes tölteménye a teremtés javát szolgáltatja.

4. „Lipót”-ér. mely aranytartalmu földes ásványokkal kevert quarczból áll.

5. „Márton”-ér, 1000—1200 m. hosszúságban ismeretes; laza, quarcz tölteménye fészkekban, vagy zsinórokban aranyos kénérczeket, helyenként termés aranyat s hézagosán települt dús ezüst érczet tartalmaz.

6. „János evangelista“-ér, 450 m.-nyíre ismeretes laza quarcz-tölteléke fészkenként termés aranyat és ólomérczet foglal magában.

7 „István“-ér, az előbbivel teljesen egyező tölteménnyel bir.

8. „ Zsuzsanna‘--ér, szilárd qnarezos tölteménye helyenként igen gazdag azanyérczet tartalmaz.

9. „Ferdinánd“-ér, mely egykor dús aranytartalma miatt az altáró szintjén nyomoztatik.

10. „Salvator-Providentia ‘-ér, mely 300—400 m . hosszúságban ismeretes, újabban az altáró szintjén megüttetvén, magas aranytartalmánál fogva szintén fejtésre érdemesnek találtatott.

11. „ Calasantius József“-ér, a Lőrincz ér legészakibb folytatása, helyenként ezüst érczet s aranyban gazdag zuzóérczet is szolgáltat.

Az erek számos kültáró által vannak feltárva, melyek közül a Lóbánya, az Erzsébet-táró, a Sarlós altáró és a völgy alján, a Morgó-hegy tövében telepített legmélyebb Svaiczer segélytáró, az egész bányamüvet négy 50 méter magas közre osztják. E főszinteken az egyes telércsoportokat feltáró folyo sókhoz a fővágalokból haránt vágatok vezetnek, melyek az egymástól 250 m. távban levő légaknákkal és a fő, vagy Lőrinczaknával kapcsolatban légvezetésre és vasúti szállításra is szolgálnak.

Az összes bányatermények guritókon át kerülnek a Svaiczer segélytáró szintjére s ennek vaspályáján lovak segélyével szállíttatnak a külre.

A bánya és külső vasutak összes hossza 10.800 m.

A bányavizeket a Svaiczer segélytáró vezeti ki a Zazar patakba.

Az erek részletes feltárására és fejtésére egymástól 25 tn. magasságban telepitett nyitó vágatokat alkalmaznak, a hol a fejtés főte-pászták alakjákau és tömérdek berakásával történik

Az időként előforduló aranyérezel. felügyelet mellett fejtik le, mozsarakban aprítják, foncsoritják, kiégetik, beolvasztják és a körmöczi pénzverő hivatalnál beváltják.

A többi dúsérczekel, melyek már a bányában különittetnek el, az éreztárban újra kiszemelve szárazon aprítják s igy közvetlenül a kohóban váltják be; a közönséges zuzóérczet pedig a zuzónnivekben nedves utón dolgozzák fel.

E czélra szolgál a Zazar patak mentén levő három zúz >mtt, melyek 39 drb. 200 kg. súlyú amerikai forgó vasnyillal és 87 közönséges zúzónyillal, továbbá az arany kifogására 66 foncsoritó (állal, a zagy osztályzására való 15 tölcsérrel, 20 drb. folyton működő három táblás Rittinger-féle lökő és 3 forgó szőrrel, továbbá 3 seper szőrrel és 19 arany- szérrel vannak felszerelve. Az egész berendezést 12 drb. összesen 59 lóerőt kifejtő vizikerék, továbbá a középső épületben levő 2 drb. Steinmüller kazánból táplált 80 lóerejü gőzgép hajtja elektromos erőátvitel ! közvetítésével.

A bányamű évi termelése 1292 q beváltható I szemelt érez és 142,000 q zúzóércz, melyből 5u/0 szinpor nyeretik Ezen bányaterményekből összesen 127 kgr. arany. 242 kg. ezüst, 800 q. ólom állit- tatik elő.

az enyém vagy! Mily sokszor gondoltam csendes magányomban arra, vájjon fogom-e még valaha látni a rózsákat, a virágokat, a tavasz ébredését. Egy ideig biztattam magamat, hisz úgy szeretünk élni, de egy pár nap óta biztosan tudom, hogy nekem már nem dalol a madár, nem illatozik többé a virág. -- Én most mégis láthatom, még egyszer teljes pompájában az istennek legkecsesebb teremtményeit, a virágokat. Érzem a lelkűket, az illatjukat! Szemei szintén túl világi fényben ragyogtak.

— Rózsákba s orchideákban gyönyörködni télen, ez csak a gazdagok szabadalma. Mondása felett dicsekvően s mégis szégyenlően, halkan nevetett.

— Ki gondolta volna azt, hogy még ma oly végtelenül boldog leszek.

— ügy sajnálom, kedves Ninuskám, hogy a virágok drótra vannak kötve. Hamar hervadnak s az ön örömének, mely engemet oly nagyon boldogít vége szakad.

— Nem baj az, mormogott mintegy önfeledten magában a varróleány. Hadd élvezzem én is a fényűzésnek boldogító mámorát. Hadd éljek én is egyszer a jelennek, nem gondolva a jövővel. Ki tudja, mit hoz nekem a holnap. Hányszor mentem el életemben a fényes kirakatok előtt, hányszor voltak előttem a legszebb csokrok, de én nem néztem oda. Ne lássam mind azt, amit nem bírhatok, nem szerezhetek meg magamnak. Hányszor mondunk úgy le valamiről az életben, azon tudattal, hogy az nem nekünk való. Ábrándképeket azért mégis alkottam magamnak. Higyje el, oly édes az, mikor lelkünk s képzeletünk szabadon csapong. — S ha föl is ébredünk szívesen gondolunk vissza a szétfoszlott látományra. — Az ábránd úgy sem egyéb magasabb fokú reménynél. — S remény nélkül nincs élet.

Álmodozó tekintette! kinézett az ablakon, mely

előtt éhes verebek czivakodtak. Odakünn szép, fehér világ volt. A hűvös alkonyi szél zúzmarává fagyasztotta a fákon az esőcseppeket s jéggé a földet. S mindez szemkápráztató gyémánt fényben ragyogott a leáldozó napnak hűvös világításában. Gondolatai vándor útra kerekedtek s a régi képek egymást kő vetve vonultak el lelki szeme előtt.

— Ha segítettem a fiatal hölgyeknek az öltözködésnél, ők is tartottak kezükben ilyen csokrot. Sok szór lopva szagolgattam az édes illatú virágokat s ennyivel is megelégedtem, boldog voltam. Aki nekem akkor azt mondta volna : Nina, neked is lesz valamikor részed ilyen gyönyörű orchideákban. Kinevettem volna. Honnan legyen ? A szép kis bálkirálynők szemei fénylettek. Mosolyogva szemlélték magu kat a tükörben és várakozásteljes izgalom fogta el őket. Szinte lázban voltak. Hisz hódítani fognak. De azért legszebb köztük mégis csak ön kedves Lilám. Az őn atczáról szivjóságot s emberszeretet lehet leolvasni, s ez drágább kincs a divatos szépségnél.

— Furcsa álmom volt tegnap éjjel, bálba készültem. Gyönyörű fehér fátyol rnhámat, fiatal leányok, bájos angyalkák halvány rózsaszínű rózsákkal díszítették. Fehér atlaszczipőcskéim is voltak. Ön pedig egy csokrot adott a kezembe. Egy nagy terembe jöttem, ahol zenéllek s tánczoltak. Milyen fény volt ott, milyen tündéri világosság. Csakugyan mese országban képzeltem magamat. Tánczra kerekedtem ismeretlen párommal. Oly könnyedén lebegtem tova, mintha felhőkben úszkáltam volna. Most már vége mindennek, de megmaradt a csokor, melyet im kezemben tartok. Lássa ez volt a legszebb a többi virágok közt. Ilyen senkinek sem volt. Mert ezt a csokrot a felebaráti szeretet kötötte. Az igazi érdeknélküli szeretet. Vékony kiaszalt keze szorongatta a virágokat. Még a

könnyje is kicsordult reájok. Lila félni kezdett. A beteg arcza nagyon megváltozón. — Megyek Ninám, őn pedig aludjék, pihenjen.

A beteg magához tért. — Ugye mindenfélét ösz- szebeszéltem ?

— Óh! ez most gyakran történik velem, hogy a valót az álommal összezavarom. Ezt gyengeségem okozza,

— Van-e önnek jó bora, vagy hozzak valami erő- sitőt kérdé mohón Lila?

— Mosolyogva mutatott a beteg megrakott asztalára.

— Az uraságok hozzám nagyon jók, mindennel ellátnak, nem szenvedek semmiben sem szükséget, csak úgy válogathatok a jó ételben, erősítő italban és hasznos dolgokban. Még könyvet is kaptam a tiszteletes asszonytól, csak az a baj, hogy nagyon gyenge vagyok és nem olvashatok belőle. Szükséget nem szenvedek, s hálás is vagyok érte Istenemnek, aki a szegényt el nem hagyja. Mindég megvolt a mindennapi kenyerem. Többet pedig nem szabad az élettől követelni. Hiszen lemondani és szenvedni mindnyájunknak kell. Fájdalmasan sóhajtozott. A kiaszott kezek, amelyek oly híven forgatták a legh italmasabb fegyvert az élet harczáhan : a munkát, most reszketve s boldogan fogták át a luxusnak egy parányi részét. Kedveskedve simitá végig a virágokat. Szemei becsukódtak. Álomba szenderült, azon érzéssel, hogy ő most nagyon, de nagyon boldog,

Elfelejtette minden fájdalmát.

Kényelemben felnevelt úri leányok, nem is gondoljátok, mily nehéz azon élet, melynek egyetlen jelszava: munkálkodjál a mindennapi kenyérért, de mondjál le az életnek minden öröméről, lásd a fényt, a pompát, de mind ez reád nézve tiltott gyümölcs